Kečovo
-> Kecső (Kečovo)
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Tornai-karszt DNy-i részén, a Szilicei-fennsíkon, Tornaljától ÉK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 447, ebből 440 (98,4%) magyar, 4 (0,9%) szlovák; [2011] – 375, ebből 331 (88,3%) magyar, 38 (10,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 334 (89,1%) magyar, 35...megnyit →
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Tornai-karszt DNy-i részén, a Szilicei-fennsíkon, Tornaljától ÉK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 447, ebből 440 (98,4%) magyar, 4 (0,9%) szlovák; [2011] – 375, ebből 331 (88,3%) magyar, 38 (10,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 334 (89,1%) magyar, 35...megnyit →
Részletek
Kecső – a falu látképe (GJ)
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Tornai-karszt DNy-i részén, a Szilicei-fennsíkon, Tornaljától ÉK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 447, ebből 440 (98,4%) magyar, 4 (0,9%) szlovák; [2011] – 375, ebből 331 (88,3%) magyar, 38 (10,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 334 (89,1%) magyar, 35 (9,3%) szlovák. V: [2011] – 206 r. k., 91 ev., 41 ref. – Ev. temploma 1820-ban, r. k. (Urunk mennybemenetele) temploma 1827-ben épült klasszicista stílusban. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. ~től D-re található a 25 km hosszú Aggteleki-barlangrendszer részét képező, s a magyarországi Baradla-barlanggal összefüggő, Domicai-cseppkőbarlang. Az 1926-ban feltárt, s 1936 óta látogatható barlangban kő- és bronzkori agyagedényeket, kő- és csontszerszámokat, sírokat, valamint rituális barlangrajzokat találtak. A barlangrendszert az UNESCO 1995-ben a világörökség részévé nyilvánította. A közeli Domicai-karrmező 1973 óta, a Kecsői-karrmező 1981 óta természetvédelmi terület.
Kecső – ev. templom (GJ)
Domicai-cseppkőbarlang (GJ)
Kecskés Árpád
(* 1940. márc. 18. Léva) Fizikus, egyetemi oktató. Léván érettségizett (1957), a pozsonyi Pedagógiai Főiskola TTK-án matematika–fizika szakos tanári oklevelet szerzett (1961). 1961-től a nyitrai Pedagógiai Főiskola tanársegéde, 1964-től adjunktusa, majd docense, 2002-től tanszékvezetője, ill. a TTK dékánhelyettese. 1974-től a kémiai tudomány kandidátusa. Cseh...megnyit →
(* 1940. márc. 18. Léva) Fizikus, egyetemi oktató. Léván érettségizett (1957), a pozsonyi Pedagógiai Főiskola TTK-án matematika–fizika szakos tanári oklevelet szerzett (1961). 1961-től a nyitrai Pedagógiai Főiskola tanársegéde, 1964-től adjunktusa, majd docense, 2002-től tanszékvezetője, ill. a TTK dékánhelyettese. 1974-től a kémiai tudomány kandidátusa. Cseh...megnyit →
Részletek
(* 1940. márc. 18. Léva) Fizikus, egyetemi oktató. Léván érettségizett (1957), a pozsonyi Pedagógiai Főiskola TTK-án matematika–fizika szakos tanári oklevelet szerzett (1961). 1961-től a nyitrai Pedagógiai Főiskola tanársegéde, 1964-től adjunktusa, majd docense, 2002-től tanszékvezetője, ill. a TTK dékánhelyettese. 1974-től a kémiai tudomány kandidátusa. Cseh és szlovák általános és középiskolai tankönyveket fordít magyar nyelvre. Kutatási területe: a tömegspektrométeres izotópanalízis és geokémiai alkalmazása. Több szakmai szervezet tagja, ill. kitüntetések jutalmazottja. – Fm. Terminologický slovník – Terminológiai szótár (többekkel, 1965); A szlovákiai szén-dioxid-előfordulások genetikájának vizsgálata (kandidátusi disszertáció, 1974); A tömegspektrométeres izotópanalitika hidrogeológiai alkalmazása (habilitációs értekezés, 1980); Jadrová fyzika (többekkel, 2001).
Kecső (Kečovo)
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Tornai-karszt DNy-i részén, a Szilicei-fennsíkon, Tornaljától ÉK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 447, ebből 440 (98,4%) magyar, 4 (0,9%) szlovák; [2011] – 375, ebből 331 (88,3%) magyar, 38 (10,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 334 (89,1%) magyar, 35...megnyit →
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Tornai-karszt DNy-i részén, a Szilicei-fennsíkon, Tornaljától ÉK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 447, ebből 440 (98,4%) magyar, 4 (0,9%) szlovák; [2011] – 375, ebből 331 (88,3%) magyar, 38 (10,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 334 (89,1%) magyar, 35...megnyit →
Részletek
Kecső – a falu látképe (GJ)
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Tornai-karszt DNy-i részén, a Szilicei-fennsíkon, Tornaljától ÉK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 447, ebből 440 (98,4%) magyar, 4 (0,9%) szlovák; [2011] – 375, ebből 331 (88,3%) magyar, 38 (10,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 334 (89,1%) magyar, 35 (9,3%) szlovák. V: [2011] – 206 r. k., 91 ev., 41 ref. – Ev. temploma 1820-ban, r. k. (Urunk mennybemenetele) temploma 1827-ben épült klasszicista stílusban. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. ~től D-re található a 25 km hosszú Aggteleki-barlangrendszer részét képező, s a magyarországi Baradla-barlanggal összefüggő, Domicai-cseppkőbarlang. Az 1926-ban feltárt, s 1936 óta látogatható barlangban kő- és bronzkori agyagedényeket, kő- és csontszerszámokat, sírokat, valamint rituális barlangrajzokat találtak. A barlangrendszert az UNESCO 1995-ben a világörökség részévé nyilvánította. A közeli Domicai-karrmező 1973 óta, a Kecsői-karrmező 1981 óta természetvédelmi terület.
Kecső – ev. templom (GJ)Domicai-cseppkőbarlang (GJ)
Kelecsény
-> Magyarkelecsény; Kelecsény (Kľačany)
1943-ban Nyarádkelecsény néven Magyarmocsárral és Ungnyaráddal egyesített község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Latorca folyó jobb parti síkságán, Nagykapostól DK-re. L: [1921] – 329, ebből 311 (94,5%) magyar, 8 (2,4%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 142 r. k., 104 ref., 76 gör. kat.,...megnyit →
1943-ban Nyarádkelecsény néven Magyarmocsárral és Ungnyaráddal egyesített község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Latorca folyó jobb parti síkságán, Nagykapostól DK-re. L: [1921] – 329, ebből 311 (94,5%) magyar, 8 (2,4%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 142 r. k., 104 ref., 76 gör. kat.,...megnyit →
Részletek
1943-ban Nyarádkelecsény néven Magyarmocsárral és Ungnyaráddal egyesített község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Latorca folyó jobb parti síkságán, Nagykapostól DK-re. L: [1921] – 329, ebből 311 (94,5%) magyar, 8 (2,4%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 142 r. k., 104 ref., 76 gör. kat., 7 izr. R. k. temploma 1970-ben épült archaizáló stílusban.
Kelembéri Sándor
Részletek
(* 1902. nov. 15. Kelembér, † 1973. nov. 3. Kassa) Költő, újságíró. Eperjesi érettségi, majd debreceni gazdasági akadémia után Debrecenben és Munkácson volt újságíró, később a Kassai Napló, a Prágai Magyar Hírlap, ill. az Új Hírek szerkesztője lett. 1945 után Mo.-ra telepítették. – Fm. Az Ősz szerelmese (v., 1923); Alusznak a falvak (v., 1930).
Kelenye (Kleňany)
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, a Korponai-hegység D-i lábánál, Ipolyságtól ÉK-re. L: [1921] – 502, ebből 486 (96,8%) magyar, 12 (2,4%) szlovák; [2011] – 297, ebből 270 (90,9%) magyar, 22 (7,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 278 (93,6%) magyar, 13 (4,4%) szlovák. V:...megnyit →
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, a Korponai-hegység D-i lábánál, Ipolyságtól ÉK-re. L: [1921] – 502, ebből 486 (96,8%) magyar, 12 (2,4%) szlovák; [2011] – 297, ebből 270 (90,9%) magyar, 22 (7,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 278 (93,6%) magyar, 13 (4,4%) szlovák. V:...megnyit →
Részletek
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, a Korponai-hegység D-i lábánál, Ipolyságtól ÉK-re. L: [1921] – 502, ebből 486 (96,8%) magyar, 12 (2,4%) szlovák; [2011] – 297, ebből 270 (90,9%) magyar, 22 (7,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 278 (93,6%) magyar, 13 (4,4%) szlovák. V: [2011] – 290 r. k., 2 ev., 1 ref. – R. k. (Mindenszentek-) temploma a 17. sz. végén épült barokk stílusban, falumúzeuma 2005-ben létesült. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű r. k. egyházi alapiskolával (Béke Királynője 1–4. Osztályos Egyházi Alapiskola) rendelkezett.
Keleti Hajnal; Hajnal
Négy oldalas járási újság (Kassa, 1960. ápr. 2.–1967 dec., 1961-től Hajnal címmel). Előzménye a Zora východu magyar változata, a Keleti Hajnal (1953 jan.–1959 dec.) volt. A Kassai járáshoz csatolt egykori Szepsi járásban is adtak ki járási földművesújságot, előbb Járási Földműves Újság (1951), majd Pokrokový...megnyit →
Négy oldalas járási újság (Kassa, 1960. ápr. 2.–1967 dec., 1961-től Hajnal címmel). Előzménye a Zora východu magyar változata, a Keleti Hajnal (1953 jan.–1959 dec.) volt. A Kassai járáshoz csatolt egykori Szepsi járásban is adtak ki járási földművesújságot, előbb Járási Földműves Újság (1951), majd Pokrokový...megnyit →
Részletek
Négy oldalas járási újság (Kassa, 1960. ápr. 2.–1967 dec., 1961-től Hajnal címmel). Előzménye a Zora východu magyar változata, a Keleti Hajnal (1953 jan.–1959 dec.) volt. A Kassai járáshoz csatolt egykori Szepsi járásban is adtak ki járási földművesújságot, előbb Járási Földműves Újság (1951), majd Pokrokový roľník – Haladó Földműves (1952–1959) címmel kétnyelvű kiadásban, négy oldalon.
Keleti Napló
Részletek
Kelet-szlovákiai független társadalmi és kulturális havilap (Kassa, 1990. jan.–1994. dec.). Publicisztikája a szlovákiai magyar irodalmi és kulturális élet egészére kiterjedt. A Madách-Posonium Könyv- és Lapkiadó adta ki. – Szerk. Máté László (1990); Gál Sándor (1992). – Ir. Gál Sándor: A Keleti Napló története (2006).
Keller Imre; Kajlós Imre, Parányi Pál
(* 1879. szept. 24. Budapest [Mo.], † 1952. aug. 19. Bakonyjákó [Mo.]) Író, kritikus, filozófiatörténész, szerkesztő. 1903–1911 között Besztercebányán felső leányiskolai tanár; 1916–1919 a kassai felső leányiskola igazgatója. 1919 után újságíró, szerkesztő ugyanitt (Kassai Újság, Kassai Napló), tevékeny részt vállalt Kassa társadalmi-szellemi életében, és...megnyit →
(* 1879. szept. 24. Budapest [Mo.], † 1952. aug. 19. Bakonyjákó [Mo.]) Író, kritikus, filozófiatörténész, szerkesztő. 1903–1911 között Besztercebányán felső leányiskolai tanár; 1916–1919 a kassai felső leányiskola igazgatója. 1919 után újságíró, szerkesztő ugyanitt (Kassai Újság, Kassai Napló), tevékeny részt vállalt Kassa társadalmi-szellemi életében, és...megnyit →
Részletek
(* 1879. szept. 24. Budapest [Mo.], † 1952. aug. 19. Bakonyjákó [Mo.]) Író, kritikus, filozófiatörténész, szerkesztő. 1903–1911 között Besztercebányán felső leányiskolai tanár; 1916–1919 a kassai felső leányiskola igazgatója. 1919 után újságíró, szerkesztő ugyanitt (Kassai Újság, Kassai Napló), tevékeny részt vállalt Kassa társadalmi-szellemi életében, és sokoldalú írói tevékenységet folytatott (írt regényeket, elbeszéléseket, színház- és zenetörténetet, dramaturgiai elemzéseket, kritikákat, foglalkozott az antiszemitizmus és a szabadkőművesség, ill. az erotika kérdéskörével. 1913-ban kiadta Böhm Károly filozófiai munkáit, korábban lefordította II. Rákóczi Ferenc vallomásait, 1928-ban szlovákiai magyar színházi almanachot szerkesztett). Az első bécsi döntés után, 1939–1944-ben ismét taníthatott; 1945 után állás nélkül maradt, s a legteljesebb nyomor elől menekülve 1948-ban maga kérelmezte Mo.-ra való áttelepítését. – Fm. A mayerlingi titok (r., 1923, 1992); Irodalmi mozaikok (tan., krit., 1926); Az erotika és a modernség (tan., 192?); Tisztán egy életen át (r., 1933); Chopin élete és lelke művei tükrében (tan., 1932); Chopin élete és szerelme (tan., 1935).
Kellner József; Kalász József; Szőgyén-Wittenbach Hubert
(* 1908. febr. 7. Gesztete, † 1942. aug. 24. Majdanek [koncentrációs tábor, Lengyelország]) Újságíró, kritikus, író. Rimaszombatban érettségizett, Kassán felsőfokú ipari iskolát végzett. Az 1930-as években pozsonyi magyar lapok munkatársa volt. Származása miatt 1939-től bujkálnia kellett; 1942-ben elfogták, és koncentrációs táborba hurcolták. Elsősorban kritikái jelentősek. Fm: Ferenc...megnyit →
(* 1908. febr. 7. Gesztete, † 1942. aug. 24. Majdanek [koncentrációs tábor, Lengyelország]) Újságíró, kritikus, író. Rimaszombatban érettségizett, Kassán felsőfokú ipari iskolát végzett. Az 1930-as években pozsonyi magyar lapok munkatársa volt. Származása miatt 1939-től bujkálnia kellett; 1942-ben elfogták, és koncentrációs táborba hurcolták. Elsősorban kritikái jelentősek. Fm: Ferenc...megnyit →
Részletek
(* 1908. febr. 7. Gesztete, † 1942. aug. 24. Majdanek [koncentrációs tábor, Lengyelország]) Újságíró, kritikus, író. Rimaszombatban érettségizett, Kassán felsőfokú ipari iskolát végzett. Az 1930-as években pozsonyi magyar lapok munkatársa volt. Származása miatt 1939-től bujkálnia kellett; 1942-ben elfogták, és koncentrációs táborba hurcolták. Elsősorban kritikái jelentősek. Fm: Ferenc József szerelmei I–II. (folytatásos r. Szőgyén-Wittenbach Hubert álnéven az Esti Újságban 1937–1939-ben; könyv alakban: 1989).