Szlovákiai Magyar Adatbank » Lexicon Lexicon – Oldal 66 – Szlovákiai Magyar Adatbank

Lexicon

1 … 64 65 66 67 68 … 460
460 találat

Csehszlovákiai Magyar Testnevelő Szövetség

Részletek

A két vh. közötti időszakban a csehszlovákiai magyar sportélet legfőbb testülete (1928–1938). A szövetség keretén belül nyolc szakszövetség és négy szakbizottság működött. A Szövetségben bejegyzett magyar sportegyesületek létszáma meghaladta a kettőszázat. A legjelentősebb magyar sportegyesületek közé a PTE (eredetileg Pozsonyi Torna Egylet, később pedig Polgári Torna Egylet), a KAC (Kassai Atlétikai Club), az ÉSE (Érsekújvári Sport Egylet), a PTVE (eredetileg Eperjesi Torna és Vívó Egylet, később Prešovi Torna és Vívó Egylet) és a LAFC (Losonci Atlétikai Futball Club) tartoztak. – Vezető: Révay István gróf (1928), Bárczy Oszkár (1935).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
SzerzőSA - Simon Attila
Rövid URL
ID371988
Módosítás dátuma2024. október 28.

Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (CSMTIMT) – Masaryk Akadémia

Részletek

Tudományos és művelődési intézmény a két vh. közötti Csehszl.-ban (Pozsony, 1931–1945). A közismert nevén csak Masaryk Akadémiának nevezik. Masaryk köztársasági elnök 1930 szept.-ében Losoncon jelentette be, hogy nyolcvanadik születésnapja alkalmából jelentős pénzadománnyal (1 millió korona) kívánja támogatni egy magyar tudományos, művészeti társaság létrehozását. Alakuló közgyűlésére 1931. nov. 8-án került sor. A ~nak három szakosztálya működött: a tudományos, az irodalmi és a művészeti. Tagságának nagy része aktivista szellemiségű volt, így a társaság a kezdetektől fogva politikai viták kereszttüzébe került. Noha a ~ a Szlovákiai Magyar Tudományos Akadémia szerepét kívánta betölteni, ennek nem tudott eleget tenni. Különösen a tudományos szakosztály tevékenysége maradt el a várakozástól, mivel a tagság nagy része nem rendelkezett megfelelő tudományos képesítéssel. Jelentősebbnek mondható az irodalmi és művészeti tevékenysége, a képzőművészeti kiállítások szervezése, írók és művészek anyagi támogatása, színvonalas publikációk megjelentetése. A ~ lapjai a Magyar Figyelő (1933–1935) és a képzőművészeti szakosztály által kiadott Forum (1933–1938) voltak. Az első bécsi döntést követően tagságának csupán a kisebb része maradt Szl.-ban. A ~ irányítását egy intézőbizottság vette át, amelyben meghatározó egyénisége Duka Zólyomi Norbert volt. A Szlovák Köztársaság megalakulását követően az új hatalom szigorú ellenőrzés alá vonta és kormánybiztost nevezett ki élére. Ebben az időszakban tényleges tevékenységet a társaság már nem fejthetett ki. A vh. befejezését követően a Szlovák Nemzeti Tanács feloszlatta, vagyonát pedig elkobozta. – Elnökei: Orbán Gábor (1931–1936); Balogh Elemér (1936–1938). – Főtitkárai: Szerényi Ferdinánd (1931–1936); Duka Zólyomi Norbert (1936–1945). – Ir. Popély Gyula: A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (1973).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésPozsony [Bratislava]
SzerzőSA - Simon Attila
Rövid URL
ID371991
Módosítás dátuma2024. október 28.

Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szindikátusa

Részletek

Magyar újságírók politikailag semleges érdekvédelmi szervezete (1926–1939). Alakuló közgyűlését 1926. ápr. 19-én tartotta Pöstyénben. A szindikátus fő célja az újságírók hivatásával összefüggő érdekek védelme és a munkanélküli, ill. nyugalmazott tagok anyagi támogatása volt. – Vezető: Dzurányi László, Kasztor Ernő.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésPőstyén [Piešťany]
SzerzőKSz - Kocsis Szilvia
Rövid URL
ID371994
Módosítás dátuma2024. október 28.

csehszlovákiai magyarok

Részletek

A Szlovák Köztársaság területén élő magyar közösség. A magyar népesség 1918 után, Mo. feldarabolásakor került az új állam, Csehszl.-hoz. 1938–1945 között döntő hányaduk visszakerült Mo.-hoz, majd 1945-től újra Csehszl., 1993-tól pedig Szl. területén él. A ~ népességi adatai 1918 után jelentősen megváltoztak, a közel 800 ezer magyarból a 2001-es népszámlálás szerint Szl.-ban már csak 520 528, a 2011-es népszámlálás szerint pedig 458 467 magyar nemzetiségű lakos élt, túlnyomó részt D-Szl. 17 járásában. Az elmúlt évtizedekben nevezték csehszlovákiai, szlovenszkói magyaroknak, újabban pedig a felvidéki magyarok kifejezés is használatos.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Egyéb
SzerzőTK - Tóth Károly
Rövid URL
ID380007
Módosítás dátuma2024. október 28.

Csehszlovákiai magyarok Memoranduma 1988

Részletek

A Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága kezdeményezte, fogalmazta meg és szervezte Csehszl. megalakulásnak 70. évfordulójára. Csak az állami szerveknek (köztársasági elnök, kormány, parlament) készült, és első ízben fogalmazta meg az európai értékek fontosságát, illetve elhatárolódott a kommunista párt vezető szerepétől. A rövid dokumentumban megpróbálta áttekinteni a 70 évet, és összefoglalni a magyar kisebbséget érintő legfontosabb problémákat. A 12 oldalas ~ c. politikai pamflettet a hivatalos szerveknek való elküldés időpontjáig (1988. december 20.) 275 személy aláírása érkezett meg, az elküldés után azonban még érkezett két aláírási ív (25 aláírás), összesen tehát 300 aláírás volt. – Ir. Duray Miklós szerk.: Kettős elnyomásban. Dokumentumok a csehszlovákiai magyarság helyzetéről és jogvédelméről 1978–1988 (1989); https://adatbank.sk/dokumentumok/a-rendszervaltas-evei-dokumentumokban/.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Egyéb
SzerzőTK - Tóth Károly
Rövid URL
ID515706
Módosítás dátuma2024. október 28.

Csehszlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmánya

Részletek

Emigráns magyar szervezet. 1948-ban alakították meg Németországban Csehszl. területéről kivándorolt magyar értelmiségiek Csehszlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmánya néven. Később a szervezet székhelyét az Amerikai Egyesült Államokba helyezték át. A szervezetnek fiókja működött Kanadában, amelynek elnöke Kostya Sándor volt. A szervezet több ízben is memorandumot juttatott el nemzetközi szervezeteknek a szlovákiai magyarokat ért sérelmekről. Kettős járom alatt c. időszakos lapot ad ki. 1994-től Szlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmánya néven működik.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
SzerzőSA - Simon Attila
Rövid URL
ID380010
Módosítás dátuma2024. október 28.

Csehszlovákiai Sport

Részletek

A Csehszlovák Testnevelési Szövetség hetilapja (Pozsony, 1953. jan.–1969. dec.). Utódlapja a Sportvilág (1970. jan.–1971. dec.). – Szerk. Federmayer István.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésPozsony [Bratislava]
SzerzőFZ - Fónod Zoltán
Rövid URL
ID495617
Módosítás dátuma2024. október 28.

Csehszlovákiai Tanügyi Törvények és Rendeletek Gyűjteménye

Részletek

Az Iskola- és Népművelésügyi Minisztérium hivatalos közlönyének (Věstník) kivonatos magyar fordítása (Komárom, 1930 febr.–1937 dec.).  Kiadója a Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület volt. – Szerk. Vásárhelyi Károly, Uhereczky Géza.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésKomárom [Komárno]
SzerzőTuL - Turczel Lajos
Rövid URL
ID495618
Módosítás dátuma2024. október 28.

Csehy Zoltán

Részletek

Csehy Zoltán
Csehy Zoltán (ST)

(* 1973. nov. 26. Pozsony) Költő, műfordító, irodalomtörténész, szerkesztő. A pozsonyi Comenius Egyetemen magyar–latin szakos tanári diplomát szerzett (1998), summa cum laude minősítéssel 2003-ban megvédte doktori értekezését (PhD, Eötvös Loránd Tudományegyetem). 2003-tól  a Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének adjunktusa. 1992–1993 között az Irodalmi Szemle szerkesztője, 2004–2006-ban a Kalligram folyóirat főszerkesztője volt. Ókori és középkori görög, ill. latin nyelvű irodalmat fordít, e munkáiból több kötetet is közreadott. 2006-tól: az MTA külső köztestületi tagja. – Főbb díjak: Kerényi Grácia-díj (2005); Az Év Könyve Díj (2005); Madách-díj (2021); (2008); az MTA Arany János-díj (2008); József Attila-díj (2009); Forbáth Imre-díj (2011); Madách Imre-nívódíj (2014); Janus Pannonius-díj (2014); Csáth Géza-díj (2018); Déry Tibor-díj (2020); Zelk Zoltán-díj (2022); Kovács András Ferenc Költészeti Díj (2024). – Fm. Nút (v., 1993); A szöveg hermaphrodituszi teste (tan., 2002); Hecatelegium, avagy Ámor diadalmenete (v., 2006); Parnassus biceps (tan., 2007); Hárman az ágyban (ford. 2010); Nincs hová visszamennem (v. 2013); Pasolini, Pier Paolo: Korom vallása (ford., 2013); Szodoma és környéke (mon. 2014); Petronius Arbiter: Satyricon (ford., 2014). További munkáiról bővebben itt!

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésDunaszerdahely [Dunajská Streda]
SzerzőCsG - Csanda Gábor
Rövid URL
ID372000
Módosítás dátuma2024. október 28.

1 … 64 65 66 67 68 … 460
460 találat