Lexicon

(* 1902. máj. 6. Kassa, † 1979. jan. 18. Pécs [Mo.]) Tanító, lapszerkesztő, író. A tanítóképzőt Sárospatakon végezte, 1921–1944 között Szomotoron, majd Alsószeliben volt kántortanító. 1947-ben Mo.-ra telepítették. 1923-tól a Magyar Tanító szerkesztője, 1932–1940 között felelős szerkesztője. Szerkesztette a Csehszlovákiai Magyar Dalosszövetség negyedéves lapját is (Magyar Dalunk). Pedagógiai cikkeket, tankönyveket is írt. – Fm. Búcsú a tavasztól (v., 1927); Az ösvényen (elb., 1928); Nem hal meg a magyar dal, míg magyar tanító van (A szlovákiai országos magyar tanítói énekkar története, 1943).

(* 1906. okt. 25. Rimaszécs, † 1998. jan. 24. Debrecen [Mo.]) Publicista. Rimaszombatban érettségizett, jogi tanulmányait Pozsonyban végezte (1929). 1945-ig Feleden volt ügyvéd. A Sarló mozgalom egyik alapítója. Újságcikkeiben elsősorban a parasztság szociális kérdéseiről írt. 1945 után a Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság rimaszombati körzeti megbízottja volt. 1949-ben Mo.-ra települt. Nyugdíjazásáig Debrecenben volt vállalati tisztségviselő. A debreceni Déri Múzeum megbízásából összegyűjtötte a Sarló mozgalommal kapcsolatos dokumentumokat. Több munkája kéziratban maradt (A Sarló története; Feled története). – Fm. A felvidéki magyarság szolgálatában (interjú, 1995); Gömörországi emlékeim (1996).

(1884. ápr. 14, Kassa – 1955, Magyarország). Vasmunkás, parlamenti képviselő. A két vh. közötti szlovákiai magyar szociáldemokrata mozgalom (Csehszlovák Köztársaság Magyar Szociáldemokrata Munkáspártja) egyik meghatározó személyisége. Az 1920-as csehszlovákiai parlamenti választásokon a Csehszlovák Szociáldemokrata Munkáspárt listáján képviselői mandátumot szerzett. Prága nemzetiségi politikája miatt azonban 1921-ben kilépett a szociáldemokrácia parlamenti klubjából és a kommunistákhoz lépett át. 1922 elején azonban a CSKP parlamenti klubját és magát a pártot is elhagyta, és a Csehszlovák Köztársaság Magyar Szociáldemokrata Munkáspártjának parlamenti klubjának tagja lett. Az egyik újraszervezője volt a magyar szociáldemokrácia kassai szervezetének, s főszerkesztője a párt 1922-ben Kassán megjelenő lapjának, a Fáklyának. A magyar szociáldemokrácia azon vonalát képviselte, amely élesen bírálta a csehszlovák szociáldemokrácia politikáját és a magyar ellenzéki pártokkal kívánt szorosabb együttműködést kialakítani. 1938 okt.-ében a kassai magyar szociáldemokraták nevében bejelentette csatlakozását a Magyar Nemzeti Tanácshoz. Az első bécsi döntés után azonnal bekapcsolódott a magyarországi szociáldemokrata mozgalomba, s a Magyar Szociáldemokrata Pártegyik vezető kassai aktivistája volt. Közben nem csak a Horthy-rendszert és annak nemzetiségi politikáját bírálta, de a szociáldemokrácia pesti központjának tevékenységét is. Mo. német megszállását követően, 1944 ápr.-ában internálták. 1955-ben hunyt el Mo.-n.

(* 1937. okt. 15. Pozsony) Pedagógus. 1957-ben Pozsonyban tanítói képesítést szerzett, 1970-ben néptáncoktatói tanfolyamot végzett Budapesten. Előbb Csákányban, 1959-től nyugdíjazásáig Illésházán tanított. Néprajzi gyűjtéssel foglalkozott, koreográfusként tevékenykedett, tankönyvek és segédkönyvek társszerzője volt. – Fm. Népi tánc- és ritmusgyakorlatok (1967); Gyermekjátékok és táncok (1970), Zenei nevelés (1985); Képes nyelvkönyv (1985), Mély kútba tekintek – Népi táncos gyermekjátékok (2008).

(* 1911. szept. 16. Eperjes, † 2000. okt. 17. Boston [USA]) Újságíró, történész. 1934-ben fejezte be jogi tanulmányait a prágai Károly Egyetemen. Az 1930-as évek második felétől a Prágai Magyar Hírlap budapesti tudósítója volt. 1945 után a washingtoni magyar nagykövetség sajtóattaséja, 1947-ben emigrált. 1953–1977-ben a pittsburgi egyetemen történelmet oktatott. Újságíróként a szlovákiai magyar kisebbség problémáival és a csehszlovák–magyar kiegyezés lehetőségeinek kérdésével foglalkozott. Ő szerkesztette a Magyarok Csehszlovákiában 1918–1938 c. kötetet (1938). – Fm. A magyar–szlovák kérdés alapvonalai (tan., 1939); Beneš (1943); Magyar–szlovák kiegyezés (1945); Az új Közép-Európa (1998).