Kéménd (Kamenín)
Részletek
Kéménd − világháborús emlékmű (UZs)
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garam folyó jobb parti teraszán, Párkánytól ÉNy-ra. L: [1921] – 1927, ebből 1878 (97,5%) magyar, 18 (0,9%) szlovák; [2011] – 1523, ebből 1179 (77,4%) magyar, 250 (16,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1309 (85,9%) magyar, 115 (7,6%) szlovák. V: [2011] – 1232 r. k., 22 ref., 1 ev. – R. k. (Urunk mennybemenetele) temploma a 18. sz. közepén késő barokk stílusban épült. A Kiskukoricás dűlőben rézkori, népvándorlás kori és 10–11. sz.-i település maradványait, a Várhegy nevű dűlőben bronzkori és Korai Árpád-kori föld-fa vár maradványait és sáncait tárták fel. Határának D-i részén 1953-ban 22 ha-on természetvédelmi területet hoztak létre (Kéméndi sósok). Az Alsó-Garam menti ún. kurtaszoknyás hatfalu egyike, a csehszlovákiai magyar ifjúsági klubok 1969-ben itt rendezték meg az V. Nyári Ifjúsági Találkozót. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Petőfi Sándor Alapiskola) rendelkezett. – Ir. Liszka József (összeállította): „Kurtaszoknyás hatfalu.” Dolgozatok Kéménd község néprajzából (1988); Sztyahula László: Kéméndi képes krónika (2006); Resko Sándor: Kéménd (I. Ősi örökségünk) (2006).
Kéménd – az 1848-as emlékmű (GJ)
Kurtaszoknyás népviselet (KK)
Kemény G. Gábor, Kemény Gábor
(* 1915. jún. 2. Kassa, † 1981. nov. 8. Budapest) Történész, irodalomtörténész, könyvtáros. 1938-tól Mo.-on élt, az Országos Széchényi Könyvtár dolgozója volt; kutatási területe a nemzetiségi kérdés és a közép-európai nemzetek közti kapcsolatok. Szerkesztette és sajtó alá rendezte az Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez Magyarországon c. forráskiadványt....megnyit →
(* 1915. jún. 2. Kassa, † 1981. nov. 8. Budapest) Történész, irodalomtörténész, könyvtáros. 1938-tól Mo.-on élt, az Országos Széchényi Könyvtár dolgozója volt; kutatási területe a nemzetiségi kérdés és a közép-európai nemzetek közti kapcsolatok. Szerkesztette és sajtó alá rendezte az Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez Magyarországon c. forráskiadványt....megnyit →
Részletek
(* 1915. jún. 2. Kassa, † 1981. nov. 8. Budapest) Történész, irodalomtörténész, könyvtáros. 1938-tól Mo.-on élt, az Országos Széchényi Könyvtár dolgozója volt; kutatási területe a nemzetiségi kérdés és a közép-európai nemzetek közti kapcsolatok. Szerkesztette és sajtó alá rendezte az Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez Magyarországon c. forráskiadványt. Ő írta meg elsőként a két vh. közötti csehszl.-i magyar irodalom történetét (1940). – Fm. Így tűnt el egy gondolat – A felvidéki magyar irodalom története 1918–1938 (1940); A pörbe fogott szabadság (tan., 1945); A magyar nemzetiségi kérdés története (tan., 1946); Társadalom és nemzetiség a szabadságharc hadi lapjaiban (tan., 1957); Mocsáry Lajos a népek barátságáért (tan., 1972); Kapcsolatok vonzásában (tan., 1977).
Kemény Lajos
(* 1864. aug. 8. Károlyháza, † 1948. febr. 2. Pozsony) Publicista, történész. Bátorkeszin nevelkedett; iskolái elvégzése után, húszéves korában került Pozsonyba, 1894–1924 között a város főszámvevője. Nyugdíjazása után, 1924-től Pozsony és környéke művészettörténeti és történeti emlékeivel foglalkozott; helybeli magyar és német lapokban publikált. –...megnyit →
(* 1864. aug. 8. Károlyháza, † 1948. febr. 2. Pozsony) Publicista, történész. Bátorkeszin nevelkedett; iskolái elvégzése után, húszéves korában került Pozsonyba, 1894–1924 között a város főszámvevője. Nyugdíjazása után, 1924-től Pozsony és környéke művészettörténeti és történeti emlékeivel foglalkozott; helybeli magyar és német lapokban publikált. –...megnyit →
Részletek
(* 1864. aug. 8. Károlyháza, † 1948. febr. 2. Pozsony) Publicista, történész. Bátorkeszin nevelkedett; iskolái elvégzése után, húszéves korában került Pozsonyba, 1894–1924 között a város főszámvevője. Nyugdíjazása után, 1924-től Pozsony és környéke művészettörténeti és történeti emlékeivel foglalkozott; helybeli magyar és német lapokban publikált. – Fm. Pozsony a XVII. században (monográfia, folytatásokban a Híradóban 1927-ben); A pozsonyi vár és váralja (1933).
Kempelen Farkas Társaság
Részletek
Tudományos, szakmai és érdekvédelmi szervezet (Pozsony, 2000). Célja a szlovákiai magyar doktoranduszhallgatók összefogása és támogatása, szakmai konferenciák szervezése. – Vezető: Bara Zoltán (2000).
Kendi Mária
(* 1959. jan. 26. Bodrogszentes) Költő. A királyhelmeci gimnáziumban érettségizett (1974). Volt népművelő, tanító, a Nő c. hetilap szerkesztője. Szerepelt a Megközelítés (1980) c. antológiában. 1988 óta Mo.-on él. – Fm. Tündelevény (v., 1984). – Ir. Dusza István: A költészet mint közhely (Irodalmi Szemle, 1985/8);...megnyit →
(* 1959. jan. 26. Bodrogszentes) Költő. A királyhelmeci gimnáziumban érettségizett (1974). Volt népművelő, tanító, a Nő c. hetilap szerkesztője. Szerepelt a Megközelítés (1980) c. antológiában. 1988 óta Mo.-on él. – Fm. Tündelevény (v., 1984). – Ir. Dusza István: A költészet mint közhely (Irodalmi Szemle, 1985/8);...megnyit →
Részletek
(* 1959. jan. 26. Bodrogszentes) Költő. A királyhelmeci gimnáziumban érettségizett (1974). Volt népművelő, tanító, a Nő c. hetilap szerkesztője. Szerepelt a Megközelítés (1980) c. antológiában. 1988 óta Mo.-on él. – Fm. Tündelevény (v., 1984). – Ir. Dusza István: A költészet mint közhely (Irodalmi Szemle, 1985/8); Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában II. (2001).
Kenyhec (Kechnec)
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence D-i részén, a Hernád folyó völgyében, Kassától D-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 469, ebből 425 (90,6%) magyar, 37 (7,9%) szlovák; [2011] – 1125, ebből 840 (74,7%) szlovák, 146 (13,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 725...megnyit →
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence D-i részén, a Hernád folyó völgyében, Kassától D-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 469, ebből 425 (90,6%) magyar, 37 (7,9%) szlovák; [2011] – 1125, ebből 840 (74,7%) szlovák, 146 (13,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 725...megnyit →
Részletek
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence D-i részén, a Hernád folyó völgyében, Kassától D-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 469, ebből 425 (90,6%) magyar, 37 (7,9%) szlovák; [2011] – 1125, ebből 840 (74,7%) szlovák, 146 (13,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 725 (64,4%) szlovák, 260 (23,1%) magyar. V: [2011] – 739 r. k., 111 ref., 82 gör. kat., 14 ev. – Barokk stílusú r. k. (Szűz Mária mennybevétele) temploma 1740-ben, három nemesi kúriája a 18–19. sz. fordulóján épült. Határában az 1950-es években paleolit kori régészeti leleteket tártak fel. Ipari parkja az 1990-es években létesült. 1964-ben Miglécnémetivel egyesítették Hraničná pri Hornáde néven, majd 1986-ban Abaújszinához csatolták; 1990 óta ismét önálló község.
Képes Hét
Szépirodalmi hetilap (Prága, 1928. okt. 1.–1930 febr.). Budapesti főmunkatársa Márai Sándor, kiadója Tarján Ödön. Előde a Prágai Magyar Hírlap mellékleteként megjelenő Magyar Vasárnap, utóda a Vasárnapi Képes Melléklet volt. Állandó csehszlovákiai munkatársai Vozári Dezső, Egri Viktor, Sebesi Ernő, Szenes Erzsi, Darvas János, Neubauer Pál,...megnyit →
Szépirodalmi hetilap (Prága, 1928. okt. 1.–1930 febr.). Budapesti főmunkatársa Márai Sándor, kiadója Tarján Ödön. Előde a Prágai Magyar Hírlap mellékleteként megjelenő Magyar Vasárnap, utóda a Vasárnapi Képes Melléklet volt. Állandó csehszlovákiai munkatársai Vozári Dezső, Egri Viktor, Sebesi Ernő, Szenes Erzsi, Darvas János, Neubauer Pál,...megnyit →
Részletek
Szépirodalmi hetilap (Prága, 1928. okt. 1.–1930 febr.). Budapesti főmunkatársa Márai Sándor, kiadója Tarján Ödön. Előde a Prágai Magyar Hírlap mellékleteként megjelenő Magyar Vasárnap, utóda a Vasárnapi Képes Melléklet volt. Állandó csehszlovákiai munkatársai Vozári Dezső, Egri Viktor, Sebesi Ernő, Szenes Erzsi, Darvas János, Neubauer Pál, Darkó István, Mécs László és mások voltak. A budapesti irodalmi és színházi életről állandóan tudósította a korábban Losoncon élő Komlós Aladár. A mo.-i íróktól (Heltai Jenő, Surányi Miklós) folytatásos regényeket és rövidprózát közölt (főként Kosztolányitól, Karinthy Frigyestől, Herczeg Ferenctől, Babits Mihálytól). – Szerk. Szvatkó Pál (1928); Győry Dezső (1930).
Képes Sportlap
Heti sportújság (Pozsony, 1930. márc. 15.–1935. aug. 3.). Alcímében a Csehszlovákiai Magyar Testnevelő Szövetség, a Csehszlovákiai Magyar Atlétikai Szövetség, a Magyar Labdarúgó Szövetség, a Csehszlovákiai Magyar Úszószövetség, a Csehszlovákiai Magyar Jéghockey Szövetség, a Csehszlovákiai Magyar Tenisz Szövetség és Asztalitenisz Szövetség hivatalos lapjának tüntette fel...megnyit →
Heti sportújság (Pozsony, 1930. márc. 15.–1935. aug. 3.). Alcímében a Csehszlovákiai Magyar Testnevelő Szövetség, a Csehszlovákiai Magyar Atlétikai Szövetség, a Magyar Labdarúgó Szövetség, a Csehszlovákiai Magyar Úszószövetség, a Csehszlovákiai Magyar Jéghockey Szövetség, a Csehszlovákiai Magyar Tenisz Szövetség és Asztalitenisz Szövetség hivatalos lapjának tüntette fel...megnyit →
Részletek
Heti sportújság (Pozsony, 1930. márc. 15.–1935. aug. 3.). Alcímében a Csehszlovákiai Magyar Testnevelő Szövetség, a Csehszlovákiai Magyar Atlétikai Szövetség, a Magyar Labdarúgó Szövetség, a Csehszlovákiai Magyar Úszószövetség, a Csehszlovákiai Magyar Jéghockey Szövetség, a Csehszlovákiai Magyar Tenisz Szövetség és Asztalitenisz Szövetség hivatalos lapjának tüntette fel magát. Figyelme minden sportágra és minden sportkerületre kiterjedt, s gondosan beszámolt a bajnokságok eredményeiről. Nevének megfelelően a képanyaga is gazdag volt. – Szerk. Niederhauser Károly (1930). – Ir. Turczel Lajos: Magyar sportélet Csehszlovákiában 1918–1938 (1992).
Képes Újság
Részletek
Képes társadalmi és irodalmi hetilap (Pozsony, 1934). Két 24 oldalas száma jelent meg. Barta Lajos vállalkozása volt. Széles népfrontos nyitottságának megfelelően egyazon számban közölt képet a pozsonyi május elsejéről és a köbölkúti elsőáldozók ünnepéről. – Szerk. Kardos Ferenc (1934).
Képes Világ
Illusztrált szépirodalmi hetilap (Pozsony, 1919. okt. 19.–1921. jún. 12.). Angermayer Károly kiadásában jelent meg. Alapításában és szerkesztésében az Árkádia irodalmi asztaltársaság tagjai is részt vettek. Mo.-i írók (Babits Mihály, Cholnoky László, Csáth Géza, Gellért Oszkár, Karinthy Frigyes, Király György, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Laczkó Géza,...megnyit →
Illusztrált szépirodalmi hetilap (Pozsony, 1919. okt. 19.–1921. jún. 12.). Angermayer Károly kiadásában jelent meg. Alapításában és szerkesztésében az Árkádia irodalmi asztaltársaság tagjai is részt vettek. Mo.-i írók (Babits Mihály, Cholnoky László, Csáth Géza, Gellért Oszkár, Karinthy Frigyes, Király György, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Laczkó Géza,...megnyit →
Részletek
Illusztrált szépirodalmi hetilap (Pozsony, 1919. okt. 19.–1921. jún. 12.). Angermayer Károly kiadásában jelent meg. Alapításában és szerkesztésében az Árkádia irodalmi asztaltársaság tagjai is részt vettek. Mo.-i írók (Babits Mihály, Cholnoky László, Csáth Géza, Gellért Oszkár, Karinthy Frigyes, Király György, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Laczkó Géza, Molnár Ferenc, Móricz Zsigmond, Schöpflin Aladár, Somlyó Zoltán, Szép Ernő, Szomory Dezső, Tersánszky Józsi Jenő, Zilahy Lajos stb.) alkotásait is közölte. – Szerk. Herczeg Gábor, Seidl Sándor.