Lénártfalva
-> Sajólénártfalva; Lénártfalva (Lenartovce)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence DK-i részén, a Sajó folyó jobb partján, a Rima folyó torkolatánál, Tornaljától D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 564, ebből 545 (96,6%) magyar, 10 (1,8%) szlovák; [2011] – 543, ebből 507 (93,4%) magyar, 20 (3,7%) szlovák nemzetiségű....megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence DK-i részén, a Sajó folyó jobb partján, a Rima folyó torkolatánál, Tornaljától D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 564, ebből 545 (96,6%) magyar, 10 (1,8%) szlovák; [2011] – 543, ebből 507 (93,4%) magyar, 20 (3,7%) szlovák nemzetiségű....megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence DK-i részén, a Sajó folyó jobb partján, a Rima folyó torkolatánál, Tornaljától D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 564, ebből 545 (96,6%) magyar, 10 (1,8%) szlovák; [2011] – 543, ebből 507 (93,4%) magyar, 20 (3,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 514 (94,7%) magyar, 16 (2,9%) szlovák. V: [2011] – 366 r. k., 152 ref., 1 gör. kat. – Ref. temploma 1799-ben épült, régebbi alapokon álló neogótikus r. k. (Szt. Anna-) templomát 1907-ben emelték. Vasúti határátkelőhely Mo. felé. A 21. sz. elején 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Lenartovce
-> Sajólénártfalva; Lénártfalva (Lenartovce)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence DK-i részén, a Sajó folyó jobb partján, a Rima folyó torkolatánál, Tornaljától D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 564, ebből 545 (96,6%) magyar, 10 (1,8%) szlovák; [2011] – 543, ebből 507 (93,4%) magyar, 20 (3,7%) szlovák nemzetiségű....megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence DK-i részén, a Sajó folyó jobb partján, a Rima folyó torkolatánál, Tornaljától D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 564, ebből 545 (96,6%) magyar, 10 (1,8%) szlovák; [2011] – 543, ebből 507 (93,4%) magyar, 20 (3,7%) szlovák nemzetiségű....megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence DK-i részén, a Sajó folyó jobb partján, a Rima folyó torkolatánál, Tornaljától D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 564, ebből 545 (96,6%) magyar, 10 (1,8%) szlovák; [2011] – 543, ebből 507 (93,4%) magyar, 20 (3,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 514 (94,7%) magyar, 16 (2,9%) szlovák. V: [2011] – 366 r. k., 152 ref., 1 gör. kat. – Ref. temploma 1799-ben épült, régebbi alapokon álló neogótikus r. k. (Szt. Anna-) templomát 1907-ben emelték. Vasúti határátkelőhely Mo. felé. A 21. sz. elején 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Lengyel Ferenc
(* 1930. máj. 23. Pozsony, † 1996. ápr. 13. Kassa) Színész. Iskoláit szülővárosában végezte. 1947-es kereskedelmi érettségije után 1950-ben felvették színésznek az Állami Faluszínház magyar tagozatához (1953-ban annak művészeti vezetője lett). 1959–1969 között a komáromi Magyar Területi Színház, 1969-től nyugdíjba vonulásáig a kassai Thália Színpad...megnyit →
(* 1930. máj. 23. Pozsony, † 1996. ápr. 13. Kassa) Színész. Iskoláit szülővárosában végezte. 1947-es kereskedelmi érettségije után 1950-ben felvették színésznek az Állami Faluszínház magyar tagozatához (1953-ban annak művészeti vezetője lett). 1959–1969 között a komáromi Magyar Területi Színház, 1969-től nyugdíjba vonulásáig a kassai Thália Színpad...megnyit →
Részletek
Lengyel Ferenc (JSZ)
(* 1930. máj. 23. Pozsony, † 1996. ápr. 13. Kassa) Színész. Iskoláit szülővárosában végezte. 1947-es kereskedelmi érettségije után 1950-ben felvették színésznek az Állami Faluszínház magyar tagozatához (1953-ban annak művészeti vezetője lett). 1959–1969 között a komáromi Magyar Területi Színház, 1969-től nyugdíjba vonulásáig a kassai Thália Színpad (1981–1986 között ez utóbbi művészeti vezetője), ill. az önállósult Kassai Thália Színház színésze. 1986-ban Érdemes művész címmel tüntették ki. Számos hangjáték, ill. szlovák film szereplője. – Főbb színházi szerepei: Gyuri (Jozef Gregor Tajovský: Zavaros örökség); Purgó doktor (Jean-Baptiste Molière: Képzelt beteg); Perföldy (Kisfaludy Károly: A kérő); Schmidt (Erich Maria Remarque: Az utolsó felvonás); Tiberge (Vitězslav Nezval: Manon Lescaut); Löki sógor (Móricz Zsigmond: Kismadár); Blumevitz (Jókai Mór–Bozó László: A lőcsei fehér asszony); Lükeházy (Jean-Baptiste Molière: Dandin György, vagy a megcsúfolt férj); Katona (Leopold Lahola: A világ négy sarka); Capulet (William Shakespeare: Rómeó és Júlia); Voltore (Ben Jonson: Volpone); Pantalone (Carlo Goldoni: Két úr szolgája); Apa (Jean-Paul Sartre: Altona foglyai); Albafiorita (Carlo Goldoni: Mirandolina); János (Sarkadi Imre: Az elveszett paradicsom); Zoltán (Mesterházi Lajos: Tizenegyedik parancsolat); Tomaji plébános (Örkény István: Tóték); Szűcs (Szakonyi Károly: Adáshiba); Dorn (Anton Pavlovics Csehov: Sirály); Kapitány (Pierre Aristide Breal: Huszárok); Crofts (Bernard Shaw: Warrenné mestersége); Karnyó (Csokonai Vitéz Mihály: Karnyóné); Szilvai (Szigligeti Ede: Liliomfi); Von Walter (Friedrich Shiller: Ármány és szerelem); H. C. Curry (N. Richard Nash: Az esőcsináló); Id. Curley (John Steinbeck: Egerek és emberek); Moór Jenő (Csurka István: Döglött aknák) – Rendezése: Oscar Wilde: Hazudj igazat! – Díjak, elismerések: Érdemes művész, 1986 – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Lengyel Tünde
(* 1960. szept. 9. Komárom) Történész, levéltáros. Általános és középiskolai tanulmányait Kassán végezte (1979), a pozsonyi Comenius Egyetemen levéltárosi oklevelet szerzett (1985). 1987-től az SZTA Történettudományi Intézetének munkatársa. A doktori címet 1989-ben, a történettudomány kandidátusa fokozatot 1996-ban szerezte meg. Kutatási területe a koraújkori (XVI.–XVII....megnyit →
(* 1960. szept. 9. Komárom) Történész, levéltáros. Általános és középiskolai tanulmányait Kassán végezte (1979), a pozsonyi Comenius Egyetemen levéltárosi oklevelet szerzett (1985). 1987-től az SZTA Történettudományi Intézetének munkatársa. A doktori címet 1989-ben, a történettudomány kandidátusa fokozatot 1996-ban szerezte meg. Kutatási területe a koraújkori (XVI.–XVII....megnyit →
Részletek
Lengyel Tünde (csa)
(* 1960. szept. 9. Komárom) Történész, levéltáros. Általános és középiskolai tanulmányait Kassán végezte (1979), a pozsonyi Comenius Egyetemen levéltárosi oklevelet szerzett (1985). 1987-től az SZTA Történettudományi Intézetének munkatársa. A doktori címet 1989-ben, a történettudomány kandidátusa fokozatot 1996-ban szerezte meg. Kutatási területe a koraújkori (XVI.–XVII. sz.-i) gazdaság- és várostörténet, a mindennapi és családi élet, ezen belül a nők és a gyermekek társadalmi helyzete. Kutatja a magyar főúri családok (pl. nagybiccsei Thurzók, Nádasdiak stb.) történetét is. Tanulmányai szlovák, magyar és nemzetközi szakfolyóiratokban jelennek meg, több könyv, monográfia társszerzője, szerkesztője és összeállítója. Számos nemzetközi szakmai konferencia szervezője, előadója. 2002-től a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete Tudományos Tanácsának tagja, a Szlovák–magyar Történész Vegyesbizottság titkára, a Historický časopis szerkesztőbizottságának a tagja, a Szlovák Történész Társaság Nemzetségi Tanulmányok Szekciójának vezetője, az URBS – Budapest évkönyv szerkesztőbizottságának tagja, Szlovákia képviselője az International Federation for Research in Women’s History szervezetnek. – Fm: Historický kalendár (Ivan Mrvával, 2007); Žena a právo (tan., 2004); Bártfától Pozsonyig (társszerzőkkel, szlovákul is, 2006); The Social Status of Women in the History of Slovakia In: Slovakia on the Way to Gender Equality, 2006); Báthory Erzsébet. Egy asszony élete (Várkonyi Gáborral, szlovákul és csehül is, 2010).
Lenka
-> Sajólenke; Lenke (Lenka)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence K-i peremén, a Sajó bal oldali mellékvölgyében, Tornaljától D–DK-re. L: [1921] – 281, ebből 264 (94,0%) magyar; [2011] – 195, ebből 122 (62,6%) magyar, 62 (31,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 120 (61,6%) magyar, 65 (33,3%) szlovák. V:...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence K-i peremén, a Sajó bal oldali mellékvölgyében, Tornaljától D–DK-re. L: [1921] – 281, ebből 264 (94,0%) magyar; [2011] – 195, ebből 122 (62,6%) magyar, 62 (31,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 120 (61,6%) magyar, 65 (33,3%) szlovák. V:...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence K-i peremén, a Sajó bal oldali mellékvölgyében, Tornaljától D–DK-re. L: [1921] – 281, ebből 264 (94,0%) magyar; [2011] – 195, ebből 122 (62,6%) magyar, 62 (31,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 120 (61,6%) magyar, 65 (33,3%) szlovák. V: [2011] – 74 ref., 57 ev., 44 r. k., 1 gör. kat. – Magyar lakossága mellé a második vh. utáni belső telepítések során szlovákiai és Szovjetunióbeli szlovák családok költöztek. A Szilárdy-kúria a 18. sz. közepén barokk, ref. temploma 1786-ban klasszicista stílusban épült.
Lenke
-> Sajólenke; Lenke (Lenka)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence K-i peremén, a Sajó bal oldali mellékvölgyében, Tornaljától D–DK-re. L: [1921] – 281, ebből 264 (94,0%) magyar; [2011] – 195, ebből 122 (62,6%) magyar, 62 (31,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 120 (61,6%) magyar, 65 (33,3%) szlovák. V:...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence K-i peremén, a Sajó bal oldali mellékvölgyében, Tornaljától D–DK-re. L: [1921] – 281, ebből 264 (94,0%) magyar; [2011] – 195, ebből 122 (62,6%) magyar, 62 (31,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 120 (61,6%) magyar, 65 (33,3%) szlovák. V:...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence K-i peremén, a Sajó bal oldali mellékvölgyében, Tornaljától D–DK-re. L: [1921] – 281, ebből 264 (94,0%) magyar; [2011] – 195, ebből 122 (62,6%) magyar, 62 (31,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 120 (61,6%) magyar, 65 (33,3%) szlovák. V: [2011] – 74 ref., 57 ev., 44 r. k., 1 gör. kat. – Magyar lakossága mellé a második vh. utáni belső telepítések során szlovákiai és Szovjetunióbeli szlovák családok költöztek. A Szilárdy-kúria a 18. sz. közepén barokk, ref. temploma 1786-ban klasszicista stílusban épült.
Leopoldov
-> Újvároska; Lipótvár (Leopoldov)
Város a Galgóci járásban, a Kisalföld É-i nyúlványában, a Vág folyó jobb partján, Galgóctól ÉNy-ra. L: [1921] – 2072, ebbol 1793 (86,5%) szlovák, 180 (8,7%) magyar; [2011] – 4162, ebbol 3944 (94,8%) szlovák, 4 (0,1%) magyar nemzetiségu. A: [2011] – 3953 (95,0%) szlovák, 8...megnyit →
Város a Galgóci járásban, a Kisalföld É-i nyúlványában, a Vág folyó jobb partján, Galgóctól ÉNy-ra. L: [1921] – 2072, ebbol 1793 (86,5%) szlovák, 180 (8,7%) magyar; [2011] – 4162, ebbol 3944 (94,8%) szlovák, 4 (0,1%) magyar nemzetiségu. A: [2011] – 3953 (95,0%) szlovák, 8...megnyit →
Részletek
A lipótvári erőd (GJ)
Város a Galgóci járásban, a Kisalföld É-i nyúlványában, a Vág folyó jobb partján, Galgóctól ÉNy-ra. L: [1921] – 2072, ebbol 1793 (86,5%) szlovák, 180 (8,7%) magyar; [2011] – 4162, ebbol 3944 (94,8%) szlovák, 4 (0,1%) magyar nemzetiségu. A: [2011] – 3953 (95,0%) szlovák, 8 (0,2%) magyar. V: [2011] – 3068 r. k., 97 ev., 3 gör. kat. – A 19. sz. második feléig mezovárosi kiváltságokkal rendelkezett, ekkor elveszített városi címét 1971-ben kapta vissza. ~ a Vág-völgyi vasútvonal egyik jelentos csomópontja. A városban található az 1665–69 között épült Lipótvár vára, amelyet 1854-ben fegyházzá alakítottak át, s jelenleg Szl. legnagyobb fegyintézete muködik benne. R. k. (Szt. Lipót-) temploma 1710–12-ben barokk stílusban épült.
A lipótvári erőd egyik kapuja (GJ)
Lesenice
-> Leszenye (Lesenice)
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, Nagykürtöstől DNy-ra. L: [1921] – 494, ebből 330 (66,8%) szlovák, 131 (26,5%) magyar; [2011] – 522, ebből 448 (85,8%) szlovák, 56 (10,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 306 (58,6%) szlovák, 198 (37,9%) magyar. V: [2011] – 421 r....megnyit →
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, Nagykürtöstől DNy-ra. L: [1921] – 494, ebből 330 (66,8%) szlovák, 131 (26,5%) magyar; [2011] – 522, ebből 448 (85,8%) szlovák, 56 (10,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 306 (58,6%) szlovák, 198 (37,9%) magyar. V: [2011] – 421 r....megnyit →
Részletek
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, Nagykürtöstől DNy-ra. L: [1921] – 494, ebből 330 (66,8%) szlovák, 131 (26,5%) magyar; [2011] – 522, ebből 448 (85,8%) szlovák, 56 (10,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 306 (58,6%) szlovák, 198 (37,9%) magyar. V: [2011] – 421 r. k., 76 ev., 1 gör. kat. – A 18. sz.-ban késő barokk stílusban emelt r. k. (Szűz Mária születése) templomát a 19. sz. végén neoromán stílusban alakították át; ev. temploma 1996-ban épült.
Lesné Kračany
-> Erdőhátkarcsa (Lesné Kračany)
1940- ben Királyfiakarcsához csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny-ra. L: [1921] – 193, ebből 181 (93,8%) magyar, 7 (3,6%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 182 r. k., 7 ev., 2 izr. – A Bartal-kastély 1830-ban klasszicista stílusban...megnyit →
1940- ben Királyfiakarcsához csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny-ra. L: [1921] – 193, ebből 181 (93,8%) magyar, 7 (3,6%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 182 r. k., 7 ev., 2 izr. – A Bartal-kastély 1830-ban klasszicista stílusban...megnyit →
Részletek
1940- ben Királyfiakarcsához csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny-ra. L: [1921] – 193, ebből 181 (93,8%) magyar, 7 (3,6%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 182 r. k., 7 ev., 2 izr. – A Bartal-kastély 1830-ban klasszicista stílusban épült.
Lestár István
(* 1899. Gyerk, † 1973. márc. 5. Óvár) R. k. pap. Tanulmányait Nagyszombatban és Esztergomban végezte, majd a bécsi Pázmáneumban fejezte be. 1922-ben szentelték pappá. Komáromban a Marianum kisszeminárium prefektusa, majd igazgatója. 1937-től komáromi plébános, 1939-ben a Boldogságos Szűzről elnevezett ipolysági prépostság címzetes prépostja....megnyit →
(* 1899. Gyerk, † 1973. márc. 5. Óvár) R. k. pap. Tanulmányait Nagyszombatban és Esztergomban végezte, majd a bécsi Pázmáneumban fejezte be. 1922-ben szentelték pappá. Komáromban a Marianum kisszeminárium prefektusa, majd igazgatója. 1937-től komáromi plébános, 1939-ben a Boldogságos Szűzről elnevezett ipolysági prépostság címzetes prépostja....megnyit →
Részletek
(* 1899. Gyerk, † 1973. márc. 5. Óvár) R. k. pap. Tanulmányait Nagyszombatban és Esztergomban végezte, majd a bécsi Pázmáneumban fejezte be. 1922-ben szentelték pappá. Komáromban a Marianum kisszeminárium prefektusa, majd igazgatója. 1937-től komáromi plébános, 1939-ben a Boldogságos Szűzről elnevezett ipolysági prépostság címzetes prépostja. Fiatal papok sorát nevelte a szlovákiai magyar katolikusok szolgálatára. Kétévi kényszermunka után 1953-ban Óvárra helyezték, haláláig itt volt plébános.