Komját (Komjatice)
Részletek
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Nyitra folyó völgyében, Érsekújvártól É-ra. L: [1921] – 4440, ebből 4254 (95,8%) szlovák, 149 (3,4%) magyar; [2011] – 4287, ebből 3921 (91,5%) szlovák, 22 (0,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 3903 (91,0%) szlovák, 29 (0,7%) magyar. V: [2011] – 3600 r. k., 19 ev., 10 gör. kat., 6 ref. – Az egykor ~hoz tartozó Dögös pusztát, amelyre a két vh. közötti földbirtokreform során (1928-ban), a Nemes család felosztott nagybirtokára szlovákiai, jugoszláviai és romániai szlovák, valamint morvaországi cseh kolonisták települtek, 1936-ban Degeš, 1948-tól Rastislavice néven önálló községgé szervezték. R. k. (Szt. Péter és Pál-) temploma a 17. sz. elején barokk, r. k. (Szt. Erzsébet-) temploma 1751-ben késő barokk, a Wodianer-, majd Nemes-kastély egy egykori török elleni erősség alapjain 1872-ben eklektikus stílusban épült.
Komjáti Zsolt

(* 1982. júl. 20 Kassa) Grafikusművész. Tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Egyetemen végezte 2007-ben Budapesten képgrafika szakon König Róbert és Baranyai András műtermében. A kassai Márai Sándor Gimnázium művészeti oktatója. Kassán él és dolgozik. Linómetszeteket és rézkarcokat készít, a monotípia és a tusrajz technikáját kombinálja. – Fm.2003:...megnyit →

(* 1982. júl. 20 Kassa) Grafikusművész. Tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Egyetemen végezte 2007-ben Budapesten képgrafika szakon König Róbert és Baranyai András műtermében. A kassai Márai Sándor Gimnázium művészeti oktatója. Kassán él és dolgozik. Linómetszeteket és rézkarcokat készít, a monotípia és a tusrajz technikáját kombinálja. – Fm.2003:...megnyit →
Részletek

Komjáti Zsolt (SZM)
(* 1982. júl. 20 Kassa) Grafikusművész. Tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Egyetemen végezte 2007-ben Budapesten képgrafika szakon König Róbert és Baranyai András műtermében. A kassai Márai Sándor Gimnázium művészeti oktatója. Kassán él és dolgozik. Linómetszeteket és rézkarcokat készít, a monotípia és a tusrajz technikáját kombinálja. – Fm.2003: Nero (Kassa). – Jelentősebb csoportos kiállítások: 2004: Budapest Art Expo Friss/Fresh III (Szentendre); 2006: Kép a képben (Budapest); 2006: Kisgrafikai biennále (Budapest); 2007: E.A. – MKE (Budapest); 2010: IV. Zala–Pannon Nemzetközi Művésztelepek kiállítása (Keszthely); 2011: Feketics Művésztelep Kiállítása (Bácsfeketehegy, Szerbia).
Komjatice
-> Komját (Komjatice)
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Nyitra folyó völgyében, Érsekújvártól É-ra. L: [1921] – 4440, ebből 4254 (95,8%) szlovák, 149 (3,4%) magyar; [2011] – 4287, ebből 3921 (91,5%) szlovák, 22 (0,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 3903 (91,0%) szlovák, 29 (0,7%) magyar. V:...megnyit →
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Nyitra folyó völgyében, Érsekújvártól É-ra. L: [1921] – 4440, ebből 4254 (95,8%) szlovák, 149 (3,4%) magyar; [2011] – 4287, ebből 3921 (91,5%) szlovák, 22 (0,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 3903 (91,0%) szlovák, 29 (0,7%) magyar. V:...megnyit →
Részletek
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Nyitra folyó völgyében, Érsekújvártól É-ra. L: [1921] – 4440, ebből 4254 (95,8%) szlovák, 149 (3,4%) magyar; [2011] – 4287, ebből 3921 (91,5%) szlovák, 22 (0,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 3903 (91,0%) szlovák, 29 (0,7%) magyar. V: [2011] – 3600 r. k., 19 ev., 10 gör. kat., 6 ref. – Az egykor ~hoz tartozó Dögös pusztát, amelyre a két vh. közötti földbirtokreform során (1928-ban), a Nemes család felosztott nagybirtokára szlovákiai, jugoszláviai és romániai szlovák, valamint morvaországi cseh kolonisták települtek, 1936-ban Degeš, 1948-tól Rastislavice néven önálló községgé szervezték. R. k. (Szt. Péter és Pál-) temploma a 17. sz. elején barokk, r. k. (Szt. Erzsébet-) temploma 1751-ben késő barokk, a Wodianer-, majd Nemes-kastély egy egykori török elleni erősség alapjain 1872-ben eklektikus stílusban épült.
Komlós Aladár
(* 1892. dec. 10. Alsósztregova (Dolná Strehová), † 1980. jún. 22. Budapest [Mo.]) Irodalomtörténész, kritikus, költő. Losoncon érettségizett, Budapesten szerzett tanári oklevelet. 1910-ben losonci gimnazistaként közös verskötetet jelentetett meg Begyáts Lászlóval és Darvas Jánossal (Bontakozó szárnyak). 1918–1922 között Kassán tanított, Zrínyi ünneplése körül c....megnyit →
(* 1892. dec. 10. Alsósztregova (Dolná Strehová), † 1980. jún. 22. Budapest [Mo.]) Irodalomtörténész, kritikus, költő. Losoncon érettségizett, Budapesten szerzett tanári oklevelet. 1910-ben losonci gimnazistaként közös verskötetet jelentetett meg Begyáts Lászlóval és Darvas Jánossal (Bontakozó szárnyak). 1918–1922 között Kassán tanított, Zrínyi ünneplése körül c....megnyit →
Részletek
(* 1892. dec. 10. Alsósztregova (Dolná Strehová), † 1980. jún. 22. Budapest [Mo.]) Irodalomtörténész, kritikus, költő. Losoncon érettségizett, Budapesten szerzett tanári oklevelet. 1910-ben losonci gimnazistaként közös verskötetet jelentetett meg Begyáts Lászlóval és Darvas Jánossal (Bontakozó szárnyak). 1918–1922 között Kassán tanított, Zrínyi ünneplése körül c. cikke miatt azonban elbocsátották állásából. Ezt követően különböző lapoknak (Tűz, Kassai Napló) dolgozott, 1922–1923-ban Simándy Pállal szabadegyetemet szervezett Losoncon. 1924-ben Mo.-on telepedett le, ahol jelentős irodalomtörténészi és kritikusi tevékenységet folytatott. – Fm. (Csehszl.-ban) Voltam poéta én is (v., 1922).
Komlósy Zsolt

(* 1955. júl. 11. Rimaszombat, † 2005. júl. 8. Virt) Számítástechnikus, politikus. Rimaszombatban érettségizett (1974); a kassai P. J. Šafárik Egyetem TTK matematika–elméleti kibernetika szakán szerzett oklevelet (1979). 1982–1984-ben a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskolán posztgraduális tanulmányokat folytatott termelési mezőgazdaságtanból. 1990-től politizált: az Együttélés Politikai Mozgalom...megnyit →

(* 1955. júl. 11. Rimaszombat, † 2005. júl. 8. Virt) Számítástechnikus, politikus. Rimaszombatban érettségizett (1974); a kassai P. J. Šafárik Egyetem TTK matematika–elméleti kibernetika szakán szerzett oklevelet (1979). 1982–1984-ben a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskolán posztgraduális tanulmányokat folytatott termelési mezőgazdaságtanból. 1990-től politizált: az Együttélés Politikai Mozgalom...megnyit →
Részletek

Komlósy Zsolt (FI)
(* 1955. júl. 11. Rimaszombat, † 2005. júl. 8. Virt) Számítástechnikus, politikus. Rimaszombatban érettségizett (1974); a kassai P. J. Šafárik Egyetem TTK matematika–elméleti kibernetika szakán szerzett oklevelet (1979). 1982–1984-ben a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskolán posztgraduális tanulmányokat folytatott termelési mezőgazdaságtanból. 1990-től politizált: az Együttélés Politikai Mozgalom országos tanácsának, majd elnökségének tagja, 1992–1998 között az Szlovák Nemzeti Tanács képviselője volt. 1998–2002-ben polgármester-helyettes Rimaszombatban, 2002–2005-ben újból a Szlovák Nemzeti Tanács képviselője, az MKP országos tanácsának elnöke.
Kommunista Ifjúmunkás
Részletek
Kommunista ifjúsági havi lap (Prága, 1926). 5 száma jelent meg. Kiadója Antonín Novotný volt. Korábban Fiatal Kommunista, majd Kommunista Ifjúmunkás, később Fiatal Dolgozó címen adták ki. – Szerk. Madarász István.
Komoča
-> Kamocsa (Komoča)
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Vág folyó bal partján, Érsekújvártól Ny–DNy-ra. L: [1921] – 1801, ebből 1795 (99,7%) magyar, 1 (0,1%) szlovák; [2011] – 918, ebből 689 (75,1%) magyar, 158 (17,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 698 (76,0%) magyar, 139 (15,1%) szlovák....megnyit →
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Vág folyó bal partján, Érsekújvártól Ny–DNy-ra. L: [1921] – 1801, ebből 1795 (99,7%) magyar, 1 (0,1%) szlovák; [2011] – 918, ebből 689 (75,1%) magyar, 158 (17,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 698 (76,0%) magyar, 139 (15,1%) szlovák....megnyit →
Részletek
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Vág folyó bal partján, Érsekújvártól Ny–DNy-ra. L: [1921] – 1801, ebből 1795 (99,7%) magyar, 1 (0,1%) szlovák; [2011] – 918, ebből 689 (75,1%) magyar, 158 (17,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 698 (76,0%) magyar, 139 (15,1%) szlovák. V: [2011] – 503 ref., 216 r. k., 8 ev., 4 gör. kat. – Magyar lakosainak egy részét a lakosságcsere keretében 1948-ban áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. Ref. temploma 1787-ben épült egy korábbi fatemplom helyén.
Kőműves Kelemen balladája
A falba épített feleség Eurázsia-szerte elterjedt balladatípusa, amely az építési áldozat ősrégi hiedelmén alapszik. Első magyar feljegyzései a 19. század derekáról, a Székelyföldről ismeretesek, majd további elterjedési köre is lényegében a keleti magyar nyelvterületre mutatott. A szakkutatás korábbi feltételezése az volt, hogy a valamikor...megnyit →
A falba épített feleség Eurázsia-szerte elterjedt balladatípusa, amely az építési áldozat ősrégi hiedelmén alapszik. Első magyar feljegyzései a 19. század derekáról, a Székelyföldről ismeretesek, majd további elterjedési köre is lényegében a keleti magyar nyelvterületre mutatott. A szakkutatás korábbi feltételezése az volt, hogy a valamikor...megnyit →
Részletek
A falba épített feleség Eurázsia-szerte elterjedt balladatípusa, amely az építési áldozat ősrégi hiedelmén alapszik. Első magyar feljegyzései a 19. század derekáról, a Székelyföldről ismeretesek, majd további elterjedési köre is lényegében a keleti magyar nyelvterületre mutatott. A szakkutatás korábbi feltételezése az volt, hogy a valamikor az egész magyar nyelvterületen elterjedt balladatípus már csak az archaikusabb kultúrájú magyar népességű peremterületeken maradt fenn. Kezdetben ezt látszott alátámasztani az Ág Tibor által 1960-ben, a zoborvidéki Zsérén lejegyzett változat, ill. annak további variánsai is. Időközben viszont világossá vált, hogy a zoborvidéki variánsok nem egy helyi kontinuus hagyomány maradványai, hanem iskolai tankönyvekből másodlagosan a szóbeliségbe került, eredendően az erdélyi változatokon nyugvó darabok. – Ir.: Liszka József: Hol ringtak a bölcsők? Kérdések és válaszkísérletek a Kőműves Kelemenné balladájával kapcsolatban. Fórum Társadalomtudományi Szemle 16, 2014/1, 3–32. p.; uő.: A Kőműves Kelemenné ballada változatai a szlovákiai magyar tankönyvekben. Tanulságok és problémafelvetés. Eruditio–Educatio 9, 2014/4, 33–42. p.
Komzsík Attila

(* 1974. febr. 26. Párkány) Matematikus, egyetemi oktató. Gyermekkorát Szőgyénben töltötte. A komáromi Gépipari Szakközépiskolában automatizálás szakon érettségizett 1992-ben. A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen szerzett matematika–fizika szakos tanári oklevelet 1997-ben, 1998-ban doktori címet, 2005-ben PhD-fokozatot. 1997–2004 között a nyitrai egyetem matematikai tanszékének, 2004–2005-ben az...megnyit →

(* 1974. febr. 26. Párkány) Matematikus, egyetemi oktató. Gyermekkorát Szőgyénben töltötte. A komáromi Gépipari Szakközépiskolában automatizálás szakon érettségizett 1992-ben. A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen szerzett matematika–fizika szakos tanári oklevelet 1997-ben, 1998-ban doktori címet, 2005-ben PhD-fokozatot. 1997–2004 között a nyitrai egyetem matematikai tanszékének, 2004–2005-ben az...megnyit →
Részletek

Komzsík Attila (FI)
(* 1974. febr. 26. Párkány) Matematikus, egyetemi oktató. Gyermekkorát Szőgyénben töltötte. A komáromi Gépipari Szakközépiskolában automatizálás szakon érettségizett 1992-ben. A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen szerzett matematika–fizika szakos tanári oklevelet 1997-ben, 1998-ban doktori címet, 2005-ben PhD-fokozatot. 1997–2004 között a nyitrai egyetem matematikai tanszékének, 2004–2005-ben az egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara Matematika és Informatika Tanszékének adjunktusa, 2005–2006-ban tanszékvezető-helyettese, majd 2006 okt.-éig tanszékvezetője. 2006–2008 a Közép-európai Tanulmányok Karának dékánhelyettese, 2008. ápr. 1-jétől dékánja. 2007-től az MTA köztestületi tagja. Fő kutatási területe a számelmélet, a matematika oktatásának módszertana. 2009-ben Érsekújvár polgármesterének díjával, 2012-ben a nyitrai egyetem rektorának díjával, 2014-ben Arany János-éremmel tüntették ki. Jelenleg Érsekújvárott él. – Fm. On quotient base of sets of natural numbers (Vojtech Lászlóval, 1998); Some notes about unit fractions (társszerző, 2002); Modelling and motivation: contribution to remaining velocity” sub-project coordinated by Hans Humenberger (Vancso Ödönnel, 2009); Modellieren und Motivation anhand der Erfahrungen gewonnen durch die Anwendung einer realitätsbezogene Aufgabe (Vančoné Kremmer Ildikóval, 2010); Comments on the Remaining Velocity Project with reports of school-experiments (In: Teaching Mathematics and Computer Science, társszerző, 2012).
Koncsol László

(* 1936. jún. 1. Deregnyő - † 2023. febr. 17. Komárom) Szerkesztő, kritikus, helytörténész, író, költő. Komáromban érettségizett (1954). A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án végzett magyar–szlovák szakon (1959), ezután 1963-ig a rimaszombati gimnáziumban, majd a gömörújfalui alapiskolában tanított. 1963–1966-ban a Szlovákiai Szépirodalmi Kiadó, 1966–1974-ben...megnyit →

(* 1936. jún. 1. Deregnyő - † 2023. febr. 17. Komárom) Szerkesztő, kritikus, helytörténész, író, költő. Komáromban érettségizett (1954). A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án végzett magyar–szlovák szakon (1959), ezután 1963-ig a rimaszombati gimnáziumban, majd a gömörújfalui alapiskolában tanított. 1963–1966-ban a Szlovákiai Szépirodalmi Kiadó, 1966–1974-ben...megnyit →
Részletek

Koncsol László (ST)
(* 1936. jún. 1. Deregnyő – † 2023. febr. 17. Komárom) Szerkesztő, kritikus, helytörténész, író, költő. Komáromban érettségizett (1954). A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án végzett magyar–szlovák szakon (1959), ezután 1963-ig a rimaszombati gimnáziumban, majd a gömörújfalui alapiskolában tanított. 1963–1966-ban a Szlovákiai Szépirodalmi Kiadó, 1966–1974-ben az Irodalmi Szemle szerkesztője, 1975–1985 között szabadfoglalkozású író, 1985-től a dióspatonyi szövetkezet alkalmazásában a község és környékének helytörténésze. 1999-től a Pro Patria Honismereti Szövetség elnöke. 2001–2003-ban a Szlovákiai Magyar Írók Társasága elnöke. 2002–2005-ben a Szlovákiai Ref. Keresztyén Egyház világi főgondnoka. – 1954-től publikál; irodalomkritikusként az 1960–1980-as években volt aktív, azóta főleg helytörténeti tanulmányokat és könyveket ír, szerkeszt. A Csallóközi Kiskönyvtár sorozat elindítója és felelős szerkesztője. Jelentős műfordítói munkássága is. – Főbb díjai: Madách Imre-díj (1979, 1991); Fábry Zoltán-díj (1993); Bethlen Gábor-díj (1994); A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2001), A Szlovák Köztársaság Ezüstplakettje (2002), Posonium Irodalmi Díj Fődíja (2004), Pro Probitate – A Helytállásért Díj (2005); Posonium Díj Életműdíja (2006); József Attila-díj (2008); Tőkés László-díj (2009); Magyar Örökség-díj (2014); Pro Patria díj (2021). – Fm. Kísérletek és elemzések (tan., 1978); Ívek és pályák (tan., 1981); Színmuzsika, fényvarázs (gyermekv., 1981); Vizesnapló (gyermekv., 1984); Nemzedékem útjain (esszék, tanulmányok, emlékezések,1988); Ütemező (v., 1990, 2003); Válogatott kritikai dolgozatok (1995); Csontok (versek, Dunaszerdahely, 2000); Vallató (interjúk, cikkek, 2002); A Csallóköz városai és falvai I–III. (2002–2005); Tegnap a Holnap után (tan., 2006); Csallóközi merülések (tanulmányok, esszék, 2007).
