Szlovákiai Magyar Adatbank » Lexicon Lexicon – Oldal 189 – Szlovákiai Magyar Adatbank

Lexicon

1 … 187 188 189 190 191 … 460
460 találat

Katona István

Részletek

Katona István
Katona István (ST)

(* 1955. febr. 28. Fülekpüspöki) Néptáncos, koreográfus, kultúraszervező, a Feszty Árpád Művelődési Park működtetője. Budapesten a Magyar Állami Balettintézetben éretségizett és szerzett szakmai diplomát (1970–74). Később a budapesti ELTE magyar–történelem szakán folytatott tanulmányokat (1977–1982). Komáromban és Csehszl.-ban a táncházmozgalom elindítói közé tartozott (1976–1977). 1979-ben megalapította a Hajós néptáncegyüttest. 1983–1987 között az Ifjú Szivek művészeti vezetője és koreográfusa. 1987-ben Ausztriába emigrált, Bécsben megalapította a Sziget néptáncegyüttest (1988). Közben vendégkoreográfusként többek között Romániában, Hollandiában, Lengyelországban, Bulgáriában, Németországban, Franciaországban, Dél-Amerikában stb. tevékenykedett. 1994-ben visszatért Martosra, ahol elindította az azóta évente megrendezésre kerülő, Pünkösdi Népművészeti Ünnepség c. rendezvénysorozatot (1995). Martoson felépítette a Feszty Árpád Művelődési Parkot (1998–2000), majd a Szt. Vendel-kápolnát (2004). A Művészetes mARTos rendezvénysorozat életrehívója (2002). Fontosabb kitüntetései, díjai: állami díjas koreográfus (1982); a Kék Medailon kitüntetés viselője népművészeti tevékenységéért (1983); a Csehszlovák TV egyénisége (1983); Kodály díj a magyar művészetért (2007). – Fm. Örökség. Módszertani segédanyag a néptánccsoportok részére (1982); Álom születik (2002).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésFülekpüspöki [Biskupice] / Komárom [Komárno] / Martos [Martovce]
SzerzőLJ - Liszka József
Rövid URL
ID375069
Módosítás dátuma2024. október 28.

Katona László

Részletek

(* 1949. jún. 1. Zsigárd, † 1995. dec. 13. Komárom) Fafaragó, emlékérem- és hangszerkészítő. Eredetileg telefonszerelőnek tanult, de már gyermekkora óta fafaragással is foglalkozott. Első emlékoszlopait az 1970-es évek végén a szl. magyar nyári diák-, művelődési táborokba és más felkérésekre készítette. Hangszerkészítéssel az 1980-as évek elejétől foglalkozott: citerákat, kobozt, lantot, tökciterát, ütőgordont, dudát és tekerőlantot készített. A famunkákon kívül többtucat réz és bronz emlékérmet készített, főként a Csemadok és a főiskolai diákklubok által szervezett nyári művelődési táborok, illetve a honismereti kerékpártúrák résztvevőinek. – Aktívan bekapcsolódott a kulturális életbe. 1977 után a vágsellyei Vörösmarty Klub titkáraként, majd elnökeként működött. Az 1989-es forradalom után a Független Magyar Kezdeményezés (FMK) egyik alapító tagjaként is a hazai magyar közösségért munkálkodott. A zsigárdi temetőben helyezték örök nyugalomra.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésZsigárd [Žihárec] / Komárom [Komárno] / Vágsellye [Šaľa]
SzerzőTK - Tóth Károly
Rövid URL
ID515701
Módosítás dátuma2024. október 28.

Kazán József

Részletek

Kazán József
Kazán József (csa)

(* 1948. május 29. Berencs) Népművelő, karnagy, énekkari és komolyzenei hangversenyek szervezője. Az alapiskolát szülőfalujában, annak 6−9. évfolyamát Nagykéren, míg a gimnáziumot Nyitrán végezte, majd a Nyitrai Tanárképző Főiskolán diplomázott pedagógia−zenei nevelés és történelem szakon. Elvégezte a Népművelési Intézet Schleicher László vezette hároméves karvezetői tanfolyamát. Több éven át látogatta a Pozsonyi Pedagógiai Intézet nyári zenei táborait és vezénylést tanult. Az egyházi énekkart kibővítette, és mint a Csemadok Helyi Szervezetének vegyes karával 1972-ben, 1975-ben és 1978-ban szerepelt a galántai Kodály Napokon, és két alkalommal a Szlovák Rádió magyar adásának Kóruspódium c. műsorában. Énekkari fesztiválokat szervez. A Csemadok vegyes kar utánpótlásának biztosítására 1974−78 között a helyi alapiskolában gyermekkórust hozott létre, amellyel 1977-ben bemutatkozott a Csengő Énekszó országos versenyén. 1978−89 között párhuzamosan több kórust vezetett: Nagysurányban, Barsfüssön és az Érsekújvári Egészségügyi Szakközépiskolában. Az utóbbi leánykarával eredményesen bekapcsolódott a „Dalol az ifjúság” országos énekkari versenyekbe. 1973−90 között az Érsekújvári Járási Népművelési Központ igazgatója, ill. a járási nemzeti bizottság kulturális osztályának szakelőadója, osztályvezetője. A járás kórusmozgalmának, versenyek, találkozók, továbbképzések irányítója, módszertani, ill. repertoáranyagok szerkesztője és kiadója. Az országos kórusmozgalom vezetésébe is ebben az időben kapcsolódott be. Tagja lett a pozsonyi Osvetový ústav (Népművelési Intézet) szlovák és magyar zenei tanácsadó testületeinek, valamint a Csemadok KB hasonló jellegű szervének. Ez utóbbinak 1976−89 között elnöke volt. Hivatásos népművelői tevékenysége mellett a Csengő Énekszó, a Kodály Napok és a szlovák, ill. magyar munkásénekkarok országos szemléinek szervezője lett. A rendszerváltást követően szervező tevékenységét a nagykéri alapiskola pedagógusaként folytatta. Itt is gyermekkórust alapított, és adventi, ill. más kulturális eseményekhez köthető kórushangversenyeket hozott létre. Az adventi kórustalálkozó bekerült az országos rendezvények sorába. Tagja a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társasága vezetésének. Sokoldalú népművelői tevékenységéért 1985-ben elnyerte a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma „A kultúra példás dolgozója”, a kórusmozgalomban kifejtett tevékenységéért 2008-ban a Národné osvetové centrum igazgatójának emlékplakettjét, 2012-ben Rozsnyón SZMPSZ-díjban részesült. – Ir. Dobi Géza: A szlovákiai zenei élet magyar és magyar származású képviselői (2004).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésBerencs [Branč] / Nyitranagykér [Veľký Kýr]
SzerzőHG - Horváth Géza
Rövid URL
ID494782
Módosítás dátuma2024. október 28.

Kazimír Károly; Kazcsimír

Részletek

(* 1899. ?, † 1943. ? Kassa) Amatőr költő, drámaíró. Szocialista emigránsként jött 1919 után Kassára, ahol nyomdász és újságíró lett; főként szociáldemokrata lapokban publikált. Győzelem c. hangjátékát a kassai rádió 1934-ben, Szerelem szárnyán c. drámáját a kelet-szlovákiai színtársulat 1935-ben mutatta be, majd 1936-ban a szovjet témájú Nagykövetnő c. darabot. – Fm. Új tüzek (v., 1933); Vulkánok vonalán (cikkek, tárcák, 1934).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésKassa [Košice]
SzerzőCsS - Csanda Sándor
Rövid URL
ID496271
Módosítás dátuma2024. október 28.

Kazinczy Ferenc Diákklub – Kafedik

Részletek

Főiskolások és egyetemisták klubja (Brünn, 1969). Alapítója és első elnöke Oláh Gábor. Célja a morva városban tanuló magyar főiskolások, egyetemisták összefogása, közös programok szervezése. Megalakulásától kezdve jó kapcsolatot tart fenn Csehország és Szl. többi magyar diákklubjával, a Diákhálózat alapszervezete. Lapja a Sárga Szamár. – Vezető: Oláh Gábor (1969); Gulyás Sándor (1970); Strba Róbert (1971); Horváth Vendel (1972); Szeles István (1973); Stubendek László (1974); Reisz Miklós (1975); Csenger Sándor (1976); Juhász Ferenc (1979); Kosztolányi Adrianna (1981); Pázmány Ildikó (1984); Duffek László (1985); Udvardi Péter (1986); Lőrincz Levente (1988); Szaló Csaba (1989); Hovany Zsolt (1991); Komzsík Zsolt (1991); Kovács Attila (1992); Csintalan Erzsébet (1994); Góra Ákos (1997); Szabó Zoltán (1999); Kacz Péter (2002); Ambrus Tünde (2004); Németh Ildikó (2006); Fekete László (2008); Szabó Beáta (2009); Hortai Ferenc (2010); Mihály Mátyás (2012); Szelecky Zsolt (2015).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
SzerzőNM - Nagy Myrtil
Rövid URL
ID375072
Módosítás dátuma2024. október 28.

Kazinczy Kiadó

Részletek

Könyvkiadó (Kassa, 1928–1944). A Kazinczy Társaság könyvbaráti köréből szerveződött, hazai, magyarországi, erdélyi, jugoszláviai és más külföldi írók műveit adta ki. A Kazinczy Könyvtárnak 1928–1931-ben határozottan sikere volt, később már a válság jelei mutatkoztak. 1933-ban szüneteltette tevékenységét. A Kazinczy Könyvtár sorozatában 1928–1931-ben 21 mű jelent meg, ebből 16 csehszlovákiai magyar író alkotása.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésKassa [Košice]
SzerzőFZ - Fónod Zoltán
Rövid URL
ID375075
Módosítás dátuma2024. október 28.

Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezet

Részletek

Könyvkiadó (Kassa, 1928–1944). A Kazinczy Társaság könyvbaráti köréből szerveződött, hazai, magyarországi, erdélyi, jugoszláviai és más külföldi írók műveit adta ki. A Kazinczy Könyvtárnak 1928–1931-ben határozottan sikere volt, később már a válság jelei mutatkoztak. 1933-ban szüneteltette tevékenységét. A Kazinczy Könyvtár sorozatában 1928–1931-ben 21 mű jelent meg, ebből 16 csehszlovákiai magyar író alkotása.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésKassa [Košice]
SzerzőFZ - Fónod Zoltán
Rövid URL
ID375075
Módosítás dátuma2024. október 28.

Kazinczy Társaság

Részletek

Országos hatáskörű kulturális, irodalmi egyesület (Kassa, 1923–1945). Az 1898-től működő Kazinczy Kör jogutódja volt. A Csehszlovák Köztársaság megalakulása után tevékenységét felfüggesztették, újraszervezésére csak 1923-ban kerülhetett sor. Irodalmi, tudományos, zenei és képzőművészeti szakosztályai működtek, kiemelkedő eredményeket a könyvkiadás terén ért el. A ~on belül 1924 őszétől szervezték meg a Kazinczy Könyvbarát Társaságot, amelynek taglétszáma elérte az 1700 főt. A Társaság évi 120 korona ellenében hat darab szép kiállítású könyvet adott tagjainak. A könyvkiadáshoz segítőkezet a berlini Ludwig Voggenreiter Verlag nyújtott. A kiépített Könyvbarát Társaságra alapozva jött létre a Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezet. Nagy szerepe volt Kassa kulturális életében is. Rendezvényeik közül kiemelkednek a Petőfi és Jókai születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek, az 1925-ös és 1935-ös Rákóczi ünnepség, valamint a társaság megalakulásának 30. évfordulója alkalmából 1928-ban szervezett országos megemlékezés. Az első bécsi döntés után a ~ tevékenysége fellendült. 1942-ben Sziklay László szerkesztésében elindítja az Új Magyar Museum c. folyóirat kiadását, amely 1944 szept.-ig kilenc számot ért meg. A megjelent kilenc füzetből öt húsz-harminc oldalas szlovák melléklettel rendelkezett. A folyóirat mindvégig megőrizte toleráns, szélsőségektől mentes jellegét. A vh.-t követően a csehszlovák hatóságok betiltották, vagyonát elkobozták, vezető személyiségeinek nagy részét kiutasították az országból. – Vezető: Sziklay Ferenc, Blanár Béla, Gömöry János.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésKassa [Košice]
SzerzőCsK - Csala Kornélia, SaA - Sápos Aranka
Rövid URL
ID375081
Módosítás dátuma2024. október 28.

Kázmér Ernő; Klein

Részletek

(* 1892. okt. 5. Máramarossziget, † 1941. jún. ? Pancsova) Kritikus. Budapesten érettségizett, s egy ideig az ottani bölcsészkarnak is hallgatója volt. A Hétben vált ismertté, ahol 1914 és 1919 között számos kritikája jelent meg. 1920 máj.-ban Csehszl.-ba jött, s Pozsonyban telepedett le. Kritikusként több lapnak (Kassai Napló, Magyar Újság, Magyar Minerva, A Reggel stb.) volt a munkatársa. A 30-as évek elején Jugoszláviába távozott, ahol főleg a Kalangyába írt. De a Magyar Minervában rendszeresen publikált. 1936-tól Belgrádban élt, s 1941 ápr.-ban családostul eltűnt. – Fm. Idegen portrék (1917); Levelek Szirmai Károlyhoz (1975).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésPozsony [Bratislava]
SzerzőTuL - Turczel Lajos
Rövid URL
ID496290
Módosítás dátuma2024. október 28.

Kechnec

Részletek

Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence D-i részén, a Hernád folyó völgyében, Kassától D-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 469, ebből 425 (90,6%) magyar, 37 (7,9%) szlovák; [2011] – 1125, ebből 840 (74,7%) szlovák, 146 (13,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 725 (64,4%) szlovák, 260 (23,1%) magyar. V: [2011] – 739 r. k., 111 ref., 82 gör. kat., 14 ev. – Barokk stílusú r. k. (Szűz Mária mennybevétele) temploma 1740-ben, három nemesi kúriája a 18–19. sz. fordulóján épült. Határában az 1950-es években paleolit kori régészeti leleteket tártak fel. Ipari parkja az 1990-es években létesült. 1964-ben Miglécnémetivel egyesítették Hraničná pri Hornáde néven, majd 1986-ban Abaújszinához csatolták; 1990 óta ismét önálló község.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésKenyhec [Kechnec]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID375123
Módosítás dátuma2024. október 28.

1 … 187 188 189 190 191 … 460
460 találat