Molnár János
(* 1938. jan. 16. Garammikola) Vallástörténész, lelkész, egyetemi oktató. Párkányban érettségizett (1957), a prágai Károly Egyetem Comenius Evangélikus Teológiai Karán végezte a teológiát (1963), 1961-től szemitológiát és arabisztikát is hallgatott, ezeket a tanulmányait Pozsonyban fejezte be (1968). 1965–1968-ban segédlelkész Pozsonyban, 1968–1985-ben a pozsonyi Egyetemi...megnyit →
(* 1938. jan. 16. Garammikola) Vallástörténész, lelkész, egyetemi oktató. Párkányban érettségizett (1957), a prágai Károly Egyetem Comenius Evangélikus Teológiai Karán végezte a teológiát (1963), 1961-től szemitológiát és arabisztikát is hallgatott, ezeket a tanulmányait Pozsonyban fejezte be (1968). 1965–1968-ban segédlelkész Pozsonyban, 1968–1985-ben a pozsonyi Egyetemi...megnyit →
Részletek
Molnár János (csa)
(* 1938. jan. 16. Garammikola) Vallástörténész, lelkész, egyetemi oktató. Párkányban érettségizett (1957), a prágai Károly Egyetem Comenius Evangélikus Teológiai Karán végezte a teológiát (1963), 1961-től szemitológiát és arabisztikát is hallgatott, ezeket a tanulmányait Pozsonyban fejezte be (1968). 1965–1968-ban segédlelkész Pozsonyban, 1968–1985-ben a pozsonyi Egyetemi Könyvtár tudományos munkatársa. 1985–1990-ben a Közel-Keleten tolmács, szakértő. 1992–1995-ben a prágai ev. teológia adjunktusa, 1995–1998-ban a pozsonyi Comenius Egyetemen vallástörténetet oktatott. 1994-től a komáromi Calvin János Teológiai Akadémia tanára, majd dékánja (1997-től). A Selye János Egyetem Teológiai Karának is dékánja (2004-től). Feldolgozta és publikálta a pozsonyi Egyetemi Könyvtár tulajdonában lévő judaista, valamint arab–török és perzsa nyomtatványokat. – Fm. A keresztyénség, a keresztyén vallások és felekezetek vallástörténeti szempontból (habilitációs munka, 2004).
Molnár Jenő
(* 1882. febr. 15. Felsőapáti, † 1952. szept. 5. Pozsony) Könyvkiadó, könyvterjesztő, lapszerkesztő. 1910-től Eperjesen volt könyvkereskedő. 1918 után különböző kiadóvállalatok társtulajdonosa, ő jelentette meg az első mélynyomású szlovák lapot (Slovenský svet), valamint a Cseh-Szlovák Törvények és Rendeletek Gyűjteményét. Egyik alapítója (1937– 1938-ban) és...megnyit →
(* 1882. febr. 15. Felsőapáti, † 1952. szept. 5. Pozsony) Könyvkiadó, könyvterjesztő, lapszerkesztő. 1910-től Eperjesen volt könyvkereskedő. 1918 után különböző kiadóvállalatok társtulajdonosa, ő jelentette meg az első mélynyomású szlovák lapot (Slovenský svet), valamint a Cseh-Szlovák Törvények és Rendeletek Gyűjteményét. Egyik alapítója (1937– 1938-ban) és...megnyit →
Részletek
(* 1882. febr. 15. Felsőapáti, † 1952. szept. 5. Pozsony) Könyvkiadó, könyvterjesztő, lapszerkesztő. 1910-től Eperjesen volt könyvkereskedő. 1918 után különböző kiadóvállalatok társtulajdonosa, ő jelentette meg az első mélynyomású szlovák lapot (Slovenský svet), valamint a Cseh-Szlovák Törvények és Rendeletek Gyűjteményét. Egyik alapítója (1937– 1938-ban) és főrészvényese volt a Tátra Könyv- és Lapkiadó Társaságnak és a Tátra c. lapnak. Egy könyvkiadó emlékiratai c. kéziratának lelőhelye ismeretlen.
Molnár László 1.
(* 1921. nov. 29. Érsekújvár, † 2005. okt. 6. Pozsony) Kutatóvegyész, vadászati szakíró. Érsekújvárott érettségizett (1940). Vegyészmérnöki tanulmányait Budapesten végezte (1940). 1946–1952-ben a galgóci Slovakofarma kutatóvegyésze. 1953–1982-ben az SZTA pozsonyi Kémiai Intézetének, majd Kísérleti Gyógyszertani Intézetének kutatója, 1970–1982-ben ez utóbbi igazgatója. Kutatási területe a...megnyit →
(* 1921. nov. 29. Érsekújvár, † 2005. okt. 6. Pozsony) Kutatóvegyész, vadászati szakíró. Érsekújvárott érettségizett (1940). Vegyészmérnöki tanulmányait Budapesten végezte (1940). 1946–1952-ben a galgóci Slovakofarma kutatóvegyésze. 1953–1982-ben az SZTA pozsonyi Kémiai Intézetének, majd Kísérleti Gyógyszertani Intézetének kutatója, 1970–1982-ben ez utóbbi igazgatója. Kutatási területe a...megnyit →
Részletek
Molnár László (SZM)
(* 1921. nov. 29. Érsekújvár, † 2005. okt. 6. Pozsony) Kutatóvegyész, vadászati szakíró. Érsekújvárott érettségizett (1940). Vegyészmérnöki tanulmányait Budapesten végezte (1940). 1946–1952-ben a galgóci Slovakofarma kutatóvegyésze. 1953–1982-ben az SZTA pozsonyi Kémiai Intézetének, majd Kísérleti Gyógyszertani Intézetének kutatója, 1970–1982-ben ez utóbbi igazgatója. Kutatási területe a polarográfia és az elektrokémiai módszerek alkalmazása a gyógyszer-analitikában. Magyar nyelvre fordította a Nobel-díjas J. Heyrovský egyik fontos munkáját (Bevezetés a gyakorlati polarográfiába, 1955). Számos tudományos közleménye jelent meg. Nyugdíjba vonulása után vadászati témájú cikkeket és könyveket publikált szlovák és magyar nyelven – Fm. Naše polovníctvo (Š. Terennel, 1984); Lov a zver vo výtvarnom prejave (Š. Terennel és J. Rusinával, 1989); Danielia zver, chov a lov (P. Krajniakkal), 1991); Gróf Forgách Károly élete és családjának története (mon., Motesíky Árpáddal, 2000); Vadászősök tisztelete (Fáczányi Ödönnel, 2005).
Molnár László 2.
(* 1951. máj. 12. Pozsony, † 2025. okt. 19.) Újságíró, szerkesztő, előadóművész. Pozsonyban érettségizett (1969). 1973–1989-ben a Csemadok KB szakelőadója. 1989–1993-ban a Szövetkezeti Újság (a Družstevné noviny c. szlovák kétheti lap magyar változata), 1993–2001-ben a Boltos c. havilap felelős szerkesztője. 1990-től a Szlovák Rádió...megnyit →
(* 1951. máj. 12. Pozsony, † 2025. okt. 19.) Újságíró, szerkesztő, előadóművész. Pozsonyban érettségizett (1969). 1973–1989-ben a Csemadok KB szakelőadója. 1989–1993-ban a Szövetkezeti Újság (a Družstevné noviny c. szlovák kétheti lap magyar változata), 1993–2001-ben a Boltos c. havilap felelős szerkesztője. 1990-től a Szlovák Rádió...megnyit →
Részletek
(* 1951. máj. 12. Pozsony, † 2025. okt. 19.) Újságíró, szerkesztő, előadóművész. Pozsonyban érettségizett (1969). 1973–1989-ben a Csemadok KB szakelőadója. 1989–1993-ban a Szövetkezeti Újság (a Družstevné noviny c. szlovák kétheti lap magyar változata), 1993–2001-ben a Boltos c. havilap felelős szerkesztője. 1990-től a Szlovák Rádió magyar adásának (Pátria Rádió) bemondója és rendezője. Verses összeállítások előadójaként, esztrádműsorok közreműködőjeként is ismert.
Molnár Miklós
(* 1877, Biharkeresztes, † 1946, Kassa) Munkásmozgalmi aktivista, politikus. Az államfordulat előtt a kassai központú Felsőmagyarországi Szociáldemokrata Párt egyik meghatározó alakja, Kassa utolsó magyar kormánybiztosa volt. 1922 elején Borovszky Gézával együtt ő szervezte újjá a kassai magyar szociáldemokráciát. Az Országos Magyar Szervezőbizottság megalakulását követően...megnyit →
(* 1877, Biharkeresztes, † 1946, Kassa) Munkásmozgalmi aktivista, politikus. Az államfordulat előtt a kassai központú Felsőmagyarországi Szociáldemokrata Párt egyik meghatározó alakja, Kassa utolsó magyar kormánybiztosa volt. 1922 elején Borovszky Gézával együtt ő szervezte újjá a kassai magyar szociáldemokráciát. Az Országos Magyar Szervezőbizottság megalakulását követően...megnyit →
Részletek
(* 1877, Biharkeresztes, † 1946, Kassa) Munkásmozgalmi aktivista, politikus. Az államfordulat előtt a kassai központú Felsőmagyarországi Szociáldemokrata Párt egyik meghatározó alakja, Kassa utolsó magyar kormánybiztosa volt. 1922 elején Borovszky Gézával együtt ő szervezte újjá a kassai magyar szociáldemokráciát. Az Országos Magyar Szervezőbizottság megalakulását követően rövid ideig annak elnöke volt, de érdemben nem vett részt az aktivista szekció munkájában. Kassa visszacsatolását követően több kötetes kéziratos dokumentumgyűjteményt állított össze, amelyben az államfordulat kassai eseményeinek anyagait gyűjtötte össze.
Molnár Norbert
(*1969, Zselíz ) Újságíró, szerkesztő. Iskoláit Párkányban és Pozsonyban végezte, ahol a Comenius Tudományegyetem Bölcsészkarán tanári oklevelet szerzett. Pályája kezdetén a Pátria Rádió munkatársa volt, miközben a Duna televíziónak is dolgozott, illetve tudósított a Magyar Narancs és a Magyar Hírlap olvasóit is. 1998-tól az Új...megnyit →
(*1969, Zselíz ) Újságíró, szerkesztő. Iskoláit Párkányban és Pozsonyban végezte, ahol a Comenius Tudományegyetem Bölcsészkarán tanári oklevelet szerzett. Pályája kezdetén a Pátria Rádió munkatársa volt, miközben a Duna televíziónak is dolgozott, illetve tudósított a Magyar Narancs és a Magyar Hírlap olvasóit is. 1998-tól az Új...megnyit →
Részletek
Molnar Norbert (Somogyi foto)
(*1969, Zselíz ) Újságíró, szerkesztő. Iskoláit Párkányban és Pozsonyban végezte, ahol a Comenius Tudományegyetem Bölcsészkarán tanári oklevelet szerzett. Pályája kezdetén a Pátria Rádió munkatársa volt, miközben a Duna televíziónak is dolgozott, illetve tudósított a Magyar Narancs és a Magyar Hírlap olvasóit is. 1998-tól az Új Szó belpolitikai rovatának volt a munkatársa. 2005-tól 2016-ig pedig az Új Szó főszerkesztője, ezt követően pedig a lap online kiadásának a felelőse. 2017-től a Kisebbségi Kulturális Alap igazgatója.
Molnár Xénia
(* 1976. márc. 9. Losonc) Színésznő. Általános iskolába Ragyolcon járt. A gimnáziumi éveket Füleken töltötte. Diákként a Füleki Zsákszínházban tevékenykedett. Az érettségi vizsga után 1994-ben került a Komáromi Jókai Színházba. Két év elteltével átszerződött a Kassai Thália Színházhoz. A pozsonyi Színművészeti Főiskolán színész szakon végzett...megnyit →
(* 1976. márc. 9. Losonc) Színésznő. Általános iskolába Ragyolcon járt. A gimnáziumi éveket Füleken töltötte. Diákként a Füleki Zsákszínházban tevékenykedett. Az érettségi vizsga után 1994-ben került a Komáromi Jókai Színházba. Két év elteltével átszerződött a Kassai Thália Színházhoz. A pozsonyi Színművészeti Főiskolán színész szakon végzett...megnyit →
Részletek
(* 1976. márc. 9. Losonc) Színésznő. Általános iskolába Ragyolcon járt. A gimnáziumi éveket Füleken töltötte. Diákként a Füleki Zsákszínházban tevékenykedett. Az érettségi vizsga után 1994-ben került a Komáromi Jókai Színházba. Két év elteltével átszerződött a Kassai Thália Színházhoz. A pozsonyi Színművészeti Főiskolán színész szakon végzett (2002). Azóta a Komáromi Jókai Színház társulati tagja. – Főbb színházi szerepei: Kassai Thália Színház: Lucia, Teresina (Eduardo de Filippo: Házasság olasz módra); Udvarhölgy (Katona József: Bánk bán); Mary, négernő (Bakonyi Károly–Szirmai Albert: Mágnás Miska); Icuka nővér (Kárpáti Péter: Halhatatlan háború); Mari (Jean-Baptiste Molière: Don Juan, vagy a kőszobor lakomája); Mumus (Rákos Péter–Bornai Tibor: Mumus); Iboly (Vaszary Gábor: Klotild néni); Flinn nővér (Dale Wassermann: Kakukkfészek). Komáromi Jókai Színház: Sárbogárdi Jolán (Parti Nagy Lajos: Ibusár); Titánia (William Shakespeare: Álom); Aranyka (Romhányi József–Fényes Szabolcs: Hamupipőke); Jokhábet (Michel de Ghelderode: Barabbás); Ritka Panna (Jókai Mór: A gazdag szegények); Chanclos (Szomory Dezső: II. József); Játékvezető (Alexander Dumas: Három a testőr); Nérine (Jean-Baptiste Molière: Gömböc úr); Szobalány (Molnár Ferenc–Kellér Dezső–Zerkovitz Béla: Doktor úr); Dudinszkyné (Szép Ernő: Patika); Eszter özvegyasszony (Gárdonyi Géza: A bor); Antónia nővér (Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja); Doreen, szobalány (Noel Coward: Forgószínpad); Asszony (Kodály Zoltán–Paulini Béla–Harsányi: Háry János); Eurüdiké (Szophoklész: Antigoné); Asszony (Niccolo Machiavelli: Mandragora); III. Vénasszony (Tamási Áron: Énekes madár); Nő (Spiró György: Prah); Mária, Olivia komornája (William Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok); Artyemija Zemljanyina, közjólétiintézmény-gondnok (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Revizor); Terka, a lány (Móricz Zsigmond: Sári bíró); Nő (Spiró György: Príma környék); Vidaubantné (Georges Feydeau: Egy hölgy a Maximból). – Vendégjátékok: Malá scéna (Nemzeti Színház Kisszínpada); Bárónő (Steve Martin: Picasso a Lapen Agile-bárban) – Film: (a csak szlovák nyelven feltüntetett műveknek nincs hivatalos műfordításuk); Világszám, 2004, r. Koltai Róbert; Mi kérünk elnézést! c. havi műsor szereplője a TV2-n; Kruté radosti, 2002, r. Juraj Nvota; Marhuľový ostrov, (Barackliget), 2011, r. Peter Bebjak – Ir. Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Színházi évkönyvek (Budapest); Divadlá na Slovensku [Szlovákiai színházak] (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Monoszlóy Dezső; Macke; Monoszlóy M. Dezső
(* 1923. dec. 28. Budapest [Mo.], † 2012. máj. 1. Bécs [Ausztria]) Költő, prózaíró, hangjátékszerző, műfordító, szerkesztő. Iskoláit szülővárosában végezte, ugyanitt szerzett 1946-ban jogi oklevelet, majd Pozsonyban telepedett le. 1950-ben a Csehszlovák Rádió magyar adásának főszerkesztője, majd kényszermunkatáborba került. Volt tengerész, bányász, kőműves, tanár,...megnyit →
(* 1923. dec. 28. Budapest [Mo.], † 2012. máj. 1. Bécs [Ausztria]) Költő, prózaíró, hangjátékszerző, műfordító, szerkesztő. Iskoláit szülővárosában végezte, ugyanitt szerzett 1946-ban jogi oklevelet, majd Pozsonyban telepedett le. 1950-ben a Csehszlovák Rádió magyar adásának főszerkesztője, majd kényszermunkatáborba került. Volt tengerész, bányász, kőműves, tanár,...megnyit →
Részletek
Monoszlóy Dezső (ST)
(* 1923. dec. 28. Budapest [Mo.], † 2012. máj. 1. Bécs [Ausztria]) Költő, prózaíró, hangjátékszerző, műfordító, szerkesztő. Iskoláit szülővárosában végezte, ugyanitt szerzett 1946-ban jogi oklevelet, majd Pozsonyban telepedett le. 1950-ben a Csehszlovák Rádió magyar adásának főszerkesztője, majd kényszermunkatáborba került. Volt tengerész, bányász, kőműves, tanár, rádiószerkesztő, és az 1960-as évek közepén az Irodalmi Szemle szerkesztője, egy ideig a Szlovák Írószövetség Magyar Tagozatának titkára is. 1968-ban – Jugoszlávián keresztül – nyugatra emigrált; 1969-ben Bécsben telepedett le. Német nyelvre fordított rádiójátékai osztrák, német és svájci rádióállomások keresett szerzőjévé tették. Az 1950–1960-as évek csehszlovákiai magyar irodalmának tevékeny alkotója. Versei, szépprózai munkái, könyv- és színikritikái mellett főleg szlovák és cseh költőket fordított magyarra. Szlovákul is, németül is fél-féltucatnyi könyve jelent meg. – Főbb díjak: Madách Imre-díj (1967); Theodor Körner-díj (Bécs, 1979); professzori cím és az osztrák köztársasági elnök Életműdíja (1986); A Tudományok és Művészetek I. fokú Érdemkeresztje (Bécs, 1993); Hviezdoslav-díj (Pozsony, 1994); A Magyar Köztársaság Érdemrendjének Középkeresztje (1998); Arany János-díj (2001); Márai Sándor-díj (2004). – Fm. Égből üzenek (v., 1942); Gombostűk háborúja (v., 1944); Égetett szienna (r., 1944); Csak egyszer élünk (v., 1959); Virrasztó szerelem (v., 1964); A villamos alatt (elb., 1965); Töltésszimmetria (v., 1965); Csók (v., 1966); Sivatag (elb., 1968); A milliomos halála (r., 1969, 1991); Aranymecset (v., 1971); Menekülés Szodomából (regénytrilógia, 1975, 1994); Utolsó vadászat (elb., 1984); Caligula bár (v., 1990); A szerelem öt évszaka (elb., 1991, 2004); A gödölye dicsérete (kisr., 1994); A halálom utáni napon (kisr., 2000); Gutaütöttek balladája (v., 2002). – Ir. Vajda Barnabás: Monoszlóy Dezső (mon., 2006).
Moravek István
(* 1906. júl. 9. Pozsony † 2001. jan. ?) Sportszervező, atlétaedző, sportszakíró. Fiatal korában versenyszerűen tornázott, az 1930-as évektől a Csehszlovákiai Magyar Atlétikai Szövetség főtitkára. A Pozsonyi (Polgári) Torna Egyesület (PTE) atlétikai szakosztályának vezetőjeként tanítványai 1939–1944 között háromszor nyertek szlovák csapatbajnoki címet. Sport témájú...megnyit →
(* 1906. júl. 9. Pozsony † 2001. jan. ?) Sportszervező, atlétaedző, sportszakíró. Fiatal korában versenyszerűen tornázott, az 1930-as évektől a Csehszlovákiai Magyar Atlétikai Szövetség főtitkára. A Pozsonyi (Polgári) Torna Egyesület (PTE) atlétikai szakosztályának vezetőjeként tanítványai 1939–1944 között háromszor nyertek szlovák csapatbajnoki címet. Sport témájú...megnyit →
Részletek
(* 1906. júl. 9. Pozsony † 2001. jan. ?) Sportszervező, atlétaedző, sportszakíró. Fiatal korában versenyszerűen tornázott, az 1930-as évektől a Csehszlovákiai Magyar Atlétikai Szövetség főtitkára. A Pozsonyi (Polgári) Torna Egyesület (PTE) atlétikai szakosztályának vezetőjeként tanítványai 1939–1944 között háromszor nyertek szlovák csapatbajnoki címet. Sport témájú cikkek szerzője. 1945 után a pozsonyi ŠK Bratislava atlétáinak edzőjeként országos csapatbajnoki címhez segítette tanítványait. – Fm. Atlétika, Népszerű útmutatások (1941).
Moravské Kračany
Részletek
1940-ben előbb Amadékarcsa, majd 1948-tól Egyházkarcsa néven Amadékarcsával, Egyházkarcsával, Göncölkarcsával és Pinkekarcsával egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől DNy-ra. L: [1921] – 147, ebből 146 (99,3%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 140 r. k., 7 izr.