Csengettyű Gyermekkórus
Részletek
1968-ban alakult a Kassai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola és Gimnázium (mai nevén: Márai Sándor Gimnázium és Alapiskola) keretében. A kórus vezetője Homolya Éva volt. A kórus célja és küldetése, hogy megnyerje a gyerekeket a zene és a közös éneklés szépségének. Sokat segített a kórus szakmai színvonalának formálásában a pécsi Leőwey Klára Gimnázium. A ~ Pécsett minden alkalommal részt vett az Éneklő Ifjúság Napokon. Itt több országos hírű énekkarral együtt lépett fel. 2005-ben a privigyei Mládež spieva c. nemzetközi kórusversenyen Ferencei Andreát a legjobb karmesterként ismerték el. – Vezető: Kekeňákné Homolya Szilvia, Ferencei Andrea.
Csenke (Čenkovce)
Részletek
Csenke − képeslap (FI)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz É-i részén, Somorjától ÉK-re. L: [1921] – 401, ebből 377 (94,0%) magyar, 20 (5,0%) szlovák; [2011] – 1091, ebből 861 (78,9%) magyar, 198 (18,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 918 (84,1%) magyar, 135 (12,4%) szlovák. V: [2011] – 952 r. k., 13 ref., 12 ev., 2 gör. kat. – ~ a Szlovákiai Magyar Értelmiségi Fórum, valamint a Demokratikus és Nyitott Társadalomért Polgári Társulás székhelye. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. 1960-ban Nagymagyarral és Vajasvatával egyesítették Zlaté Klasy néven, 1993 óta ismét önálló község, melyhez népszavazás útján Vajasvata is csatlakozott 2008-ban. – Ir. Presinszky Lajos–Kvarda József (válogatta és szerk.): Múltunk határkövei. Emlékképek Csenke történetéből (1998).
Csenke − emlékmű (GJ)Csenkeszfa (Čenkesfa)
Részletek
1940-ben Pódatejed néven Lidértejeddel és Pódafával egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől DK-re. L: [1921] – 87, ebből 87 (100%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 86 r. k., 1 ref.
Csentőfa (Čentovo)
Részletek
1940-ben Cséfalvához, majd 1960-ban Cséfalvával együtt Gelléhez csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz középső részén, Dunaszerdahelytől Ny-ra. L: [1921] – 58, ebből 58 (100%) magyar. V: [1921] – 58 r. k.
Csepécz Szilvia
-> M. Csepécz Szilvia
(* 1965. máj. 19. Érsekújvár, † 2011. dec. 4.) Író, költő, újságíró. Párkányban érettségizett, különböző foglalkozások után lett újságíró (Nő, Új Nő, Vasárnap). Közben 2001-ben a Szegedi Tudományegyetem Budapest Média Intézetében is befejezte tanulmányait. – Főbb díjak: Kicsi, kisebb, legkisebb c. kötete 1999-ben a legjobb...megnyit →
(* 1965. máj. 19. Érsekújvár, † 2011. dec. 4.) Író, költő, újságíró. Párkányban érettségizett, különböző foglalkozások után lett újságíró (Nő, Új Nő, Vasárnap). Közben 2001-ben a Szegedi Tudományegyetem Budapest Média Intézetében is befejezte tanulmányait. – Főbb díjak: Kicsi, kisebb, legkisebb c. kötete 1999-ben a legjobb...megnyit →
Részletek
M. Csepécz Szilvia (FI)
(* 1965. máj. 19. Érsekújvár, † 2011. dec. 4.) Író, költő, újságíró. Párkányban érettségizett, különböző foglalkozások után lett újságíró (Nő, Új Nő, Vasárnap). Közben 2001-ben a Szegedi Tudományegyetem Budapest Média Intézetében is befejezte tanulmányait. – Főbb díjak: Kicsi, kisebb, legkisebb c. kötete 1999-ben a legjobb szlovákiai gyermekkönyvként IBBY-díj (1999); Magház c. verseskötete 2001-ben Madách Imre-díjat kapott. Prózát, ill. hangjátékokat is írt. – Fm. Történések küszöbén (v., 1989); Az ajtón túl (gyermekv., 1994); Kicsi, kisebb, legkisebb (meser., 1999); Magház (v., 2000); Egyszerű viselet (r., 2004).
Csepi Zsuzsanna
(* 1951. ápr. 4. Doborgaz) Bábjátékos, népművelő. A somorjai magyar gimnáziumban érettségizett, majd a Lévai Pedagógiai Szakközépiskolában óvónői és nevelői szakon végzett. Csibészek néven Nagyszarván bábcsoportot hozott létre (1983). A pedagógiai munka mellett a falu népművelője is. Több cikluson keresztül önkormányzati képviselő. 1987-től a...megnyit →
(* 1951. ápr. 4. Doborgaz) Bábjátékos, népművelő. A somorjai magyar gimnáziumban érettségizett, majd a Lévai Pedagógiai Szakközépiskolában óvónői és nevelői szakon végzett. Csibészek néven Nagyszarván bábcsoportot hozott létre (1983). A pedagógiai munka mellett a falu népművelője is. Több cikluson keresztül önkormányzati képviselő. 1987-től a...megnyit →
Részletek
Csepi Zsuzsa (SzZ)
(* 1951. ápr. 4. Doborgaz) Bábjátékos, népművelő. A somorjai magyar gimnáziumban érettségizett, majd a Lévai Pedagógiai Szakközépiskolában óvónői és nevelői szakon végzett. Csibészek néven Nagyszarván bábcsoportot hozott létre (1983). A pedagógiai munka mellett a falu népművelője is. Több cikluson keresztül önkormányzati képviselő. 1987-től a művelődési ház vezetője. Játszóházakat, kézműves-foglalkozásokat vezetett. Évente megrendezte a Csallóköz–Szigetköz Bábfesztivált. 1993-ban a nyugdíjasok körében megszervezte a Deresen Derűsen csoportot, amely aztán több faluban is működött. Nyugdíjba vonulása után a szépkorúak képzésén elvégezte a Comenius Egyetemet (az idős korosztály testi és szellemi fejlesztése és pszichológia szak). 2004-ben megalapította/működteti az Aranykert Bábszínházat Dunaszerdahelyen és közösségfejlesztéssel foglalkozik.
Cséplő Ferenc; Csúzi
(* 1920. okt. 4. Réte, † 2019. jan. 7.) Publicista, írópublicista, író. A pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett oklevelet. Nyugdíjazásáig közgazdászként dolgozott. 1942-től publikál. Szlovák nyelvből mezőgazdasági szakkönyveket fordított. A Pro Patria Honismereti Szövetség 2010-ben a Patria-díjat Kiss László orvostörténésszel megosztva ~nek ítélte oda. –...megnyit →
(* 1920. okt. 4. Réte, † 2019. jan. 7.) Publicista, írópublicista, író. A pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett oklevelet. Nyugdíjazásáig közgazdászként dolgozott. 1942-től publikál. Szlovák nyelvből mezőgazdasági szakkönyveket fordított. A Pro Patria Honismereti Szövetség 2010-ben a Patria-díjat Kiss László orvostörténésszel megosztva ~nek ítélte oda. –...megnyit →
Részletek
(* 1920. okt. 4. Réte, † 2019. jan. 7.) Publicista, írópublicista, író. A pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett oklevelet. Nyugdíjazásáig közgazdászként dolgozott. 1942-től publikál. Szlovák nyelvből mezőgazdasági szakkönyveket fordított. A Pro Patria Honismereti Szövetség 2010-ben a Patria-díjat Kiss László orvostörténésszel megosztva ~nek ítélte oda. – Fm. Réte – Bástya és menedék (mon., 1995); Rosszcsontok (r., 1996); Mátyusföldi rosszcsontok (r., 2002); Azok a nehéz idők (elb., 2007).
Csere Elemér
(* 1916. jan. 16. Szobránc – † 1992. okt. 29. Szobránc) Gyógyszerész, amatőr csillagász. A lőcsei gimnáziumban érettségizett 1934-ben. Egyetemi tanulmányait a prágai Károly Egyetem orvosi karán kezdte, de a német megszállás miatt visszatért az akkor már ismét Mo.-hoz tartozó szülővárosába, majd Budapesten folytatta....megnyit →
(* 1916. jan. 16. Szobránc – † 1992. okt. 29. Szobránc) Gyógyszerész, amatőr csillagász. A lőcsei gimnáziumban érettségizett 1934-ben. Egyetemi tanulmányait a prágai Károly Egyetem orvosi karán kezdte, de a német megszállás miatt visszatért az akkor már ismét Mo.-hoz tartozó szülővárosába, majd Budapesten folytatta....megnyit →
Részletek
(* 1916. jan. 16. Szobránc – † 1992. okt. 29. Szobránc) Gyógyszerész, amatőr csillagász. A lőcsei gimnáziumban érettségizett 1934-ben. Egyetemi tanulmányait a prágai Károly Egyetem orvosi karán kezdte, de a német megszállás miatt visszatért az akkor már ismét Mo.-hoz tartozó szülővárosába, majd Budapesten folytatta. 1944-ben fejezte be az egyetemet és szerzett gyógyszerészdoktori oklevelet. A háború végéig Szőgyénben dolgozott, majd a galgóci Slovakofarma cég alkalmazottja lett, ahol később a műszaki termelés vezetésével bízták meg. 1949–1960 között a pozsonyi Comenius Egyetem Gyógyszerészeti Karán a gyógyszertan galvanikus módszereiről adott elő, de matematikát is oktatott. 1954-ben Galgócon egy amatőr csillagászati kört alapított és egy kis obszervatóriumot is épített. Ez idővel kerületi csillagvizsgálóvá nőtte ki magát. Rendszeresen foglalkozott a csillagászat népszerűsítésével, sok éven át a kéthavonta megjelenő Kozmos csillagászati folyóirat szerkesztőbizottságának is tagja volt. Egy kisbolygó viseli a nevét (25778 Csere).
cseregyerekrendszer
Egy világszerte ismert, tradicionális pedagógiai módszer. Lényege, hogy iskoláskorú gyerekeket egymástól távolabbi területeken lakó szülők hosszabb-rövidebb időre bizonyos ismeretek (nyelvtudás, gazdasági, kézműves ismeretek stb.) elsajátítása céljából egymás közt kicserélik. Az idegen környezetben eltöltött egy–két év alatt a gyerek nemcsak a célismereteket sajátítja el, hanem...megnyit →
Egy világszerte ismert, tradicionális pedagógiai módszer. Lényege, hogy iskoláskorú gyerekeket egymástól távolabbi területeken lakó szülők hosszabb-rövidebb időre bizonyos ismeretek (nyelvtudás, gazdasági, kézműves ismeretek stb.) elsajátítása céljából egymás közt kicserélik. Az idegen környezetben eltöltött egy–két év alatt a gyerek nemcsak a célismereteket sajátítja el, hanem...megnyit →
Részletek
Egy világszerte ismert, tradicionális pedagógiai módszer. Lényege, hogy iskoláskorú gyerekeket egymástól távolabbi területeken lakó szülők hosszabb-rövidebb időre bizonyos ismeretek (nyelvtudás, gazdasági, kézműves ismeretek stb.) elsajátítása céljából egymás közt kicserélik. Az idegen környezetben eltöltött egy–két év alatt a gyerek nemcsak a célismereteket sajátítja el, hanem megismeri annak a térségnek, etnikumnak az övétől általában eltérő életmódját, szokásait is. A Kárpát-medencében a cseregyerekrendszer szinte kizárólag a nyelvtanulást szolgálta. Ez a megoldás a 19. sz. elejétől egész a második világháborúig adatolható, s elsősorban értelmiségi közegben, ill. ambiciózus, tehetősebb, kereskedelemmel is foglalkozó gazdák körében élt. Ir.: Liszka József: A cseregyerek-rendszerről — kissé másképpen. Acta Ethnologica Danubiana 8-9 (2007).
Cserencsény (Čerenčany)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Rima-folyó völgyében, Rimaszombattól É–ÉNy-ra. L: [1921] – 262, ebből 216 (82,4%) szlovák, 44 (16,8%) magyar; [2011] – 550, ebből 459 (83,5%) szlovák, 20 (3,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 452 (82,2%) szlovák, 23 (4,2%) magyar. V: [2011]...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Rima-folyó völgyében, Rimaszombattól É–ÉNy-ra. L: [1921] – 262, ebből 216 (82,4%) szlovák, 44 (16,8%) magyar; [2011] – 550, ebből 459 (83,5%) szlovák, 20 (3,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 452 (82,2%) szlovák, 23 (4,2%) magyar. V: [2011]...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Rima-folyó völgyében, Rimaszombattól É–ÉNy-ra. L: [1921] – 262, ebből 216 (82,4%) szlovák, 44 (16,8%) magyar; [2011] – 550, ebből 459 (83,5%) szlovák, 20 (3,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 452 (82,2%) szlovák, 23 (4,2%) magyar. V: [2011] – 260 r. k., 64 ev., 7 ref., 1 gör. kat. – Ev. temploma 1826–31 között klasszicista, a Hámos-, majd Zmeskáll-kúria 1860-ban késő klasszicista stílusban épült.