komáromi szekeresgazdák
Fuvarozásra szakosodott, bizonyos kiváltságokkal rendelkező társadalmi réteg. Egyrészt szekereikkel kapcsolódtak be az áruszállításba, másrészt tutajokat vontattak föl a Dunán, árral szemben Győrig (tutajozás). A hajóvontatásban is jelentős szerepet vállaltak. Főleg gabonáshajókat vontattak a Dunán, általában Linzig, de eljutottak egészen Ulmig is. A ~ bandériumot...megnyit →
Fuvarozásra szakosodott, bizonyos kiváltságokkal rendelkező társadalmi réteg. Egyrészt szekereikkel kapcsolódtak be az áruszállításba, másrészt tutajokat vontattak föl a Dunán, árral szemben Győrig (tutajozás). A hajóvontatásban is jelentős szerepet vállaltak. Főleg gabonáshajókat vontattak a Dunán, általában Linzig, de eljutottak egészen Ulmig is. A ~ bandériumot...megnyit →
Részletek
Fuvarozásra szakosodott, bizonyos kiváltságokkal rendelkező társadalmi réteg. Egyrészt szekereikkel kapcsolódtak be az áruszállításba, másrészt tutajokat vontattak föl a Dunán, árral szemben Győrig (tutajozás). A hajóvontatásban is jelentős szerepet vállaltak. Főleg gabonáshajókat vontattak a Dunán, általában Linzig, de eljutottak egészen Ulmig is. A ~ bandériumot is tartottak, pompás ünnepi viseletük volt, a fontosabb egyházi ünnepeken így vonultak föl. Nagy lakodalmakat rendeztek, a családot, a rokonságot igen távoli leágazásokig is számon tartották. A 20. sz. első évtizedeiben Komáromban még több mint száz szekeresgazda-család élt, ám a második vh. után ez a zárt közösség végképp felbomlott, szétszóródott. – Ir. Kecskés László: Komáromi mesterségek (1978); Liszka József: „Csillámlik a szőke Duna…” Adalékok a komáromi szekeresgazdák életmódjához és folklórjához. In: Néprajz – muzeológia. Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (2012)
komáromi tárgyalások
A szlovákiai magyar kisebbség helyzetének rendezéséről szóló tárgyalások 1938-ban. Mivel a müncheni egyezményhez csatolt pótjegyzőkönyv úgy rendelkezett, hogy Csehszl.-nak és Mo.-nak három hónapon belül tárgyalások útján kell rendezniük a szlovákiai magyar kisebbség helyzetét, a magyar kormány jegyzékben szólította fel a csehszlovák kormányt a tárgyalások megkezdésére....megnyit →
A szlovákiai magyar kisebbség helyzetének rendezéséről szóló tárgyalások 1938-ban. Mivel a müncheni egyezményhez csatolt pótjegyzőkönyv úgy rendelkezett, hogy Csehszl.-nak és Mo.-nak három hónapon belül tárgyalások útján kell rendezniük a szlovákiai magyar kisebbség helyzetét, a magyar kormány jegyzékben szólította fel a csehszlovák kormányt a tárgyalások megkezdésére....megnyit →
Részletek
Komáromi tárgyalások − Jozef Tiso és Kánya Kálmán (FI)
A szlovákiai magyar kisebbség helyzetének rendezéséről szóló tárgyalások 1938-ban. Mivel a müncheni egyezményhez csatolt pótjegyzőkönyv úgy rendelkezett, hogy Csehszl.-nak és Mo.-nak három hónapon belül tárgyalások útján kell rendezniük a szlovákiai magyar kisebbség helyzetét, a magyar kormány jegyzékben szólította fel a csehszlovák kormányt a tárgyalások megkezdésére. A csehszlovák fél a német és lengyel kérdés rendezése, ill. Szl. autonómiájának kihirdetése miatt haladékot kért, ezért a kétoldalú tárgyalások 1938. okt. 9-én kezdődtek meg Komáromban. A tárgyalásokat egész D-Szl.-ban nagy figyelemmel kísérte a lakosság, s a határváltozás reményében több községben zajlott békés felvonulás, amely során a lakosság elénekelte a korábban tiltott magyar nemzeti himnuszt, és kitűzte a magyar nemzeti lobogót. A ~on a magyar küldöttséget Kánya Kálmán külügyminiszter, a csehszlovák tárgyalóküldöttséget pedig a szlovák kormány frissen kinevezett elnöke, Jozef Tiso vezette. A szlovákiai magyar kisebbség vezetői minden igyekezetük ellenére sem tudták elérni, hogy részt vehessenek a tárgyalásokon. A tárgyalások kezdetekor a szlovák küldöttség bejelentette, hogy elfogadja a magyar fél okt. 3-án előterjesztett feltételeit: szabadon bocsátja a magyar nemzetiségű politikai foglyokat, lépéseket tesz a csehszlovák hadseregben szolgáló magyar katonák leszerelésére, s jóindulata jeléül hajlandó két települést (Ipolyság és Sátoraljaújhely-vasútállomást) azonnal átadni Mo.-nak. A negyedik feltételtől, vagyis a közös rendfenntartó erők létrehozásától azonban elzárkóztak. A magyar küldöttség, melynek fő szakértője Teleki Pál vallás- és közoktatásügyi miniszter volt, amüncheni egyezmény szellemében az etnikai magyar területek visszaadását kérte, vagyis minden olyan települést, ahol az 1910-es népszámlálás alapján a magyar lakosság aránya meghaladta az 50%-ot. Ezen a 14 153 km2 területen 1 millió 90 ezer lakos élt. A szlovák delegáció ezzel szemben első javaslatában a magyar kisebbség által lakott területek autonómiáját, majd később a Csallóköz visszaadását és harmadik javaslatában pedig egy mintegy 5400 km2 terület visszaadását ajánlotta fel, mely területen 349 ezer lakos élt, miközben a nyelvhatár közelében fekvő valamennyi jelentős város (Pozsony, Nyitra, Léva, Losonc, Rimaszombat, Kassa stb.) Szl.-ban maradt volna. Mivel a magyar fél ragaszkodott az etnikai elvek betartásához, a szlovák fél pedig nem akarta vállalni a döntés felelősségének a súlyát, s inkább nemzetközi döntőbíráskodásra szerette volna bízni a vitát, a tárgyalások holtpontra jutottak. A ~ okt. 13-án eredménytelenül fejeződtek be, ám a két ország közötti diplomáciai vita tovább folytatódott, s a helyzetet végül az első bécsi döntés oldotta meg. – Ir. Sallai Gergely: Az első bécsi döntés (2002).
Komáromi Városi Egyetem
-> Schola Comaromiensis
Az 1992-ben alapított Komáromi Városi Egyetem 1996-tól alapítványi formában működő jogutódja. Az intézmény három magyarországi kar (a győri Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola, a soproni Benedek Elek Óvóképző Főiskola és a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem kecskeméti Kertészeti Főiskolai Kara) komáromi kihelyezett konzultációs központjában folyó...megnyit →
Az 1992-ben alapított Komáromi Városi Egyetem 1996-tól alapítványi formában működő jogutódja. Az intézmény három magyarországi kar (a győri Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola, a soproni Benedek Elek Óvóképző Főiskola és a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem kecskeméti Kertészeti Főiskolai Kara) komáromi kihelyezett konzultációs központjában folyó...megnyit →
Részletek
Az 1992-ben alapított Komáromi Városi Egyetem 1996-tól alapítványi formában működő jogutódja. Az intézmény három magyarországi kar (a győri Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola, a soproni Benedek Elek Óvóképző Főiskola és a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem kecskeméti Kertészeti Főiskolai Kara) komáromi kihelyezett konzultációs központjában folyó levelező tagozatos képzést biztosította. Több mint 500 hallgató szerzett itt magyarországi főiskolai oklevelet. Az intézmény folyamatosan integrálódik a Selye János Egyetembe.
Komáromi vashonvéd
A nemzeti áldozatkészség szobrai közé tartozó, honvédet ábrázoló szobor állításának ötletét Fischer Márton, Komáromban állomásozó faszobrász, rokkant katona 1916-ban vetette fel, aki már a tervet is elkészítette, s vállalta annak kivitelezését is. A városban szoborbizottság is alakult, amely gyűjtést hirdetett a szobor elkészítésének költségeire....megnyit →
A nemzeti áldozatkészség szobrai közé tartozó, honvédet ábrázoló szobor állításának ötletét Fischer Márton, Komáromban állomásozó faszobrász, rokkant katona 1916-ban vetette fel, aki már a tervet is elkészítette, s vállalta annak kivitelezését is. A városban szoborbizottság is alakult, amely gyűjtést hirdetett a szobor elkészítésének költségeire....megnyit →
Részletek
A nemzeti áldozatkészség szobrai közé tartozó, honvédet ábrázoló szobor állításának ötletét Fischer Márton, Komáromban állomásozó faszobrász, rokkant katona 1916-ban vetette fel, aki már a tervet is elkészítette, s vállalta annak kivitelezését is. A városban szoborbizottság is alakult, amely gyűjtést hirdetett a szobor elkészítésének költségeire. Időközben a szobor terve többször is változott. A Fülöp Elemér szobrász által készített gipszmodellt már közszemlére is kiállították 2017 júliusában, s a tervek szerint a szobor fölé Hajós Alfréd készítette volna el a „gloriette-t“, amely az időjárás viszontagságaitól védte volna a Vashonvédet. A szobor köztéri felállításáról nincs tudomásunk, csupán egy Komáromban 1918 novemberében rendezett képzőművészeti kiállítás megnyitójáról szóló hírben (Forradalmi est és képkiállítás. Komáromi Lapok 1918. november 30. 2. o.) említik, hogy „a vernisage után egy faemlékművet lepleznek le.” Arra vonatkozó adattal azonban nem rendelkezünk, hogy a leleplezésre konkrétan hol került sor, mint ahogy arról sincs tudomásunk, mi lett a szobor további sorsa, s abban sem lehetünk teljesen bizonyosak, hogy a tervezett vashonvéd szobra volt-e a felállított objektum. – Ir. L. Juhász Ilona: Vaskatona, vaskorona, vasturul. A nemzeti áldozatkészség szobrai az első világháborúban. Acta Ethnologica Danubiana 12 (2010), 26-29. p.
Komáromszemere; Szemere (Semerovo)
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság Ny-i lejtőin, Érsekújvártól K-re. L: [1921] – 1284, ebből 821 (63,9%) szlovák, 430 (33,5%) magyar; [2011] – 1452, ebből 1249 (86,0%) szlovák, 27 (1,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1245 (85,8%) szlovák, 31 (2,1%) magyar. V:...megnyit →
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság Ny-i lejtőin, Érsekújvártól K-re. L: [1921] – 1284, ebből 821 (63,9%) szlovák, 430 (33,5%) magyar; [2011] – 1452, ebből 1249 (86,0%) szlovák, 27 (1,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1245 (85,8%) szlovák, 31 (2,1%) magyar. V:...megnyit →
Részletek
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság Ny-i lejtőin, Érsekújvártól K-re. L: [1921] – 1284, ebből 821 (63,9%) szlovák, 430 (33,5%) magyar; [2011] – 1452, ebből 1249 (86,0%) szlovák, 27 (1,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1245 (85,8%) szlovák, 31 (2,1%) magyar. V: [2011] – 1067 r. k., 10 ev., 9 gör. kat., 2 ref. – A 20. sz. elején még részben magyar lakossága a sz. közepére beolvadt a 18. sz.-ban betelepült szlovák lakosságba. A második vh. után a faluba újabb, szlovákiai és romániai szlovák telepesek költöztek. Középkori alapokon álló r. k. (Szűz Mária mennybevétele) temploma a 18. sz. közepén barokk stílusban épült, 1812-ben klasszicista stílusban alakították át.
Komáromszentpéter; Szentpéter (Svätý Peter)
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság DNy-i peremén, Komáromtól ÉK-re. L: [1921] – 2851, ebből 2665 (93,5%) magyar, 152 (5,3%) szlovák; [2011] – 2734, ebből 1870 (68,4%) magyar, 780 (28,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 2065 (75,5%) magyar, 579 (21,2%) szlovák. V:...megnyit →
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság DNy-i peremén, Komáromtól ÉK-re. L: [1921] – 2851, ebből 2665 (93,5%) magyar, 152 (5,3%) szlovák; [2011] – 2734, ebből 1870 (68,4%) magyar, 780 (28,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 2065 (75,5%) magyar, 579 (21,2%) szlovák. V:...megnyit →
Részletek
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság DNy-i peremén, Komáromtól ÉK-re. L: [1921] – 2851, ebből 2665 (93,5%) magyar, 152 (5,3%) szlovák; [2011] – 2734, ebből 1870 (68,4%) magyar, 780 (28,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 2065 (75,5%) magyar, 579 (21,2%) szlovák. V: [2011] – 1996 r. k., 256 ref., 144 ev., 2 gör. kat. – A második vh. után magyar lakosságának több mint egynegyedét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi, romániai és jugoszláviai szlovákok települtek. Gótikus alapokon álló barokk stílusú r. k. (Szt. Márton-) temploma 1730-ban, klasszicista stílusú ref. temploma 1784-ben, ev. temploma 1956-ban, a Zichy-kastély a 18. sz.-ban épült. Határában több honfoglalás kori és egy 10–11. sz.-i 107 síros magyar köznépi temetőt tártak fel. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Kossányi József Magyar Tanítási nyelvű Alapiskola) rendelkezett.
Komárov
Részletek
1944-ben Pozsonypüspökihez, majd 1972-ben Pozsonypüspökivel együtt Pozsonyhoz csatolt község a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i peremén, a Kis-Duna jobb partján, Pozsony központjától K–DK-re. L: [1921] – 615, ebből 574 (93,3%) magyar, 2 (0,3%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 606 r. k., 8 ev., 1 ref.
Komárovce
-> Komaróc (Komárovce)
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence DNy-i részén, az Ida-patak völgyében, Szepsitől K–DK-re. L: [1921] – 454, ebből 424 (93,4%) magyar, 29 (6,4%) szlovák; [2011] – 390, ebből 267 (68,5%) magyar, 109 (27,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 324 (83,1%) magyar, 50 (12,8%) szlovák....megnyit →
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence DNy-i részén, az Ida-patak völgyében, Szepsitől K–DK-re. L: [1921] – 454, ebből 424 (93,4%) magyar, 29 (6,4%) szlovák; [2011] – 390, ebből 267 (68,5%) magyar, 109 (27,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 324 (83,1%) magyar, 50 (12,8%) szlovák....megnyit →
Részletek
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence DNy-i részén, az Ida-patak völgyében, Szepsitől K–DK-re. L: [1921] – 454, ebből 424 (93,4%) magyar, 29 (6,4%) szlovák; [2011] – 390, ebből 267 (68,5%) magyar, 109 (27,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 324 (83,1%) magyar, 50 (12,8%) szlovák. V: [2011] – 167 ref., 163 r. k., 39 gör. kat., 3 ev. – Ref. temploma a 19. sz. elején klasszicista, r. k. temploma 1928-ban szecessziós stílusban épült.
Komenský Egyetem
-> magyar egyetemi és főiskolai intézmények Pozsonyban
Az 1918-as államfordulat után az 1912-ben létesített pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemet megszüntették. Csehszl.-ban ezután – az 1925–1939 között létező losonci Református Teológiai Szeminárium kivételével – nem volt magyar tanítási nyelvű egyetem vagy kar. A Comenius Egyetemen 1920-ban Magyar Szeminárium létesült, ahol hosszabb ideig csak lektor...megnyit →
Az 1918-as államfordulat után az 1912-ben létesített pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemet megszüntették. Csehszl.-ban ezután – az 1925–1939 között létező losonci Református Teológiai Szeminárium kivételével – nem volt magyar tanítási nyelvű egyetem vagy kar. A Comenius Egyetemen 1920-ban Magyar Szeminárium létesült, ahol hosszabb ideig csak lektor...megnyit →
Részletek
Az 1918-as államfordulat után az 1912-ben létesített pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemet megszüntették. Csehszl.-ban ezután – az 1925–1939 között létező losonci Református Teológiai Szeminárium kivételével – nem volt magyar tanítási nyelvű egyetem vagy kar. A Comenius Egyetemen 1920-ban Magyar Szeminárium létesült, ahol hosszabb ideig csak lektor (Vojtech Cvengroš) működött. A magyar filológiai szakot az 1930/31-es akadémiai évben vezették be. A finnugrisztikából professzorrá habilitált Pavel Bujnák heti két órában a 19. sz.-i magyar regényről előadást s régi szövegek olvasásával szemináriumot tartott. A következő akadémiai évben az évfolyamonkénti heti óraszám kilencre emelkedett, s ennyi maradt 1951 jún.-áig. Az előadások nyelve addig a szlovák volt. Halála után, 1934-től 1950-ig két megbízott előadó, Ján Bakoš szemitológus és František Jančovič középiskolai tanár vette át az oktatást. Az 50-es években jelentős változásokra került sor. 1951-ben az egyetem akkor létesített pedagógiai karán Sas Andor docens vezetésével magyar tanszék nyílt, s az előadások nyelve nemcsak ott, hanem a bölcsészkar megmaradt magyar szemináriumában is a magyar lett. A pedagógiai karon kezdettől két részleg működött: a gimnáziumi tanárokat képző pedagógiai főiskola és az általános iskolák tanítóit felkészítő pedagógiai felső iskola. A tanszékek az első két évben közösek voltak az egyes szakokon, aztán elkülönültek. Az egymást követő iskolareformok következtében 1954-ben Pozsonyban három felsőfokú intézmény oktatta a magyar nyelvet: A Comenius (Komenský) Egyetem Magyar Szemináriuma, a Pedagógiai Főiskola és a Felsőbb Pedagógiai Iskola Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke. Az újabb reformok következtében megszűnő Pedagógiai Főiskola tanszéke beleolvadt az egyetem Magyar Szemináriumába, az ugyancsak megszűnő Felsőbb Pedagógiai Iskola tanszéke pedig 1960-ban átkerült Nyitrára. A tanítási nyelv a pedagógiai főiskolán – a magyar tanszék kivételével – a szlovák volt, a tanítóképzőnek megfelelő pedagógiai felső iskolán viszont a más szakos magyar hallgatók részére is magyarul folyt az oktatás. A pedagógiai felső iskolát pár év múlva Nyitrára telepítették át. Az egyetem bölcsészkarán a Magyar Szemináriumot 1959-ben váltotta fel az önálló Magyar tanszék, melyen Sas Andor irányításával négy adjunktus működött. 1990-től a szlovák hallgatók részére külön tanrendű szak létezik. A tanszéken jelenleg magyar szakos tanár- és tolmácsképzés, hungarológiai képzés, valamint finn nyelvi és irodalmi képzés folyik baccalaureátusi (Bc.), magiszteri (Mgr.) és doktori (PhD.) képzés keretein belül.
Komenský Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke
-> magyar egyetemi és főiskolai intézmények Pozsonyban
Az 1918-as államfordulat után az 1912-ben létesített pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemet megszüntették. Csehszl.-ban ezután – az 1925–1939 között létező losonci Református Teológiai Szeminárium kivételével – nem volt magyar tanítási nyelvű egyetem vagy kar. A Comenius Egyetemen 1920-ban Magyar Szeminárium létesült, ahol hosszabb ideig csak lektor...megnyit →
Az 1918-as államfordulat után az 1912-ben létesített pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemet megszüntették. Csehszl.-ban ezután – az 1925–1939 között létező losonci Református Teológiai Szeminárium kivételével – nem volt magyar tanítási nyelvű egyetem vagy kar. A Comenius Egyetemen 1920-ban Magyar Szeminárium létesült, ahol hosszabb ideig csak lektor...megnyit →
Részletek
Az 1918-as államfordulat után az 1912-ben létesített pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemet megszüntették. Csehszl.-ban ezután – az 1925–1939 között létező losonci Református Teológiai Szeminárium kivételével – nem volt magyar tanítási nyelvű egyetem vagy kar. A Comenius Egyetemen 1920-ban Magyar Szeminárium létesült, ahol hosszabb ideig csak lektor (Vojtech Cvengroš) működött. A magyar filológiai szakot az 1930/31-es akadémiai évben vezették be. A finnugrisztikából professzorrá habilitált Pavel Bujnák heti két órában a 19. sz.-i magyar regényről előadást s régi szövegek olvasásával szemináriumot tartott. A következő akadémiai évben az évfolyamonkénti heti óraszám kilencre emelkedett, s ennyi maradt 1951 jún.-áig. Az előadások nyelve addig a szlovák volt. Halála után, 1934-től 1950-ig két megbízott előadó, Ján Bakoš szemitológus és František Jančovič középiskolai tanár vette át az oktatást. Az 50-es években jelentős változásokra került sor. 1951-ben az egyetem akkor létesített pedagógiai karán Sas Andor docens vezetésével magyar tanszék nyílt, s az előadások nyelve nemcsak ott, hanem a bölcsészkar megmaradt magyar szemináriumában is a magyar lett. A pedagógiai karon kezdettől két részleg működött: a gimnáziumi tanárokat képző pedagógiai főiskola és az általános iskolák tanítóit felkészítő pedagógiai felső iskola. A tanszékek az első két évben közösek voltak az egyes szakokon, aztán elkülönültek. Az egymást követő iskolareformok következtében 1954-ben Pozsonyban három felsőfokú intézmény oktatta a magyar nyelvet: A Comenius (Komenský) Egyetem Magyar Szemináriuma, a Pedagógiai Főiskola és a Felsőbb Pedagógiai Iskola Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke. Az újabb reformok következtében megszűnő Pedagógiai Főiskola tanszéke beleolvadt az egyetem Magyar Szemináriumába, az ugyancsak megszűnő Felsőbb Pedagógiai Iskola tanszéke pedig 1960-ban átkerült Nyitrára. A tanítási nyelv a pedagógiai főiskolán – a magyar tanszék kivételével – a szlovák volt, a tanítóképzőnek megfelelő pedagógiai felső iskolán viszont a más szakos magyar hallgatók részére is magyarul folyt az oktatás. A pedagógiai felső iskolát pár év múlva Nyitrára telepítették át. Az egyetem bölcsészkarán a Magyar Szemináriumot 1959-ben váltotta fel az önálló Magyar tanszék, melyen Sas Andor irányításával négy adjunktus működött. 1990-től a szlovák hallgatók részére külön tanrendű szak létezik. A tanszéken jelenleg magyar szakos tanár- és tolmácsképzés, hungarológiai képzés, valamint finn nyelvi és irodalmi képzés folyik baccalaureátusi (Bc.), magiszteri (Mgr.) és doktori (PhD.) képzés keretein belül.