Csicsay Alajos
(* 1938. ápr. 8. Csiliznyárad, † 2026. febr. 6. Párkány) Pedagógus, író, szakíró. A pozsonyi Pedagógiai Iskolában érettségizett (1958), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán kémia – biológia – munkára nevelés szakon szerzett tanári oklevelet (1964). 1958–1999 között magyar tanítási nyelvű általános iskolákban tanított, 1971–1991 között...megnyit →
(* 1938. ápr. 8. Csiliznyárad, † 2026. febr. 6. Párkány) Pedagógus, író, szakíró. A pozsonyi Pedagógiai Iskolában érettségizett (1958), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán kémia – biológia – munkára nevelés szakon szerzett tanári oklevelet (1964). 1958–1999 között magyar tanítási nyelvű általános iskolákban tanított, 1971–1991 között...megnyit →
Részletek
Csicsay Alajos (ST)
(* 1938. ápr. 8. Csiliznyárad, † 2026. febr. 6. Párkány) Pedagógus, író, szakíró. A pozsonyi Pedagógiai Iskolában érettségizett (1958), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán kémia – biológia – munkára nevelés szakon szerzett tanári oklevelet (1964). 1958–1999 között magyar tanítási nyelvű általános iskolákban tanított, 1971–1991 között Párkányban iskolaigazgató volt. Cikkei, elbeszélései az 1970-es évektől jelennek meg. Több művelődési és szakmai szervezet vezetőségében is részt vett, 1996–2002-ben a Katedra Társaság elnöke volt. 1996-ban és 2002-ben Katedra-díjat, 2007-ben Felvidéki Magyar Pedagógus-díjat kapott. – Fm. X-ék a hetediken (elb., 1987); Vendég a csodakönyvben (mesék, 1996); Királyok, fejedelmek, kormányzók (képes történelmi olvasókönyv, 1996, 2000, 2003); Embernevelők (interjúk pedagógusokkal, 1999); Iskolatörténet (a szlovákiai kisebbségi iskolákról, 2002); Hajnali álom (elb., 2003); A tündérek titka (mesék, 2004); Mérföldkövek ködben (Pathó Károly életrajza, 2006).
Csicsay Károly
(* 1963. márc. 16. Pozsony) Tanár, szakíró. Tanulmányait Muzslán és Párkányban kezdte, Pozsonyban érettségizett (1982), végül a Komenský Egyetemen szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet. 1987-től általános iskolákban tanít, 1991-től a párkányi magyar gimnázium tanára, 2001-től az Állami Pedagógiai Intézet külső munkatársa. A magyar nyelv és irodalom...megnyit →
(* 1963. márc. 16. Pozsony) Tanár, szakíró. Tanulmányait Muzslán és Párkányban kezdte, Pozsonyban érettségizett (1982), végül a Komenský Egyetemen szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet. 1987-től általános iskolákban tanít, 1991-től a párkányi magyar gimnázium tanára, 2001-től az Állami Pedagógiai Intézet külső munkatársa. A magyar nyelv és irodalom...megnyit →
Részletek
(* 1963. márc. 16. Pozsony) Tanár, szakíró. Tanulmányait Muzslán és Párkányban kezdte, Pozsonyban érettségizett (1982), végül a Komenský Egyetemen szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet. 1987-től általános iskolákban tanít, 1991-től a párkányi magyar gimnázium tanára, 2001-től az Állami Pedagógiai Intézet külső munkatársa. A magyar nyelv és irodalom oktatásának módszertani kérdéseivel, ill. a számítástechnika felhasználásának lehetőségeivel foglalkozik a magyar nyelv és irodalom tanításában. Az Infovek weboldalán a magyar nyelv és irodalom szakos tanárok számára fenntartott honlapot szerkeszt 2004-től. Fm: A számítógép alkalmazása a magyartanításban (2000); Elektronikus tankönyv (e-learning) magyar nyelv és irodalom (2005).A számítógép alkalmazása a magyartanításban (2000); Elektronikus tankönyv (e-learning) magyar nyelv és irodalom (2005).
Csicser (Čičarovce)
Részletek
Község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Latorca folyó jobb parti síkságán, Nagykapostól Ny–DNy-ra. L: [1921] – 1157, ebből 965 (83,4%) magyar, 61 (5,3%) szlovák; [2011] – 891, ebből 827 (92,8%) magyar, 53 (5,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 845 (94,8%) magyar, 42 (4,7%) szlovák. V: [2011] – 351 ref., 290 r. k., 216 gör. kat. – Középkori alapokon álló ref. temploma a 18. sz. végén, r. k. (Szt. László-) temploma 1796–1802 között, barokk-klasszicista stílusú gör. kat. (Védelmező Szűzanya-) temploma a 19. sz. elején, klasszicista nemesi kúriája ugyancsak a 19. sz. elején épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. D. Varga László (szerk.): Elődeink élete. Csicser és Szirénfalva néprajza (2000).
Csicsó (Čičov)
Részletek
Csicsó − kastély (GJ)
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz DK-i részén, a Duna bal partján, Nagymegyertől D-re. L: [1921] – 1434, ebből 1384 (96,5%) magyar, 22 (1,5%) szlovák; [2011] – 1292, ebből 1118 (86,5%) magyar, 112 (8,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1155 (89,4%) magyar, 72 (5,6%) szlovák. V: [2011] – 557 r. k., 471 ref., 4 ev., 3 gör. kat. – Magyar lakossága mellé a második vh. utáni belső telepítések során szlovák családok települtek. Az 1965. évi árvíz során a Duna ~nál szakította át a gátat. A 17. sz. második felében épült barokk r. k. (Szűz Mária mennybevétele) templomát a 18. sz. végén klasszicista stílusban alakították át. Ref. temploma 1784-ben, a Zichy-, majd Kálnoky-kastély 1776-ban klasszicista, egykori kolostora 1889-ben historizáló stílusban épült. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda) rendelkezett. A különleges növény- és állatvilágú ~i morotvát és ártéri erdőt, az ún. Lion-tót 1964-ben 79,8 ha-on természetvédelmi területté nyilvánították.
csicsói holtág
A csicsói holtág (GJ)
Csiffár (Čifáre)
Község a Nyitrai járásban, a Garammenti-hátság É-i részén, a Tildi-patak völgyében, Verebélytől K-re. L: [1921] – 737, ebből 527 (71,5%) magyar, 197 (26,7%) szlovák; [2011] – 604, ebből 408 (67,5%) szlovák, 173 (28,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 382 (63,2%) szlovák, 198 (32,8%) magyar....megnyit →
Község a Nyitrai járásban, a Garammenti-hátság É-i részén, a Tildi-patak völgyében, Verebélytől K-re. L: [1921] – 737, ebből 527 (71,5%) magyar, 197 (26,7%) szlovák; [2011] – 604, ebből 408 (67,5%) szlovák, 173 (28,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 382 (63,2%) szlovák, 198 (32,8%) magyar....megnyit →
Részletek
Község a Nyitrai járásban, a Garammenti-hátság É-i részén, a Tildi-patak völgyében, Verebélytől K-re. L: [1921] – 737, ebből 527 (71,5%) magyar, 197 (26,7%) szlovák; [2011] – 604, ebből 408 (67,5%) szlovák, 173 (28,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 382 (63,2%) szlovák, 198 (32,8%) magyar. V: [2011] – 507 r. k., 3 ref., 1 ev., 1 gör. kat –R. k. (Szt. János-) temploma 1774-ben klasszicista, kúriája a 19. sz. második felében késő klasszicista stílusban épült. 1976–90 között közigazgatásilag ~hoz tartozott Tild.
Csikmák Imre
(* 1933. november 7., Bős - † 2021. június 4., Szenc) Újságíró, szerkesztő. 1954-ben érettségizett Dunaszerdahelyen. 1959-ben fejezte be tanulmányait a Szlovák Pedagógiai Főiskola Magyar–szlovák szakán, majd 1961-ben államvizsgázott a Komensky Egyetem magyar tanszékén. Főiskolai évei alatt részt vett az Ifjú Szívek megalakításában, majd...megnyit →
(* 1933. november 7., Bős - † 2021. június 4., Szenc) Újságíró, szerkesztő. 1954-ben érettségizett Dunaszerdahelyen. 1959-ben fejezte be tanulmányait a Szlovák Pedagógiai Főiskola Magyar–szlovák szakán, majd 1961-ben államvizsgázott a Komensky Egyetem magyar tanszékén. Főiskolai évei alatt részt vett az Ifjú Szívek megalakításában, majd...megnyit →
Részletek
csikmak imre (FI)
(* 1933. november 7., Bős – † 2021. június 4., Szenc) Újságíró, szerkesztő. 1954-ben érettségizett Dunaszerdahelyen. 1959-ben fejezte be tanulmányait a Szlovák Pedagógiai Főiskola Magyar–szlovák szakán, majd 1961-ben államvizsgázott a Komensky Egyetem magyar tanszékén. Főiskolai évei alatt részt vett az Ifjú Szívek megalakításában, majd 1959-től 1961-ig a Csemadok központi bizottságának munkatársa. Újságíróként két szlovákiai magyar lap – a Kis Építő (1962–1974) és az Új Ifjúság (1983–1990) – főszerkesztője is volt. Egy időben elnöke a Szlovák Újságíró Szövetség Magyar Tagozatának. 1992-től 1994-ig a Szabad Újság szerkesztőségének munkatársa, majd médiamanager az Új Szó és a Vasárnap lapoknál, valamint a Szlovák Rádió magyar adásának munkatársa.– Fm. Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara : 10. (1975); A CSISZ-SZKB Magyar Dal- és Táncegyüttesének 10 éve : Bratislava 1955-1965. (1965); Dallal, tánccal, muzsikával : emlékfüzet az országos dal- és táncünnepélyek 10. évfordulója alkalmából. (1965); Ifjú Szívek : 1955-1975. (1975); A mi iskolánk : a Bratislavai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola és Gimnázium harminc évének története (írta és összeáll. Kulcsár Tiborral, 1980); Zászlóhajtás (1975); Erről, arról, azokról (2016).
Csilizköz
Részletek
Néprajzi tájegység. A Csallóköz déli részén terül el, amely valamikor Győr megye Dunától északra átnyúló kiszögellését, a Duna és a Csiliz folyó által behatárolt területet jelentette. Településeinek (Balony, Csiliznyárad, Csilizpatas, Csilizradvány, Kulcsod, Medve, Szap) gazdasági kapcsolatai Győr (és környéke), valamint Komárom felé irányultak.
Csilizközi Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása
Részletek
Regionális, önkormányzatokat összefogó társulás (Csilizradvány, 2000). Tevékenységi köre elsősorban az érdekvédelem és érdekképviselet, továbbá kulturális, közművelődési, sport, szabadidős, szociális segítségnyújtási és egyházi feladatok segítése. A társulás tagjai a csilizközi községek: Balony, Csilizradvány, Csiliznyárad, Csilizpatas, Kulcsod, Medve, Szap, Komáromfüss, Kolozsnéma és Csicsó.
Csiliznyárad (Ňárad)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz csilizközi D-i részén, a Duna partján, Nagymegyertől Ny–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 732, ebből 664 (90,7%) magyar, 45 (6,1%) szlovák; [2011] – 651, ebből 602 (92,5%) magyar, 38 (5,8%) szlovák. A: [2011] – 604...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz csilizközi D-i részén, a Duna partján, Nagymegyertől Ny–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 732, ebből 664 (90,7%) magyar, 45 (6,1%) szlovák; [2011] – 651, ebből 602 (92,5%) magyar, 38 (5,8%) szlovák. A: [2011] – 604...megnyit →
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz csilizközi D-i részén, a Duna partján, Nagymegyertől Ny–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 732, ebből 664 (90,7%) magyar, 45 (6,1%) szlovák; [2011] – 651, ebből 602 (92,5%) magyar, 38 (5,8%) szlovák. A: [2011] – 604 (92,8%) magyar, 34 (5,2%) szlovák. V: [2011] – 529 r. k., 57 ref., 9 gör. kat., 3 ev. –R. k. (Szűz Mária születése) temploma 1929–39 között épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Végh Ferenc: Csiliznyárad (1997).
Csilizpatas (Pataš)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz csilizközi D-i részén, a Csiliz-patak mentén, Nagymegyertől Ny-ra. L: [1921] – 675, ebből 663 (98,2%) magyar, 1 (0,1%) szlovák; [2011] – 832, ebből 660 (79,3%) magyar, 93 (11,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 748 (89,9%) magyar,...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz csilizközi D-i részén, a Csiliz-patak mentén, Nagymegyertől Ny-ra. L: [1921] – 675, ebből 663 (98,2%) magyar, 1 (0,1%) szlovák; [2011] – 832, ebből 660 (79,3%) magyar, 93 (11,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 748 (89,9%) magyar,...megnyit →
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz csilizközi D-i részén, a Csiliz-patak mentén, Nagymegyertől Ny-ra. L: [1921] – 675, ebből 663 (98,2%) magyar, 1 (0,1%) szlovák; [2011] – 832, ebből 660 (79,3%) magyar, 93 (11,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 748 (89,9%) magyar, 72 (8,7%) szlovák. V: [2011] – 467 ref., 306 r. k., 1 ev. – A ~hoz tartozó Millennium pusztán felosztott nagybirtokra a két vh. közötti földbirtokreform keretében 1925-ben cseh és morva kolonisták települtek. Ref. temploma 1794-ben épült klasszicista stílusban. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.