Mártonfalva
-> Zsitvamártonfalva; Mártonfalva (Martinová)
1960-ban Lúčnica nad Žitavou néven Vajkkal egyesített község a Nyitrai járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó jobb partján, Verebélytől D–DNy-ra. L: [1921] – 299, ebből 155 (51,8%) magyar, 141 (47,2%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 285 r. k., 10 izr., 4 ev. A 18....megnyit →
1960-ban Lúčnica nad Žitavou néven Vajkkal egyesített község a Nyitrai járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó jobb partján, Verebélytől D–DNy-ra. L: [1921] – 299, ebből 155 (51,8%) magyar, 141 (47,2%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 285 r. k., 10 izr., 4 ev. A 18....megnyit →
Részletek
1960-ban Lúčnica nad Žitavou néven Vajkkal egyesített község a Nyitrai járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó jobb partján, Verebélytől D–DNy-ra. L: [1921] – 299, ebből 155 (51,8%) magyar, 141 (47,2%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 285 r. k., 10 izr., 4 ev. A 18. sz.-ban részben szlovákokkal újranépesített falu 20. sz. elején magát többségében magyarnak valló kétnyelvű lakossága a sz. második felére szlovákká vált.
Martonháza (Ochtiná)
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegységben, a Csetnek-patak völgyében, Jolsvától ÉK-re. L: [1921] – 684, ebből 573 (83,8%) szlovák, 74 (10,8%) magyar; [2011] – 553, ebből 476 (86,1%) szlovák, 5 (0,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 479 (86,6%) szlovák, 7 (1,3%) magyar. V: [2011]...megnyit →
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegységben, a Csetnek-patak völgyében, Jolsvától ÉK-re. L: [1921] – 684, ebből 573 (83,8%) szlovák, 74 (10,8%) magyar; [2011] – 553, ebből 476 (86,1%) szlovák, 5 (0,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 479 (86,6%) szlovák, 7 (1,3%) magyar. V: [2011]...megnyit →
Részletek
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegységben, a Csetnek-patak völgyében, Jolsvától ÉK-re. L: [1921] – 684, ebből 573 (83,8%) szlovák, 74 (10,8%) magyar; [2011] – 553, ebből 476 (86,1%) szlovák, 5 (0,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 479 (86,6%) szlovák, 7 (1,3%) magyar. V: [2011] – 318 ev., 29 r. k., 4 gör. kat. – Ev. temploma a 13. sz. első felében épült román stílusban, 1342–47 között gótikus stílusban építették át, szentélyében 14. sz.-i gótikus falfestmények találhatók. Határában a 20. sz.-ban magnezitet és márványt bányásztak. A falutól DNy-ra, a Várhegy alatt, 1954-ben felfedezett s világritkaságnak számító Martonházi aragonitbarlang 1972 óta látogatható; a 300 m-es barlangrendszert besorolták az UNESCO kulturális és természeti világörökségének jegyzékébe.
Martonházi-aragonitbarlang
A Gömör-Szepesi-érchegységben található, Martonháza község közelében. A világon ritkaságnak számító aragonitbarlangot 1954-ben fedezték fel geológiai kutatások során. A barlang teljes hossza 300 m, ebből 1972-től 235 m látogatható (a ~ kívül mindössze két aragonitbarlang látogatható a világon: Mexikóban és Argentínában). A barlangot 1995-ben az...megnyit →
A Gömör-Szepesi-érchegységben található, Martonháza község közelében. A világon ritkaságnak számító aragonitbarlangot 1954-ben fedezték fel geológiai kutatások során. A barlang teljes hossza 300 m, ebből 1972-től 235 m látogatható (a ~ kívül mindössze két aragonitbarlang látogatható a világon: Mexikóban és Argentínában). A barlangot 1995-ben az...megnyit →
Részletek
A Gömör-Szepesi-érchegységben található, Martonháza község közelében. A világon ritkaságnak számító aragonitbarlangot 1954-ben fedezték fel geológiai kutatások során. A barlang teljes hossza 300 m, ebből 1972-től 235 m látogatható (a ~ kívül mindössze két aragonitbarlang látogatható a világon: Mexikóban és Argentínában). A barlangot 1995-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította.
Mártonvölgyi László; Martinček
(* 1910. nov. 5. Túrócszentmárton, † 1984. nov. 11. Nyitra) Irodalomkritikus, helytörténész. A pozsonyi Comenius Egyetemen végezte jogi tanulmányait (1933), ezt követően ügyvédként tevékenykedett szülővárosában. Egyik alapítója volt a nyitrai Híd – Szlovenszkói Magyar Irodalmi Társulatnak és szerkesztője a Magyar Album c. füzetsorozatnak. Folyamatosan...megnyit →
(* 1910. nov. 5. Túrócszentmárton, † 1984. nov. 11. Nyitra) Irodalomkritikus, helytörténész. A pozsonyi Comenius Egyetemen végezte jogi tanulmányait (1933), ezt követően ügyvédként tevékenykedett szülővárosában. Egyik alapítója volt a nyitrai Híd – Szlovenszkói Magyar Irodalmi Társulatnak és szerkesztője a Magyar Album c. füzetsorozatnak. Folyamatosan...megnyit →
Részletek
(* 1910. nov. 5. Túrócszentmárton, † 1984. nov. 11. Nyitra) Irodalomkritikus, helytörténész. A pozsonyi Comenius Egyetemen végezte jogi tanulmányait (1933), ezt követően ügyvédként tevékenykedett szülővárosában. Egyik alapítója volt a nyitrai Híd – Szlovenszkói Magyar Irodalmi Társulatnak és szerkesztője a Magyar Album c. füzetsorozatnak. Folyamatosan gyűjtötte a Nyitra környéki mondákat, melyekből több átdolgozást készített. – Fm. Zarándokúton a Kárpátok alatt (tan., 1941); Emlékek földjén (regék, 1941); A regélő Nyitra mentén (regék, 1942); Májusfa a csitári hegyek alatt (tan., 1942).
Martos (Martovce)
Részletek
Martosi népviselet (FI)
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Nyitra- és a Zsitva folyó alkotta félszigeten, Komáromtól É-ra. L: [1921] – 1262, ebből 1247 (98,8%) magyar, 14 (1,1%) szlovák; [2011] – 694, ebből 610 (87,9%) magyar, 76 (11,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 634 (91,4%) magyar, 54 (7,8%) szlovák. V: [2011] – 440 ref., 194 r. k., 2 gör. kat., 1 ev. – Magyar lakosainak egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. 1732-ben épült ref. templomát 1898–99-ben neoklasszicista stílusban alakították át, r. k. (Szt. Vendel-) temploma 2004-ben épült, falumúzeuma 1975-ben nyílt meg. A mocsaras helyen fekvő, vizek által körülzárt falu népi hagyományait megőrizve sajátos népi építészettel, szokásokkal és népviselettel rendelkezik: különösen híres a régi bőrmunkák technikájával készülő, rátétes hímzésben gazdag női viselet. 1995 óta ~on rendezik meg a zselízi Országos Népművészeti Fesztivál örökébe lépett Pünkösdi Népművészeti Fesztivált. A festőművész Feszty Árpád emlékére, aki A magyarok bejövetele c. körképéhez ~ lakóiról mintázta meg a honfoglaló magyarokat, 2001-ben adták át a Feszty Árpád Művelődési Parkot. A 21. sz. elején 1–4 évf.-os magyar tanítási nyelvű ref. egyházi alapiskolával rendelkezett. – A korábban ~hoz tartozott Agyagos pusztát 1968-ban az újonnan létrehozott Vágfüzes községhez csatolták. – Ir. Kálmán Béla: Naszvad, Imely és Martos élete a népmozgalmi adatok tükrében (1943); Fél Edit: A nagycsalád és jogszokásai a Komárom megyei Martoson (1944); Zsittnyan István: Martos múltja és jelene (1988); Zsittnyan István – Kiss János: Martos – nevezetességek, 1998; Kocsis Aranka: A gazda, a családja, a munka és a hatalom. Értékváltozások egy kisalföldi faluban (2006).
Falumúzeum, Martos
Falumúzeum, Martos
Martosi Tájház
A 19. sz. közepén épült jellegzetes parasztházban 1975-ben állandó kiállítás rendeztek be. Maga az épület hagyományos háromosztatú, 1871-ben épült. Falai ún. fecskerakással, sár és szalma keverékéből készültek, nádtetős A hagyományos kisalföldi paraszti lakásbelsőt reprezentálja, miközben az udvaron, a fészerben a legfontosabb tradicionális mezőgazdasági eszközökről...megnyit →
A 19. sz. közepén épült jellegzetes parasztházban 1975-ben állandó kiállítás rendeztek be. Maga az épület hagyományos háromosztatú, 1871-ben épült. Falai ún. fecskerakással, sár és szalma keverékéből készültek, nádtetős A hagyományos kisalföldi paraszti lakásbelsőt reprezentálja, miközben az udvaron, a fészerben a legfontosabb tradicionális mezőgazdasági eszközökről...megnyit →
Részletek
Martosi Tájház (GJ)
A 19. sz. közepén épült jellegzetes parasztházban 1975-ben állandó kiállítás rendeztek be. Maga az épület hagyományos háromosztatú, 1871-ben épült. Falai ún. fecskerakással, sár és szalma keverékéből készültek, nádtetős A hagyományos kisalföldi paraszti lakásbelsőt reprezentálja, miközben az udvaron, a fészerben a legfontosabb tradicionális mezőgazdasági eszközökről is képet ad. Látogatható az első ház, az ún. tiszta szoba, a szabadkéményes konyha és a hátsó ház, a hátsó szoba. Önkormányzati tulajdonban a Duna Menti Múzeum szakmai felügyelete alatt működik.
Martovce
-> Martos (Martovce)
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Nyitra- és a Zsitva folyó alkotta félszigeten, Komáromtól É-ra. L: [1921] – 1262, ebből 1247 (98,8%) magyar, 14 (1,1%) szlovák; [2011] – 694, ebből 610 (87,9%) magyar, 76 (11,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 634 (91,4%) magyar,...megnyit →
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Nyitra- és a Zsitva folyó alkotta félszigeten, Komáromtól É-ra. L: [1921] – 1262, ebből 1247 (98,8%) magyar, 14 (1,1%) szlovák; [2011] – 694, ebből 610 (87,9%) magyar, 76 (11,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 634 (91,4%) magyar,...megnyit →
Részletek
Martosi népviselet (FI)
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Nyitra- és a Zsitva folyó alkotta félszigeten, Komáromtól É-ra. L: [1921] – 1262, ebből 1247 (98,8%) magyar, 14 (1,1%) szlovák; [2011] – 694, ebből 610 (87,9%) magyar, 76 (11,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 634 (91,4%) magyar, 54 (7,8%) szlovák. V: [2011] – 440 ref., 194 r. k., 2 gör. kat., 1 ev. – Magyar lakosainak egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. 1732-ben épült ref. templomát 1898–99-ben neoklasszicista stílusban alakították át, r. k. (Szt. Vendel-) temploma 2004-ben épült, falumúzeuma 1975-ben nyílt meg. A mocsaras helyen fekvő, vizek által körülzárt falu népi hagyományait megőrizve sajátos népi építészettel, szokásokkal és népviselettel rendelkezik: különösen híres a régi bőrmunkák technikájával készülő, rátétes hímzésben gazdag női viselet. 1995 óta ~on rendezik meg a zselízi Országos Népművészeti Fesztivál örökébe lépett Pünkösdi Népművészeti Fesztivált. A festőművész Feszty Árpád emlékére, aki A magyarok bejövetele c. körképéhez ~ lakóiról mintázta meg a honfoglaló magyarokat, 2001-ben adták át a Feszty Árpád Művelődési Parkot. A 21. sz. elején 1–4 évf.-os magyar tanítási nyelvű ref. egyházi alapiskolával rendelkezett. – A korábban ~hoz tartozott Agyagos pusztát 1968-ban az újonnan létrehozott Vágfüzes községhez csatolták. – Ir. Kálmán Béla: Naszvad, Imely és Martos élete a népmozgalmi adatok tükrében (1943); Fél Edit: A nagycsalád és jogszokásai a Komárom megyei Martoson (1944); Zsittnyan István: Martos múltja és jelene (1988); Zsittnyan István – Kiss János: Martos – nevezetességek, 1998; Kocsis Aranka: A gazda, a családja, a munka és a hatalom. Értékváltozások egy kisalföldi faluban (2006).
Falumúzeum, MartosFalumúzeum, Martos
Marušová
-> Marosfalva (Marušová)
1968-banÚjbarshoz csatolt község a Lévai járásban, a Garammenti-hátság K-i lejtőin, a Garam folyó jobb partján, Lévától Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 364, ebből 339 (93,1%) magyar, 24 (6,6%) szlovák; [1961] 324, ebből 118 (36,4%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 307 ref., 47 r. k., 10...megnyit →
1968-banÚjbarshoz csatolt község a Lévai járásban, a Garammenti-hátság K-i lejtőin, a Garam folyó jobb partján, Lévától Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 364, ebből 339 (93,1%) magyar, 24 (6,6%) szlovák; [1961] 324, ebből 118 (36,4%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 307 ref., 47 r. k., 10...megnyit →
Részletek
1968-banÚjbarshoz csatolt község a Lévai járásban, a Garammenti-hátság K-i lejtőin, a Garam folyó jobb partján, Lévától Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 364, ebből 339 (93,1%) magyar, 24 (6,6%) szlovák; [1961] 324, ebből 118 (36,4%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 307 ref., 47 r. k., 10 izr. A második vh. után, 1947-ben magyar lakosságának több mint egynegyedét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi és a belső telepítések keretében szlovákiai szlovák családok költöztek.
Masaryk Akadémia
-> Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (CSMTIMT) – Masaryk Akadémia
Tudományos és művelődési intézmény a két vh. közötti Csehszl.-ban (Pozsony, 1931–1945). A közismert nevén csak Masaryk Akadémiának nevezik. Masaryk köztársasági elnök 1930 szept.-ében Losoncon jelentette be, hogy nyolcvanadik születésnapja alkalmából jelentős pénzadománnyal (1 millió korona) kívánja támogatni egy magyar tudományos, művészeti társaság létrehozását. Alakuló közgyűlésére...megnyit →
Tudományos és művelődési intézmény a két vh. közötti Csehszl.-ban (Pozsony, 1931–1945). A közismert nevén csak Masaryk Akadémiának nevezik. Masaryk köztársasági elnök 1930 szept.-ében Losoncon jelentette be, hogy nyolcvanadik születésnapja alkalmából jelentős pénzadománnyal (1 millió korona) kívánja támogatni egy magyar tudományos, művészeti társaság létrehozását. Alakuló közgyűlésére...megnyit →
Részletek
Tudományos és művelődési intézmény a két vh. közötti Csehszl.-ban (Pozsony, 1931–1945). A közismert nevén csak Masaryk Akadémiának nevezik. Masaryk köztársasági elnök 1930 szept.-ében Losoncon jelentette be, hogy nyolcvanadik születésnapja alkalmából jelentős pénzadománnyal (1 millió korona) kívánja támogatni egy magyar tudományos, művészeti társaság létrehozását. Alakuló közgyűlésére 1931. nov. 8-án került sor. A ~nak három szakosztálya működött: a tudományos, az irodalmi és a művészeti. Tagságának nagy része aktivista szellemiségű volt, így a társaság a kezdetektől fogva politikai viták kereszttüzébe került. Noha a ~ a Szlovákiai Magyar Tudományos Akadémia szerepét kívánta betölteni, ennek nem tudott eleget tenni. Különösen a tudományos szakosztály tevékenysége maradt el a várakozástól, mivel a tagság nagy része nem rendelkezett megfelelő tudományos képesítéssel. Jelentősebbnek mondható az irodalmi és művészeti tevékenysége, a képzőművészeti kiállítások szervezése, írók és művészek anyagi támogatása, színvonalas publikációk megjelentetése. A ~ lapjai a Magyar Figyelő (1933–1935) és a képzőművészeti szakosztály által kiadott Forum (1933–1938) voltak. Az első bécsi döntést követően tagságának csupán a kisebb része maradt Szl.-ban. A ~ irányítását egy intézőbizottság vette át, amelyben meghatározó egyénisége Duka Zólyomi Norbert volt. A Szlovák Köztársaság megalakulását követően az új hatalom szigorú ellenőrzés alá vonta és kormánybiztost nevezett ki élére. Ebben az időszakban tényleges tevékenységet a társaság már nem fejthetett ki. A vh. befejezését követően a Szlovák Nemzeti Tanács feloszlatta, vagyonát pedig elkobozta. – Elnökei: Orbán Gábor (1931–1936); Balogh Elemér (1936–1938). – Főtitkárai: Szerényi Ferdinánd (1931–1936); Duka Zólyomi Norbert (1936–1945). – Ir. Popély Gyula: A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (1973).
maskarázás
Általában véve a maszkos alakoskodás gyűjtőneve, ami szerepet kaphat a farsangi szokások körében és a lakodalom vagy disznótor egyes mozzanataiban egyaránt. Szűkebb értelemben a farsangvégi szokások egyik helyi variánsának, az Alsó-Ipoly menti Helembán gyakorolt téltemető szokásnak a szakirodalomban is gyökeret eresztett megnevezése. A dőrejáráshoz...megnyit →
Általában véve a maszkos alakoskodás gyűjtőneve, ami szerepet kaphat a farsangi szokások körében és a lakodalom vagy disznótor egyes mozzanataiban egyaránt. Szűkebb értelemben a farsangvégi szokások egyik helyi variánsának, az Alsó-Ipoly menti Helembán gyakorolt téltemető szokásnak a szakirodalomban is gyökeret eresztett megnevezése. A dőrejáráshoz...megnyit →
Részletek
Általában véve a maszkos alakoskodás gyűjtőneve, ami szerepet kaphat a farsangi szokások körében és a lakodalom vagy disznótor egyes mozzanataiban egyaránt. Szűkebb értelemben a farsangvégi szokások egyik helyi variánsának, az Alsó-Ipoly menti Helembán gyakorolt téltemető szokásnak a szakirodalomban is gyökeret eresztett megnevezése. A dőrejáráshoz hasonlóan, egy lakodalmi paródiának felelt meg. A „gazdasszonynak” és a „jegyzőnek” beöltözött felvonuló a kapukban ácsorgó, a maskarázókra már váró háziaktól tojásadományokat gyűjt, miközben a háziak a „maskarákat” itallal kínálják. A falu végén, az utolsó tűznél levetik álarcaikat, és rongyos ruhadarabjaikkal együtt elégetik őket. Délután megsütik az összegyűjtött tojást, és táncmulatságot rendeznek. A második vh. előtt farsang utolján még háromnapos volt a tánc. Húshagyókedden, a maskarázást követően valamelyik kocsmában tartották meg, ahol egy környékbeli cigánybanda muzsikált este kilencig. Ekkor elharangozták, s ezzel véget ért a farsang. Az 1989-es rendszerváltást követően a helembaiak a maskarázást a szomszédos, Ipoly-túlparti, magyarországi Ipolydamásd településsel közösen rendezik. – Ir. Liszka József: Egy népszokás múltja és jelene. Farsangi maskarázás Helembán. In: A hagyományos kultúra a szocialista társadalomban (1987).