Marcinka Darina
(* 1935. júl. 20. Hanva) Antroplógus, egyetemi docens, a tudományok kandidátusa. 1961-ben a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett biológia–földrajz szakos tanári oklevelet. 1961–1999-ben a nyitrai Pedagógiai Főiskola (jelenleg Konstantin Filozófus Egyetem) Biológia Tanszékének oktatója volt, 1999-től a pozsonyi Szent Erzsébet Főiskola Szociális Munka és Egészségtan...megnyit →
(* 1935. júl. 20. Hanva) Antroplógus, egyetemi docens, a tudományok kandidátusa. 1961-ben a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett biológia–földrajz szakos tanári oklevelet. 1961–1999-ben a nyitrai Pedagógiai Főiskola (jelenleg Konstantin Filozófus Egyetem) Biológia Tanszékének oktatója volt, 1999-től a pozsonyi Szent Erzsébet Főiskola Szociális Munka és Egészségtan...megnyit →
Részletek
(* 1935. júl. 20. Hanva) Antroplógus, egyetemi docens, a tudományok kandidátusa. 1961-ben a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett biológia–földrajz szakos tanári oklevelet. 1961–1999-ben a nyitrai Pedagógiai Főiskola (jelenleg Konstantin Filozófus Egyetem) Biológia Tanszékének oktatója volt, 1999-től a pozsonyi Szent Erzsébet Főiskola Szociális Munka és Egészségtan Tanszékén oktat. Az MTA külső köztestületi tagja.
Marczell Béla
(* 1924. okt. 14. Kisudvarnok † 2009. febr. 10. Dunaszerdahely) Néprajzi gyűjtő, muzeológus. Gimnáziumi tanulmányait Pozsonyban és Dunaszerdahelyen végezte, a magyarországi Komáromban érettségizett (1945). A budapesti Pázmány Péter Egyetemen szerzett magyar–történelem szakos tanári oklevelet (1950). Dunaszerdahelyi középiskolákban tanított (1951–1960), majd nyugdíjba vonulásáig (1986) a...megnyit →
(* 1924. okt. 14. Kisudvarnok † 2009. febr. 10. Dunaszerdahely) Néprajzi gyűjtő, muzeológus. Gimnáziumi tanulmányait Pozsonyban és Dunaszerdahelyen végezte, a magyarországi Komáromban érettségizett (1945). A budapesti Pázmány Péter Egyetemen szerzett magyar–történelem szakos tanári oklevelet (1950). Dunaszerdahelyi középiskolákban tanított (1951–1960), majd nyugdíjba vonulásáig (1986) a...megnyit →
Részletek
(* 1924. okt. 14. Kisudvarnok † 2009. febr. 10. Dunaszerdahely) Néprajzi gyűjtő, muzeológus. Gimnáziumi tanulmányait Pozsonyban és Dunaszerdahelyen végezte, a magyarországi Komáromban érettségizett (1945). A budapesti Pázmány Péter Egyetemen szerzett magyar–történelem szakos tanári oklevelet (1950). Dunaszerdahelyi középiskolákban tanított (1951–1960), majd nyugdíjba vonulásáig (1986) a Csallóközi Múzeumnéprajzos munkatársa, 1960–1976 között igazgatója volt. Létrehozta a múzeum első állandó kiállítását, és több csallóközi tájház berendezésében is közreműködött. A Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság (1969–1972) egyik megalapítója, majd elnöke. Számos ismeretterjesztő és adatközlő munkát publikált. – Fm. A Csallóköz hiedelemvilága (tan., 1994); Naptár és néphagyomány. Csallóközi népszokások (tan., 1997).
Marék Antal
(* 1903. júl. 16. Mezőtúr [Mo.], † 1983. szept. 1. Budapest [Mo.]) Író, kritikus, orvos. Losoncon érettségizett (1921), a pécsi egyetemen szerzett orvosi oklevelet (1927), majd Mo.-n telepedett le. Első írásai és könyvei Csehszl.-ban jelentek meg. – Fm. Emberek az óceánon (elb., 1927); Vihar...megnyit →
(* 1903. júl. 16. Mezőtúr [Mo.], † 1983. szept. 1. Budapest [Mo.]) Író, kritikus, orvos. Losoncon érettségizett (1921), a pécsi egyetemen szerzett orvosi oklevelet (1927), majd Mo.-n telepedett le. Első írásai és könyvei Csehszl.-ban jelentek meg. – Fm. Emberek az óceánon (elb., 1927); Vihar...megnyit →
Részletek
(* 1903. júl. 16. Mezőtúr [Mo.], † 1983. szept. 1. Budapest [Mo.]) Író, kritikus, orvos. Losoncon érettségizett (1921), a pécsi egyetemen szerzett orvosi oklevelet (1927), majd Mo.-n telepedett le. Első írásai és könyvei Csehszl.-ban jelentek meg. – Fm. Emberek az óceánon (elb., 1927); Vihar a galambház felett (r., 1928); Zsákucca (r., 1932); A Felvidék, Erdély és Délvidék irodalma (tan., 1942); A felvidékről jöttek (r., 1944).
Márkus Judit
(* 1979. jún. 20. Karcag) Színésznő. 1993-tól a szentesi Horváth Mihály Gimnázium irodalmi-drámai tagozatán tanult, ahol 1997-ben érettségizett. 1997–2004 között az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, kommunikáció szak, elektronikus média szakirányán tanult Egerben. Tanulmányait az Új Színház Színészképző Stúdiójában, valamint a Toldy Mária Musical Stúdiójában...megnyit →
(* 1979. jún. 20. Karcag) Színésznő. 1993-tól a szentesi Horváth Mihály Gimnázium irodalmi-drámai tagozatán tanult, ahol 1997-ben érettségizett. 1997–2004 között az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, kommunikáció szak, elektronikus média szakirányán tanult Egerben. Tanulmányait az Új Színház Színészképző Stúdiójában, valamint a Toldy Mária Musical Stúdiójában...megnyit →
Részletek
Márkus Judit (TSZA)
(* 1979. jún. 20. Karcag) Színésznő. 1993-tól a szentesi Horváth Mihály Gimnázium irodalmi-drámai tagozatán tanult, ahol 1997-ben érettségizett. 1997–2004 között az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, kommunikáció szak, elektronikus média szakirányán tanult Egerben. Tanulmányait az Új Színház Színészképző Stúdiójában, valamint a Toldy Mária Musical Stúdiójában folytatta, ahol 2000-ben kapott oklevelet, majd az MZTSZ Könnyűzenei Szakiskola, jazz tanszakán folytatta. 2002-ben a MASZK Színész I. besorolását kapta meg. 2003-tól a Soproni Petőfi Színház tagja volt. 2003-2008 között a Szegedi Nemzeti Színházban színész. A Kassai Thália Színházhoz 2008-ban szerződött. Színházi szerepei mellett több zenei CD előadója, valamint több film- és tv-szereplése is volt. Eddigi munkásságát különféle díjakkal is jutalmazták. – Főbb színházi szerepei: Terka (Zágon István–Nóti Károly–Eisemann Mihály: Hyppolit, a lakáj); Jill Mason (Peter Shaffer: Equus); Ellen (Murray Schisgal: Szerelem, ó!); Süni (Presser Gábor–Horváth Péter–Sztevanovity Dusán: A padlás); Selyem Cinka (Molnár Ferenc: Az ördög); Colette Ouvrier (Eisemann Mihály–Zágon István–Somogyi Gyula: Fekete Péter); Suhanc (Dés László–Nemes István: Valahol Európában); Liza (Kálmán Imre: Marica grófnő); Polly (Bertolt Brecht: Koldusopera); Pünkösdi Kató (Zerkovitz Béla–Szilágyi: Csókos asszony); Réti Boglárka Gergő anyja, Zsófi mostohaanyja (Böszörményi Gyula–Lakatos Róbert–Müller Péter Sziámi: Gergő és az álomfogó); Anna (Karol Wojtyla: Az aranyműves boltja előtt); Kate Doogan (Mrs. King), Doogan szenátor lánya (Brian Friel: Philadelphia, nincs más út!). – Film, TV: A mélység élessége (Angyal) r. Poppé Béla, 1999; Ígéret földje (Tünde) r. Flanek László, 1999; A másik ember iránti féltés diadala (Elena) r. Ivan Buharov, 2000. Múlt-kor (MTV1, 1996, r. Tóth Miklós); Ígéret földje (Duna Tv, 1999, r. Flanek László); Elfelejtett arcok (Duna Tv, 2008, r. Gárdos Péter). – Díjak, elismerések: Kazinczy-érem, 1994; Dömötör-díj, Legjobb női színészi alakítás, 2006; Dömötör-díj, Legjobb női mellékszereplő, 2007; 2007. évi Nádasdy Kálmán Versmondó és Sanzonverseny, II. helyezés; Szegedi Tudományegyetem Közönségdíja, 2008; Dömötör-díj Legjobb női színészi alakítás, 2008; 2008. évi Nádasdy Kálmán Versmondó és Sanzonverseny, I. helyezés. – Ir. Színházi évkönyvek (Budapest); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009).
Márkus László
(* 1887. Rimaszombat, † 1956. Rimaszombat) Újságíró, lapszerkesztő. 1918 után az ellenzéki magyar pártok lapjainál dolgozott. 1920–1921-ben a Gömöri Egyetértés főmunkatársa, 1921–1938-ban a Gömör főszerkesztője. 1945-ben „háborús bűnösként” letartóztatták. Publicisztikai írásain kívül versei is megjelentek. Itt magyarnak lenni c. verse Németh István László megzenésítésében...megnyit →
(* 1887. Rimaszombat, † 1956. Rimaszombat) Újságíró, lapszerkesztő. 1918 után az ellenzéki magyar pártok lapjainál dolgozott. 1920–1921-ben a Gömöri Egyetértés főmunkatársa, 1921–1938-ban a Gömör főszerkesztője. 1945-ben „háborús bűnösként” letartóztatták. Publicisztikai írásain kívül versei is megjelentek. Itt magyarnak lenni c. verse Németh István László megzenésítésében...megnyit →
Részletek
(* 1887. Rimaszombat, † 1956. Rimaszombat) Újságíró, lapszerkesztő. 1918 után az ellenzéki magyar pártok lapjainál dolgozott. 1920–1921-ben a Gömöri Egyetértés főmunkatársa, 1921–1938-ban a Gömör főszerkesztője. 1945-ben „háborús bűnösként” letartóztatták. Publicisztikai írásain kívül versei is megjelentek. Itt magyarnak lenni c. verse Németh István László megzenésítésében a pozsonyi Bartók Béla Dalegylet indulója lett.
Marosfalva (Marušová)
Részletek
1968-banÚjbarshoz csatolt község a Lévai járásban, a Garammenti-hátság K-i lejtőin, a Garam folyó jobb partján, Lévától Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 364, ebből 339 (93,1%) magyar, 24 (6,6%) szlovák; [1961] 324, ebből 118 (36,4%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 307 ref., 47 r. k., 10 izr. A második vh. után, 1947-ben magyar lakosságának több mint egynegyedét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi és a belső telepítések keretében szlovákiai szlovák családok költöztek.
Martin
-> Turócszentmárton (Martin)
Város és járási székhely a Nagy- és a Kis-Fátra közötti Turóci-medencében, a Túróc-patak két partján, Zsolnától DK-re. L: [1921] – 5657, ebből 5254 (92,9%) szlovák, 141 (2,5%) zsidó, 33 (0,6%) magyar; [2011] – 57 428, ebből 46 931 (81,7%) szlovák, 636 (1,1%) cseh és...megnyit →
Város és járási székhely a Nagy- és a Kis-Fátra közötti Turóci-medencében, a Túróc-patak két partján, Zsolnától DK-re. L: [1921] – 5657, ebből 5254 (92,9%) szlovák, 141 (2,5%) zsidó, 33 (0,6%) magyar; [2011] – 57 428, ebből 46 931 (81,7%) szlovák, 636 (1,1%) cseh és...megnyit →
Részletek
Város és járási székhely a Nagy- és a Kis-Fátra közötti Turóci-medencében, a Túróc-patak két partján, Zsolnától DK-re. L: [1921] – 5657, ebből 5254 (92,9%) szlovák, 141 (2,5%) zsidó, 33 (0,6%) magyar; [2011] – 57 428, ebből 46 931 (81,7%) szlovák, 636 (1,1%) cseh és morva, 117 (0,2%) magyar, 7 (0,01%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 46 832 (81,5%) szlovák, 654 (1,1%) cseh, 145 (0,3%) magyar, 4 (0,01%) jiddis. V: [2011] – 19 717 r. k., 7587 ev., 371 metodista, 306 gör. kat., 104 jehovista, 102 gör. kel., 59 ref., 18 izr. – Egykori mezőváros, 1922-ig Turóc vármegye, 1923–28 között a Vágvölgyi nagyzsupa székhelye, amely a 19. sz. második felében elvesztett városi rangját 1960-ban kapta vissza. A város már a 19. sz.-ban a szlovák politikai, társadalmi és irodalmi élet egyik központja volt, s ma is számos szlovák kulturális intézmény székhelye. Csehszl. megalakulásának kikiáltását követően az Szlovák Nemzeti Tanács 1918. okt. 30-án itt mondta ki a szlovákok csatlakozását a csehszlovák államhoz, s 1938-ig itt volt a Szlovák Nemzeti Párt központja. Jelenleg is itt található a Matica slovenská és központi könyvtárának, a Szlovák Nemzeti Könyvtárnak a székhelye, a pozsonyi Comenius Egyetem Jesenius Orvostudományi Kara és a Szlovák Nemzeti Múzeum néprajzi részlege, temetőjében nyugszik a szlovák politikai, tudományos, irodalmi és művészeti élet számos neves képviselője. – A főterén álló r. k. (Szt. Márton-) plébániatemplom a 13. sz. második felében korai gótikus, ev. temploma 1784-ben empire stílusban épült, a volt Vármegyeházát 1746-ban, zsinagógáját a 19. sz. második felében emelték. Az Andrej Kmeť Turóci Múzeum 1964-ben, a Martin Benka Képtár 1972-ben, színháza, a Szlovák Kamaraszínháza 1944-ben, a környék építészetét bemutató szabadtéri múzeum 1965-ben létesült. – Az 1945 utáni erőteljes iparosítását követően nehézipari központtá vált: legjelentősebb iparágai a gép-, építőanyag-, cellulóz-, fafeldolgozó, bútor-, papír-, nyomda-, gyógyszer- és élelmiszeripar. – A 20. sz. második felében ~hoz csatoltak számos szomszédos települést, 1949–54 és 1971–90 között hozzá tartozott többek között Ruttka.
Martinová 1.
-> Nemesmartonfala; Martonfala (Martinová)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Rima folyó bal partján, Rimaszombattól DK-re. L: [1921] – 256, ebből 245 (95,7%) magyar, 6 (2,3%) szlovák; [2011] – 230, ebből 127 (55,2%) magyar, 48 (20,9%) roma, 40 (17,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 183...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Rima folyó bal partján, Rimaszombattól DK-re. L: [1921] – 256, ebből 245 (95,7%) magyar, 6 (2,3%) szlovák; [2011] – 230, ebből 127 (55,2%) magyar, 48 (20,9%) roma, 40 (17,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 183...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Rima folyó bal partján, Rimaszombattól DK-re. L: [1921] – 256, ebből 245 (95,7%) magyar, 6 (2,3%) szlovák; [2011] – 230, ebből 127 (55,2%) magyar, 48 (20,9%) roma, 40 (17,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 183 (79,6%) magyar, 27 (11,8%) szlovák, 5 (2,2%) roma. V: [2011] – 83 r. k., 39 ref., 2 ev. – Ref. temploma 1760-ban barokk-klasszicista stílusban épült. A falutól É-ra, a Tehány-patakon épült ~i víztározó értékes vízi és mocsári állatvilágát 1988-ban védetté nyilvánították.
Martinová 2.
-> Zsitvamártonfalva; Mártonfalva (Martinová)
1960-ban Lúčnica nad Žitavou néven Vajkkal egyesített község a Nyitrai járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó jobb partján, Verebélytől D–DNy-ra. L: [1921] – 299, ebből 155 (51,8%) magyar, 141 (47,2%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 285 r. k., 10 izr., 4 ev. A 18....megnyit →
1960-ban Lúčnica nad Žitavou néven Vajkkal egyesített község a Nyitrai járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó jobb partján, Verebélytől D–DNy-ra. L: [1921] – 299, ebből 155 (51,8%) magyar, 141 (47,2%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 285 r. k., 10 izr., 4 ev. A 18....megnyit →
Részletek
1960-ban Lúčnica nad Žitavou néven Vajkkal egyesített község a Nyitrai járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó jobb partján, Verebélytől D–DNy-ra. L: [1921] – 299, ebből 155 (51,8%) magyar, 141 (47,2%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 285 r. k., 10 izr., 4 ev. A 18. sz.-ban részben szlovákokkal újranépesített falu 20. sz. elején magát többségében magyarnak valló kétnyelvű lakossága a sz. második felére szlovákká vált.
Martonfala
-> Nemesmartonfala; Martonfala (Martinová)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Rima folyó bal partján, Rimaszombattól DK-re. L: [1921] – 256, ebből 245 (95,7%) magyar, 6 (2,3%) szlovák; [2011] – 230, ebből 127 (55,2%) magyar, 48 (20,9%) roma, 40 (17,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 183...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Rima folyó bal partján, Rimaszombattól DK-re. L: [1921] – 256, ebből 245 (95,7%) magyar, 6 (2,3%) szlovák; [2011] – 230, ebből 127 (55,2%) magyar, 48 (20,9%) roma, 40 (17,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 183...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Rima folyó bal partján, Rimaszombattól DK-re. L: [1921] – 256, ebből 245 (95,7%) magyar, 6 (2,3%) szlovák; [2011] – 230, ebből 127 (55,2%) magyar, 48 (20,9%) roma, 40 (17,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 183 (79,6%) magyar, 27 (11,8%) szlovák, 5 (2,2%) roma. V: [2011] – 83 r. k., 39 ref., 2 ev. – Ref. temploma 1760-ban barokk-klasszicista stílusban épült. A falutól É-ra, a Tehány-patakon épült ~i víztározó értékes vízi és mocsári állatvilágát 1988-ban védetté nyilvánították.