Máthis Krisztián
(* 1977. aug. 15. Pozsony) Fizikus, egyetemi docens. Komáromban a magyar tannyelvű gimnáziumban érettségizett 1995-ben. 1995–2000 között a prágai Károly Egyetem Matematika-fizika Karának hallgatója volt, ahol szilárdtest-fizikából szerzett oklevelet. 2000–2003-ban Prágában a Károly Egyetem, és ezzel párhuzamosan 2000–2004-ben Budapesten az ELTE doktori iskolájában szilárdtest-fizikai...megnyit →
(* 1977. aug. 15. Pozsony) Fizikus, egyetemi docens. Komáromban a magyar tannyelvű gimnáziumban érettségizett 1995-ben. 1995–2000 között a prágai Károly Egyetem Matematika-fizika Karának hallgatója volt, ahol szilárdtest-fizikából szerzett oklevelet. 2000–2003-ban Prágában a Károly Egyetem, és ezzel párhuzamosan 2000–2004-ben Budapesten az ELTE doktori iskolájában szilárdtest-fizikai...megnyit →
Részletek
(* 1977. aug. 15. Pozsony) Fizikus, egyetemi docens. Komáromban a magyar tannyelvű gimnáziumban érettségizett 1995-ben. 1995–2000 között a prágai Károly Egyetem Matematika-fizika Karának hallgatója volt, ahol szilárdtest-fizikából szerzett oklevelet. 2000–2003-ban Prágában a Károly Egyetem, és ezzel párhuzamosan 2000–2004-ben Budapesten az ELTE doktori iskolájában szilárdtest-fizikai és anyagtudományi szakirányú képzésben vett részt. 2004–2005-ben Grenobleban volt posztdoktori ösztöndíjas. 2005–2007-ben az Európai Bizottság energetikai kutatóközpontjának tudományos munkatársa a hollandiai Pettenben. 2007-től a Károly Egyetem szilárdtest-fizikai tanszékén egyetemi adjunktus, 2013 egyetemi docens. Kutatási területe elsősorban a szilárd testek anyagszerkezetének, deformációinak, a nanokristályos és kompozitanyagok mikroszerkezetének és mechanikai tulajdonságainak a vizsgálata akusztikus emisszióval és neutron diffrakcióval. Az MTA köztestületi tagja (2004), a Csehországi Modern Anyagok és Technológiák Egyesület bizottsági tagja (2009). Szabadidejében zenél – a prágai Bum Kamarazenekar hegedűse, 1995–2000 között a Prágai Diákzenekar, illetve a komáromi Comorra Kamarazenekar tagjaként két lemezen, valamint több rádió- és televízió-felvételen is közreműködött. Több tucat dolgozata jelent meg nemzetközi szakfolyóiratokban és tanulmányai konferenciakötetekben.
Maťovce
-> Mátyóc (Maťovce)
1964-ben Mátyócvajkóc néven Vajkóccal egyesített község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, az Ung folyó bal parti síkságán, Nagykapostól ÉK-re, a szlovák–ukrán határon. L: [1921] – 503, ebből 335 (66,6%) magyar, 108 (21,5%) szlovák; [1961] 544, ebből 466 (85,7%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 256...megnyit →
1964-ben Mátyócvajkóc néven Vajkóccal egyesített község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, az Ung folyó bal parti síkságán, Nagykapostól ÉK-re, a szlovák–ukrán határon. L: [1921] – 503, ebből 335 (66,6%) magyar, 108 (21,5%) szlovák; [1961] 544, ebből 466 (85,7%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 256...megnyit →
Részletek
Mátyóc – temetőkereszt (GJ)
1964-ben Mátyócvajkóc néven Vajkóccal egyesített község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, az Ung folyó bal parti síkságán, Nagykapostól ÉK-re, a szlovák–ukrán határon. L: [1921] – 503, ebből 335 (66,6%) magyar, 108 (21,5%) szlovák; [1961] 544, ebből 466 (85,7%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 256 r. k., 194 gör. kat., 35 ref., 18 izr. Gör. kat. (Szűz Mária mennybevétele) temploma 1911-ben neoklasszicista stílusban épült.
Maťovské Vojkovce
-> Mátyócvajkóc (Maťovské Vojkovce)
1964-ben Mátyóc és Vajkóc egyesítésével létrejött község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, az Ung folyó bal parti síkságán, Nagykapostól ÉK-re, a szlovák–ukrán határon. L: [2011] – 626, ebből 522 (83,4%) magyar, 57 (9,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 536 (85,6%) magyar, 45 (7,2%) szlovák....megnyit →
1964-ben Mátyóc és Vajkóc egyesítésével létrejött község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, az Ung folyó bal parti síkságán, Nagykapostól ÉK-re, a szlovák–ukrán határon. L: [2011] – 626, ebből 522 (83,4%) magyar, 57 (9,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 536 (85,6%) magyar, 45 (7,2%) szlovák....megnyit →
Részletek
1964-ben Mátyóc és Vajkóc egyesítésével létrejött község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, az Ung folyó bal parti síkságán, Nagykapostól ÉK-re, a szlovák–ukrán határon. L: [2011] – 626, ebből 522 (83,4%) magyar, 57 (9,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 536 (85,6%) magyar, 45 (7,2%) szlovák. V: [2011] – 267 r. k., 229 gör. kat., 79 ref., 2 ev. – Teherforgalmú vasúti határátkelő Ukrajna felé és vasúti átrakodó hely. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Mátrai Makovits Jenő; Makovits, Mátrai-Makovits
(* 1896. okt. 27. Rimaszombat, † 1967. szept. 26. Budapest [Mo.]) Festő. 1914-ben kezdte rajztanári tanulmányait Budapesten. 1915-ben bevonult katonának, ahonnan 1917-ben mint rokkant szerelt le. 1927-től a budapesti Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait; tanulmányúton járt Tirolban és Olaszországban. Részt vett a két vh. közti...megnyit →
(* 1896. okt. 27. Rimaszombat, † 1967. szept. 26. Budapest [Mo.]) Festő. 1914-ben kezdte rajztanári tanulmányait Budapesten. 1915-ben bevonult katonának, ahonnan 1917-ben mint rokkant szerelt le. 1927-től a budapesti Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait; tanulmányúton járt Tirolban és Olaszországban. Részt vett a két vh. közti...megnyit →
Részletek
(* 1896. okt. 27. Rimaszombat, † 1967. szept. 26. Budapest [Mo.]) Festő. 1914-ben kezdte rajztanári tanulmányait Budapesten. 1915-ben bevonult katonának, ahonnan 1917-ben mint rokkant szerelt le. 1927-től a budapesti Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait; tanulmányúton járt Tirolban és Olaszországban. Részt vett a két vh. közti képzőművészeti egyesületek tevékenységében, munkáit csoportos kiállításokon mutatta be. 1943-tól a felsőbalogi művésztelep gondnoka volt. 1945-ig Rimaszombaton élt, majd Budapestre került. Főleg arcképeket, tájképeket és népi zsánerképeket festett. – Fm. Főbb köztéri művei: 1938: I. vh. áldozatainak emlékműve (Rimaszombat); 1940: Tompa Mihály mellszobra (Hanva).
Matúškovo
-> Taksonyfalva; Taksony (Matúškovo)
Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Dudvág és a Vág folyása között, Galántától D-re. L: [1921] – 1911, ebből 1872 (98,0%) magyar, 26 (1,4%) szlovák; [2011] – 2031, ebből 1178 (58,0%) magyar, 764 (37,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1219 (60,0%)...megnyit →
Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Dudvág és a Vág folyása között, Galántától D-re. L: [1921] – 1911, ebből 1872 (98,0%) magyar, 26 (1,4%) szlovák; [2011] – 2031, ebből 1178 (58,0%) magyar, 764 (37,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1219 (60,0%)...megnyit →
Részletek
Taksony − r. k. templom (GJ)
Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Dudvág és a Vág folyása között, Galántától D-re. L: [1921] – 1911, ebből 1872 (98,0%) magyar, 26 (1,4%) szlovák; [2011] – 2031, ebből 1178 (58,0%) magyar, 764 (37,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1219 (60,0%) magyar, 714 (35,2%) szlovák. V: [2011] – 1278 r. k., 244 ev., 24 ref. – A ~tól Ny-ra fekvő Sárditelepre a két vh. közötti földbirtokreform keretében zajló kolonizáció során, az 1920-as években szlovák, a falutól K-re fekvő Pallócpusztára cseh-morva kolonisták, a második vh. után Mo.-ra telepített magyar lakossága helyére magyarországi szlovákok települtek. Régebbi alapokon álló barokk-klasszicista r. k. (Szűz Mária születése) temploma 1781–84 között, ev. temploma 1992-ben épült, harangtornyát 1902-ben emelték. A helyi magyar lakosság és a Mo.-ról áttelepült szlovákok lakáskultúráját bemutató tájháza 1984-ben nyílt meg, Taksony fejedelem bronz mellszobrát 1996-ban állíttatták. – Sárditelepet 1937–38-ban, majd 1945-ben Štefánikov néven önálló községgé szervezték (1960 óta Javorinka néven Galántához tartozik); Pallócpusztát 1957-ben Tósnyárasdhoz csatolták. ~ 1971–90 között közigazgatásilag Galántához tartozott. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Papp Jenő Imre: Visszaemlékezések (2006).
Taksony − Taksony fejedelem mellszobra (GJ)
Taksony − falumúzeum (GJ)
Matuštík Munk Kyra
(* 1959. aug. 5. Pozsony) Festő, textil- és multimediális művész. 1987–1992 között a budapesti Magyar Iparművészeti Főiskola hallgatója volt, 1992–1994-ben uo. elvégezte a Mesterképző Intézetet. 1992-ben tíz hónapot töltött az Amerikai Egyesült Államokban. 1994 óta Pozsonyban él. Nemzetközi és szlovákiai szakmai szervezetek tagja, nemzetközi...megnyit →
(* 1959. aug. 5. Pozsony) Festő, textil- és multimediális művész. 1987–1992 között a budapesti Magyar Iparművészeti Főiskola hallgatója volt, 1992–1994-ben uo. elvégezte a Mesterképző Intézetet. 1992-ben tíz hónapot töltött az Amerikai Egyesült Államokban. 1994 óta Pozsonyban él. Nemzetközi és szlovákiai szakmai szervezetek tagja, nemzetközi...megnyit →
Részletek
Matuštík Munk Kyra (SZM)
(* 1959. aug. 5. Pozsony) Festő, textil- és multimediális művész. 1987–1992 között a budapesti Magyar Iparművészeti Főiskola hallgatója volt, 1992–1994-ben uo. elvégezte a Mesterképző Intézetet. 1992-ben tíz hónapot töltött az Amerikai Egyesült Államokban. 1994 óta Pozsonyban él. Nemzetközi és szlovákiai szakmai szervezetek tagja, nemzetközi szimpóziumok résztvevője. Pályája kezdetén textillel dolgozott, önálló textil alkotásokat is készített. Néhány éve figyelme a zsidó hagyományok felé fordult.
Mátyás-hagyomány
Hunyadi Mátyás (király) személyéhez kapcsolódó anekdota- és mondakör. A magyar nyelvterület peremvidékein (elsősorban az északi és déli magyar nyelvterületen) virágzott, miközben szomszédaink (szlovákok, ruszinok, szerbek) szájhagyományában is kiemelkedő szereppel bírt. A szlovákiai magyar nyelvterület két fontos régiójában a Csallóközben és Gömörben a ~ az...megnyit →
Hunyadi Mátyás (király) személyéhez kapcsolódó anekdota- és mondakör. A magyar nyelvterület peremvidékein (elsősorban az északi és déli magyar nyelvterületen) virágzott, miközben szomszédaink (szlovákok, ruszinok, szerbek) szájhagyományában is kiemelkedő szereppel bírt. A szlovákiai magyar nyelvterület két fontos régiójában a Csallóközben és Gömörben a ~ az...megnyit →
Részletek
A Mátyás-fa Nagymegyeren (FI)
Hunyadi Mátyás (király) személyéhez kapcsolódó anekdota- és mondakör. A magyar nyelvterület peremvidékein (elsősorban az északi és déli magyar nyelvterületen) virágzott, miközben szomszédaink (szlovákok, ruszinok, szerbek) szájhagyományában is kiemelkedő szereppel bírt. A szlovákiai magyar nyelvterület két fontos régiójában a Csallóközben és Gömörben a ~ az átlagosnál élénkebben él. A csallóközi ~t általában rövid, helyi eredetmagyarázó történetek alkotják (Alistál, Dercsika, Királyfiakarcsa, Damazíkarcsa stb. nevéről). Kiemelkedő a Mad településhez kapcsolódó mondakör és annak utóélete, ill. a nagymegyeri ~, mely szerint Mátyás király egy vadászata alkalmával a település határában egy tölgyfa alatt pihent meg. Ezt a fát ma is mutogatják, és Mátyás fája néven tartják számon. Stilizált változata bekerült a város új címerébe is, a király szobra (Lipcsey György alkotása) pedig a helyi fürdő előtt állít emléket ennek a hagyománynak. Ezzel szemben a gömöri ~t inkább az országosan ismert, epikus történetek jellemzik. A Mátyás király vöröshagymán kapáltat c. közismert történetet a sajógömöriek náluk megtörténtként mesélik, emlékére 1912-ben Mátyás király életnagyságú bronzszobrát is elkészíttették Holló Barnabással. – Ir. Komorovský, Ján: Kráľ Matej Korvín v ľudovej prozaickej slovesnosti (1957); Liszka József: Két Duna keríti… Tanulmányok a Csallóköz néprajzához (2005); Ujváry Zoltán: Mátyás király Gömörben. Mondák, anekdoták a néphagyományban (1990).
Mátyás Hudák Katalin
(* 1977. jún. 4. Királyhelmec) Költő. A kassai kereskedelmi szakközépiskolában érettségizett. A Királyhelmeci Nézetek c. lap főszerkesztője. – Tagja a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának. Versei 1999 óta jelennek meg az Irodalmi Szemlében, a Kassai Figyelőben, a Madách Kalendáriumban, a Szőrös Kőben és az Árkádban. –...megnyit →
(* 1977. jún. 4. Királyhelmec) Költő. A kassai kereskedelmi szakközépiskolában érettségizett. A Királyhelmeci Nézetek c. lap főszerkesztője. – Tagja a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának. Versei 1999 óta jelennek meg az Irodalmi Szemlében, a Kassai Figyelőben, a Madách Kalendáriumban, a Szőrös Kőben és az Árkádban. –...megnyit →
Részletek
Mátyás Hudák Katalin (csa)
(* 1977. jún. 4. Királyhelmec) Költő. A kassai kereskedelmi szakközépiskolában érettségizett. A Királyhelmeci Nézetek c. lap főszerkesztője. – Tagja a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának. Versei 1999 óta jelennek meg az Irodalmi Szemlében, a Kassai Figyelőben, a Madách Kalendáriumban, a Szőrös Kőben és az Árkádban. – Fm. Tiszavirágzás (v., 2002); Aranyhermelin (v., 2013).
Mátyóc (Maťovce)
1964-ben Mátyócvajkóc néven Vajkóccal egyesített község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, az Ung folyó bal parti síkságán, Nagykapostól ÉK-re, a szlovák–ukrán határon. L: [1921] – 503, ebből 335 (66,6%) magyar, 108 (21,5%) szlovák; [1961] 544, ebből 466 (85,7%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 256...megnyit →
1964-ben Mátyócvajkóc néven Vajkóccal egyesített község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, az Ung folyó bal parti síkságán, Nagykapostól ÉK-re, a szlovák–ukrán határon. L: [1921] – 503, ebből 335 (66,6%) magyar, 108 (21,5%) szlovák; [1961] 544, ebből 466 (85,7%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 256...megnyit →
Részletek
Mátyóc – temetőkereszt (GJ)
1964-ben Mátyócvajkóc néven Vajkóccal egyesített község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, az Ung folyó bal parti síkságán, Nagykapostól ÉK-re, a szlovák–ukrán határon. L: [1921] – 503, ebből 335 (66,6%) magyar, 108 (21,5%) szlovák; [1961] 544, ebből 466 (85,7%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 256 r. k., 194 gör. kat., 35 ref., 18 izr. Gör. kat. (Szűz Mária mennybevétele) temploma 1911-ben neoklasszicista stílusban épült.
Mátyócvajkóc (Maťovské Vojkovce)
1964-ben Mátyóc és Vajkóc egyesítésével létrejött község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, az Ung folyó bal parti síkságán, Nagykapostól ÉK-re, a szlovák–ukrán határon. L: [2011] – 626, ebből 522 (83,4%) magyar, 57 (9,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 536 (85,6%) magyar, 45 (7,2%) szlovák....megnyit →
1964-ben Mátyóc és Vajkóc egyesítésével létrejött község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, az Ung folyó bal parti síkságán, Nagykapostól ÉK-re, a szlovák–ukrán határon. L: [2011] – 626, ebből 522 (83,4%) magyar, 57 (9,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 536 (85,6%) magyar, 45 (7,2%) szlovák....megnyit →
Részletek
1964-ben Mátyóc és Vajkóc egyesítésével létrejött község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, az Ung folyó bal parti síkságán, Nagykapostól ÉK-re, a szlovák–ukrán határon. L: [2011] – 626, ebből 522 (83,4%) magyar, 57 (9,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 536 (85,6%) magyar, 45 (7,2%) szlovák. V: [2011] – 267 r. k., 229 gör. kat., 79 ref., 2 ev. – Teherforgalmú vasúti határátkelő Ukrajna felé és vasúti átrakodó hely. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.