Bretka
-> Beretke (Bretka)
Község a Rozsnyói járásban, a Rima-medence ÉK-i nyúlványában, a Sajó folyó jobb partján, a Murány-patak torkolatánál, Tornaljától É-ra. L: [1921] – 454, ebből 446 (98,2%) magyar, 8 (1,8%) szlovák; [2011] – 375, ebből 265 (70,7%) magyar, 49 (13,1%) roma, 46 (12,3%) szlovák nemzetiségű. A:...megnyit →
Község a Rozsnyói járásban, a Rima-medence ÉK-i nyúlványában, a Sajó folyó jobb partján, a Murány-patak torkolatánál, Tornaljától É-ra. L: [1921] – 454, ebből 446 (98,2%) magyar, 8 (1,8%) szlovák; [2011] – 375, ebből 265 (70,7%) magyar, 49 (13,1%) roma, 46 (12,3%) szlovák nemzetiségű. A:...megnyit →
Részletek
Beretke
Község a Rozsnyói járásban, a Rima-medence ÉK-i nyúlványában, a Sajó folyó jobb partján, a Murány-patak torkolatánál, Tornaljától É-ra. L: [1921] – 454, ebből 446 (98,2%) magyar, 8 (1,8%) szlovák; [2011] – 375, ebből 265 (70,7%) magyar, 49 (13,1%) roma, 46 (12,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 313 (83,5%) magyar, 38 (10,1%) szlovák, 7 (1,9%) roma. V: [2011] – 176 r. k., 83 ref., 22 ev., 3 gör. kat. – Az 1930-as években ref. árvaháza működött. A Beretkey-, majd Fialka-kúria 1754-ben épült barokk, a r. k. (Szt. András-) kápolna 1862–1864-ben eklektikus stílusban; 1815-ben emelt, 1944-ben azonban elpusztult ref. templomát 1976-ban építették újjá. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. A határában található szurdokszerű Murány-áttörés 1980 óta 39,5 ha területen tájvédelmi körzet.
Brogyányi Judit
Részletek
(* 1948. okt. 3. Kassa, † 2006. szept. 4. Pozsony) Műfordító, újságíró. A pozsonyi Comenius Egyetemen magyar–német szakos tanári oklevelet szerzett (1972), majd kiadói dolgozó, ill. lapszerkesztő Pozsonyban. Szépirodalmi és publicisztikai műveket, ill. drámákat fordított szlovák és cseh nyelvből. 1986-ban fordítói Madách-díjat kapott.
Brogyányi Kálmán
(* 1905. jún. 5. Felsőkocskóc (Horné Kočkovce), † 1978. okt. 9. Yonkers [USA]) Művészeti író, művészettörténész, publicista. A pozsonyi egyetemen magyar és francia irodalomtörténetet, valamint művészettörténetet tanult. 1928-tól együttműködött a Sarló mozgalommal, később eltávolodott a mozgalomtól. A pozsonyi Kunstverein – Művészegylet, valamint a Csehszlovákiai...megnyit →
(* 1905. jún. 5. Felsőkocskóc (Horné Kočkovce), † 1978. okt. 9. Yonkers [USA]) Művészeti író, művészettörténész, publicista. A pozsonyi egyetemen magyar és francia irodalomtörténetet, valamint művészettörténetet tanult. 1928-tól együttműködött a Sarló mozgalommal, később eltávolodott a mozgalomtól. A pozsonyi Kunstverein – Művészegylet, valamint a Csehszlovákiai...megnyit →
Részletek
Brogyányi Kálmán (csa)
(* 1905. jún. 5. Felsőkocskóc (Horné Kočkovce), † 1978. okt. 9. Yonkers [USA]) Művészeti író, művészettörténész, publicista. A pozsonyi egyetemen magyar és francia irodalomtörténetet, valamint művészettörténetet tanult. 1928-tól együttműködött a Sarló mozgalommal, később eltávolodott a mozgalomtól. A pozsonyi Kunstverein – Művészegylet, valamint a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság művészeti osztályának titkáraként számos képzőművészeti kiállítást szervezett. 1930-ban szerkesztette a Magyar Diákszemlét, 1931–1938 között a Forumot, több lap munkatársa volt (Vetés, Új Szó, A Nap, Prágai Magyar Hírlap). Kritikai és művészettörténeti munkássága egyedülálló. Az 1930-as évek közepén elfordul az avantgárdtól. 1939–1942-ben a pozsonyi magyar könyvtár vezetője, 1943-ban a Magyar Hírlap munkatársa; 1945-ben a rövid életű, nyilas szellemiségű Magyar Szó főszerkesztője volt. 1946-ban a pozsonyi népbíróság elítélte; 1947-ben megszökött és Ausztriába menekült. 1951-ben az Amerikai Egyesült Államokba ment, és haláláig a New York melletti Yonkers-ben élt. – Fm. Festőművészet Szlovenszkón (1931); A fény művészete (1933, 2004); Magyar Könyvtári Szolgálat (1941). – Ir. Albertini Béla: A fotószakíró Brogyányi Kálmán. (1998); Turczel Lajos: Szemelvények Brogyányi Kálmán műkritikai és művészettörténeti munkásságából.
Brükk Sándor
(* 1908. jan. 1. Torna, † 1991. júl.15. Budapest) Ifj. mozgalmi szervező, lapszerkesztő. A gimnáziumot szülővárosában, jogi tanulmányait Prágában végezte. Egyetemistaként elnöke volt a prágai Magyar Akadémikusok Keresztény Körének és egy cikluson át a Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetségének, s Berger Miklóssal és Orbán Lászlóval...megnyit →
(* 1908. jan. 1. Torna, † 1991. júl.15. Budapest) Ifj. mozgalmi szervező, lapszerkesztő. A gimnáziumot szülővárosában, jogi tanulmányait Prágában végezte. Egyetemistaként elnöke volt a prágai Magyar Akadémikusok Keresztény Körének és egy cikluson át a Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetségének, s Berger Miklóssal és Orbán Lászlóval...megnyit →
Részletek
(* 1908. jan. 1. Torna, † 1991. júl.15. Budapest) Ifj. mozgalmi szervező, lapszerkesztő. A gimnáziumot szülővárosában, jogi tanulmányait Prágában végezte. Egyetemistaként elnöke volt a prágai Magyar Akadémikusok Keresztény Körének és egy cikluson át a Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetségének, s Berger Miklóssal és Orbán Lászlóval együtt szerkesztette A Jövő c. lapot. Tanulmányai befejeztével Kassán lett ügyvéd, s a 30-as évek második felében titkára volt a Szlovenszkói Magyar Színpártoló Egyesületnek. 1948-ban Mo.-ra telepítették, Bp.-en jogtanácsosi beosztásokban dolgozott.
Brüll Zoltán, dr.
(*1905. jún. 22. Losonc, † 1945. jan. 16. Grúnik pod Kriváňom) Orvos, hegymászó, az ellenállási mozgalom jeles résztvevője. A gimnáziumot Losoncon végezte, majd Prágában folytatott orvosi tanulmányokat, amelyet követően Iglón és Poprádon volt orvos. 1930-tól aktív hegymászó és több új mászás résztvevője volt. 1944-ben...megnyit →
(*1905. jún. 22. Losonc, † 1945. jan. 16. Grúnik pod Kriváňom) Orvos, hegymászó, az ellenállási mozgalom jeles résztvevője. A gimnáziumot Losoncon végezte, majd Prágában folytatott orvosi tanulmányokat, amelyet követően Iglón és Poprádon volt orvos. 1930-tól aktív hegymászó és több új mászás résztvevője volt. 1944-ben...megnyit →
Részletek
(*1905. jún. 22. Losonc, † 1945. jan. 16. Grúnik pod Kriváňom) Orvos, hegymászó, az ellenállási mozgalom jeles résztvevője. A gimnáziumot Losoncon végezte, majd Prágában folytatott orvosi tanulmányokat, amelyet követően Iglón és Poprádon volt orvos. 1930-tól aktív hegymászó és több új mászás résztvevője volt. 1944-ben a Szlovák Nemzeti Felkelés idején a „Magas-Tátra” partizán csoportban tevékenykedett. Tűzharcban esett el a Kriván hegy alatt. Losoncon a szülőházán (Kubinyi-tér) egy kis márványtábla őrzi az emlékét.
Bruty
-> Bart (Bruty)
Község az Érsekújvári járásban, a Garammenti-hátság K-i lábánál, a Garam folyó völgyében, Párkánytól ÉNy-ra. L: [1921] – 1323, ebből 1313 (92,2%) magyar, 3 (0,2%) szlovák; [2011] – 618, ebből 512 (82,8%) magyar, 54 (8,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 529 (85,6%) magyar, 40 (6,5%)...megnyit →
Község az Érsekújvári járásban, a Garammenti-hátság K-i lábánál, a Garam folyó völgyében, Párkánytól ÉNy-ra. L: [1921] – 1323, ebből 1313 (92,2%) magyar, 3 (0,2%) szlovák; [2011] – 618, ebből 512 (82,8%) magyar, 54 (8,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 529 (85,6%) magyar, 40 (6,5%)...megnyit →
Részletek
Község az Érsekújvári járásban, a Garammenti-hátság K-i lábánál, a Garam folyó völgyében, Párkánytól ÉNy-ra. L: [1921] – 1323, ebből 1313 (92,2%) magyar, 3 (0,2%) szlovák; [2011] – 618, ebből 512 (82,8%) magyar, 54 (8,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 529 (85,6%) magyar, 40 (6,5%) szlovák. V: [2011] – 549 r. k., 6 ref. – A két vh. közötti földbirtokreform során a határában felosztott nagybirtokra 1936-ban szlovák és cseh-morva telepesek költöztek. R. k. (Szt. Kereszt-) temploma 1945 után épült az Esterházy Imre esztergomi érsek által 1730-ban építtetett, a második vh.-ban azonban elpusztult barokk stílusú templom helyén. A 21. sz. elején 1-4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. ~ az Alsó-Garam menti ún. kurtaszoknyás hatfalu egyike.
Brzotín
-> Berzéte (Brzotín)
Község a Rozsnyói járásban, a Rozsnyói-medencében, a Sajó folyó jobb partján Rozsnyótól DNy-ra. L: [1921] – 1105, ebből 1063 (96,2%) magyar, 34 (3,1%) szlovák; [2011] – 1316, ebből 629 (47,8%) szlovák, 555 (42,2%) magyar, 73 (5,5%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 650 (49,4%) magyar,...megnyit →
Község a Rozsnyói járásban, a Rozsnyói-medencében, a Sajó folyó jobb partján Rozsnyótól DNy-ra. L: [1921] – 1105, ebből 1063 (96,2%) magyar, 34 (3,1%) szlovák; [2011] – 1316, ebből 629 (47,8%) szlovák, 555 (42,2%) magyar, 73 (5,5%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 650 (49,4%) magyar,...megnyit →
Részletek
Berzéte − ref. templom (GJ)
Község a Rozsnyói járásban, a Rozsnyói-medencében, a Sajó folyó jobb partján Rozsnyótól DNy-ra. L: [1921] – 1105, ebből 1063 (96,2%) magyar, 34 (3,1%) szlovák; [2011] – 1316, ebből 629 (47,8%) szlovák, 555 (42,2%) magyar, 73 (5,5%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 650 (49,4%) magyar, 456 (34,7%) szlovák, 143 (10,9%) roma. V: [2011] – 567 r. k., 223 ref., 60 ev., 10 gör. kat. – A faluba a második vh. utáni belső telepítések során É-gömöri szlovák családok települtek. Ref. temploma a 13. sz.-ban korai gótikus, r. k. (Szt. Anna-) temploma 1798–1803 között késő barokk, a Máriássy-, majd Okolicsányi-kastély 1729-ben barokk (jelenleg itt van elhelyezve a járási levéltár), a Máriássy-kastély 1837-ben klasszicista stílusban (itt székel a Szlovák-karszt Nemzeti Park igazgatósága) épült. Kúriái közül a klasszicista Máriássy-, majd Hámos-kúriát 1780-ban, a Pósch-kúriát 1880-ban emelték. A közeli dombtetőn láthatók a Máriássy család 14. sz.-ban épült, a török háborúkban azonban elpusztult gótikus várának romjai. A falutól Ny-ra, a Pelsőci-fennsíkon található az 1954-ben felfedezett Berzétei-barlang; a ~től K-re fekvő Szilicei-fennsíkon található Berzétei-sziklákat 1973-ban 434 ha területen természetvédelmi területté nyilvánították. – l976–90 között közigazgatásilag Rozsnyóhoz tartozott. – Ir. Labancz István: Berzéte 750 éve. 1243–1993 (1993).
Berzéte − ref. templom (GJ)
Búč
-> Búcs (Búč)
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Dunától É-ra, Komáromtól K–ÉK-re. L: [1921] – 1585, ebből 1533 (96,7%) magyar, 26 (1,6%) szlovák; [2011] – 1190, ebből 1084 (91,1%) magyar, 92 (7,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1106 (92,9%) magyar, 72 (6,1%) szlovák. V: [2011]...megnyit →
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Dunától É-ra, Komáromtól K–ÉK-re. L: [1921] – 1585, ebből 1533 (96,7%) magyar, 26 (1,6%) szlovák; [2011] – 1190, ebből 1084 (91,1%) magyar, 92 (7,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1106 (92,9%) magyar, 72 (6,1%) szlovák. V: [2011]...megnyit →
Részletek
Búcs − Bulcsú vezér lovas szobra
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Dunától É-ra, Komáromtól K–ÉK-re. L: [1921] – 1585, ebből 1533 (96,7%) magyar, 26 (1,6%) szlovák; [2011] – 1190, ebből 1084 (91,1%) magyar, 92 (7,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1106 (92,9%) magyar, 72 (6,1%) szlovák. V: [2011] – 713 ref., 349 r. k., 4 gör. kat., 3 ev. – Klasszicista stílusú ref. temploma 1784-ben, r. k. temploma 2004-ben épült, 1997-ben avatták fel ~ névadójának, Bulcsu vezér lovasszobrát (Nagy János alkotása). A falu történetének ápolása és a temetőjében nyugvó Katona Mihály (1764–1822) ref. lelkész, geográfusnak emléket állító Katona Mihály Napok megrendezése céljából 2000-ben jött létre a Bulchu Polgári Társulás. 1928–34 között itt jelent meg a Református Sion c. ref. egyházi folyóirat. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Katona Mihály Magyar Tanítási nyelvű Alapiskola) rendelkezett. – Főbb díjak: Pro Probitate – Helytállásért díj (1998); Esterházy János Emlékplakett (2006). – Ir. Gál Sándor: Mesét mondok, valóságot (1980).
Büchler Gyula
Részletek
(*1885. ?, † 1944. Auschwitz [Lengyelország]) Tiszti főorvos. A losonci zsidó hitközség választmányi tagja. A Losonci Izraelita Szent Egylet, a Chevra Kadischa alelnöke majd 1937-től az elnöke. Neves műgyűjtőként a nevéhez fűződik több Csontváry-kép megmentése is. Családjával együtt a holokauszt áldozata lett.
Búcs (Búč)
Részletek
Búcs − Bulcsú vezér lovas szobra
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Dunától É-ra, Komáromtól K–ÉK-re. L: [1921] – 1585, ebből 1533 (96,7%) magyar, 26 (1,6%) szlovák; [2011] – 1190, ebből 1084 (91,1%) magyar, 92 (7,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1106 (92,9%) magyar, 72 (6,1%) szlovák. V: [2011] – 713 ref., 349 r. k., 4 gör. kat., 3 ev. – Klasszicista stílusú ref. temploma 1784-ben, r. k. temploma 2004-ben épült, 1997-ben avatták fel ~ névadójának, Bulcsu vezér lovasszobrát (Nagy János alkotása). A falu történetének ápolása és a temetőjében nyugvó Katona Mihály (1764–1822) ref. lelkész, geográfusnak emléket állító Katona Mihály Napok megrendezése céljából 2000-ben jött létre a Bulchu Polgári Társulás. 1928–34 között itt jelent meg a Református Sion c. ref. egyházi folyóirat. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Katona Mihály Magyar Tanítási nyelvű Alapiskola) rendelkezett. – Főbb díjak: Pro Probitate – Helytállásért díj (1998); Esterházy János Emlékplakett (2006). – Ir. Gál Sándor: Mesét mondok, valóságot (1980).