Lexicon

Magyar politikai párt a két vh. közötti Szl.-ban (1925–1936). Az 1920-ban Országos Magyar Kisgazda, Földmíves és Kisiparos Párt néven megalakult párt elsősorban a falusi gazdatársadalom és a ref. lakosság köreiben volt népszerű. A párt megalakulása két központhoz, Komáromhoz és Rimaszombathoz volt köthető. (Komáromban a Függetlenségi és 48-as Országos Gazdapárt volt tisztségviselői 1920 febr.-jában Országos Magyar Kisgazdapárt néven hoztak létre politikai pártot, Rimaszombatban pedig a Gömör-Kishont Megyei Gazdasági Egyesület jelentette a későbbi párt alapját.) Országos pártként való megalakulására csak az első parlamenti választásokat követően, 1920. máj. 24-én került sor Komáromban, ahol elfogadták az Országos Magyar Kisgazda, Földmíves és Kisiparos Párt (a továbbiakban: Kisgazdapárt) alapszabályzatát, s megválasztották vezetőségét. A párt elnökévé a gömöri régiót képviselő Szent-Ivány Józsefet, ügyvezető elnökévé pedig a komáromi Mohácsy Jánost választották. Programjának középpontjában a szlovákiai magyar kisebbség, különösen a gazdatársadalom érdekeinek védelme állt. Nem ellenezte ugyan a földreformot, de szorgalmazta, hogy magyar vidéken csak magyarok juthassanak földkiutaláshoz. Az 1920 aug.-ában Pöstyénben elfogadott program szerint a párt a nemzetiségi kérdés rendezésében központi szerepet a köztársaság valamennyi nemzete számára követelt széles önkormányzatiságnak szánt. A későbbi években programjába Szl. autonómiájának a követelése is bekerült. A falusi társadalom megnyerésére 1921-ben létrehozta az Országos Magyar Gazdaszövetséget. A húszas évek közepén Szent-Ivány József kísérletet tett az ellenzéki magyar pártok egységének megteremtése. Ennek érdekében hozta létre a ~ot, amelynek alapító gyűlésére 1925. okt. 18-án került sor. Szent-Ivány szándéka ellenére azonban az Országos Keresztényszocialista Párt (OKP) nem csatlakozott az új párthoz, hanem továbbra is az önálló politizálást választotta. Az új párt, a megalakulásával egyidőben önmagát feloszlató Kisgazdapárt tagságából és a hozzájuk csatlakozó Szlovenszkói Magyar Jogpártból jött létre. Az alakuló gyűlésen a párt elnökévé Törköly Józsefet választották. Noha Szent-Ivány József neve nem szerepelt az elnökség listáján, a párt tényleges irányítója továbbra is ő volt. Az 1925-ös választások után a ~ szakított az addigi merev ellenzéki politizálással, s a „nemzeti reálpolitika” mellett kötelezte el magát. A szlovákiai magyarok helyzetének javítása érdekében kész volt együttműködni a cseh és szlovák pártokkal, sőt tárgyalások indultak a ~nak a kormányba való belépéséről. A Szent-Ivány által szorgalmazott reálpolitika azonban kevés eredményt hozott. Mivel a kormány nem volt hajlandó orvosolni a beterjesztett sérelmeket, a ~ mégsem vett részt a kormányzásban. A Rothermere-akció idején a párt visszatért a hagyományos negativista magatartáshoz, ami különösen a harmincas évek első felében a párton belül lezajlott generációváltás idején vált hangsúlyossá. 1933-ban létrehozták a párt ifjúsági tagozatát, amely a Fiatal Magyarok Munkacsoportja nevet viselte. 1933-ban a párt ügyvezető elnökévé a budapesti kormányzat által támogatott Jaross Andort választották, ami a korábbinál jobboldalibb és nemzetibb töltetű politika megjelenését hozta magával. Az új elnök vezetése alatt a ~ a korábbinál radikálisabb ellenzéki politikát folytatott, majd 1936-ban egyesült az OKP-vel (Egyesült Magyar Párt). Hivatalos sajtóorgánuma a Barázda (1920–1938) volt. – Vezető: Törköly József (1925); Jaross Andor (1933).

Rövid ideig működő szlovákiai magyar párt a két vh. között (Komárom, 1920). A párt alakuló gyűlésére 1920. febr. 29-én került sor, ahol a párt vezetőivé Komárom környékének az államfordulat előtti időszak vezető személyiségeit, Kürthy István volt főispánt, Tuba János takarékpénztári elnököt, Palkovich Viktor esperesplébánost választották. Programjában a szlovákiai magyarok jogainak védelme kapott központi helyet és integráló szerepet kívánt betölteni a szlovákiai magyar politikában. A hatóságok azonban elutasították a párt bejegyzését, így az néhány héttel az alapítása után megszűnt működni.

Aktivista szl.-i magyar politikai párt a húszas évek elején (Losonc, 1920). A párt közvetlenül az első csehszlovákiai parlamenti választások előtt 1920 tavaszán alakult meg. Megszervezése mögött az államhatalom állt, amely így akart szavazatokat elvonni az ellenzéki magyar pártoktól. A csupán a kassai választókerületben induló párt azonban csak minimális szavazatot szerzett, s a kudarcot követően megszűnt működni. – Vezető: Seitz Viktor.

A szlovákiai magyarok képviseleti szerve, amely a komáromi tárgyalások előestéjén, a magyar lakosságú területek közeli visszacsatolásának reményében alakult meg (Pozsony, Komárom, 1938. okt. 7.–1938 nov.). Megalakítói az Egyesült Magyar Párt országos vezetői, nemzetgyűlési képviselői és szenátorai voltak. Székhelye Komárom volt, de a következő napokban D-Szl. szinte valamennyi jelentősebb településén megalakultak a helyi szervezetei. Feladata a magyar lakosság tájékoztatása, a közrend fenntartása és a várt visszacsatolás lebonyolításának elősegítése volt. Részt vett a D-Szl. több településén (közte Pozsonyban és Kassán) lezajlott demonstrációk megszervezésében. A megalakulását követő napokban több ízben is kiáltvánnyal fordult a magyar lakossághoz, amelyekben nyugalomra és a közrend fenntartására, valamint ennek érdekében helyi polgárőrségek megalakítására szólította fel a lakosságot. Utasítására sok dél-szlovákiai településen már ekkor kifüggesztették a nemzeti lobogót. A következő hetekben a ~hoz már a korábbi aktivista magyar szerveződések is csatlakoztak, így az a szlovákiai magyarság reprezentatív testületévé vált. Okt. utolsó napjaiban a nemzeti tanácson belül népjóléti tanács alakult, amelynek célja a magyar lakta területek visszacsatolása kapcsán várható szociális gondok kezelése volt. Működését a hatóságok akadályozták, több helyen betiltották. Az első bécsi döntés kihirdetését követően a magyar honvédség megérkezéséig sok településen a ~ vette át az irányítást, felügyelte a közrendet, szervezte a visszacsatolást kísérő ünnepségeket, s igyekezett megakadályozni, hogy a távozó hatalom magával vigye a közhivatalok, gyárak stb. ingóságait. A magyar honvédség bevonulását követően a nemzeti tanácsok egy ideig még megpróbáltak részt vállalni a visszacsatolt területek irányításából. A katonai közigazgatás viszonyai azonban erre nem adatak lehetőséget, így mind a központi ~, mind a helyi szervezetei feloszlatták magukat.

Szocialista, szociáldemokrata irányultságú magyar politikai párt (1995–1998). A Vladimír Mečiar féle Demokratikus Szlovákiáért Mozgalomhoz (HZDS) állt közel; kötődött az 1990-ben Új Út néven megjelenő hetilap köré szerveződő magyar baloldali értelmiségi csoporthoz is. Sajtóorgánuma az Életünk. Miután a magyar pártok (MKDM, Együttélés, MPP) egyesültek és a ~ az 1998-as parlamenti választáson jelentéktelen szavazatot kapott és beszüntette tevékenységét. – Vezető: Gyimesi György.

Az Országos Keresztényszocialista Párt ny.-szl.-i hetilapja (Pozsony, 1927–1936). A kisebbségi sérelmek ostorozása miatt sűrűn cenzúrázták, elkobozták, s 1933 dec.-től 1934 jún.-ig betiltották. A két ellenzéki párt egyesülése után hamarosan megszűnt, s helyébe az Új Hírek napilap lépett. – Szerk. Reinel János. – A szlovák állam idején 1942 és 1944 között újra megjelent. – Szerk. Brogyányi Kálmán és Ásgúthy Erzsébet.

Szlovákiai magyar politikai párt (Pozsony, 1991–1998). Az Együttélés Politikai Mozgalom és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom néhány parlamenti képviselője csatlakozott hozzá 1992 jan.-jában. Az 1992-es parlamenti választásokon az Együttélzéssel és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalommal indult hármas koalícióban, de mandátumhoz nem jutott. 1998-ban, a Magyar Koalíció Pártja megalakulása előtt beolvadt az Együttélés Politikai Mozgalomba. – Vezető: Popély Gyula.

A PEN Klub szlovákiai magyar szervezete (Pozsony, 1989 jún.). A rendszerváltás előtt alakult szlovákiai magyar írók és értelmiségiek részvételével Balla Kálmán kezdeményezésére. Több dokumentumot adott ki a Csehszl.-ban bebörtönzött írók és ellenzékiek védelmében. 1991-ben beolvadt a Szlovákiai PEN Klubba. – Vezető: Balla Kálmán.