Késmárk (Kežmarok; Käsmark)
Részletek
Késmárk – vár (GJ)
Város és járási székhely a Szepesi-medence ÉK-i részén, a Magas-Tátra és a Lőcsei-hegység között, a Poprád folyó völgyében, Poprádtól ÉK-re. L: [1921] – 6466, ebből 2507 (38,8%) szlovák, 2449 (37,9%) német, 930 (14,4%) zsidó, 280 (4,3%) magyar; [2011] – 16 832, ebből 14 261 (84,7%) szlovák, 202 (1,2%) roma, 102 (0,6%) cseh és morva, 61 (0,4%) német, 23 (0,1%) magyar, 1 (0,01%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 14 185 (84,3%) szlovák, 192 (1,1%) roma, 108 (0,6%) cseh, 64 (0,4%) német, 32 (0,2%) magyar. V: [2011] – 11 202 r. k., 674 ev., 442 gör. kat., 28 ref., 1 (0,01%) izr. – Német (szász) hospesek alapították a 13. sz.-ban. Évszázadokon keresztül gazdag kereskedőváros volt, 1380-tól szabad királyi városi, 1876-tól rendezett tanácsú városi címmel rendelkezett, 1922-ben elveszített városi rangját 1962-ben kapta vissza. 1960-ig, majd 1996 óta járási székhely. Zsidó lakosságát a második vh. idején koncentrációs táborokba deportálták, német lakosságát a háború után kitelepítették Németországba. – Egyik legjelentősebb műemléke a 14–15. sz.-ban késő gótikus stílusban emelt, majd 1596–1601 között reneszánsz stílusban átépített Thököly-vár, amely jelenleg az 1928-ban alapított Városi Múzeumnak ad helyet. R. k. (Szt. Kereszt-) plébániatemploma 1444–98 között gótikus stílusban épült, a 16. sz. végén reneszánsz stílusban alakították át; a templom melletti pártázatos harangtorony 1586–91 közötti reneszánsz építmény. Az 1541–53 között reneszánsz stílusban emelt városházát később copf stílusban építették át, a barokk r. k. (Szűz Mária-) templomot 1654-ben, ev. fatemplomát 1687–1717 között, eklektikus stílusú új ev. templomát 1879–92 között emelték. Ebben a templomban kapott helyet a törökországi Izmirből 1906-ban hazahozott Thököly Imre fejedelem mauzóleuma.Iparágai közül a textil-, élelmiszer-, építőanyag- és bútoripar számottevő. Jelentős turisztikai központ, a magas-tátrai turizmus egyik kiindulási helye. 1920–45 között itt volt az 1873-ban alapított, s 1884-ig ~on székelő első magyarországi turistaegyesület, a Magyarországi Kárpát Egyesület hagyományaira építő német Karpathenverein központja. – 1974–92 között közigazgatásilag ~hoz tartozott Leibic (Ľubica), 1974–95 között Kisszalók (Malý Slavkov).
Késmárk – evangélikus fatemplom (GJ)
Kesovce
-> Sajókeszi (Kesovce)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence K-i peremén, a Sajó bal oldali mellékpatakjának völgyében, Tornaljától D–DK-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 256, ebből 250 (97,7%) magyar, 4 (1,6%) szlovák; [2011] – 233, ebből 194 (83,3%) roma, 27 (11,6%) magyar, 9 (3,9%) szlovák...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence K-i peremén, a Sajó bal oldali mellékpatakjának völgyében, Tornaljától D–DK-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 256, ebből 250 (97,7%) magyar, 4 (1,6%) szlovák; [2011] – 233, ebből 194 (83,3%) roma, 27 (11,6%) magyar, 9 (3,9%) szlovák...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence K-i peremén, a Sajó bal oldali mellékpatakjának völgyében, Tornaljától D–DK-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 256, ebből 250 (97,7%) magyar, 4 (1,6%) szlovák; [2011] – 233, ebből 194 (83,3%) roma, 27 (11,6%) magyar, 9 (3,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 225 (96,6%) magyar, 7 (3,0%) szlovák. V: [2011] – 121 r. k., 82 ref., 1 ev. – Ref. temploma 1814-ben épült.
Keszegfalva (Kameničná)
Részletek
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz K-i peremén, a Vág-Duna jobb partján, Komáromtól ÉNy-ra. L: [1921] – 2377, ebből 2313 (97,3%) magyar, 55 (2,3%) szlovák; [2011] – 1929, ebből 1334 (69,2%) magyar, 407 (21,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1493 (77,4%) magyar, 251 (13,0%) szlovák. V: [2011] – 1283 r. k., 112 ref., 35 ev., 2 gör. kat. – Magyar lakosainak egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. A csehszlovákiai magyar ifjúsági klubok 1968-ban itt rendezték meg a IV. Nyári Ifjúsági Találkozót. R. k. (Szt. Vendel-) temploma 1755-ben barokk stílusban épült, 1870-ben neoklasszicista stílusban alakították át. A határának É-i részén található Kissziget értékes vízimadarai miatt 1952 óta 11,6 ha-on természetvédelmi terület. Határának egykor a Vág-Duna bal partjára is átnyúló részét 1969-ben az újonnan létrehozott Vágfüzeshez csatolták. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Lőrincz Gyula Alapiskola Keszegfalva) rendelkezett.
Keszeli Ferenc
(* 1947. ápr. 14. Pozsony, † 2026. aug. 14. Somorja) Költő, író, publicista, műfordító. Vágkirályfán járt általános iskolába. A gimnáziumot Galántán, Párkányban és Pozsonyban végezte. 1964-től újságíró különböző lapoknál: 1964–65 között a Győzelmes út – galántai járási lap magyar kiadásának szerkesztője; 1965-től a Hét szerkesztő-riportere;...megnyit →
(* 1947. ápr. 14. Pozsony, † 2026. aug. 14. Somorja) Költő, író, publicista, műfordító. Vágkirályfán járt általános iskolába. A gimnáziumot Galántán, Párkányban és Pozsonyban végezte. 1964-től újságíró különböző lapoknál: 1964–65 között a Győzelmes út – galántai járási lap magyar kiadásának szerkesztője; 1965-től a Hét szerkesztő-riportere;...megnyit →
Részletek
Keszeli Ferenc (FI)
(* 1947. ápr. 14. Pozsony, † 2026. aug. 14. Somorja) Költő, író, publicista, műfordító. Vágkirályfán járt általános iskolába. A gimnáziumot Galántán, Párkányban és Pozsonyban végezte. 1964-től újságíró különböző lapoknál: 1964–65 között a Győzelmes út – galántai járási lap magyar kiadásának szerkesztője; 1965-től a Hét szerkesztő-riportere; 1967–68-ban szabadfoglalkozású riporter; 1968–1976-ban az Új Ifjúság szerkesztő-riportere; 1976–1990 között a Hét munkatársa; 1990-től a lap megszűnéséig a Nap főmunkatársa. 1990-től 2008-ig a Magyar Távirati Iroda szlovákiai munkatársa (közben, 1989–1992 között a pozsonyi Magyar Kulturális Központban dolgozott). Versei, novellái, gyermekversei és meséi mellett ismertek művelődéstörténeti, ill. képzőművészeti tárgyú írásai. Cseh és szlovák nyelvből fordít. 2001-ben a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével tüntették ki, 2002-ben Táncsics Mihály-díjat kapott. Somorján élt. – Fm. Ostromlétra (v., 1972); Kajla Fülöp kalandjai (mesék, 1986); Hókuszpókusz (gyermekv., 1987); Zátony a bárkán (v., 1988); Szóhancúr (gyermekv., 1990); Furafalvi kajlaságok (gyermekv. és mesék, 2000); Anno… (képeskönyv Pozsonyról, 2004); Génregény (v., 2006); A provincia kupolája (v., 2006). – Ir. Bodnár Gyula–Tóth László: Nyomkereső (1994); Zalabai Zsigmond: Verstörténés (1995); Komáromy Sándor: Költők és művek a XX. század magyar gyermeklírájából (1998); Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában 1945—1999 II. (2001); Duba Gyula: Gondok emléke – emlékek gondja (2007).
Keszihóc
-> Dacsókeszi; Keszihóc (Kosihovce)
Község a Nagykürtösi járásban, a Korponai-fennsík DK-i lejtőin, a Csurgó-patak mentén, Nagykürtöstől Ny–DNy-ra. L: [1921] – 692, ebből 491 (71,0%) magyar, 183 (26,4%) szlovák; [2011] 606, ebből 398 (65,7%) szlovák, 162 (26,7%) magyar nemzetiségű. A:[2011] 358 (59,1%) szlovák, 201 (33,2%) magyar. V: [2011] 480...megnyit →
Község a Nagykürtösi járásban, a Korponai-fennsík DK-i lejtőin, a Csurgó-patak mentén, Nagykürtöstől Ny–DNy-ra. L: [1921] – 692, ebből 491 (71,0%) magyar, 183 (26,4%) szlovák; [2011] 606, ebből 398 (65,7%) szlovák, 162 (26,7%) magyar nemzetiségű. A:[2011] 358 (59,1%) szlovák, 201 (33,2%) magyar. V: [2011] 480...megnyit →
Részletek
Község a Nagykürtösi járásban, a Korponai-fennsík DK-i lejtőin, a Csurgó-patak mentén, Nagykürtöstől Ny–DNy-ra. L: [1921] – 692, ebből 491 (71,0%) magyar, 183 (26,4%) szlovák; [2011] 606, ebből 398 (65,7%) szlovák, 162 (26,7%) magyar nemzetiségű. A:[2011] 358 (59,1%) szlovák, 201 (33,2%) magyar. V: [2011] 480 r. k., 63 ev. R. k. (Szűz Mária születése) temploma 1535-ben kora reneszánsz, ev. temploma 1874-ben neoklasszicista stílusban épült.
Keszölcés (Kyselica)
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, a Duna bal partján, Somorjától DK-re. L: [1921] – 240, ebből 238 (99,2%) magyar; [2011] – 151, ebből 114 (75,5%) magyar, 24 (15,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 115 (76,2%) magyar, 23 (15,2%) szlovák. V: [2011] – 128 r. k., 3 ref. – R. k. (Szt. Rozália-) temploma 1898-ban neoklasszicista stílusban épült. A trianoni békeszerződést követően Mo.-on maradt Sérfenyősziget nevű Duna jobb parti határrésze 1921-ben önálló községgé alakult. ~ 1940–88 között Vajkához, 1989–93 között Nagyszarvához tartozott.
Keť
-> Érsekkéty; Kéty (Keť)
Község a Lévai járásban, a Kisalföld K-i részén, a Garamba torkolló Kétyi-víz mentén, Zselíztől DNy-ra. L: [1921] – 1245, ebből 1222 (98,1%) magyar, 7 (0,6%) szlovák; [2011] – 662, ebből 580 (87,6%) magyar, 69 (10,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 596 (90,0%) magyar, 53...megnyit →
Község a Lévai járásban, a Kisalföld K-i részén, a Garamba torkolló Kétyi-víz mentén, Zselíztől DNy-ra. L: [1921] – 1245, ebből 1222 (98,1%) magyar, 7 (0,6%) szlovák; [2011] – 662, ebből 580 (87,6%) magyar, 69 (10,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 596 (90,0%) magyar, 53...megnyit →
Részletek
Érsekkéty − Szt. István szobra (GJ)
Község a Lévai járásban, a Kisalföld K-i részén, a Garamba torkolló Kétyi-víz mentén, Zselíztől DNy-ra. L: [1921] – 1245, ebből 1222 (98,1%) magyar, 7 (0,6%) szlovák; [2011] – 662, ebből 580 (87,6%) magyar, 69 (10,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 596 (90,0%) magyar, 53 (8,0%) szlovák. V: [2011] – 335 ref., 287 r. kat., 3 ev. – 1775-ben épült ref. és 1884–87-ben épült r. k. temploma a második vh. végén megsemmisült, helyükön az 1960-as években új templomokat emeltek. 1999-től magyar tanítási nyelvű ref. egyházi alapiskolával rendelkezik.
Kétfegyvernek; Fegyvernek (Zbrojníky)
1944-ben Alsófegyvernek és Felsőfegyvernek egyesítésével létrejött község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság Ny-i peremén, a Garamba ömlő Szikince-patak bal partján, Zselíztől É–ÉK-re. L: [2011] – 504, ebből 352 (69,8%) szlovák, 148 (29,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 321 (63,7%) szlovák, 165 (32,8%) magyar. V:...megnyit →
1944-ben Alsófegyvernek és Felsőfegyvernek egyesítésével létrejött község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság Ny-i peremén, a Garamba ömlő Szikince-patak bal partján, Zselíztől É–ÉK-re. L: [2011] – 504, ebből 352 (69,8%) szlovák, 148 (29,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 321 (63,7%) szlovák, 165 (32,8%) magyar. V:...megnyit →
Részletek
1944-ben Alsófegyvernek és Felsőfegyvernek egyesítésével létrejött község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság Ny-i peremén, a Garamba ömlő Szikince-patak bal partján, Zselíztől É–ÉK-re. L: [2011] – 504, ebből 352 (69,8%) szlovák, 148 (29,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 321 (63,7%) szlovák, 165 (32,8%) magyar. V: [2011] – 265 r. k., 89 ev., 59 ref. – A második vh. után, 1947-ben magyar lakosságának mintegy egynegyedét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek.
Kétkeresztúr; Keresztúr (Nové Hony)
Község a Losonci járásban, a Losonci-medence K-i részén, a Szuha-patak jobb oldali mellékvölgyében, Losonctól K–ÉK-re. L: [1921] – 280, ebből 140 (50,0%) magyar, 130 (46,4%) szlovák; [2011] – 186, ebből 157 (84,4%) szlovák, 22 (11,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 144 (77,4%) szlovák, 36...megnyit →
Község a Losonci járásban, a Losonci-medence K-i részén, a Szuha-patak jobb oldali mellékvölgyében, Losonctól K–ÉK-re. L: [1921] – 280, ebből 140 (50,0%) magyar, 130 (46,4%) szlovák; [2011] – 186, ebből 157 (84,4%) szlovák, 22 (11,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 144 (77,4%) szlovák, 36...megnyit →
Részletek
Község a Losonci járásban, a Losonci-medence K-i részén, a Szuha-patak jobb oldali mellékvölgyében, Losonctól K–ÉK-re. L: [1921] – 280, ebből 140 (50,0%) magyar, 130 (46,4%) szlovák; [2011] – 186, ebből 157 (84,4%) szlovák, 22 (11,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 144 (77,4%) szlovák, 36 (19,4%) magyar. V: [2011] – 122 r. k., 22 ev., 6 ref. – A Szakall-kúria 1870-ben, ev. temploma 1886-ban épült neoklasszicista stílusban.
kétnyelvű bizonyítvány
A nem szlovák tanítási nyelvű iskolák tanulóinak magatartását és teljesítményét igazoló közokirat. A szlovákiai nemzetiségi oktatásban, ahol a tanítási nyelv valamely kisebbség nyelve, az érvényben lévő törvények értelmében a törzslap alapján ~t kapnak a tanulók, melyben az információk az állam nyelvén és az oktatás...megnyit →
A nem szlovák tanítási nyelvű iskolák tanulóinak magatartását és teljesítményét igazoló közokirat. A szlovákiai nemzetiségi oktatásban, ahol a tanítási nyelv valamely kisebbség nyelve, az érvényben lévő törvények értelmében a törzslap alapján ~t kapnak a tanulók, melyben az információk az állam nyelvén és az oktatás...megnyit →
Részletek
A nem szlovák tanítási nyelvű iskolák tanulóinak magatartását és teljesítményét igazoló közokirat. A szlovákiai nemzetiségi oktatásban, ahol a tanítási nyelv valamely kisebbség nyelve, az érvényben lévő törvények értelmében a törzslap alapján ~t kapnak a tanulók, melyben az információk az állam nyelvén és az oktatás nyelvén is szerepelnek. A 90-es évek második felében hosszas küzdelmek, tüntetések árán sikerült elérni, hogy a magyar tanítási nyelvű iskolákban ilyen közokiratot adhassanak a diákoknak. Több igazgatót elmozdítottak ezért az iskolákban.