Borvák József
(*1950. okt. 13. Perbete) Biokémikus, víruskutató, egyetemi oktató. Iskolai tanulmányait szülőfalujában kezdte. Az érsekújvári magyar gimnáziumban (ma: Pázmány Péter Gimnázium) érettségizett 1969-ben. 1969–1974-ben a prágai Károly Egyetem TTK-án kémiát végzett, majd még ugyanebben az évben biokémiából szerzett doktori címet. 1974-ben a Csehszlovák Tudományos Akadémia...megnyit →
(*1950. okt. 13. Perbete) Biokémikus, víruskutató, egyetemi oktató. Iskolai tanulmányait szülőfalujában kezdte. Az érsekújvári magyar gimnáziumban (ma: Pázmány Péter Gimnázium) érettségizett 1969-ben. 1969–1974-ben a prágai Károly Egyetem TTK-án kémiát végzett, majd még ugyanebben az évben biokémiából szerzett doktori címet. 1974-ben a Csehszlovák Tudományos Akadémia...megnyit →
Részletek
(*1950. okt. 13. Perbete) Biokémikus, víruskutató, egyetemi oktató. Iskolai tanulmányait szülőfalujában kezdte. Az érsekújvári magyar gimnáziumban (ma: Pázmány Péter Gimnázium) érettségizett 1969-ben. 1969–1974-ben a prágai Károly Egyetem TTK-án kémiát végzett, majd még ugyanebben az évben biokémiából szerzett doktori címet. 1974-ben a Csehszlovák Tudományos Akadémia Szerves- és Biokémiai Intézetének munkatársa lett és peptidkémiával kezdett foglalkozni. 1982-ben lett a kémiai tudomány kandidátusa (PhD.). 1983-ban Pozsonyban telepedett le, ahol a Szlovák Tudományos Akadémia Víruskutató Intézetének munkatársa lett, és itt működött 1992-ig. Közben 1988 és 2011 között több amerikai egyetemen dolgozott. Jelenleg a dallasi (Texas) El Centro College tanára. Pályája kezdetén a növényi eredetű enzimek tulajdonságainak és hatásmechanizmusának vizsgálatával foglalkozott. Pozsonyi éveiben érdeklődésének előterében a víruskutatás, az immunológia és a HIV-vírusok álltak. Az USA-ban az immunológia területén fejtett ki aktív munkát. Az utóbbi időben elsősorban egyetemi oktatóként tevékenykedik. Számos nemzetközi tudományos konferencián vett részt és tartott előadást. Eddig több mint 30 tudományos cikket, tanulmányt publikált, két monográfia társszerzője. Több szlovákiai és amerikai tudományos társaság tagja (American Cancer Society, American Chemical Society, Slovak Chemical Society, International Union of Biochemical Societies stb.).
Bory
-> Bori (Bory)
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátságon, a Búr-patak völgyében, Lévától K–DK-re. L: [1921] – 372, ebből 321 (86,3%) magyar, 48 (12,9%) szlovák; [2011] – 313, ebből 210 (67,1%) szlovák, 99 (31,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 179 (57,2%) szlovák, 122 (39,0%) magyar. V: [2011]...megnyit →
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátságon, a Búr-patak völgyében, Lévától K–DK-re. L: [1921] – 372, ebből 321 (86,3%) magyar, 48 (12,9%) szlovák; [2011] – 313, ebből 210 (67,1%) szlovák, 99 (31,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 179 (57,2%) szlovák, 122 (39,0%) magyar. V: [2011]...megnyit →
Részletek
Bori – ref. templom (FI)
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátságon, a Búr-patak völgyében, Lévától K–DK-re. L: [1921] – 372, ebből 321 (86,3%) magyar, 48 (12,9%) szlovák; [2011] – 313, ebből 210 (67,1%) szlovák, 99 (31,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 179 (57,2%) szlovák, 122 (39,0%) magyar. V: [2011] – 151 r. k., 92 ref., 30 ev. – A második vh. után túlnyomórészt ref. vallású magyar lakosságának mintegy egynegyedét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi és szlovákiai szlovákok települtek. Ref. temploma a 17. sz.-i templom alapjain 1932-ben, r. k. (Lisieux-i Kis Szt. Teréz-) temploma 1992-ben épült, két klasszicista stílusú kastélyát a 19. sz. közepén emelték.
Nemesbori – Körmendy György gályarab emléktáblája (GJ)
Bori – 1848-as honvédsír (GJ)
Borza Erzsébet
(* 1955. márc. 1. Pozsony – † 1999. okt. 17. Pozsony) Közgazdász, politikus, egyetemi docens. Általános iskolai és gimnáziumi tanulmányait a pozsonyi Duna utcai magyar iskolában végezte és 1973-ban érettségizett. Rosztovban (Ukrajna) szerzett közgazdászmérnöki oklevelet 1978-ban. 1979–1996-ban a pozsonyi Közgazdasági Egyetem oktatója, 1996–1999-ben a...megnyit →
(* 1955. márc. 1. Pozsony – † 1999. okt. 17. Pozsony) Közgazdász, politikus, egyetemi docens. Általános iskolai és gimnáziumi tanulmányait a pozsonyi Duna utcai magyar iskolában végezte és 1973-ban érettségizett. Rosztovban (Ukrajna) szerzett közgazdászmérnöki oklevelet 1978-ban. 1979–1996-ban a pozsonyi Közgazdasági Egyetem oktatója, 1996–1999-ben a...megnyit →
Részletek
(* 1955. márc. 1. Pozsony – † 1999. okt. 17. Pozsony) Közgazdász, politikus, egyetemi docens. Általános iskolai és gimnáziumi tanulmányait a pozsonyi Duna utcai magyar iskolában végezte és 1973-ban érettségizett. Rosztovban (Ukrajna) szerzett közgazdászmérnöki oklevelet 1978-ban. 1979–1996-ban a pozsonyi Közgazdasági Egyetem oktatója, 1996–1999-ben a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem tanszékvezetője, ill. dékánhelyettese. Szlovákiai szakfolyóiratokban publikált. 1990–1994-ben a Demokratikus Baloldal Pártjának alelnöke, 1994-ben parlamenti képviselője volt. – Fm. Úvod do teórie financie a meny (társszerző, 1990); Základy financií (egyetemi jegyzet, 1995).
Borzova
-> Szádvárborsa (Borzova, Silická Brezová)
Község a Rozsnyói járásban, a Szilicei-fennsík DNy-i részén, Rozsnyótól D–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 426, ebből 425 (99,8%) magyar; [2011] – 171, ebből 128 (74,9%) magyar, 41 (24,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 132 (77,2%) magyar, 36 (21,1%) szlovák. V: [2011] –...megnyit →
Község a Rozsnyói járásban, a Szilicei-fennsík DNy-i részén, Rozsnyótól D–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 426, ebből 425 (99,8%) magyar; [2011] – 171, ebből 128 (74,9%) magyar, 41 (24,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 132 (77,2%) magyar, 36 (21,1%) szlovák. V: [2011] –...megnyit →
Részletek
Szádvárborsa − ref. templom (GJ)
Község a Rozsnyói járásban, a Szilicei-fennsík DNy-i részén, Rozsnyótól D–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 426, ebből 425 (99,8%) magyar; [2011] – 171, ebből 128 (74,9%) magyar, 41 (24,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 132 (77,2%) magyar, 36 (21,1%) szlovák. V: [2011] – 103 ref., 7 ev., 6 r. k., 1 gör. kat. – Ref. temploma a 16. sz.-ban reneszánsz, különálló tornya a 19. sz. elején klasszicista stílusban épült. Határában számos természeti képződmény: barlang, verem és zsomboly található, amelyek közül a 800 m hosszú Milada-cseppkőbarlangot 1972-ben védetté nyilvánították.
Bős (Gabčíkovo)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz D-i részén, a Csiliz-patak mentén, a Dunától É-ra, Dunaszerdahelytől D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 2803, ebből 2694 (96,1%) magyar, 38 (1,4%) szlovák; [2011] – 5361, ebből 4711 (87,9%) magyar, 580 (10,8%) szlovák nemzetiségű. A:...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz D-i részén, a Csiliz-patak mentén, a Dunától É-ra, Dunaszerdahelytől D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 2803, ebből 2694 (96,1%) magyar, 38 (1,4%) szlovák; [2011] – 5361, ebből 4711 (87,9%) magyar, 580 (10,8%) szlovák nemzetiségű. A:...megnyit →
Részletek
Bős − millecentenáriumi emlékmű (GJ)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz D-i részén, a Csiliz-patak mentén, a Dunától É-ra, Dunaszerdahelytől D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 2803, ebből 2694 (96,1%) magyar, 38 (1,4%) szlovák; [2011] – 5361, ebből 4711 (87,9%) magyar, 580 (10,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 4883 (91,1%) magyar, 420 (7,8%) szlovák. V: [2011] – 4810 r. k., 170 ref., 24 ev., 14 gör. kat. – A második vh. utáni belső telepítések során ~re hegyentúli szlovák családok települtek. Az eredetileg késő reneszánsz Amade-kastély a 17. sz. végén épült egy középkori vízivár helyén, a 18. sz. közepén barokk-klasszicista stílusban alakították át. R. k. (Antióchiai Szt. Margit-) templomát a 14. sz. közepén gótikus stílusban építették, a 18. sz. második felében barokkosították; historizáló stílusú zsinagógáját a 19. sz. végén emelték. Tájháza 1985-ben létesült. Határában avarkori sírokat tártak fel. Bősi Hírmondó c. önkormányzati lapja 1996 óta jelenik meg. Az 1990-es évek elejére ~nél épült meg a dunai vízlépcsőrendszer üzemvízcsatornájának erőműve. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Amade László Magyar Tanítási nyelvű Alapiskola) rendelkezett. – Ir. Presinszky Lajos (szerk.): Fejezetek Bős történetéből (1984); Végh Ferenc (összeállította): Beys-Bős. A község oklevelekkel alátámasztott kilencszáz éves küzdelmes fejlődésének története (1998).
Bős – 20. század elején épült parasztház, ma tájház (CSM)
Bős − Amadé-kastély (GJ)
bősi vízerőmű
Szl. legnagyobb teljesítményű vízerőműve (720 MW), mely a dunai vízműcsatornán épült fel, miután a magyarországi környezetvédők tiltakozásának eredményeképpen a (cseh)szlovák–magyar bős–nagymarosi vízlépcsőrendszer megépítésétől a magyar fél az 1989-es rendszerváltást követően elállt (az államközi szerződést még 1977-ben kötötték). A ~ megépítése ellen az 1990-es évek...megnyit →
Szl. legnagyobb teljesítményű vízerőműve (720 MW), mely a dunai vízműcsatornán épült fel, miután a magyarországi környezetvédők tiltakozásának eredményeképpen a (cseh)szlovák–magyar bős–nagymarosi vízlépcsőrendszer megépítésétől a magyar fél az 1989-es rendszerváltást követően elállt (az államközi szerződést még 1977-ben kötötték). A ~ megépítése ellen az 1990-es évek...megnyit →
Részletek
Bősi vízerőmű (ST)
Szl. legnagyobb teljesítményű vízerőműve (720 MW), mely a dunai vízműcsatornán épült fel, miután a magyarországi környezetvédők tiltakozásának eredményeképpen a (cseh)szlovák–magyar bős–nagymarosi vízlépcsőrendszer megépítésétől a magyar fél az 1989-es rendszerváltást követően elállt (az államközi szerződést még 1977-ben kötötték). A ~ megépítése ellen az 1990-es évek elején Szl.-ban is intenzív tiltakozási akciókat folytattak a környezetvédők, sikert azonban nem értek el. Szl. a saját területén megépítette, majd 1992-ben üzembe is helyezte az erőművet. Az erőmű üzembe helyezését követően Szl. és Mo. a Hágai Nemzetközi Bírósághoz fordult jogorvoslatért, amely 1997-ben mindkét felet elmarasztalta különféle jogsértésekért (az ítélet szerint Mo. jogtalanul szüntette meg az 1977. évi szerződést a vízlépcső megépítéséről, viszont Szl. jogtalanul helyezte üzembe azt).
Böszörményi István
(* 1947. márc. 20. Losonc – † 2022. júl. 19.) Középiskolai tanár, helytörténész, néprajzi író. Iskolai tanulmányait szülővárosában kezdte, Füleken érettségizett, majd a pozsonyi Comenius Egyetemen, német–svéd szakon szerzett tanári oklevelet. 1972-től a füleki gimnáziumban tanított. Az 1970-es évek végétől végez néprajzi gyűjtéseket. Elsősorban...megnyit →
(* 1947. márc. 20. Losonc – † 2022. júl. 19.) Középiskolai tanár, helytörténész, néprajzi író. Iskolai tanulmányait szülővárosában kezdte, Füleken érettségizett, majd a pozsonyi Comenius Egyetemen, német–svéd szakon szerzett tanári oklevelet. 1972-től a füleki gimnáziumban tanított. Az 1970-es évek végétől végez néprajzi gyűjtéseket. Elsősorban...megnyit →
Részletek
Böszörményi István (FI)
(* 1947. márc. 20. Losonc – † 2022. júl. 19.) Középiskolai tanár, helytörténész, néprajzi író. Iskolai tanulmányait szülővárosában kezdte, Füleken érettségizett, majd a pozsonyi Comenius Egyetemen, német–svéd szakon szerzett tanári oklevelet. 1972-től a füleki gimnáziumban tanított. Az 1970-es évek végétől végez néprajzi gyűjtéseket. Elsősorban honismereti, népi építészeti, gazdaságnéprajzi írásokat publikál. 1989–1995 között egy 89 részes sorozatot közölt Losonc és Fülek történetéről Emlékeink címmel. Számos néprajzi kiállítást rendezett, tájházat alapított. 2021-ben Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült.– Fm. Néprajzi értesítő (szerk., 1979/1980); Palóc szoba, palóc konyha (1986/1989); Házépítés a medvesaljai Óbáston (In: Gömör néprajza XVII., 1988); A losonci református templom története (1991); Mocsáry Lajos portréja (1994); Petőfi Losoncon (1995); Kármán József emléke Losoncon 1896–1996 (1996); Őseink házai, házaink ősei. Észak-Nógrád népi építészete forrásmunkák és a helyszíni kutatás tükrében (2003).
Böszörményi János
(* 1928. jún. 10. Perbete, † 1993. okt. 6. Komárom) Tanár, helytörténész. Pápán érettségizett 1950-ben, Pozsonyban szerzett magyar–történelem szakos tanári oklevelet 1954-ben. 1950–1968 között különböző iskolákban tanított, 1968–1970-ban a Szlovák Kormány Nemzetiségi Titkárságának munkatársa volt. Pedagógiai és kisebbségpolitikai témájú cikkeket, kritikákat, helytörténeti dolgozatokat, ill....megnyit →
(* 1928. jún. 10. Perbete, † 1993. okt. 6. Komárom) Tanár, helytörténész. Pápán érettségizett 1950-ben, Pozsonyban szerzett magyar–történelem szakos tanári oklevelet 1954-ben. 1950–1968 között különböző iskolákban tanított, 1968–1970-ban a Szlovák Kormány Nemzetiségi Titkárságának munkatársa volt. Pedagógiai és kisebbségpolitikai témájú cikkeket, kritikákat, helytörténeti dolgozatokat, ill....megnyit →
Részletek
(* 1928. jún. 10. Perbete, † 1993. okt. 6. Komárom) Tanár, helytörténész. Pápán érettségizett 1950-ben, Pozsonyban szerzett magyar–történelem szakos tanári oklevelet 1954-ben. 1950–1968 között különböző iskolákban tanított, 1968–1970-ban a Szlovák Kormány Nemzetiségi Titkárságának munkatársa volt. Pedagógiai és kisebbségpolitikai témájú cikkeket, kritikákat, helytörténeti dolgozatokat, ill. tankönyveket írt. 1970-ben politikai okok miatt félreállították és a publikálástól is eltiltották. 1990-ben megkapta a Madách Kiadó nívódíját. – Fm. Dunamocs évszázadai (1990).
Böszörményi László
Részletek
(*1905. Ungmogyorós, † 1989. Losonc) Református lelkész. A losonci Theológiai Szemináriumban végzett, amelyet követően Sörös Béla püspöki titkáraként dolgozott. 1941-től választott második lelkész, majd Kövy Árpád kitelepítése után (1945) 50 éven át volt losonci református egyház lelkésze.
Boťany
-> Battyán (Boťany)
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogköz ÉK-i szegletében, a Latorca folyó bal parti síkságán, Királyhelmectől K–ÉK-re, a szlovák-ukrán határ közelében. L: [1921] – 989, ebből 953 (96,4%) magyar, 1 (0,1%) szlovák; [2011] – 1256, ebből 824 (65,6%) magyar, 228 (18,2%) roma, 159...megnyit →
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogköz ÉK-i szegletében, a Latorca folyó bal parti síkságán, Királyhelmectől K–ÉK-re, a szlovák-ukrán határ közelében. L: [1921] – 989, ebből 953 (96,4%) magyar, 1 (0,1%) szlovák; [2011] – 1256, ebből 824 (65,6%) magyar, 228 (18,2%) roma, 159...megnyit →
Részletek
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogköz ÉK-i szegletében, a Latorca folyó bal parti síkságán, Királyhelmectől K–ÉK-re, a szlovák-ukrán határ közelében. L: [1921] – 989, ebből 953 (96,4%) magyar, 1 (0,1%) szlovák; [2011] – 1256, ebből 824 (65,6%) magyar, 228 (18,2%) roma, 159 (12,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1094 (87,1%) magyar, 114 (9,1%) szlovák. V: [2011] – 893 r. k., 94 ref., 89 gör. kat., 1 ev. –Határába a két vh. közötti földbirtokreform során 1929-ben cseh-morva kolonisták, 1945 után szlovák telepesek költöztek. R. k. (Jézus szíve) temploma 1907-ben épült neogótikus stílusban egy 17. sz.-i reneszánsz templom alapjain. A 21. sz. elején 1-4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. A Latorca folyó mentén 55 ha területen két természetvédelmi terület létesült.