Bolyk (Boľkovce)
Részletek
Község a Losonci járásban, a Losonci-medencében, az Ipoly folyó jobb partján, Losonctól K-re. L: [1921] – 466, ebből 414 (88,8%) magyar, 45 (9,6%) szlovák; [2011] – 650, ebből 441 (67,8%) szlovák, 125 (19,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 434 (66,8%) szlovák, 130 (20,0%) magyar. V: [2011] – 449 r. k., 24 ev. – A második vh. utáni belső telepítések keretében 1946-ban szinóbányai szlovák családokkal telepítették be. A 18. sz. végén emelt klasszicista stílusú r. k. (Szt. Dénes-) templomát a helyi születésű Katona István történetíró építtette.
Bolyky János
(* 1897. dec. 7. Lucfalva, †. ? Ausztria ?) Költő, újságíró. A gimnáziumot Érsekújvárott és Bp.-en végezte, malomépítő mérnöki oklevelet Németországban szerzett. 1937-től a Magyar Család c. ipolysági folyóirat szerkesztője volt. A két vh. között Udvardon élt, 1939-ben az Egyesült Magyar Párt kormánybiztossá nevezte ki....megnyit →
(* 1897. dec. 7. Lucfalva, †. ? Ausztria ?) Költő, újságíró. A gimnáziumot Érsekújvárott és Bp.-en végezte, malomépítő mérnöki oklevelet Németországban szerzett. 1937-től a Magyar Család c. ipolysági folyóirat szerkesztője volt. A két vh. között Udvardon élt, 1939-ben az Egyesült Magyar Párt kormánybiztossá nevezte ki....megnyit →
Részletek
(* 1897. dec. 7. Lucfalva, †. ? Ausztria ?) Költő, újságíró. A gimnáziumot Érsekújvárott és Bp.-en végezte, malomépítő mérnöki oklevelet Németországban szerzett. 1937-től a Magyar Család c. ipolysági folyóirat szerkesztője volt. A két vh. között Udvardon élt, 1939-ben az Egyesült Magyar Párt kormánybiztossá nevezte ki. 1944-ben Ausztriába távozott, további sorsa ismeretlen. – Fm. Csodavárók (v., 1932); Veszteglő mozdonyon (v., 1935); Költő és népe (1936).
Bölzse (Belža)
Részletek
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence D-i részén, a Szakály- és a Szartos-patakok folyása között, Kassától D-re. L: [1921] – 307, ebből 160 (52,1%) szlovák, 88 (28,7%) magyar, 44 (14,3%) ruszin; [2011] – 379, ebből 353 (93,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 350 (92,3%) szlovák, 1 (0,3%) magyar. V: [2011] – 233 r. k., 96 gör. kat., 7 ref., 1 ev. – Egykor részben magyar és ruszin lakossága a 20. sz. közepére beolvadt a többségi szlovákságba. Gör. kat. (Urunk mennybevétele) temploma 1808-ban barokk-klasszicista stílusban épült.
Boráros Imre
(* 1944. febr. 28. Pozsony) Színész. Középiskolába szülővárosában járt. 1963-ban érettségizett, majd egy évig a pozsonyi Szépművészeti Akadémia színészhallgatója; 1965–1971 között a komáromi Magyar Területi Színház színésze, azután táncdalénekes. 1972-től már ismét a Magyar Területi Színház, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház tagja: előbb,...megnyit →
(* 1944. febr. 28. Pozsony) Színész. Középiskolába szülővárosában járt. 1963-ban érettségizett, majd egy évig a pozsonyi Szépművészeti Akadémia színészhallgatója; 1965–1971 között a komáromi Magyar Területi Színház színésze, azután táncdalénekes. 1972-től már ismét a Magyar Területi Színház, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház tagja: előbb,...megnyit →
Részletek
Boráros Imre (FI)
(* 1944. febr. 28. Pozsony) Színész. Középiskolába szülővárosában járt. 1963-ban érettségizett, majd egy évig a pozsonyi Szépművészeti Akadémia színészhallgatója; 1965–1971 között a komáromi Magyar Területi Színház színésze, azután táncdalénekes. 1972-től már ismét a Magyar Területi Színház, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház tagja: előbb, 1977-ig, a kassai Tháliában, majd újból Komáromban játszott. Fellépett a Theátrum Polgári Társulat néhány előadásában; többször vendégszerepelt magyarországi színházaknál. Számos hangjáték mellett több magyar, szlovák, cseh és egy olasz film szereplője. Monodráma-színreviteleivel, ill. húsz önálló előadói műsorával Szl.-n és Mo.-n kívül nyugat-európai, észak-amerikai és ausztráliai turnékon is részt vett. – Főbb színházi szerepei: Őrnagy (Örkény István: Tóték); Lucifer (Madách Imre: Az ember tragédiája); Cervantes (Don Quiote: La Mancha lovagja); Színész (Molnár Ferenc: A testőr); Puzsér (Molnár Ferenc: Doktor úr); Tarpataky (Zerkovitz Béla: Csókos asszony); Viszockij (Siposhegyi Péter: Mielőtt csillag lettem); Czillei Ulrich (Vörösmarty Mihály: Czillei és a Hunyadiak); Higgins professzor (Alan Jay Lerner–Frederick Loewe: My Fair Lady); Id. Csaholyi Balázs (Hunyadi Sándor: Három Sárkány); A menyasszony apja (Federico García Lorca: Vérnász); Luther Márton (Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja); Félix (Neil Simon: Furcsa pár); Kossuth (Illyés Gyula: Fáklyaláng); Mixi gróf (Szirmai Albert–Bakonyi Károly: Mágnás Miska); Pierre (Francis Veber: Balfácánt vacsorára); Sáfrány ügyvéd (Halász Imre–Békeffi István–Eisemann Mihály: Egy csók és más semmi); du Grélé tábornok (Georges Feydeau: Egy hölgy a Maximból). – Monodrámák, pódiumjátékok: Székely János: Dózsa; Vysockij (Siposhegyi Péter: Mielőtt csillag lettem); Márió (Siposhegyi Péter: A varázsló); Esterházy János passió (Siposhegyi Péter: Hantjával sem takar); Mindszenty bíboros oltárköve (Tarics Péter: Állok Istenért, Egyházért, Hazáért); Nyelvcsapások (zenés irodalmi összeállítás). – Vendégjátékok: Kassai Thália Színház, Székesfehérvári Vörösmarty Színház, József Attila Színház, Miskolci Nemzeti Színház. – Film, TV : Feltámadás (olasz film), Dosztojevszkij – Pszichiáter (olasz film), Želary – Juriga (cseh Oscar-Díjra jelölt film), Čas grímáš – battyányi püspök (szlovák film), arany kenyér (szlovák mese); pribina herceg (szlovák tv-film). – Díjak: Sylvánia-díj (1991); Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja, a legjobb férfi alakítás díja (1990, 1996); A Szlovák Köztársaság ezüstplakettje (2004); a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2004); Esterházy-díj (2007); A Szlovák Irodalmi Alap életműdíja (2006); A Világ Magyarságáért művészeti díj (2012); Kossuth-díj (2014); Esterházy János Emlékplakett (2017). – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László (Filep Tamás Gusztávval közösen): A (cseh)szlovákiai magyar színjátszás nyolcvan éve 1918–1989 (1999); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Darvay Nagy Adrienne: Színek Kisvárdán (1998); Boráros Imre honlapja.
Borbély Alexandra
(*1986. szept. 4. Nyitra) Színésznő. Gyermekkorát Nagycétényben töltötte, itt végezte alapiskolai tanulmányait is. A komáromi Selye János gimnáziumban érettségizett 2004-ben. Pozsonyban és Budapesten is felvételizett a színművészeti egyetemre, végül Budapest mellett döntött. Jordán Tamás felkérésére egy évig a Nemzeti Színház stúdiósaként tevékenykedett, majd 2012-ben...megnyit →
(*1986. szept. 4. Nyitra) Színésznő. Gyermekkorát Nagycétényben töltötte, itt végezte alapiskolai tanulmányait is. A komáromi Selye János gimnáziumban érettségizett 2004-ben. Pozsonyban és Budapesten is felvételizett a színművészeti egyetemre, végül Budapest mellett döntött. Jordán Tamás felkérésére egy évig a Nemzeti Színház stúdiósaként tevékenykedett, majd 2012-ben...megnyit →
Részletek
(*1986. szept. 4. Nyitra) Színésznő. Gyermekkorát Nagycétényben töltötte, itt végezte alapiskolai tanulmányait is. A komáromi Selye János gimnáziumban érettségizett 2004-ben. Pozsonyban és Budapesten is felvételizett a színművészeti egyetemre, végül Budapest mellett döntött. Jordán Tamás felkérésére egy évig a Nemzeti Színház stúdiósaként tevékenykedett, majd 2012-ben Máté Gábor osztályában elvégezve a Színház és Filmművészeti Egyetemet a Katona József Színházhoz szerződött. Eddig közel 35 színdarabban játszott (pl. Nádas Péter: Szirének, Feydeau: A hülyéje, Flaubert: Dilettánsok, Sarkadi Imre: Oszlopos Simeon, Shakespeare: Ahogy tetszik). Filmekben, filmsorozatokban is szerepelt. Az Enyedi Ildikó rendezte, Berlinben Arany Medve-díjjal kitüntetett Testről és lélekről c. filmben nyújtott alakításáért 2017 decemberében elnyerte az Európai Filmakadémia legjobb európai színésznőjének járó díját. Élettársa Nagy Ervin színművész. Ir.: Szabó G. László: Borbély Alexandra, cétényi unikum, Vasárnap, 2015. augusztus 20.
Borbély Borisz
Részletek
Borbély Borisz (csa)
(* 1982. jún. 22. Felsőszeli) Költő. 2000–2002 között a Nyitrai Konstantin Egyetem magyar–angol szakos hallgatója. Verseivel az ArtFALatok c. antológiában tűnt fel. – Fm. Cipőmben kavics (2003).
Bordás Sándor
(* 1952. szept. 9. Ómoravica [Szerbia]) Pszichológus, szakíró, egyetemi oktató. Vegyészeti szakközépiskolában érettségizett Szabadkán. 1972–1977-ben a budapesti ELTE BTK-án pszichológiát tanult. 1978-tól Dunaszerdahelyen él. Szakterülete a szexuálpszichológia és az etnopszichológia. A komáromi Selye János Egyetem oktatója, a székesfehérvári Kodolányi János Főiskola docense. Több kötet...megnyit →
(* 1952. szept. 9. Ómoravica [Szerbia]) Pszichológus, szakíró, egyetemi oktató. Vegyészeti szakközépiskolában érettségizett Szabadkán. 1972–1977-ben a budapesti ELTE BTK-án pszichológiát tanult. 1978-tól Dunaszerdahelyen él. Szakterülete a szexuálpszichológia és az etnopszichológia. A komáromi Selye János Egyetem oktatója, a székesfehérvári Kodolányi János Főiskola docense. Több kötet...megnyit →
Részletek
Bordás Sándor (csa)
(* 1952. szept. 9. Ómoravica [Szerbia]) Pszichológus, szakíró, egyetemi oktató. Vegyészeti szakközépiskolában érettségizett Szabadkán. 1972–1977-ben a budapesti ELTE BTK-án pszichológiát tanult. 1978-tól Dunaszerdahelyen él. Szakterülete a szexuálpszichológia és az etnopszichológia. A komáromi Selye János Egyetem oktatója, a székesfehérvári Kodolányi János Főiskola docense. Több kötet társszerzője. – Fm. Lelkünk útvesztői (tan., 1994); Szexposta (tan., 1997).
Bori (Bory)
Részletek
Bori – ref. templom (FI)
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátságon, a Búr-patak völgyében, Lévától K–DK-re. L: [1921] – 372, ebből 321 (86,3%) magyar, 48 (12,9%) szlovák; [2011] – 313, ebből 210 (67,1%) szlovák, 99 (31,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 179 (57,2%) szlovák, 122 (39,0%) magyar. V: [2011] – 151 r. k., 92 ref., 30 ev. – A második vh. után túlnyomórészt ref. vallású magyar lakosságának mintegy egynegyedét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi és szlovákiai szlovákok települtek. Ref. temploma a 17. sz.-i templom alapjain 1932-ben, r. k. (Lisieux-i Kis Szt. Teréz-) temploma 1992-ben épült, két klasszicista stílusú kastélyát a 19. sz. közepén emelték.
Nemesbori – Körmendy György gályarab emléktáblája (GJ)
Bori – 1848-as honvédsír (GJ)
Bôrka
-> Barka (Bôrka)
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt között, a Csermosnya-patak forrásvidékén, Rozsnyótól K–DK-re. L: [1921] – 521, ebből 505 (96,9%) magyar, 13 (2,5%) szlovák; [2011] – 516, ebből 291 (56,4%) roma, 163 (31,6%) magyar, 42 (8,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 311...megnyit →
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt között, a Csermosnya-patak forrásvidékén, Rozsnyótól K–DK-re. L: [1921] – 521, ebből 505 (96,9%) magyar, 13 (2,5%) szlovák; [2011] – 516, ebből 291 (56,4%) roma, 163 (31,6%) magyar, 42 (8,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 311...megnyit →
Részletek
Barka − ref. templom (GJ)
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt között, a Csermosnya-patak forrásvidékén, Rozsnyótól K–DK-re. L: [1921] – 521, ebből 505 (96,9%) magyar, 13 (2,5%) szlovák; [2011] – 516, ebből 291 (56,4%) roma, 163 (31,6%) magyar, 42 (8,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 311 (60,3%) roma, 158 (30,6%) magyar, 27 (5,2%) szlovák. V: [2011] – 408 r. k., 81 ref., 1 ev. – 15. sz.-i gótikus alapokon 1759-ben emelt barokk-klasszicista r. k. (Karmelhegyi Szűz Mária-) temploma búcsújáró hely. Ref. temploma 1794–1804 között épült klasszicista, a Zichy-Ferraris-kastély a 19. sz. végén neobarokk stílusban. Határának ÉK-i része az 1954-ben létrehozott Szádelői-völgyi természetvédelmi terület része.
Borka Géza
(* 1894. júl. 11. Gúta, † 1977. jún. 17. Kaposvár [Mo.]) Tanár, lapszerkesztő, költő, író, színműíró. Középiskolai tanulmányait Komáromban és Győrben, egyetemi tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán végezte. 1923–1944 között a komáromi bencés gimnáziumban tanított, segédtankönyveket állított össze, szerkesztette a Szivárvány és a Tábortűz...megnyit →
(* 1894. júl. 11. Gúta, † 1977. jún. 17. Kaposvár [Mo.]) Tanár, lapszerkesztő, költő, író, színműíró. Középiskolai tanulmányait Komáromban és Győrben, egyetemi tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán végezte. 1923–1944 között a komáromi bencés gimnáziumban tanított, segédtankönyveket állított össze, szerkesztette a Szivárvány és a Tábortűz...megnyit →
Részletek
(* 1894. júl. 11. Gúta, † 1977. jún. 17. Kaposvár [Mo.]) Tanár, lapszerkesztő, költő, író, színműíró. Középiskolai tanulmányait Komáromban és Győrben, egyetemi tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán végezte. 1923–1944 között a komáromi bencés gimnáziumban tanított, segédtankönyveket állított össze, szerkesztette a Szivárvány és a Tábortűz c. lapokat. A komáromi Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület titkára is volt. 1945-ben Mo.-ra, Kaposvárra került, a helyi gimnáziumban tanított. Népies hangvételű színdarabjait a műkedvelők gyakran játszották. – Fm. Bánatmalom (v.,1920); Karikagyűrű (színmű,1935); A maharadzsa (színmű,1936); Áldomás – Csillagok (színmű, 1937); Muskátlis ablakok (színmű, 1937).