Cseklész (Bernolákovo)
Részletek
Cseklész − az Esterházy-kastély kapuja (GJ)
Község a Szenci járásban, a Kisalföldön, a Mátyusföld Ny-i peremén, a Fekete-víz mentén, Pozsonytól ÉK-re. L: [1921] – 2447, ebből 1936 (79,1%) szlovák, 445 (18,2%) magyar; [2011] – 5385, ebből 5902 (94,6%) szlovák, 30 (0,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 5078 (94,3%) szlovák, 44 (0,8%) magyar. V: [2011] – 3040 r. k., 298 ev., 158 baptista, 20 gör. kat., 3 ref. – A 20. sz. elején magát még részben magyarnak valló kétnyelvű lakossága a sz. második felére szlovákká vált. R. k. (Szt. István-) temploma a 14. sz.-ban épült gótikus stílusban. A templom előtt áll ~ egykori lelkészének, Anton Bernoláknak 1937-ben emelt emlékműve, akiről a község 1948-ban megállapított szlovák nevét is kapta. Jelentős műemléke az 1714–22 között eredetileg barokk stílusban épített, majd 1756-ban rokokó stílusban átalakított háromtornyú Esterházy-kastély, parkjában a 18. sz.-ban emelt barokk r. k. (Szt. Anna-) kápolnával. Határában 1986-ban honfoglalás kori magyar sírt tártak fel.
Cseklész − Esterházy-kastély (GJ)
Cselényi László
(* 1938. márc. 15. Gömörpanyit, † 2023. júl. 23. Pozsony) Költő, műfordító, egyetemi oktató. A pozsonyi Comenius Egyetemen magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1960). Pozsonyi kiadóknál, ill. szerkesztőségekben dolgozott, közben megszakításokkal Párizsban is élt. 1979–1991 között szabadfoglalkozású író, 1991–1998-ban a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem...megnyit →
(* 1938. márc. 15. Gömörpanyit, † 2023. júl. 23. Pozsony) Költő, műfordító, egyetemi oktató. A pozsonyi Comenius Egyetemen magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1960). Pozsonyi kiadóknál, ill. szerkesztőségekben dolgozott, közben megszakításokkal Párizsban is élt. 1979–1991 között szabadfoglalkozású író, 1991–1998-ban a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem...megnyit →
Részletek
Cselényi László (GJ)
(* 1938. márc. 15. Gömörpanyit, † 2023. júl. 23. Pozsony) Költő, műfordító, egyetemi oktató. A pozsonyi Comenius Egyetemen magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1960). Pozsonyi kiadóknál, ill. szerkesztőségekben dolgozott, közben megszakításokkal Párizsban is élt. 1979–1991 között szabadfoglalkozású író, 1991–1998-ban a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Hungarisztikai Tanszékének oktatója. A Fiatal szlovákiai magyar költők (1958) c. antológiában tűnt fel verseivel. A kortárs avantgárd törekvések jelentős képviselője. Az 1960-as években emlékezetes riportokat is írt. Cseh, szlovák és francia költőket fordított magyarra. Díjai: Madách-díj (1986, 1999), a hollandiai Mikes Kelemen Kör Díja (1989), a Magyar Műhely Kassák-díja (1990), Posonium Irodalmi Díj Fődíja (2002), József Attila-díj (2003), Gömörpanyit díszpolgára (2005), Tornalja díszpolgára (2005), Szlovák Köztársaság Ezüstplakettje (2006). – Fm. Keselylábú; csikókorom (v., 1961); Erők (v., 1965); Krétakor, avagy Lehetőségek egy elképzelt szöveghez (v., 1978); Jelen és történelem (esszék, riportok, vallomások, 1981); Téridőszonáta (v., 1984); Kiegészítések Hérakleitoszhoz (v., 1988); A megíratlan költemény (v., 1990); Acetilén ágyak (v., 1991); Az eggyé vált sok/k (v., esszék, 1995); Aleatória (v., 1998); A nélkülözhetetlen 100 könyv (tan., 1998); A sámánénektől a posztmodern show-ig (tan., 2000); Negyedvirágzás, avagy van-e (volt-e, lesz-e) hát cseh/szlovákiai-felvidéki magyar irodalom? (tan., 2005); Égtájakat keresve. Olvasónapló (2006); Kimeríthetetlen tenger (2008). – Ir. Alabán Ferenc: Két költő nyomában (1995); Tőzsér Árpád: Az irodalom határai. Cselényi László és Grendel Lajos művei s a határon túli magyar irodalom kérdésköre (tan., 1998); Escorial, avagy a Cs-tartomány (tan., 2003); Bohár András: A megírhatatlan költemény (mon., 2005); Pomogáts Béla: Cs. L. (mon., 2008).
Csemadok
-> Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség – Csemadok
Kulturális és közművelődési szervezet (Pozsony, 1949. márc. 5.). Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete néven alakult meg, melynek rövidítése a Csemadok mozaikszó. A szervezet elnevezése többször változott: Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége (1966–1969), Csehszlovákiai Magyar Társadalmi és Kulturális Szövetség (1969–1971), Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége (1971–1990),...megnyit →
Kulturális és közművelődési szervezet (Pozsony, 1949. márc. 5.). Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete néven alakult meg, melynek rövidítése a Csemadok mozaikszó. A szervezet elnevezése többször változott: Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége (1966–1969), Csehszlovákiai Magyar Társadalmi és Kulturális Szövetség (1969–1971), Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége (1971–1990),...megnyit →
Részletek
Kulturális és közművelődési szervezet (Pozsony, 1949. márc. 5.). Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete néven alakult meg, melynek rövidítése a Csemadok mozaikszó. A szervezet elnevezése többször változott: Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége (1966–1969), Csehszlovákiai Magyar Társadalmi és Kulturális Szövetség (1969–1971), Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége (1971–1990), Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége (1990–1993), Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség – Csemadok (1993). Az 1945–1948-as jogfosztottság utáni időszakban egyetlen magyar intézményként a szlovákiai magyarság körében szervezte a kulturális életet, ápolta a hagyományokat és a népművészeti értékeket. Ösztönözte és támogatta a kisebbségi kultúra fejlesztését, az anyanyelv használatát, a szakképzést és az általános műveltségi szint emelését. Alakuló közgyűlésen Fábry Zoltánt választották a szervezet díszelnökévé, aki haláláig betöltötte ezt a tisztséget. Helyi szervezeteinek száma 1949 végén 63 volt, ez 1952 máj.-áig (a III. országos közgyűlésig) 380-ra, a taglétszám pedig 35 ezerre nőtt. 1980-ban már 512 helyi szervezete és 72 500 tagja volt. 2007-ben 15 járási és 2 városi területi irodát, ill. 441 alapszervezetet és 57 050 tagot tartott nyilván. A Csemadok eszmeiségében kezdettől fogva meghatározó volt a pártideológia, a mindennapi aprómunkában viszont a magyarság szellemi életének, kultúrájának támogatása érvényesült. Sokrétű tevékenységet végzett: irodalmi rendezvényeket, tanfolyamokat, népművelő előadásokat, kulturális rendezvényeket szervezett, műkedvelő művészeti együtteseket hozott létre (színjátszó- és népi táncsoportokat, énekkarokat stb.). Országos rendezvényei: Jókai Napok (Komárom), Kazinczy Nyelvművelő Napok (Kassa), Szenczi Molnár Albert Napok (Szenc), Országos Kulturális Ünnepély (Gombaszög), Országos Népművészeti Fesztivál (Zseliz), Tavaszi Szél Vizet Áraszt (Pozsony), Duna Menti Tavasz (Dunaszerdahely), Kodály Zoltán Napok (Galánta), Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Verseny (Rimaszombat), Fábry Napok (Kassa), Csengő Énekszó (Érsekújvár), Bíborpiros Szép Rózsa (Dunaszerdahely), valamint nyári művelődési táborok, klubok, irodalmi, nyelvi vetélkedők és népdalversenyek. Létrehozta a szlovákiai magyar kultúra ápolásának több intézményét: Fáklya (1951), Népes (1953), Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó (1953), A Hét (1957), Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara (1964), Szőttes Kamara Néptáncegyüttes (1969). A szervezet együttműködött az írókkal, író–olvasó találkozókat szervezett, irodalmi műveket népszerűsített. Jelentős szerepet játszott a néprajzi és népzenei kutatás megszervezésében, szakmai munkáját különböző szaktestületekben folytatta (Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság, Csehszlovákiai Magyar Tudományos Társaság, Csehszlovákiai Magyar Amatőr Színjátszók Társasága, Csehszlovákiai Magyar Irodalom- és Könyvbarátok Társasága stb.), amelyek 1989 után önállósodtak. Tagja volt a Nemzeti Frontnak (1949–1971, 1987–1989), 1971–1987 között pedig a kulturális minisztérium felügyelete alá tartozott. – Vezető: Lőrincz Gyula(1949), Dobos László (1968), Fábry István (1971), Lőrincz Gyula (1972), Sidó Zoltán (1982), Bauer Győző (1991), Kolár Péter (1997), Kvarda József (2000), Száraz József (2003), Hrubík Béla (2006), Bárdos Gyula (2012); Kiss Beáta (2025). – Ir. Szabó Rezső szerk.: Adalékok a Csemadok munkájához (1966); Varga János szerk.: A Csemadok 25 éve 1949–1974 (1974); Rácz Olivér: A fáklya jegyében (1984); Tóth László–Filep Tamás Gusztáv szerk.: A (cseh)szlovákiai magyar művelődés története 1918–1998. I–IV. (1998–2000); Szabó Rezső: A Csemadok és a Prágai Tavasz. Beszélgetések, cikkek, előadások, dokumentumok (2004).
Csemadok Életmű Díj
Részletek
A Csemadok Országos Tanácsa által 2008-ban alapított díj, amely kezdetben a Életfa Díj nevet viselte. A díjat a Csemadokban hosszú éveken át kiemelkedő tevékenységet folytató személyiségek kapják minden év január 22-én, a Magyar Kultúra napján. Az életműdíjjal évente 5-6 főt díjaznak.
Csemadok Közművelődési Díj
Részletek
A Csemadok Országos Elnöksége által 2013-ban létrehozott elismerés, amellyel olyan a Csemadokban kiemelkedő teljesítményt folytató személyeket díjaznak, akik a Csemadok Életmű Díj odaítéléshez szükséges életkort még nem érték el.
Csemiczky László
(* 1909. márc. 24. Csemic (Cemice), † 2000. jan. 6. Stomfa [Stupava]) Festő. Liptószentmiklóson és Budapesten járt gimnáziumba, 1929–1934 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, majd hazatért. Szl.-ban részt vett a Sarló mozgalomban. Tanulmányutakat tett Bécsben, Párizsban (1935, 1938), Olaszországban (1937). Első önálló kiállítására...megnyit →
(* 1909. márc. 24. Csemic (Cemice), † 2000. jan. 6. Stomfa [Stupava]) Festő. Liptószentmiklóson és Budapesten járt gimnáziumba, 1929–1934 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, majd hazatért. Szl.-ban részt vett a Sarló mozgalomban. Tanulmányutakat tett Bécsben, Párizsban (1935, 1938), Olaszországban (1937). Első önálló kiállítására...megnyit →
Részletek
Csemiczky László (SZM)
(* 1909. márc. 24. Csemic (Cemice), † 2000. jan. 6. Stomfa [Stupava]) Festő. Liptószentmiklóson és Budapesten járt gimnáziumba, 1929–1934 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, majd hazatért. Szl.-ban részt vett a Sarló mozgalomban. Tanulmányutakat tett Bécsben, Párizsban (1935, 1938), Olaszországban (1937). Első önálló kiállítására 1936-ban került sor; ettől kezdve szinte évente állított ki Pozsonyban és más szlovákiai városokban. 1938–1944 között Pozsonyban élt, részt vett az illegális antifasiszta mozgalomban. 1948 után fontos tisztségeket vállalt a képzőművészeti életben – 1949-ben a Csehszlovák Képzőművészek Szövetsége Nemzeti Központjának elnöke lett. 1950-től a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola docense, majd tanára volt. 1965-ben Érdemes művész, 1975-ben Nemzeti művész címet kapott. Korai művészetében fontos helyet kapott a szociális tematika, a harc a társadalmi változásért, később lírai hangulatú akvarell tájképfestészete volt meghatározó. – Ir. Vojtech Tilkovský: Ladislav Čemický (1962); Oliver Bakoš: Ladislav Čemický (1982).
Csémy Lajos László
(* 1923. júl. 15. Alsógellér - † 2022. okt. 8. Prága) Egyháztörténész, ref. lelkész, egyetemi oktató. Komáromban a bencés gimnáziumban érettségizett (1942), teológiai tanulmányait Pápán és Pozsonyban (1942–1947), majd Prágában végezte (1947–1948). Kassán és Ekelen volt lelkipásztor, 1954-től a prágai Károly Egyetem Comenius Teológiai...megnyit →
(* 1923. júl. 15. Alsógellér - † 2022. okt. 8. Prága) Egyháztörténész, ref. lelkész, egyetemi oktató. Komáromban a bencés gimnáziumban érettségizett (1942), teológiai tanulmányait Pápán és Pozsonyban (1942–1947), majd Prágában végezte (1947–1948). Kassán és Ekelen volt lelkipásztor, 1954-től a prágai Károly Egyetem Comenius Teológiai...megnyit →
Részletek
Csémy Lajos László (csa)
(* 1923. júl. 15. Alsógellér – † 2022. okt. 8. Prága) Egyháztörténész, ref. lelkész, egyetemi oktató. Komáromban a bencés gimnáziumban érettségizett (1942), teológiai tanulmányait Pápán és Pozsonyban (1942–1947), majd Prágában végezte (1947–1948). Kassán és Ekelen volt lelkipásztor, 1954-től a prágai Károly Egyetem Comenius Teológiai Karának, 1990–1993 között a prágai Károly Egyetem Evangélikus Teológiai Karának oktatója, 1994-től a komáromi Kálvin János Teológiai Akadémia tanszékvezetője. Egyháztörténeti tanulmányai magyar, cseh és német nyelven jelentek meg. – Fm. Jeremiás próféta vallási individualizmusa (szakdolgozat, kézirat, 1947); Igehirdetések liturgiával 1960–1980 (1982); Fejezetek a katechetikából (jegyzet, 1992); Homiletika (jegyzet, 1992).
Csémy Olivér
(* 1959. jan. 1. Komárom) kÉpítész. Komáromban érettségizett, 1983-ban a pozsonyi Műszaki Egyetem magasépítészeti szakán szerzett mérnöki oklevelet. 1994-ben a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán építészetet tanult. 1988-tól önálló tervezőirodában dolgozik, vezetése alatt működött a KOMBIT D tervezőiroda, majd megalapította a DECART Kft-t, melynek társvezetője lett....megnyit →
(* 1959. jan. 1. Komárom) kÉpítész. Komáromban érettségizett, 1983-ban a pozsonyi Műszaki Egyetem magasépítészeti szakán szerzett mérnöki oklevelet. 1994-ben a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán építészetet tanult. 1988-tól önálló tervezőirodában dolgozik, vezetése alatt működött a KOMBIT D tervezőiroda, majd megalapította a DECART Kft-t, melynek társvezetője lett....megnyit →
Részletek
(* 1959. jan. 1. Komárom) kÉpítész. Komáromban érettségizett, 1983-ban a pozsonyi Műszaki Egyetem magasépítészeti szakán szerzett mérnöki oklevelet. 1994-ben a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán építészetet tanult. 1988-tól önálló tervezőirodában dolgozik, vezetése alatt működött a KOMBIT D tervezőiroda, majd megalapította a DECART Kft-t, melynek társvezetője lett. Jelenleg az AKVADRAT iroda építésze és a Csémy Olivér Design Kft. tulajdonosa. Fm: Fontosabb munkái: 1992: Zichy-kastély rekonstrukciója, Vásárcsarnok (Komárom); 1993: a Tiszti pavilon rekonstrukciójának, ill. szabadtéri színpadának tervei (Komárom); 1996: a Postabank épületének belsőépítészeti tervei (Pozsony); 1998: a Volksbank épületének építészeti tervei (Besztercebánya), a Vámbéry tér építészeti kialakítása (Dunaszerdahely); a Termálfürdő átalakítása, a FORRÁS LÁNCHÁZ főépülete és a látványfürdő (Komárom, Magyarország); 2000: MILLENNIUM üzletház (uo.); 2006: Horgásztanya (Pöstyén).
Csémy Tamás
(* 1957. jún. 19. Ekel) Szakíró, diplomata. Prágában érettségizett (1976), s ugyanott, a Közgazdasági Egyetemen szerzett oklevelet (1982), ezt követően az Energetikai Kutatóintézetben dolgozott. 1979–1981-ben a prágai Ady Endre Diákkör elnöke, 1990–2000 között A Csehországi és Morvaországi Magyarok Szövetségének első elnöke. 2001–2003-ban a budapesti...megnyit →
(* 1957. jún. 19. Ekel) Szakíró, diplomata. Prágában érettségizett (1976), s ugyanott, a Közgazdasági Egyetemen szerzett oklevelet (1982), ezt követően az Energetikai Kutatóintézetben dolgozott. 1979–1981-ben a prágai Ady Endre Diákkör elnöke, 1990–2000 között A Csehországi és Morvaországi Magyarok Szövetségének első elnöke. 2001–2003-ban a budapesti...megnyit →
Részletek
(* 1957. jún. 19. Ekel) Szakíró, diplomata. Prágában érettségizett (1976), s ugyanott, a Közgazdasági Egyetemen szerzett oklevelet (1982), ezt követően az Energetikai Kutatóintézetben dolgozott. 1979–1981-ben a prágai Ady Endre Diákkör elnöke, 1990–2000 között A Csehországi és Morvaországi Magyarok Szövetségének első elnöke. 2001–2003-ban a budapesti cseh kultúrális intézet igazgatója volt. – Fm. Magyarok a Cseh Köztársaságban (tan., Petr Sadílekkel, 1993).
Csendes László
(* 1944. szept. 21. Rimaszombat) Színész, rendező. Szülővárosában érettségizett 1961-ben. 1962-től a komáromi Magyar Területi Színház, 1969–1983-ban a kassai Thália Színpad színésze. Ezután Mo.-ra költözött, ahol 1987-ig Kecskeméten, majd Debrecenben játszott; 1988-tól az egri Gárdonyi Géza Színház tagja. Számos hangjáték, ill. magyar és szlovák film...megnyit →
(* 1944. szept. 21. Rimaszombat) Színész, rendező. Szülővárosában érettségizett 1961-ben. 1962-től a komáromi Magyar Területi Színház, 1969–1983-ban a kassai Thália Színpad színésze. Ezután Mo.-ra költözött, ahol 1987-ig Kecskeméten, majd Debrecenben játszott; 1988-tól az egri Gárdonyi Géza Színház tagja. Számos hangjáték, ill. magyar és szlovák film...megnyit →
Részletek
Csendes László (TSZA)
(* 1944. szept. 21. Rimaszombat) Színész, rendező. Szülővárosában érettségizett 1961-ben. 1962-től a komáromi Magyar Területi Színház, 1969–1983-ban a kassai Thália Színpad színésze. Ezután Mo.-ra költözött, ahol 1987-ig Kecskeméten, majd Debrecenben játszott; 1988-tól az egri Gárdonyi Géza Színház tagja. Számos hangjáték, ill. magyar és szlovák film szereplője. Ismertek önálló estjei, monodráma-színrevitelei is. Rendezéseket is vállal. 1990-től újból játszik, ill. rendez a Kassai Thália Színházban. 1996-tól Jászai Mari-díjas. – Főbb szerepei: Agárdi Péter (Heltai Jenő: A néma levente); Mercutio (William Shakespeare: Rómeó és Júlia); Gogo (Leopold Lahola: Napfoltok); Zsigmond (Háy Gyula: Isten, császár, paraszt); Florindo (Carlo Goldoni: Két úr szolgája); Osvald Aving (Henrik Ibsen: Kísértetek); Michel (Jean Cocteau: Rettenetes szülők); Ripafratta (Carlo Goldoni: Mirandolína); Borisz (Alekszander Nyikoljevics Osztrovszkij: Vihar); Csongor (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde); Sebők Zoltán (Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom); Kakuk Marci (Tersánszky Józsi Jenő: Kakuk Marci); Titta Nane (Carlo Goldoni: A chioggiai csetepaté); Emberfi (Szakonyi Károly: Adáshiba); Jupiter (Peter Hacks: Amphitryon); Komoróczy (Barta Lajos: Szerelem); Trigorin (Anton Pavlovics Csehov: Sirály); Praed (Bernard Shaw: Warrenné mestersége); Bolyongó (Örkény István: Kulcskeresők); Bolyai János (Kocsis István: Bolyai János estéje); Torvald Helmer (Henrik Ibsen: Babaotthon); István király (Ratkó József: Segítsd a királyt); Báró Jankovits János (Lajtai Lajos–Békeffi István: A régi nyár). – Rendezései: Jevgenyij Svarc–Romhányi József: Hókirálnyő. Nicollo Machiavelli: Clizia. Gyüre Lajos: Becsületes molnárlegény. Gyüre Lajos: Rózsa és Ibolya. Csendes László irodalmi összeállítása: Kávéházi menü – sokfogásos kabaré. Lajtai Lajos–Békeffi István: A régi nyár. Noel Coward: Vidám kísértet. – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László (Filep Tamás Gusztávval közösen): A (cseh)szlovákiai magyar színjátszás nyolcvan éve 1918–1989 (1999); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Kulisszák, ünnepi kiadás (2002); Tarics Péter: A tűzkeresztségtől a kereszttűzig 1952–1997 (1997); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).