Lexicon

A csehszlovákiai magyar egyetemisták érdekvédelmi szervezete (Prága, 1925). A Magyar Ifjak Pozsonyi Szövetsége fiókszervezeteként jött létre. Később Brünnben és Pozsonyban és más vidéki városokban is létrejöttek szervezetei. A különböző városokban működő szervezetek csúcstestülete a Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetsége volt, amely 1926-ban alakult meg. Legfőbb célja a magyar egyetemisták érdekvédelme, a fiatalok keresztény és nemzeti identitásának megőrzése és fejlesztése volt. A ~n belül 1927-ben vita bontakozott ki arról, hogy a zsidó fiatalok bekapcsolásának érdekében a szervezet megnevezéséből hagyják ki a keresztény szót, ezt azonban csak a prágai alapszervezet tette meg, amely Magyar Akadémikusok Köre néven működött tovább. A ~ számos ifjúsági kezdeményezés és egyéb szerveződés táptalaja volt, többek között belőle sarjadt ki a prágai egyetemisták Szent György Köre is.

A ~ak programját 1939. jan. 1-jén hirdette meg Esterházy János, a Szlovenszkói Magyar Párt elnöke. A program célja az volt, hogy minden olyan szlovákiai településen, ahol jelentősebb számú magyar kisebbség élt, ún. ~ alakuljon, ahol a helyi magyar közélet összpontosulhat. A tervek szerint a ~akban a pártiroda, kultúrterem, mozi, könyvkereskedés, kávéház stb. kapott volna helyet. A program megvalósításának anyagi fedezetét részben közadakozásból, részben mo.-i állami támogatásból kívánták fedezni. A szlovák hatóságok által a program elé gördített akadályok ellenére 1940–41-ben több szlovákiai településen is sikerült létrehozni, köztük Nyitrán, Trencsénben, Homonnán, Dobsinán, Eperjesen, Nagymihályban és Iglón. Noha 1942 elején a szlovák belügyminiszter betiltotta újabbak megnyitását, a már működő ~ak a Tiso-féle Szl.-ban így is fontos színterei voltak a többnyire szórványban élő szlovákiai magyar kisebbség kulturális életének.

A rendszerváltást követő években a Rákóczi Szövetség kezdeményezésére számos dél-szlovákiai városban jött létre ~, amelynek célja az addig szétforgácsolódott helyi magyar kezdeményezések összefogása, egy tető alá hozása volt. A magyarországi alapítványi támogatások révén megvásárolt és felújított épületekben kapott helyet általában a Csemadok helyi szervezete, a Szövetség a Közös Célokért hálózat és több más helyi magyar szerveződés. ~ alakult Rozsnyón, Tornalján, Rimaszombatban, Losoncon, Léván, Komáromban és Vágsellyén is.

Kulturális és családi hetilap (Kassa, 1934–1935). Rendszertelenül jelent meg. 1935. jan. 28-tól a lap címe Magyar Hét lett. – Szerk. Dokupil István.

Kormánypárti politikai és közéleti hetilap (Losonc, 1930–1938). – Szerk. Magyary Árpád, Palágyi Lajos, Witemberger József.

Független politikai napilap (Kassa, 1922. febr. 28.–1923. okt. 14.) A jelentősebb helyi vetélytársakkal (Kassai Napló, Kassai Újság) szemben nem tudott tartós népszerűséget szerezni. – Szerk. Rácz Elek.

Politikai napilap (Pozsony, 1941–1944). Belső munkatársai többek között Peéry Rezső és Szalatnai Rezső voltak. A szlovák államban élő magyarság egyetlen engedélyezett pártjának, a Szlovenszkói Magyar Pártnak volt a hivatalos lapja. Hangsúlyozott keresztény humanizmusáért a szlovák és német fasiszta lapok sokszor támadták. Hétköznapi számai 10, a vasárnapiak 24 oldalon, az ünnepi számok pedig ennél jóval nagyobb terjedelemben jelentek meg. – Szerk. Somos Elemér.

A Keresztényszocialista Diákok Szabadszervezetének betiltása után egyetemisták és egyetemet végzettek szervezték meg (Pozsony, 1919–húszas évek közepe). Céljuk a kisebbségi szellemi élet keresztényi és nemzeti szellemű fellendítése volt. Ők alapították az egyetemisták érdekvédelmi szervezeteit, a Magyar Akadémikusok Keresztény Köreit, a pozsonyi Kiskárpátok Cserkészcsapatot és az Új Auróra almanachot, a Budapesten és Bécsben tanuló felvidéki diákok körében is voltak fiókszervezetei. Hungarus érzelmű német tagok hatására a hagyományos német diákegyesületek (Burschenschaftok) szertartásos külsőségeiből is sokat átvettek. A Szövetségnek Pozsonyban 52, Szl.-szerte 42 „törzstagja” volt. Az ismertebbek: Aixinger László, Alapy Gyula, Dobai János, Floch István, Hornyák Odilo, Krammer Jenő, Ölvedi László és Schubert Tódor. A szervezetet a csehszl. hatóságok folyamatosan zaklatták. – Ir. Sinkó Ferenc: A felvidéki ifjúsági mozgalmak kezdetei Trianon után (Regio, 1990/2).

Rövid életű szlovákiai magyar ifjúsági szervezet (Pozsony, 1968–1969). Életre hívásának fő szorgalmazója a magyar ifjúsági klubmozgalom volt, amely kezdeményezésére 1968. ápr. 6-án a magyar fiatalok első országos értekezletén megalakították a Magyar Ifjúság Központi Tanácsát azzal a feladattal, hogy dolgozza ki a magyar ifjúsági szervezet programját és alapszabályát. Ez 1968 nyarán megtörtént, az aug. 21-i szovjet megszállás és a rétegszervezetek nemzetiségi alapon történő létrehozását nem tűrő normalizációs politika ugyanakkor a szervezet sorsát is megpecsételte. A magyar fiatalok 1968. dec. 7-én megtartott második országos értekezletén bejelentették a ~ megalakulását, amelynek elnökévé Varga Sándort, alelnökévé Duka Zólyomi Árpádot választották, azt azonban nem vették fel a megszűnt Csehszlovák Ifjúsági Szövetséget felváltó Gyermek- és Ifjúsági Szervezetek Társulásába, s 1969 máj.-ában a működését is betiltották. – Vezető: Varga Sándor. – Ir. Varga Sándor: Az önálló magyar ifjúsági szervezet megszületése 1968-ban (Fórum Társadalomtudományi Szemle 2009/3); Kiss József: Kísérlet önálló szlovákiai Magyar Ifjúsági Szövetség létrehozására 1968–1969-ben (Fórum Társadalomtudományi Szemle 2009/4).