Leszenye (Lesenice)
Részletek
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, Nagykürtöstől DNy-ra. L: [1921] – 494, ebből 330 (66,8%) szlovák, 131 (26,5%) magyar; [2011] – 522, ebből 448 (85,8%) szlovák, 56 (10,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 306 (58,6%) szlovák, 198 (37,9%) magyar. V: [2011] – 421 r. k., 76 ev., 1 gör. kat. – A 18. sz.-ban késő barokk stílusban emelt r. k. (Szűz Mária születése) templomát a 19. sz. végén neoromán stílusban alakították át; ev. temploma 1996-ban épült.
Léva és Vidéke Célalap
-> Rákóczi Szövetség 2.
Mo.-i társadalmi szervezet, amely a csehországi, szl.-i és kárpátaljai magyarság érdekeit képviseli, ill. a Mo.-ra elszármazott felvidéki magyarok és leszármazottaik összefogását segíti (Budapest, 1989–). A ~ Szl.-ban, Kárpátalján és Mo.-n számos helyen hozott létre helyi alapszervezetet. Szl.-i tevékenységének jelentős részét a D-Szl. 25 régiójában...megnyit →
Mo.-i társadalmi szervezet, amely a csehországi, szl.-i és kárpátaljai magyarság érdekeit képviseli, ill. a Mo.-ra elszármazott felvidéki magyarok és leszármazottaik összefogását segíti (Budapest, 1989–). A ~ Szl.-ban, Kárpátalján és Mo.-n számos helyen hozott létre helyi alapszervezetet. Szl.-i tevékenységének jelentős részét a D-Szl. 25 régiójában...megnyit →
Részletek
Rákóczi Szövetség (FI)
Mo.-i társadalmi szervezet, amely a csehországi, szl.-i és kárpátaljai magyarság érdekeit képviseli, ill. a Mo.-ra elszármazott felvidéki magyarok és leszármazottaik összefogását segíti (Budapest, 1989–). A ~ Szl.-ban, Kárpátalján és Mo.-n számos helyen hozott létre helyi alapszervezetet. Szl.-i tevékenységének jelentős részét a D-Szl. 25 régiójában létrehozott ún. célalaphálózat végzi. A ~ céljai hatékonyabb elérése és anyagi hátterének biztosítása érdekében hozta létre 1990-ben a Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítványt (korábban a Csehszlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány), mely 2000-től kiemelten közhasznú szervezetként támogatja a csehországi, szlovákiai és kárpátaljai magyarság társadalmi, gazdasági és kulturális életét. Az alapítvány a célalapokon keresztül juttatja el anyagi támogatását az adott régiókba. 2000-től az Alapítvány a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével együtt szervezője a Felvidéken folyó iskolai beiratkozási programnak. Ennek célja, hogy sokrétű szervezőmunkával elérje a magyar iskolába beiratkozó diákok számarányának növelését. Ez a kezdeményezés azóta beiskolázási támogatásként beépült a Magyar Országgyűlés által elfogadott kedvezménytörvénybe is. – Vezető: Dobossy László (1989), Halzl József (1990).
Léva (Levice)
Város és járási székhely a Kisalföld ÉK-i részén, a Garam folyó völgyében, az Ipolymenti-hátság Ny-i lábánál, a Selmeci-hegység DNy-i előterében, Érsekújvártól ÉK-re. L: [1921] – 10 343, ebből 6676 (64,5%) magyar, 2960 (28,6%) szlovák, 331 (3,2%) zsidó, 215 (2,1%) német; [2011] – 34 844,...megnyit →
Város és járási székhely a Kisalföld ÉK-i részén, a Garam folyó völgyében, az Ipolymenti-hátság Ny-i lábánál, a Selmeci-hegység DNy-i előterében, Érsekújvártól ÉK-re. L: [1921] – 10 343, ebből 6676 (64,5%) magyar, 2960 (28,6%) szlovák, 331 (3,2%) zsidó, 215 (2,1%) német; [2011] – 34 844,...megnyit →
Részletek
Léva − vár (PJ)
Város és járási székhely a Kisalföld ÉK-i részén, a Garam folyó völgyében, az Ipolymenti-hátság Ny-i lábánál, a Selmeci-hegység DNy-i előterében, Érsekújvártól ÉK-re. L: [1921] – 10 343, ebből 6676 (64,5%) magyar, 2960 (28,6%) szlovák, 331 (3,2%) zsidó, 215 (2,1%) német; [2011] – 34 844, ebből 27 050 (77,6%) szlovák, 3202 (9,2%) magyar, 248 (0,7%) cseh és morva, 153 (0,4%) roma, 12 (0,03%) német, 2 (0,01%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 26 609 (76,4%) szlovák, 3665 (10,50%) magyar, 236 (0,7%) cseh, 75 (0,2%) roma, 11 (0,03%) német, 4 (0,01%) jiddis. V: [2011] – 17 343 r. k., 2142 ev., 1216 ref., 483 testvéregyházbeli, 119 gör. kat., 15 izr. – A hegyvidék és a síkság határán fekvő ~ jelentős mezőváros, a 14–17. sz.-ban egyben Bars vármegye székhelye volt. A 16. sz.-tól mezővárosi, 1876-tól rendezett tanácsú városi ranggal rendelkezett, 1922-ben elveszített városi címét 1960-ban kapta vissza. A magyar közigazgatás idején (1938–44) az egyesített Bars-Hont vármegye székhelye volt. Zsidó lakosságát 1944-ben koncentrációs táborokba hurcolták, magyar lakosainak egy részét a második vh. után Mo.-ra telepítették, helyükre magyarországi és szlovákiai szlovák telepesek költöztek. – A város közepén találhatók az egykor a török elleni végvárrendszer részét képező ~ várának romjai; az alsó várudvaron 1571-ben emelt Dobó-kastély ma az 1927-ben alapított Barsi Múzeumnak ad otthont. A ferencesek reneszánsz alapokon álló (Szt. József-) temploma és kolostora 1675-ben barokk, az ugyancsak régebbi alapokon emelt Szt. Mihály-plébániatemplom 1773–80 között klasszicista, a ref. templom 1785–88 között copf, az ev. templom 1843-ban klasszicista, a zsinagóga 1857-ben szintén klasszicista stílusban épült. Az Esterházy-kastélyt 1734-ben barokk, a Schoeller-kastélyt 1868-ban neoklasszicista, az egykori városházát 1902-ben eklektikus stílusban emelték. Jelentős régészeti lelőhely, vaskori kelta pénzleletekkel, népvándorlás kori, valamint honfoglalás kori magyar lovassírokkal, a Baratka-dombon 12. sz.-i erőd és román kori templom romjaival. – A város a Garam menti magyarság szellemi és kulturális központja. A szlovákiai magyar ev. egyházközségek 1922-ben itt hozták létre a Szlovákiai Magyar Ev. Szövetséget, amely 1938-ig Evangélikus Lap címmel kétheti lapot is megjelentetett. 1926-ban ugyancsak ~n alakult meg a Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetsége, 1921-ben pedig a Szlovákiai Magyar Tanítók Egyesülete, s itt volt az 1935-ben létrejött Szlovákiai Magyar Tanítók Országos Énekkarának székhelye is. 1984 óta ~n és a Lévai járás magyarlakta településein rendezik meg a Juhász Gyula Irodalmi és Kulturális Napokat, s 1992-ben itt ült össze első alkalommal az Értelmiségi Fórum, a szlovákiai magyar értelmiségiek tanácskozása. A két vh. között Bars, Lévai Hírlap és Lévai Újság címmel jelentek meg magyar nyelvű lapok a városban; az 1950-es években Hlas roľníka – Földműves Szava, az 1960-as évektől Pohronie – Garamvölgye címmel jelent meg a kétnyelvű járási hetilap. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Juhász Gyula Alapiskola) rendelkezett. Az első vh. után szlovák tanítási nyelvűvé változtatott gimnáziumában 1926-ig, majd 1958–75 között, 1950-ben alapított óvónőképző pedagógiai szakközépiskolájában az 1980-as évekig nyitottak magyar osztályokat. A magyar középiskola pótlására 2001-ben nyílt meg a lévai ref. egyházközség által alapított ref. egyházi gimnázium. Iparágai közül legjelentősebb a ruházati, élelmiszer- és építőanyag-ipar. – 1976-ban közigazgatásilag ~hoz csatolták Hontkiskért és Hontvarsányt, 1986-ban Csánkot és Horhit. – Ir. Švoliková, Marta (összeáll.): Levice. Monografia mesta (2010)
Léva − az 1848-as obeliszk (GJ)
Léva − az egykori Oroszlán-fogadó (GJ)
Léva − városháza (MÁ)
Léva − piarista kolostor (GJ)
Lévai Attila
(* 1975. nov. 28. Királyhelmec) Református lelkész, egyetemi oktató. Az alapiskolát Bodrogszerdahelyen, a gimnáziumot Kassán végezte. Ezt követően a komáromi Calvin János Teológiai Akadémia, majd a Selye János Egyetem hallgatója volt, ahol 2006-ban szerzett diplomát. 2009-ben Phd. fokozatot szerzett. Jelenleg a Selye János Egyetem Teológiai...megnyit →
(* 1975. nov. 28. Királyhelmec) Református lelkész, egyetemi oktató. Az alapiskolát Bodrogszerdahelyen, a gimnáziumot Kassán végezte. Ezt követően a komáromi Calvin János Teológiai Akadémia, majd a Selye János Egyetem hallgatója volt, ahol 2006-ban szerzett diplomát. 2009-ben Phd. fokozatot szerzett. Jelenleg a Selye János Egyetem Teológiai...megnyit →
Részletek
(* 1975. nov. 28. Királyhelmec) Református lelkész, egyetemi oktató. Az alapiskolát Bodrogszerdahelyen, a gimnáziumot Kassán végezte. Ezt követően a komáromi Calvin János Teológiai Akadémia, majd a Selye János Egyetem hallgatója volt, ahol 2006-ban szerzett diplomát. 2009-ben Phd. fokozatot szerzett. Jelenleg a Selye János Egyetem Teológiai karának dékánja, valamint Csicsó, Füss és Kolozsnéma lelkipásztora. Tagja a Szlovákiai Református Keresztény Egyház Zsinatnak, a Szlovák Vallástudományi Társaságnak valamint a Magyarországi Református Egyház Doktorok Kollégiuma Egyházi Néprajzi szekciójának az elnöke.
Lévai Hírlap
Részletek
Regionális jellegű, szociáldemokrata szellemiségű társadalmi hetilap (Léva, 1934–1938). – Szerk. Szenes Ignác és Schulz Ignác.
Lévai járás
Közigazgatási egység. A ~ az 1923-as megalakulásakor a mai járás területénél sokkal kisebb területet fedett le: számos mai községe akkor a Zselízi, az Ipolysági, a Verebélyi és az Aranyosmaróti járások része volt. 1938-tól 1945-ig a ~ D-i része a járási székhellyel egyetemben Mo.-hoz tartozott....megnyit →
Közigazgatási egység. A ~ az 1923-as megalakulásakor a mai járás területénél sokkal kisebb területet fedett le: számos mai községe akkor a Zselízi, az Ipolysági, a Verebélyi és az Aranyosmaróti járások része volt. 1938-tól 1945-ig a ~ D-i része a járási székhellyel egyetemben Mo.-hoz tartozott....megnyit →
Részletek
A Lévai járás térképe (CsT)
Közigazgatási egység. A ~ az 1923-as megalakulásakor a mai járás területénél sokkal kisebb területet fedett le: számos mai községe akkor a Zselízi, az Ipolysági, a Verebélyi és az Aranyosmaróti járások része volt. 1938-tól 1945-ig a ~ D-i része a járási székhellyel egyetemben Mo.-hoz tartozott. 1960-ban a ~hoz csatolták a megszüntetett Zselízi és az Ipolysági járást, s az így kialakult nagy ~t a Nyugat-szlovákiai kerületbe sorolták be. A terület 1996-tól a Nyitrai kerülethez tartozik. A ~ három geomorfológiai egység határán terül el: Ny-i felét a Kisalföld, K-i felét pedig a Selmeci-hegység és a Korponai-fennsík alkotja. A jan.-i középhőmérséklet –2,0 °C, a júl.-i 20,6 °C. A csapadék évi átlagos mennyisége 589 mm (a legtöbb csapadék jún.-ban és júl.-ban – 64 mm, a legkevesebb pedig a téli hónapokban hull le – 35–40 mm). Területe 1551 km2. Népessége a 2011. évi népszámláláskor 115 367 fő volt, melyből a magyar nemzetiségű lakosok száma 38 085 fő volt. A népesség korösszetétele jóval kedvezőtlenebb, mint az országos átlag – a gyermekek (0–14 évesek) részaránya mindössze 14%. A települések száma 89, mely közt négy város található: Léva (34 844), Ipolyság (7624), Zselíz (7186) és Garamtolmács (3823). A magyar nemzetiség részaránya 55 településen haladja meg a 10%-ot. Közlekedési fekvése kedvezőtlen. A járás gazdasági válsággal sújtott több éve, a munkanélküliségi és a bérezési mutatók Ny-Szl.-ban itt a legkedvezőtlenebbek. A munkanélküliségi rátája az országostól 1,64%-kal magasabb (2013. júl. 31-én a munkanélküliségi ráta értéke 15,62% volt), míg a bérek az országos átlagtól 25%-kal alacsonyabbak. A gazdaságában a legmeghatározóbbak a Léván és Garamtolmácson összpontosuló gépipari, energetikaipari (mohi atomerőmű), textilipari és élelmiszeripari üzemek (malom-, sütő- és tejipar, borászat). Jelentős ásványvízkészlet található (Szántó, Szalatnya), mely gazdasági hasznosítása egyre növekvő tendenciát mutat (kedvelt ásványvízmárkává váltak Szl.-ban az utóbbi évek alatt). A régió agráriumában fontos szerepet tölt be a szőlészet, a falvakban található borospincesorok jelentős idegenforgalmi vonzerőt jelentenek, azonban a hiányzó turisztikai infrastruktúra miatt a bor- és a vidéki turizmus napjainkban még nem számottevő. Turisztikai kínálatában jelenleg a legmeghatározóbb elemeknek a történelmi és kulturális műemlékek (a lévai vár, a Franz Schubert emlékszoba Zselízen), a hontvarsányi Margit-Ilona termálfürdő, a Garam és az Ipoly folyók számítanak.
A Lévai járás etnikai térképe (2011) (HK)
Lévai Szent László Kör
A lévai és Léva környéki magyar ajkú római katolikusok polgári társulása (Léva, 2012. december 8.). Alapítói: Ivkovics Sándor, Müller Éva, Müller Péter és Papp Zsolt. Feladatának tekinti a római katolikus hagyományok anyanyelvünkön való ápolását, a hitélet elmélyítését, a római katolikus ifjúságnak a krisztusi tanok...megnyit →
A lévai és Léva környéki magyar ajkú római katolikusok polgári társulása (Léva, 2012. december 8.). Alapítói: Ivkovics Sándor, Müller Éva, Müller Péter és Papp Zsolt. Feladatának tekinti a római katolikus hagyományok anyanyelvünkön való ápolását, a hitélet elmélyítését, a római katolikus ifjúságnak a krisztusi tanok...megnyit →
Részletek
A Lévai Szent László Kör karácsonyi adománygyűjtése (FI)
A lévai és Léva környéki magyar ajkú római katolikusok polgári társulása (Léva, 2012. december 8.). Alapítói: Ivkovics Sándor, Müller Éva, Müller Péter és Papp Zsolt. Feladatának tekinti a római katolikus hagyományok anyanyelvünkön való ápolását, a hitélet elmélyítését, a római katolikus ifjúságnak a krisztusi tanok szellemében való vezetését, valamint a keresztény magyar kultúra ápolását, megismertetését és terjesztését. Folytatója kíván lenni a Lévai Katholikus Kör, a Lévai Női Mária-kongregáció és a Lévai Férfi Mária-kongregáció hagyományainak. Évente több összejövetelt, kulturális sétát, kirándulást és más rendezvényt valósít meg. A lévai Reviczky Házban működik. – Vezető: Müller Péter (2012).
Lévai Újság
Részletek
Regionális gazdasági, kulturális és kritikai hetilap (Léva, 1934–1938). Többek között Csontos Vilmos, Sass János és Veress Vilmos írtak bele. – Szerk. Strasser Elemér és Akúcs Ernő.
Leváre
-> Lévárt (Leváre)
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i peremén, a Túróc-patak völgyében, Tornaljától É–ÉNy-ra. L: [1921] – 282, ebből 281 (99,6%) magyar; [2011] – 100, ebből 86 (86,0%) magyar, 13 (13,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 86 (86,0%) magyar, 13 (13,0%) szlovák. V: [2011] –...megnyit →
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i peremén, a Túróc-patak völgyében, Tornaljától É–ÉNy-ra. L: [1921] – 282, ebből 281 (99,6%) magyar; [2011] – 100, ebből 86 (86,0%) magyar, 13 (13,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 86 (86,0%) magyar, 13 (13,0%) szlovák. V: [2011] –...megnyit →
Részletek
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i peremén, a Túróc-patak völgyében, Tornaljától É–ÉNy-ra. L: [1921] – 282, ebből 281 (99,6%) magyar; [2011] – 100, ebből 86 (86,0%) magyar, 13 (13,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 86 (86,0%) magyar, 13 (13,0%) szlovák. V: [2011] – 86 r. k., 4 ref., 1 gör. kat. – R. k. (Sarlós Boldogasszony-) temploma egy korábbi fatemplom helyén 1873-ban épült. A 19. sz. közepén alapított hideg vizes fürdője, melynek vizét reumatikus betegségek gyógyítására használták, a 20. sz. második feléig működött. – Ir. Ujváry Zoltán: Szülőföldön hontalanul (1991); Viczén István: Fejezetek két Túróc-völgyi falu – Deresk és Lévárt – néprajzához (1998).
Lévárt (Leváre)
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i peremén, a Túróc-patak völgyében, Tornaljától É–ÉNy-ra. L: [1921] – 282, ebből 281 (99,6%) magyar; [2011] – 100, ebből 86 (86,0%) magyar, 13 (13,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 86 (86,0%) magyar, 13 (13,0%) szlovák. V: [2011] –...megnyit →
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i peremén, a Túróc-patak völgyében, Tornaljától É–ÉNy-ra. L: [1921] – 282, ebből 281 (99,6%) magyar; [2011] – 100, ebből 86 (86,0%) magyar, 13 (13,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 86 (86,0%) magyar, 13 (13,0%) szlovák. V: [2011] –...megnyit →
Részletek
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i peremén, a Túróc-patak völgyében, Tornaljától É–ÉNy-ra. L: [1921] – 282, ebből 281 (99,6%) magyar; [2011] – 100, ebből 86 (86,0%) magyar, 13 (13,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 86 (86,0%) magyar, 13 (13,0%) szlovák. V: [2011] – 86 r. k., 4 ref., 1 gör. kat. – R. k. (Sarlós Boldogasszony-) temploma egy korábbi fatemplom helyén 1873-ban épült. A 19. sz. közepén alapított hideg vizes fürdője, melynek vizét reumatikus betegségek gyógyítására használták, a 20. sz. második feléig működött. – Ir. Ujváry Zoltán: Szülőföldön hontalanul (1991); Viczén István: Fejezetek két Túróc-völgyi falu – Deresk és Lévárt – néprajzához (1998).