Latorca (Latorica)
A Vereckei-hágó közelében ered 850 m-es tengerszint feletti magasságban. Hossza 188 km, ebből 31,4 km Szl.-ban található. Vízgyűjtő területe 3130 km², átlagos vízhozama 37 m³/s. Szirénfalva és Battyán községek között lépi át a szlovák-ukrán határt. Ny felé haladva Abara közelében jobbról felveszi a Laborc...megnyit →
A Vereckei-hágó közelében ered 850 m-es tengerszint feletti magasságban. Hossza 188 km, ebből 31,4 km Szl.-ban található. Vízgyűjtő területe 3130 km², átlagos vízhozama 37 m³/s. Szirénfalva és Battyán községek között lépi át a szlovák-ukrán határt. Ny felé haladva Abara közelében jobbról felveszi a Laborc...megnyit →
Részletek
A Vereckei-hágó közelében ered 850 m-es tengerszint feletti magasságban. Hossza 188 km, ebből 31,4 km Szl.-ban található. Vízgyűjtő területe 3130 km², átlagos vízhozama 37 m³/s. Szirénfalva és Battyán községek között lépi át a szlovák-ukrán határt. Ny felé haladva Abara közelében jobbról felveszi a Laborc folyót, majd Zemplén községnél egyesül az Ondavával. A folyónak innetől Bodrog a neve. A ~ Szl. területén jellegzetes síkvidéki folyó számos kanyarulattal, holtággal.
Latorca Tájvédelmi Körzet
1990-ben hozták létre 15 620 ha területen. A tájvédelmi körzetnek az ott található ártéri ligeterdők, vízi- és mocsári társulások, a Latorca folyónak és mellékvizeinek árterei, valamint a Bodrogközi homokbuckák egyedi és utánozhatatlan jelleget adnak. A körzeten belül 7 kisebb kiterjedésű védett természeti terület található,...megnyit →
1990-ben hozták létre 15 620 ha területen. A tájvédelmi körzetnek az ott található ártéri ligeterdők, vízi- és mocsári társulások, a Latorca folyónak és mellékvizeinek árterei, valamint a Bodrogközi homokbuckák egyedi és utánozhatatlan jelleget adnak. A körzeten belül 7 kisebb kiterjedésű védett természeti terület található,...megnyit →
Részletek
1990-ben hozták létre 15 620 ha területen. A tájvédelmi körzetnek az ott található ártéri ligeterdők, vízi- és mocsári társulások, a Latorca folyónak és mellékvizeinek árterei, valamint a Bodrogközi homokbuckák egyedi és utánozhatatlan jelleget adnak. A körzeten belül 7 kisebb kiterjedésű védett természeti terület található, amelyek közül a legjelentősebbek a Hosszú-Tice és a Nagy-tó.
Lédec
-> Barslédec; Lédec (Ladice)
Község az Aranyosmaróti járásban, a Zsitvamenti-hátság és a Tribecs-hegység találkozásánál, a Dervence-patak két partján, Aranyosmaróttól Ny-ra. L: [1921] – 865, ebből 791 (91,4%) magyar, 65 (7,5%) szlovák; [2011] – 746, ebből 445 (60,1%) szlovák, 236 (31,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 421 (56,8%) szlovák,...megnyit →
Község az Aranyosmaróti járásban, a Zsitvamenti-hátság és a Tribecs-hegység találkozásánál, a Dervence-patak két partján, Aranyosmaróttól Ny-ra. L: [1921] – 865, ebből 791 (91,4%) magyar, 65 (7,5%) szlovák; [2011] – 746, ebből 445 (60,1%) szlovák, 236 (31,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 421 (56,8%) szlovák,...megnyit →
Részletek
Barslédec – r. k. templom (GJ)
Község az Aranyosmaróti járásban, a Zsitvamenti-hátság és a Tribecs-hegység találkozásánál, a Dervence-patak két partján, Aranyosmaróttól Ny-ra. L: [1921] – 865, ebből 791 (91,4%) magyar, 65 (7,5%) szlovák; [2011] – 746, ebből 445 (60,1%) szlovák, 236 (31,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 421 (56,8%) szlovák, 254 (34,4%) magyar. V: [2011] – 626 r. k – Barokk stílusú r. k. (Mindenszentek-) temploma a 18. sz. elején épült egy középkori gótikus templom alapjain. 1969-ben ~en nyílt meg az első állandó jellegű szlovákiai magyar néprajzi kiállítás.
Lég (Lehnice)
1940-ben Nagylég, Kislég és Szász egyesítésével létrejött község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől ÉNy-ra. L: [1921] – 2409, ebből 1659 (68,9%) magyar, 647 (26,9%) szlovák; [2011] – 2527, ebből 1365 (54,0%) magyar, 946 (37,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
1940-ben Nagylég, Kislég és Szász egyesítésével létrejött község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől ÉNy-ra. L: [1921] – 2409, ebből 1659 (68,9%) magyar, 647 (26,9%) szlovák; [2011] – 2527, ebből 1365 (54,0%) magyar, 946 (37,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Részletek
Lég − Benyovszky-kastély (GJ)
1940-ben Nagylég, Kislég és Szász egyesítésével létrejött község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől ÉNy-ra. L: [1921] – 2409, ebből 1659 (68,9%) magyar, 647 (26,9%) szlovák; [2011] – 2527, ebből 1365 (54,0%) magyar, 946 (37,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1498 (59,3%) magyar, 823 (32,6%) szlovák. V: [2011] – 1891 r. k., 42 ref., 20 ev., 3 gör. kat. – Magyar lakosai mellé a második vh. utáni belső telepítések során szlovák családokat telepítettek. R. k. (Szt. Erzsébet-) temploma 1679-ben barokk stílusban épült. Az 1930-ban emelt historizáló stílusú Benyovszky-kastélyban 1956-tól a pozsonypüspöki kórház kihelyezett részlege működött, 1991-től az egészségügyi minisztérium üdülési központja lett. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – 1960-ban közigazgatásilag hozzácsatolták Előpatonyt. – Ir. Presinszky Lajos–Csóka Ede (szerk.): Múltról a jelennek. Fejezetek Lég történelméből (1998).
legényavatás
Az emberi élethez kapcsolódó szokások egyik közbülső állomása. A legénykorba cseperedett serdülőket az adott közösség legénytársadalma teljes jogú tagjává választja. Nyugatias, polgáriasult közösségekre jellemző, a céhes élet emlékét idéző, a gazdalegények körében fennmaradt szokás Somorján egész a 20. sz. első évtizedeig fennmaradt. A gazdalegények...megnyit →
Az emberi élethez kapcsolódó szokások egyik közbülső állomása. A legénykorba cseperedett serdülőket az adott közösség legénytársadalma teljes jogú tagjává választja. Nyugatias, polgáriasult közösségekre jellemző, a céhes élet emlékét idéző, a gazdalegények körében fennmaradt szokás Somorján egész a 20. sz. első évtizedeig fennmaradt. A gazdalegények...megnyit →
Részletek
Az emberi élethez kapcsolódó szokások egyik közbülső állomása. A legénykorba cseperedett serdülőket az adott közösség legénytársadalma teljes jogú tagjává választja. Nyugatias, polgáriasult közösségekre jellemző, a céhes élet emlékét idéző, a gazdalegények körében fennmaradt szokás Somorján egész a 20. sz. első évtizedeig fennmaradt. A gazdalegények legényegylete (‘polgári-ifjuság’, ‘legény-kompánia’) külsőségeiben céhes hagyományokat őrzött (legénybíró, hadnagyok, borbíró, törvénykönyv, az egylet ládája, a viselet külsőségei). A szertartás farsang hétfőjén, délelőtt 9 órakor kezdődött, és a rajta legénnyé avatott ifjak ezt követően már részt vehettek a bálokon, eljárhattak a lányos házakhoz. Ir.: Khín Antal: Csallóközi legényavatás (Ethnographia 1932).
Legenye (Luhyňa)
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Zempléni-szigethegység Ny-i lábánál, a Ronyva-patak bal partján, Tőketerebestől D–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 454, ebből 223 (49,1%) szlovák, 179 (39,4%) magyar; [2011] – 327, ebből 258 (78,9%) szlovák, 2 (0,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Zempléni-szigethegység Ny-i lábánál, a Ronyva-patak bal partján, Tőketerebestől D–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 454, ebből 223 (49,1%) szlovák, 179 (39,4%) magyar; [2011] – 327, ebből 258 (78,9%) szlovák, 2 (0,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Részletek
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Zempléni-szigethegység Ny-i lábánál, a Ronyva-patak bal partján, Tőketerebestől D–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 454, ebből 223 (49,1%) szlovák, 179 (39,4%) magyar; [2011] – 327, ebből 258 (78,9%) szlovák, 2 (0,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 249 (76,1%), 10 (3,1%) magyar. V: [2011] – 155 r. k., 66 gör. kat., 23 ref., 1 ev. – A 20. sz. első feléig még magyar jellegű falu nagyrészt kétnyelvű lakossága a sz. közepére szlovákká vált. Barokk-klasszicista stílusú r. k. (Szűz Mária mennybevétele) temploma 1777-ben, ref. temploma a 19. sz. elején, gör. kat. (Szűz Mária-) temploma a 20. sz. második felében épült. Az 1720-ban emelt barokk Dókus-kastélyt a 18. sz. végén klasszicista stílusban alakították át.
Lehel Zsolt
Részletek
(* 1953. okt. 10. Pozsony) Művészettörténeti szakíró. 1973-ban végezte el a pozsonyi Építészeti Szakiskolát, ezt követően térképészként dolgozott. Pozsony és D-Szl. építészeti és szobrászati emlékeivel foglalkozik. – Fm. Rigele Alajos (mon., 1977; szlovákul: 1979).
Lehetőség
Részletek
Független közéleti hetilap (Pozsony, 1990. jún.–aug. 23.). Az 1989 novembere utáni lapkiadási kezdeményezések közé tartozott, elsősorban a közélet és a kultúra kérdéseire kívánt összpontosítani. Néhány szám után megszűnt. – Szerk. Gálán Géza.
Lehnice
-> Lég (Lehnice)
1940-ben Nagylég, Kislég és Szász egyesítésével létrejött község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől ÉNy-ra. L: [1921] – 2409, ebből 1659 (68,9%) magyar, 647 (26,9%) szlovák; [2011] – 2527, ebből 1365 (54,0%) magyar, 946 (37,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
1940-ben Nagylég, Kislég és Szász egyesítésével létrejött község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől ÉNy-ra. L: [1921] – 2409, ebből 1659 (68,9%) magyar, 647 (26,9%) szlovák; [2011] – 2527, ebből 1365 (54,0%) magyar, 946 (37,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Részletek
Lég − Benyovszky-kastély (GJ)
1940-ben Nagylég, Kislég és Szász egyesítésével létrejött község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől ÉNy-ra. L: [1921] – 2409, ebből 1659 (68,9%) magyar, 647 (26,9%) szlovák; [2011] – 2527, ebből 1365 (54,0%) magyar, 946 (37,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1498 (59,3%) magyar, 823 (32,6%) szlovák. V: [2011] – 1891 r. k., 42 ref., 20 ev., 3 gör. kat. – Magyar lakosai mellé a második vh. utáni belső telepítések során szlovák családokat telepítettek. R. k. (Szt. Erzsébet-) temploma 1679-ben barokk stílusban épült. Az 1930-ban emelt historizáló stílusú Benyovszky-kastélyban 1956-tól a pozsonypüspöki kórház kihelyezett részlege működött, 1991-től az egészségügyi minisztérium üdülési központja lett. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – 1960-ban közigazgatásilag hozzácsatolták Előpatonyt. – Ir. Presinszky Lajos–Csóka Ede (szerk.): Múltról a jelennek. Fejezetek Lég történelméből (1998).
Lehocky Teréz; Viezler
(* 1920. febr. 24. Pozsony, † 2014. Pozsony) Író, jogász. Pozsonyban érettségizett (1937). Klasszika-filológiát tanult Kolozsvárott. A pozsonyi Comenius Egyetemen Jogi Karán szerzett oklevelet (1950); 1950–1953-ban az egyetem adjunktusa, 1953–1961-ben törvényszéki bíró, 1961–1970-ben az SZTA Jogtudományi Intézetének munkatársa. 1970-ben 1968-as szerepvállalása miatt állásából elbocsátották,...megnyit →
(* 1920. febr. 24. Pozsony, † 2014. Pozsony) Író, jogász. Pozsonyban érettségizett (1937). Klasszika-filológiát tanult Kolozsvárott. A pozsonyi Comenius Egyetemen Jogi Karán szerzett oklevelet (1950); 1950–1953-ban az egyetem adjunktusa, 1953–1961-ben törvényszéki bíró, 1961–1970-ben az SZTA Jogtudományi Intézetének munkatársa. 1970-ben 1968-as szerepvállalása miatt állásából elbocsátották,...megnyit →
Részletek
(* 1920. febr. 24. Pozsony, † 2014. Pozsony) Író, jogász. Pozsonyban érettségizett (1937). Klasszika-filológiát tanult Kolozsvárott. A pozsonyi Comenius Egyetemen Jogi Karán szerzett oklevelet (1950); 1950–1953-ban az egyetem adjunktusa, 1953–1961-ben törvényszéki bíró, 1961–1970-ben az SZTA Jogtudományi Intézetének munkatársa. 1970-ben 1968-as szerepvállalása miatt állásából elbocsátották, 1976-ig vállalati jogászként dolgozott. 1989-ben rehabilitálták. Jogtudományi tanulmányokat és elbeszéléseket egyaránt publikált. – Fm. Foltok a napon (elb., 1958); Moloch, az Isten (elb., 1965).