Lekenye (Bohúňovo)
Község a Rozsnyói járásban, a Rima-medence és a Gömör–Tornai-karszt érintkezésénél, a Sajó folyó bal partján, Tornaljától É–ÉK-re. L: [1921] – 334, ebből 333 (99,7%) magyar; [2011] – 296, ebből 246 (83,1%) magyar, 44 (14,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 260 (87,8%) magyar, 31 (10,5%)...megnyit →
Község a Rozsnyói járásban, a Rima-medence és a Gömör–Tornai-karszt érintkezésénél, a Sajó folyó bal partján, Tornaljától É–ÉK-re. L: [1921] – 334, ebből 333 (99,7%) magyar; [2011] – 296, ebből 246 (83,1%) magyar, 44 (14,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 260 (87,8%) magyar, 31 (10,5%)...megnyit →
Részletek
Község a Rozsnyói járásban, a Rima-medence és a Gömör–Tornai-karszt érintkezésénél, a Sajó folyó bal partján, Tornaljától É–ÉK-re. L: [1921] – 334, ebből 333 (99,7%) magyar; [2011] – 296, ebből 246 (83,1%) magyar, 44 (14,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 260 (87,8%) magyar, 31 (10,5%) szlovák. V: [2011] – 93 r. k., 88 ev., 60 ref., 6 gör. kat. – Ref. temploma a 15. sz. végén késő gótikus stílusban épült. – 1924-ben közigazgatásilag hozzácsatolták Sajótibát.
Lekér (Čajakovo)
1968-ban Hronovce néven Garamdamásddal és Garamvezekénnyel egyesített község a Lévai járásban, a Kisalföld K-i részén, a Garam folyó jobb partján, Zselíztől D-re. L: [1921] – 800, ebből 734 (91,7%) magyar, 23 (2,9%) szlovák; [1961] 1054, ebből 454 (43,1%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 752...megnyit →
1968-ban Hronovce néven Garamdamásddal és Garamvezekénnyel egyesített község a Lévai járásban, a Kisalföld K-i részén, a Garam folyó jobb partján, Zselíztől D-re. L: [1921] – 800, ebből 734 (91,7%) magyar, 23 (2,9%) szlovák; [1961] 1054, ebből 454 (43,1%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 752...megnyit →
Részletek
1968-ban Hronovce néven Garamdamásddal és Garamvezekénnyel egyesített község a Lévai járásban, a Kisalföld K-i részén, a Garam folyó jobb partján, Zselíztől D-re. L: [1921] – 800, ebből 734 (91,7%) magyar, 23 (2,9%) szlovák; [1961] 1054, ebből 454 (43,1%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 752 r. k., 26 izr., 16 ref., 4 ev. – Magyar lakosságának egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi és szlovákiai szlovák telepesek érkeztek. A 13. sz. első felében épült román stílusú r. k. (Szt. Margit-) templomát a 18. sz.-ban barokkosították.
Leľa
-> Leléd (Leľa)
Község az Érsekújvári járásban, az Ipolymenti-hátság D-i részén, a Helembai-hegység (Burda-hegy) É-i lábánál, az Ipoly folyó jobb partján, Párkánytól ÉK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 627, ebből 580 (92,5%) magyar, 26 (4,1%) szlovák; [2011] – 375, ebből 307 (81,9%) magyar, 48 (12,8%) szlovák...megnyit →
Község az Érsekújvári járásban, az Ipolymenti-hátság D-i részén, a Helembai-hegység (Burda-hegy) É-i lábánál, az Ipoly folyó jobb partján, Párkánytól ÉK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 627, ebből 580 (92,5%) magyar, 26 (4,1%) szlovák; [2011] – 375, ebből 307 (81,9%) magyar, 48 (12,8%) szlovák...megnyit →
Részletek
Község az Érsekújvári járásban, az Ipolymenti-hátság D-i részén, a Helembai-hegység (Burda-hegy) É-i lábánál, az Ipoly folyó jobb partján, Párkánytól ÉK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 627, ebből 580 (92,5%) magyar, 26 (4,1%) szlovák; [2011] – 375, ebből 307 (81,9%) magyar, 48 (12,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 318 (84,8%) magyar, 37 (9,9%) szlovák. V: [2011] – 319 r. k., 10 ref., 2 gör. kat. – R. k. (Keresztelő Szt. János-) temploma 1752–74 között barokk stílusban épült. Határának egy része az 1966-ban Kovácspataki-dombok néven létrehozott természetvédelmi területhez tartozik. – Ir. Liszka József (szerk.): Leléd hagyományos gazdálkodása a XX. sz. első felében (1994).
Leléd (Leľa)
Község az Érsekújvári járásban, az Ipolymenti-hátság D-i részén, a Helembai-hegység (Burda-hegy) É-i lábánál, az Ipoly folyó jobb partján, Párkánytól ÉK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 627, ebből 580 (92,5%) magyar, 26 (4,1%) szlovák; [2011] – 375, ebből 307 (81,9%) magyar, 48 (12,8%) szlovák...megnyit →
Község az Érsekújvári járásban, az Ipolymenti-hátság D-i részén, a Helembai-hegység (Burda-hegy) É-i lábánál, az Ipoly folyó jobb partján, Párkánytól ÉK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 627, ebből 580 (92,5%) magyar, 26 (4,1%) szlovák; [2011] – 375, ebből 307 (81,9%) magyar, 48 (12,8%) szlovák...megnyit →
Részletek
Község az Érsekújvári járásban, az Ipolymenti-hátság D-i részén, a Helembai-hegység (Burda-hegy) É-i lábánál, az Ipoly folyó jobb partján, Párkánytól ÉK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 627, ebből 580 (92,5%) magyar, 26 (4,1%) szlovák; [2011] – 375, ebből 307 (81,9%) magyar, 48 (12,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 318 (84,8%) magyar, 37 (9,9%) szlovák. V: [2011] – 319 r. k., 10 ref., 2 gör. kat. – R. k. (Keresztelő Szt. János-) temploma 1752–74 között barokk stílusban épült. Határának egy része az 1966-ban Kovácspataki-dombok néven létrehozott természetvédelmi területhez tartozik. – Ir. Liszka József (szerk.): Leléd hagyományos gazdálkodása a XX. sz. első felében (1994).
Leles
-> Lelesz (Leles)
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Latorca folyó bal parti síkságán, Királyhelmectől ÉK-re. L: [1921] – 1672, ebből 1633 (97,7%) magyar; [2011] – 1782, ebből 1340 (75,2%) magyar, 280 (15,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1560 (87,5%) magyar, 128 (7,2%) szlovák....megnyit →
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Latorca folyó bal parti síkságán, Királyhelmectől ÉK-re. L: [1921] – 1672, ebből 1633 (97,7%) magyar; [2011] – 1782, ebből 1340 (75,2%) magyar, 280 (15,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1560 (87,5%) magyar, 128 (7,2%) szlovák....megnyit →
Részletek
Lelesz (GJ)
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Latorca folyó bal parti síkságán, Királyhelmectől ÉK-re. L: [1921] – 1672, ebből 1633 (97,7%) magyar; [2011] – 1782, ebből 1340 (75,2%) magyar, 280 (15,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1560 (87,5%) magyar, 128 (7,2%) szlovák. V: [2011] – 1329 r. k., 157 ref., 91 gör. kat., 3 ev. – Premontrei prépostságát Boleszló váci püspök alapította a 12. sz. végén. A prépostság gótikus rendháza és rendi temploma a 14. sz. első felében épült, 1533-ban megerősítették és kőfallal vették körül, 1623–39 között sarokbástyákkal egészítették ki, mai barokk formáját a 18. sz.-i átépítése során kapta. Ref. temploma a 19. sz. első felében klasszicista stílusban épült. A Lelespress kiadásában itt jelenik meg a Bodrogköz és az Ung-vidék Régió c. havilapja. A 21. sz. elején vegyes, szlovák–magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett; 1952-ben létesített mezőgazdasági mesteriskoláját 1960-ban Nagykaposra költöztették. – 1941-ben közigazgatásilag ~hez csatolták Kaponyát.
Leleszi híd (GJ)
Lelesz − premontrei kolostor (GJ)
Lelesz (Leles)
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Latorca folyó bal parti síkságán, Királyhelmectől ÉK-re. L: [1921] – 1672, ebből 1633 (97,7%) magyar; [2011] – 1782, ebből 1340 (75,2%) magyar, 280 (15,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1560 (87,5%) magyar, 128 (7,2%) szlovák....megnyit →
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Latorca folyó bal parti síkságán, Királyhelmectől ÉK-re. L: [1921] – 1672, ebből 1633 (97,7%) magyar; [2011] – 1782, ebből 1340 (75,2%) magyar, 280 (15,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1560 (87,5%) magyar, 128 (7,2%) szlovák....megnyit →
Részletek
Lelesz (GJ)
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Latorca folyó bal parti síkságán, Királyhelmectől ÉK-re. L: [1921] – 1672, ebből 1633 (97,7%) magyar; [2011] – 1782, ebből 1340 (75,2%) magyar, 280 (15,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1560 (87,5%) magyar, 128 (7,2%) szlovák. V: [2011] – 1329 r. k., 157 ref., 91 gör. kat., 3 ev. – Premontrei prépostságát Boleszló váci püspök alapította a 12. sz. végén. A prépostság gótikus rendháza és rendi temploma a 14. sz. első felében épült, 1533-ban megerősítették és kőfallal vették körül, 1623–39 között sarokbástyákkal egészítették ki, mai barokk formáját a 18. sz.-i átépítése során kapta. Ref. temploma a 19. sz. első felében klasszicista stílusban épült. A Lelespress kiadásában itt jelenik meg a Bodrogköz és az Ung-vidék Régió c. havilapja. A 21. sz. elején vegyes, szlovák–magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett; 1952-ben létesített mezőgazdasági mesteriskoláját 1960-ban Nagykaposra költöztették. – 1941-ben közigazgatásilag ~hez csatolták Kaponyát.
Leleszi híd (GJ)Lelesz − premontrei kolostor (GJ)
Lelkes Júlia
(* 1944. ápr. 23. Éberhard) Színművész, dramaturg, rendező. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1962). 1962-től a komáromi Magyar Területi Színház (Matesz) színésze; 1964–1968-ban a pozsonyi Színművészeti Főiskola hallgatója volt, melynek elvégzése után ismét a Mateszben játszott. 1969-től a Szlovák Rádió magyar szerkesztőségének dramaturgja, rendezője,...megnyit →
(* 1944. ápr. 23. Éberhard) Színművész, dramaturg, rendező. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1962). 1962-től a komáromi Magyar Területi Színház (Matesz) színésze; 1964–1968-ban a pozsonyi Színművészeti Főiskola hallgatója volt, melynek elvégzése után ismét a Mateszben játszott. 1969-től a Szlovák Rádió magyar szerkesztőségének dramaturgja, rendezője,...megnyit →
Részletek
(* 1944. ápr. 23. Éberhard) Színművész, dramaturg, rendező. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1962). 1962-től a komáromi Magyar Területi Színház (Matesz) színésze; 1964–1968-ban a pozsonyi Színművészeti Főiskola hallgatója volt, melynek elvégzése után ismét a Mateszben játszott. 1969-től a Szlovák Rádió magyar szerkesztőségének dramaturgja, rendezője, ill. bemondója lett Pozsonyban. 1993-tól szabad foglalkozású előadóművész.
Lelkes Magda
(*1921. júl. 11. Hegysúr) Színésznő. Előbb hivatalnok volt, majd 1950–1952 között az Állami Faluszínház, 1952–1966 között a komáromi Magyar Területi Színház színésze, de személyzeti előadóként később is a színház alkalmazásában maradt (1976-ig). – Főbb színházi szerepei: Sohár Lidi (Urbán Ernő: Tűzkeresztség); Brazovicsné (Jókai Mór–Fellegi...megnyit →
(*1921. júl. 11. Hegysúr) Színésznő. Előbb hivatalnok volt, majd 1950–1952 között az Állami Faluszínház, 1952–1966 között a komáromi Magyar Területi Színház színésze, de személyzeti előadóként később is a színház alkalmazásában maradt (1976-ig). – Főbb színházi szerepei: Sohár Lidi (Urbán Ernő: Tűzkeresztség); Brazovicsné (Jókai Mór–Fellegi...megnyit →
Részletek
Lelkes Magda (JSZ)
(*1921. júl. 11. Hegysúr) Színésznő. Előbb hivatalnok volt, majd 1950–1952 között az Állami Faluszínház, 1952–1966 között a komáromi Magyar Területi Színház színésze, de személyzeti előadóként később is a színház alkalmazásában maradt (1976-ig). – Főbb színházi szerepei: Sohár Lidi (Urbán Ernő: Tűzkeresztség); Brazovicsné (Jókai Mór–Fellegi István: Az aranyember); Millerné (Friedrich Schiller: Ármány és szerelem); Zajcevova (Valentyin Petrovics Katajev: Bolondos vasárnap); Házmesterné (Fejes Endre: Rozsdatemető); Agafja Tyihonovna (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Leánynéző); Fruzsina (Jean-Baptiste Molière: A fösvény); Tulipánné (Csiky Gergely: Ingyenélő); Marcelina (Pierre-Augustin Caron de Beaumarchais: A sevillai borbély). – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László (Filep Tamás Gusztávval közösen): A (cseh)szlovákiai magyar színjátszás nyolcvan éve 1918–1989 (1999); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Kulisszák, ünnepi kiadás (2002); Tarics Péter: A tűzkeresztségtől a kereszttűzig 1952–1997 (1997); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Lelkes Vince
(*1956. márc. 3. Dunaszerdahely - † 2021. nov. 27. Dunaszerdahely) helytörténész, újságíró. Gyermekkora óta Dióspatonyban él. 1981–1986 között a Dióspatonyi Helyi Nemzeti Bizottság elnöke, 1986–1990 között a Dunaszerdahelyi Járási Nemzeti Bizottság titkárságának vezetője, 1990–2006 között Dióspatony polgármestere, 2007–2010 között a Csallóközi Városok és Falvak...megnyit →
(*1956. márc. 3. Dunaszerdahely - † 2021. nov. 27. Dunaszerdahely) helytörténész, újságíró. Gyermekkora óta Dióspatonyban él. 1981–1986 között a Dióspatonyi Helyi Nemzeti Bizottság elnöke, 1986–1990 között a Dunaszerdahelyi Járási Nemzeti Bizottság titkárságának vezetője, 1990–2006 között Dióspatony polgármestere, 2007–2010 között a Csallóközi Városok és Falvak...megnyit →
Részletek
DSC_0155
(*1956. márc. 3. Dunaszerdahely – † 2021. nov. 27. Dunaszerdahely) helytörténész, újságíró. Gyermekkora óta Dióspatonyban él. 1981–1986 között a Dióspatonyi Helyi Nemzeti Bizottság elnöke, 1986–1990 között a Dunaszerdahelyi Járási Nemzeti Bizottság titkárságának vezetője, 1990–2006 között Dióspatony polgármestere, 2007–2010 között a Csallóközi Városok és Falvak Társulása ügyvezetője. Az országos Pro Pátria Honismereti Társulás egyik alapítója, kezdetektől napjainkig alelnöke (1994–). Az 1970-es évek közepétől rendszeresen publikál a nyomtatott és elektronikus médiában (Csallóköz, Új Szó, Szabad Földműves, Hlas ľudu, Nitrianske noviny, Katedra, Remény, Patonyföld, InfoCsallóköz, Parameter.sk, KLIKK, Hídmondó). Alapító főszerkesztője a Patonyföld című kistérségi havilapnak (2001–2010), társalapító főszerkesztő-helyettese az InfoCsallóköz című hetilapnak (2012), főszerkesztő-helyettese (2009–2011) a Csallóköz című hetilapnak, megalapításától (2007–) munkatársa a Paraméter.sk hírportálnak. 2014-től csallóközi községi periodikumokat szerkeszt: a kétnyelvű (szlovák–magyar) Noviny Veľkej Paky/Nagypakai Újságot, a Jányoki Hírnököt, a Nyékvárkony lapja című negyedéves újságot, 2018-tól a negyedévenként megjelenő Nagyabonyi Hírlapot. Hely- és sporttörténeti dolgozatai több kötetben jelentek meg, részben az általa alapított Cecília Kiadóban. – Fm. A dióspatonyi labdarúgás és testnevelés 50 éve, 1933–1983 (1983); Vox Camerata 1990–1994 (1994); Csallóközi önkormányzatok almanachja. Dunaszerdahelyi járás – 1998 (1998); Csallóközi lenyomatok. Emberek, történetek a sajtó tükrében (2013); Dióspatonyi futballkönyv. A nyolcvanéves DSC jubileumi albuma (1933–2013),(társszerző Ágh István és Brányik Sándor), (2013); Múltidéző életképek a Csallóközből (2015); A NAFC történelmi sikere. Nagyabonyi futballkrónika 2014/2015 (2015); A csallóközi önkormányzatok almanachja. Dunaszerdahelyi járás – 2019 (2019).
Lelley Jenő
(* 1870. Nagykér, † 1949. Pozsony) Ügyvéd, politikus. Jogi tanulmányai befejezése után Nyitrán volt ügyvéd. Az államfordulatután jelentős szerepet játszott az Országos Keresztényszocialista Párt (OKP ) megalapításában, amelynek 1920 márc.-ában első elnökévé választották. 1920 és 1925 között nemzetgyűlési képviselő. 1925-ben belső pártharcok következtében kénytelen...megnyit →
(* 1870. Nagykér, † 1949. Pozsony) Ügyvéd, politikus. Jogi tanulmányai befejezése után Nyitrán volt ügyvéd. Az államfordulatután jelentős szerepet játszott az Országos Keresztényszocialista Párt (OKP ) megalapításában, amelynek 1920 márc.-ában első elnökévé választották. 1920 és 1925 között nemzetgyűlési képviselő. 1925-ben belső pártharcok következtében kénytelen...megnyit →
Részletek
(* 1870. Nagykér, † 1949. Pozsony) Ügyvéd, politikus. Jogi tanulmányai befejezése után Nyitrán volt ügyvéd. Az államfordulatután jelentős szerepet játszott az Országos Keresztényszocialista Párt (OKP ) megalapításában, amelynek 1920 márc.-ában első elnökévé választották. 1920 és 1925 között nemzetgyűlési képviselő. 1925-ben belső pártharcok következtében kénytelen volt lemondani az OKP elnöki tisztségéről. Ezután Nyugatszlovenszkói Keresztényszocialista Párt néven új politikai pártot alapított. Az 1925-ös választási kudarc után aktivista politikát folytatott, de jelentősebb szerepet már nem töltött be a szlovákiai magyar politikai életben. 1935-ben Pozsonyba költözött, és a Közigazgatási Bíróság tanácsosa lett. A második vh. után Ligetfalura internálták; lakását, vagyonát elkobozták. Egy pozsonyi panzióban érte a halál 1949-ben.