Kondrót, Vojtech
(* 1940. nov. 27. Pozsony, † 2003. jan. 19. Pozsony) Szovák költő, műfordító, ifjúsági író, szerkesztő. Középiskoláit 1954–57-ben Szencen, főiskolai tanulmányait 1957–62-ben Pozsonyban végezte. 1962-ben matematika–fizika szakos tanári oklevelet szerez, s utána hosszú évekig matematika szakos középiskolai tanár. 1980–86-ban a Slovenský spisovateľ könyvkiadó szerkesztője,...megnyit →
(* 1940. nov. 27. Pozsony, † 2003. jan. 19. Pozsony) Szovák költő, műfordító, ifjúsági író, szerkesztő. Középiskoláit 1954–57-ben Szencen, főiskolai tanulmányait 1957–62-ben Pozsonyban végezte. 1962-ben matematika–fizika szakos tanári oklevelet szerez, s utána hosszú évekig matematika szakos középiskolai tanár. 1980–86-ban a Slovenský spisovateľ könyvkiadó szerkesztője,...megnyit →
Részletek
(* 1940. nov. 27. Pozsony, † 2003. jan. 19. Pozsony) Szovák költő, műfordító, ifjúsági író, szerkesztő. Középiskoláit 1954–57-ben Szencen, főiskolai tanulmányait 1957–62-ben Pozsonyban végezte. 1962-ben matematika–fizika szakos tanári oklevelet szerez, s utána hosszú évekig matematika szakos középiskolai tanár. 1980–86-ban a Slovenský spisovateľ könyvkiadó szerkesztője, majd 1986–89-ben a Mladé letá ifjúsági kiadó főszerkesztője, aztán megint középiskolai tanár. – E. B. Lukáč, Ján Smrek és Valentín Beniak után ő a magyar költészet legavatottabb és legtermékenyebb szlovák tolmácsolója. Önálló kötetekkel mutatta be a szlovák olvasóközönségnek Kassák Lajost, Weöres Sándort, Babits Mihályt, Illyés Gyulát, Tóth Árpádot, Nagy Lászlót, Veres Miklóst. Társfordítója volt a Mužný vek (Férfikor, 1980) és a Doporučené listy (Ajánlott levelek, 1981) c. szlovák nyelvű magyar versantológiáknak.
Konkoly László
(* 1973. szept. 20. Kassa-Saca) Informatikus, programozó. A kassai magyar Elektrotechnikai Szakközépiskolában érettségizett 1991-ben, egyetemi tanulmányait 1998-ban fejezte be a pozsonyi Műszaki Egyetem Elektrotechnikai Karán, mikroelektronika szakon. Számos szlovákiai magyar szervezet és cég honlapjának szerkesztője és rendszergazdája. 2000-től a Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa, majd 2007-től...megnyit →
(* 1973. szept. 20. Kassa-Saca) Informatikus, programozó. A kassai magyar Elektrotechnikai Szakközépiskolában érettségizett 1991-ben, egyetemi tanulmányait 1998-ban fejezte be a pozsonyi Műszaki Egyetem Elektrotechnikai Karán, mikroelektronika szakon. Számos szlovákiai magyar szervezet és cég honlapjának szerkesztője és rendszergazdája. 2000-től a Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa, majd 2007-től...megnyit →
Részletek
Konkoly László (EH)
(* 1973. szept. 20. Kassa-Saca) Informatikus, programozó. A kassai magyar Elektrotechnikai Szakközépiskolában érettségizett 1991-ben, egyetemi tanulmányait 1998-ban fejezte be a pozsonyi Műszaki Egyetem Elektrotechnikai Karán, mikroelektronika szakon. Számos szlovákiai magyar szervezet és cég honlapjának szerkesztője és rendszergazdája. 2000-től a Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa, majd 2007-től az intézet Digitalizáló és Internetes Adatbázisok Központjának igazgatója. Fő tevékenységi köre az intézet honlapjainak fejlesztése és szerkesztése, internetes adatbázisok kialakítása, valamint az intézetben található archív anyagok digitalizálása. A 2007-ben elindított Szlovákiai Magyar Adatbank – az intézet tevékenységét és kutatási eredményeit bemutató adatbázis portál – megalkotója és szerkesztője. 2004-től a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet külső munkatársa is, ahol fő tevékenysége a Csemadok honlapjának és az intézet internetes adatbázisainak karbantartása. 2017-től a Hagyományok Háza Hálózat – Szlovákia munkatársa is, ahol fő tevékenysége a rendezvényszervezés mellett a gyűjteményezés. 1992-től a Szőttes Kamara Néptáncegyüttes tagja, majd 2000-től 2008-ig vezetője. Számos koreográfia és fesztiválprogram rendezése fűződik a nevéhez (Gombaszög, Zselíz). 2013-tól az ipolysági Sendergő gyermek-néptáncegyüttes alapítója és vezetője. Díjak: Néptáncantológia (Budapest) – Tardoskeddi táncok (2002), Molnár István Koreográfusverseny (Budapest) – 2. díj: Tardoskeddi táncok (2003), Néptáncantológia (Budapest) – Zoboralji táncok (2004). Fm: “Jöjjenek a lagziba …” (2003); Szőttes est, A Székelyföld és Kis-Küküllő mente legszebb táncai és dallamai (2006); “S tették szépen figurásan.” (2007); “Kicsi nékünk ez a ház…” (2019).
Könözsi István
(* 1946. febr. 28. Ebed) Fotóművész, fotóriporter. Rózsahegyen érettségizett (1966), a pozsonyi Vegyészeti Főiskolán szerzett oklevelet (1973). 1980–1991-ben a Nő fotóriportere volt. Elsősorban D-Szl. és a Duna mente tájait, falusi embereket és műemlékeket, köztéri szobrokat fotóz. Számos egyéni és csoportos kiállításon szerepelt. 1971-ben Eperjesen...megnyit →
(* 1946. febr. 28. Ebed) Fotóművész, fotóriporter. Rózsahegyen érettségizett (1966), a pozsonyi Vegyészeti Főiskolán szerzett oklevelet (1973). 1980–1991-ben a Nő fotóriportere volt. Elsősorban D-Szl. és a Duna mente tájait, falusi embereket és műemlékeket, köztéri szobrokat fotóz. Számos egyéni és csoportos kiállításon szerepelt. 1971-ben Eperjesen...megnyit →
Részletek
KONOZSI ISTVAN (FI)
(* 1946. febr. 28. Ebed) Fotóművész, fotóriporter. Rózsahegyen érettségizett (1966), a pozsonyi Vegyészeti Főiskolán szerzett oklevelet (1973). 1980–1991-ben a Nő fotóriportere volt. Elsősorban D-Szl. és a Duna mente tájait, falusi embereket és műemlékeket, köztéri szobrokat fotóz. Számos egyéni és csoportos kiállításon szerepelt.
1971-ben Eperjesen az országos főiskolai kiállítás I. díját kapta; 1975-ben Petzvál-díjat nyert. A hetvenes évek elején a hortobágyi Képesriport című munkájával elnyeri a Život című hetilap által kiírt pályázaton „Az év fotója” díjat. A nyolcvanas évek elején önálló tárlaton, nagyméretű fotókon mutathatja be Szlovákia 134 jellegzetes népviseletét a kanadai Montreálban. Egyéni kiállítások: 1972: Pozsony; 1982: Dunaszerdahely; 1984: Párkány; 1990: Dorog, Budapest.
Konrád József
(* 1921. nov. 6. Somorja, † 2010. aug. 26. Komárom) Rendező, színész, színházigazgató, műfordító. A polgári iskolát szülővárosában végezte, reálgimnáziumba Pozsonyban kezdett járni 1936-ban. 1938 után átiratkozott Dunaszerdahelyre, s itt érettségizett 1943-ban. Alapító tagja a Csemadok somorjai helyi szervezetének, műkedvelő színjátszóként is itt lépett...megnyit →
(* 1921. nov. 6. Somorja, † 2010. aug. 26. Komárom) Rendező, színész, színházigazgató, műfordító. A polgári iskolát szülővárosában végezte, reálgimnáziumba Pozsonyban kezdett járni 1936-ban. 1938 után átiratkozott Dunaszerdahelyre, s itt érettségizett 1943-ban. Alapító tagja a Csemadok somorjai helyi szervezetének, műkedvelő színjátszóként is itt lépett...megnyit →
Részletek
Konrád József (JSZ)
(* 1921. nov. 6. Somorja, † 2010. aug. 26. Komárom) Rendező, színész, színházigazgató, műfordító. A polgári iskolát szülővárosában végezte, reálgimnáziumba Pozsonyban kezdett járni 1936-ban. 1938 után átiratkozott Dunaszerdahelyre, s itt érettségizett 1943-ban. Alapító tagja a Csemadok somorjai helyi szervezetének, műkedvelő színjátszóként is itt lépett először színpadra. 1952-től a komáromi Magyar Területi Színház alapító tagja: színésze, rendezője, 1956–1977-ben és 1979–1981-ben művészeti vezetője, 1962–1963-ban (Munk Istvánal és Tarics Jánossal), ill. 1977–1979 között megbízott igazgatója. Szlovák színműveket fordított magyarra. Hangjátékokban, ill. szlovák és magyar filmek kisebb szerepeiben is játszott. 1979-ben Érdemes Művész címmel tüntették ki, 2008-tól a Komáromi Jókai Színház Örökös Tagja. – Főbb színházi szerepei: Ható Ignác (Urbán Ernő.: Tűzkeresztség); Timár Mihály (Jókai Mór–Fellegi István: Az aranyember); von Walter (Friedrich Schiller: Ármány és szerelem); Asztrov doktor (Anton Pavlovics Csehov: Ványa bácsi) – Főbb rendezései: Peter Karvaš: Éjféli mise; Vratislav Blažek: Karácsonyi vőlegény; Tóth Miklós: Nem olyan világot élünk; Mikszáth Kálmán: Különös házasság; Egri Viktor: Szarkafészek; Sütő András: Tékozló szerelem; Dobozy Imre: Holnap folytatjuk; Gyárfás Miklós: Kisasszonyok a magasban; Lovicsek Béla: Csillagszemű asszony; Móricz Zsigmond: Kismadár; Molnár Ferenc: Liliom; Federico García Lorca: Bernarda alba háza; Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony; Fejes Endre: Rozsdatemető; Mikszáth Kálmán–Melichárek Jana;: Szent Péter esernyője; Móricz Zsigmond: Úri muri; Illyés Gyula: Bolhabál; Heltai Jenő: A néma levente; Arthur Miller: A salemi boszorkányok; Egri Viktor: Ének a romok felett; Görgey Gábor: Handabasa, avagy a fátyol titkai; Ján Solovič: Ez aztán a meglepetés; Eugén Labiche: Szalmakalap; Alekszandr Kornyejcsuk: A nagy műtét; Július Barč: Anya; Csiky Gergely: Kaviár; Darvas József: Kormos ég; Felkai Ferenc: Madách; Thurzó Gábor: Záróra; Dávid Teréz: Időzített boldogság; Ján Solovič: Meridián; Illyés Gyula: Dupla vagy semmi; Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig; Batta György: Kakastánc; Jókai Mór–Kopányi György: A kőszívű ember fiai; Szigligeti E.–Kopányi György: A cigány; Nyikolaj Vasziljevics Gogol: A revizor; Méhes György–Dobi Géza: A peleskei nótárius; Jókai Mór–Török Tamás–Dobi Géza: Szeretve mind a vérpadig; Vörösmarty Mihály–Benedek András: Czillei és a Hunyadiak; Carlo Goldoni: A legyező; Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tót Marival; Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül; Jókai Mór: Facia Negra – Fordításai: Leopold Lahola, Ján Solovič, Peter Kováčik, Štefan Králik, Ivan Bukovčan darabjai. Hangjátékokban szerepelt, szlovák és magyar filmekben játszott. Találóak voltak rajzos színészkarikatúrái is – Fm. Hogyan kell rendezni? (Takáts Emőddel közösen) – Ir. Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története; II. (1998); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Kulisszák, ünnepi kiadás (2002).
Konrádovce
-> Korláti; Korlát (Konrádovce)
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegység É-i részén, a Nagy-Bucsony-csúcs lábánál, a Gortva-patak bal oldali mellékvölgyében, Rimaszombattól DNy-ra. L: [1921] – 828, ebből 525 (63,4%) magyar, 235 (28,4%) szlovák; [2011] – 323, ebből 203 (62,8%) magyar, 80 (24,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 236...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegység É-i részén, a Nagy-Bucsony-csúcs lábánál, a Gortva-patak bal oldali mellékvölgyében, Rimaszombattól DNy-ra. L: [1921] – 828, ebből 525 (63,4%) magyar, 235 (28,4%) szlovák; [2011] – 323, ebből 203 (62,8%) magyar, 80 (24,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 236...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegység É-i részén, a Nagy-Bucsony-csúcs lábánál, a Gortva-patak bal oldali mellékvölgyében, Rimaszombattól DNy-ra. L: [1921] – 828, ebből 525 (63,4%) magyar, 235 (28,4%) szlovák; [2011] – 323, ebből 203 (62,8%) magyar, 80 (24,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 236 (73,1%) magyar, 49 (15,2%) szlovák. V: [2011] – 198 r. k., 3 ev., 3 ref., 1 gör. kat. – Határában a 19. sz. végén nagy bazaltkőbányát nyitottak, amelyben még a 20. sz.-ban is folyt a kitermelés. Kastélya a 19. sz. közepén klasszicista, r. k. (Szűz Mária-) temploma 1938–39-ben szecessziós stílusban épült.
Konss József
(*1870. szept. 3. Pekelník, † 1954 Losonc) Latin–görög szakos tanár. Tanári képesítését Budapesten szerezte. 1895 és 1897 között a Lőcsei királyi Katolikus Főgimnázium tanára volt. 1899. szept. 1-én helyezték a Losonci Állami Főgimnáziumba, ahol 1913-tól 1919-ig volt annak igazgatója. Az államfordulat után szerződéses tanár, 1920-ban...megnyit →
(*1870. szept. 3. Pekelník, † 1954 Losonc) Latin–görög szakos tanár. Tanári képesítését Budapesten szerezte. 1895 és 1897 között a Lőcsei királyi Katolikus Főgimnázium tanára volt. 1899. szept. 1-én helyezték a Losonci Állami Főgimnáziumba, ahol 1913-tól 1919-ig volt annak igazgatója. Az államfordulat után szerződéses tanár, 1920-ban...megnyit →
Részletek
(*1870. szept. 3. Pekelník, † 1954 Losonc) Latin–görög szakos tanár. Tanári képesítését Budapesten szerezte. 1895 és 1897 között a Lőcsei királyi Katolikus Főgimnázium tanára volt. 1899. szept. 1-én helyezték a Losonci Állami Főgimnáziumba, ahol 1913-tól 1919-ig volt annak igazgatója. Az államfordulat után szerződéses tanár, 1920-ban és 1923 és 1928 között a magyar párhuzamos osztályok igazgatója volt. 1931-ben nyugdíjaztatták. Aktív közéleti életet élt. A helyi katolikus egyház egyháztanácsosa, iskolájának igazgató helyettese és pénztárosa volt. Tagja volt a város képviselőtestületének, egyik megszervezője és nyolc éven át tagja a losonci Általános Fogyasztási Szövetkezetnek. Két ciklusban a Szlovákiai Magyar Általános Tanítóegyesület alelnöke, a Nógrádi Körnek pedig elnöke volt.
Konstantin Filozófus Egyetem
-> magyar egyetemi és főiskolai intézmények Nyitrán
1959 nyarán a pozsonyi Pedagógiai Főiskola megszűnt, a Pedagógiai Felső Iskolát pedig 1960-ban Nyitrára telepítették, az 1959-ben létesített, az alapiskolák alsó és felső tagozatának tanítóit négyéves stúdium keretében képező új felsőfokú intézmény, a Pedagógiai Institútum (PI) keretébe, mint a PI Magyar Tagozatának egyetlen önálló...megnyit →
1959 nyarán a pozsonyi Pedagógiai Főiskola megszűnt, a Pedagógiai Felső Iskolát pedig 1960-ban Nyitrára telepítették, az 1959-ben létesített, az alapiskolák alsó és felső tagozatának tanítóit négyéves stúdium keretében képező új felsőfokú intézmény, a Pedagógiai Institútum (PI) keretébe, mint a PI Magyar Tagozatának egyetlen önálló...megnyit →
Részletek
1959 nyarán a pozsonyi Pedagógiai Főiskola megszűnt, a Pedagógiai Felső Iskolát pedig 1960-ban Nyitrára telepítették, az 1959-ben létesített, az alapiskolák alsó és felső tagozatának tanítóit négyéves stúdium keretében képező új felsőfokú intézmény, a Pedagógiai Institútum (PI) keretébe, mint a PI Magyar Tagozatának egyetlen önálló tanszéke. A pozsonyi tanerők közül Csanda Sándor és Kazimírné Pesthy Mária vállalta a nyitrai oktatást. 1964-től változatlan tartalommal és feladatokkal Pedagógiai Fakultás lett az intézmény neve. A 60-as évek javuló nemzetiségi iskolapolitikája eredményeképpen 1969-től Módszertani Kabinet működött a tanszék szerves részeként a magyar iskolák módszertani problémáit kutató feladattal. 1968 dec.-étől Szeberényi Zoltán, 1974 szept.-étől Révész Bertalan vette át a tanszék irányítását. 1975-ben a Módszertani Kabinet feloszlott, ill. a szlovák tanszék keretében „Kabinet literárnej komunikácie a experimentálnej metodiky” néven szerveződött újjá, s fokozatosan megszüntetve minden magyar iskolai vonatkozását, Anton Popovič vezetésével önálló intézménnyé alakult. – A konszolidáció időszakában fokozatosan megszüntették a magyar nyelv és irodalom szakos képzést, a tanszék feladata az 1–5. osztályos pedagógusok képzésére korlátozódott. 1976 és 1989 között szünetelt a felvétel a magyar nyelv és irodalom szakra. A képzés minden fokon az 1989/90-es iskolaévtől állt helyre. Napjainkig az alsó tagozattól a középiskolai fokig folyik a képzés nappali és levelezői formában a magiszteri titulussal befejezően. A továbbtanulás lehetősége a PaedDr. fokozat megszerzése, amely 1984–1989 között négy tantárgyból szóbeli vizsgával, 1998-tól szóbeli vizsgával, disszertációs munkával (filozófia, nyelvtan vagy irodalom) és annak sikeres megvédésével szerezhető meg. 1994-től a tanszék a Ny-Európában honos kreditrendszerre tért át, oktatási rendszere modernizálódott. A Szl. és Mo. között létrejött egyezmény alapján magyarországi tanárok is vendégeskedtek a tanszéken. – A kilencvenes évek elején több koncepció fogalmazódott meg a Magyar Tagozat önállósítására, ill. egy Magyar Kar vagy egy Nemzetiségi Kar létrehozására. A hosszas vitákat és ügyintézést követően 2004-ben megalakult a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen a Közép-európai Tanulmányok Kara, melynek célja a magyar nyelvű pedagógusképzés biztosítása, valamint a vegyes lakosságú területek önkormányzatai, állami intézményei, a magánszféra, továbbá a civil szektor számára olyan szakemberek képzése, akik a kultúra, a szociális ügyek, a közigazgatás, a regionális politika, a gazdaságszervezés és az idegenforgalom területén megfelelnek az európai integrációs feltételeknek és elősegítik a régiók felzárkóztatását. A több száz magyar diákot oktató karon öt tanszék és két intézet működik. 2004-től a nyitrai tanszék ismét Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék néven átkerült a kar kötelékébe, annak egyik intézményeként, vezetője Prof. RNDr. László Béla, CSc. – A Közép-európai Tanulmányok Karán alakult meg a Nemzeti és Nemzetiségi Kultúrák Intézete is. – Ir. László Béla–A. Szabó László–Tóth Károly (szerk.): Magyarok Szlovákiában IV. Oktatásügy 1989–2006 (2006); Fórum Társadalomtudományi Szemle (2007/4).
Kontár Gyula
(* 1931. dec. 5. Felsőszeli, † 1993 tavaszán) Fotóriporter. A jogfosztottség éveiben, 1946-ban Csehországba deportálják. Onnét hazakerülve 1948-ban, tbc-t kap, ezért a Tátrában gyógykezelik. Ott veszi meg első fényképezőgépét. 1954—56 közöt a Csehszlovák Filmvállalat fényképésze. Távúton elvégzi a gépészeti szakközépiskolát 1963-ban. Járási lapokban jelennek meg az első fényképei....megnyit →
(* 1931. dec. 5. Felsőszeli, † 1993 tavaszán) Fotóriporter. A jogfosztottség éveiben, 1946-ban Csehországba deportálják. Onnét hazakerülve 1948-ban, tbc-t kap, ezért a Tátrában gyógykezelik. Ott veszi meg első fényképezőgépét. 1954—56 közöt a Csehszlovák Filmvállalat fényképésze. Távúton elvégzi a gépészeti szakközépiskolát 1963-ban. Járási lapokban jelennek meg az első fényképei....megnyit →
Részletek
Kontar Gyula (FI)
(* 1931. dec. 5. Felsőszeli, † 1993 tavaszán) Fotóriporter. A jogfosztottség éveiben, 1946-ban Csehországba deportálják. Onnét hazakerülve 1948-ban, tbc-t kap, ezért a Tátrában gyógykezelik. Ott veszi meg első fényképezőgépét. 1954—56 közöt a Csehszlovák Filmvállalat fényképésze. Távúton elvégzi a gépészeti szakközépiskolát 1963-ban. Járási lapokban jelennek meg az első fényképei. Az 1960-as években több alkalommal csoportos, majd önálló kiállításon is bemutatkozik. Fotósként ekkor kerül kapcsolatba a Hét, a Szabad Földműves, a Nő, majd a Tábortűz című hetilapokkal. 1972-ben fotóriporteri állást kap a Csehszlovák Sajtóirodában, majd ugyanitt, a 80-as években, a színes művészfotókat készítő részlegen teljesedik ki munkássága. 1991-es nyugdíjba vonulása után is jelennek meg képei a szlovákiai magyar lapokban. Egyéni kiállításai: 1987, 1989: Somorja; 1987: Csicsó, Szenc. Csoportos kiállítások: 1962: Pozsony; 1965: Rózsahegy, Hamburg, Krakkó; 1986: Pöstyén; 1990: Bruck; 1991: Győr. – Ir. Ki kicsoda Kassától—Prágáig? (1993).
Kontextus; Műhely; Madách Műhely
Irodalmi évkönyv, irodalomnépszerűsítő időszaki kiadvány (Pozsony, 1985; 1987; 1988). A korábbi Műhely (Madách Műhely) (Pozsony, 1978–1984) folytatója. Kritikákat, tanulmányokat közölt a csehszlov. magyar irodalomról, a kapcsolattörténeti vonatkozásokat kívánta felrajzolni a cseh és szlovák irodalom összefüggésében. A Madách Könyv- és Lapkiadó kiadásában jelent meg. – Szerk. Tőzsér...megnyit →
Irodalmi évkönyv, irodalomnépszerűsítő időszaki kiadvány (Pozsony, 1985; 1987; 1988). A korábbi Műhely (Madách Műhely) (Pozsony, 1978–1984) folytatója. Kritikákat, tanulmányokat közölt a csehszlov. magyar irodalomról, a kapcsolattörténeti vonatkozásokat kívánta felrajzolni a cseh és szlovák irodalom összefüggésében. A Madách Könyv- és Lapkiadó kiadásában jelent meg. – Szerk. Tőzsér...megnyit →
Részletek
Irodalmi évkönyv, irodalomnépszerűsítő időszaki kiadvány (Pozsony, 1985; 1987; 1988). A korábbi Műhely (Madách Műhely) (Pozsony, 1978–1984) folytatója. Kritikákat, tanulmányokat közölt a csehszlov. magyar irodalomról, a kapcsolattörténeti vonatkozásokat kívánta felrajzolni a cseh és szlovák irodalom összefüggésében. A Madách Könyv- és Lapkiadó kiadásában jelent meg. – Szerk. Tőzsér Árpád.
Kónya József; Bálint bátyó
(* 1902. Léva, † 1977. nov. 10. Pozsony) Író, tanító. A tanítóképzőt Pápán végezte, 1945-ig Nagysallón, később Oroszvárott tanított. A Szlovák Rádió magyar adásának külső munkatársaként mint Bálint bátyó vált ismertté. Meséket, karcolatokat, színműveket is írt. – Fm. A kis Jézus bojtárkája (mesék, 1937);...megnyit →
(* 1902. Léva, † 1977. nov. 10. Pozsony) Író, tanító. A tanítóképzőt Pápán végezte, 1945-ig Nagysallón, később Oroszvárott tanított. A Szlovák Rádió magyar adásának külső munkatársaként mint Bálint bátyó vált ismertté. Meséket, karcolatokat, színműveket is írt. – Fm. A kis Jézus bojtárkája (mesék, 1937);...megnyit →
Részletek
(* 1902. Léva, † 1977. nov. 10. Pozsony) Író, tanító. A tanítóképzőt Pápán végezte, 1945-ig Nagysallón, később Oroszvárott tanított. A Szlovák Rádió magyar adásának külső munkatársaként mint Bálint bátyó vált ismertté. Meséket, karcolatokat, színműveket is írt. – Fm. A kis Jézus bojtárkája (mesék, 1937); Dalol a Tátra (karcolatok, 1957); Éles Marika menyasszonyi fátyla (színmű, 1957); A megszállott (r., 1959).