Kantár Csaba
Részletek
(* 1978. nov. 2. Szímő, † 2003. jan. 15. Pozsony) Költő, performer. Magyar–politológia szakot végzett Nyitrán (2002). Performerként többször szerepelt a Transart Communication fesztiválon. – Fm. Rozsdát jövendölve (v., 2000); Öntörvény(alkotás) (prózai írások, 2003); Összegyűjtött művei (2007).
Kapoňa
Részletek
1941-ben Leleszhez csatolt község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Latorca folyó bal parti síkságán, Királyhelmectől ÉK-re. L: [1921] – 170, ebből 164 (96,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 99 r. k., 41 gör. kat., 24 ref., 6 izr.
Kaponya (Kapoňa)
Részletek
1941-ben Leleszhez csatolt község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Latorca folyó bal parti síkságán, Királyhelmectől ÉK-re. L: [1921] – 170, ebből 164 (96,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 99 r. k., 41 gör. kat., 24 ref., 6 izr.
Kaposkelecsény
-> Nyarádkelecsény; Kaposkelecsény (Kapušianske Kľačany)
1943-ban Magyarmocsár, Magyarkelecsény és Ungnyarád egyesítésével létrejött község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Latorca folyó jobb parti síkságán, Nagykapostól DK-re. L: [2011] – 880, ebből 507 (57,6%) magyar, 267 (30,3%) roma, 79 (9,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 824 (93,6%) magyar, 37 (4,2%)...megnyit →
1943-ban Magyarmocsár, Magyarkelecsény és Ungnyarád egyesítésével létrejött község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Latorca folyó jobb parti síkságán, Nagykapostól DK-re. L: [2011] – 880, ebből 507 (57,6%) magyar, 267 (30,3%) roma, 79 (9,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 824 (93,6%) magyar, 37 (4,2%)...megnyit →
Részletek
1943-ban Magyarmocsár, Magyarkelecsény és Ungnyarád egyesítésével létrejött község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Latorca folyó jobb parti síkságán, Nagykapostól DK-re. L: [2011] – 880, ebből 507 (57,6%) magyar, 267 (30,3%) roma, 79 (9,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 824 (93,6%) magyar, 37 (4,2%) szlovák. V: [2011] – 567 ref., 144 r. k., 95 gör. kat., 1 ev. – A szlovákiai magyar ifjúsági klubok 1970-ben itt rendezték meg a VI. Nyári Ifjúsági Találkozót. A 21. sz. elején 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Kaprálik Zsuzsanna; Kovács
Részletek
(* 1959. jan. 7. Pered) Néprajzkutató, muzeológus. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1978), majd a Comenius Egyetemen szerzett néprajz szakos diplomát (1984). 1984–1989 között a Csemadok KB néprajzi szakelőadója, 1989–2003-ban a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum néprajzos muzeológusa volt. Főleg gazdaságnéprajzzal foglalkozik; kézművestáborok szervezője.
Kapušianske Kľačany
-> Nyarádkelecsény; Kaposkelecsény (Kapušianske Kľačany)
1943-ban Magyarmocsár, Magyarkelecsény és Ungnyarád egyesítésével létrejött község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Latorca folyó jobb parti síkságán, Nagykapostól DK-re. L: [2011] – 880, ebből 507 (57,6%) magyar, 267 (30,3%) roma, 79 (9,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 824 (93,6%) magyar, 37 (4,2%)...megnyit →
1943-ban Magyarmocsár, Magyarkelecsény és Ungnyarád egyesítésével létrejött község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Latorca folyó jobb parti síkságán, Nagykapostól DK-re. L: [2011] – 880, ebből 507 (57,6%) magyar, 267 (30,3%) roma, 79 (9,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 824 (93,6%) magyar, 37 (4,2%)...megnyit →
Részletek
1943-ban Magyarmocsár, Magyarkelecsény és Ungnyarád egyesítésével létrejött község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Latorca folyó jobb parti síkságán, Nagykapostól DK-re. L: [2011] – 880, ebből 507 (57,6%) magyar, 267 (30,3%) roma, 79 (9,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 824 (93,6%) magyar, 37 (4,2%) szlovák. V: [2011] – 567 ref., 144 r. k., 95 gör. kat., 1 ev. – A szlovákiai magyar ifjúsági klubok 1970-ben itt rendezték meg a VI. Nyári Ifjúsági Találkozót. A 21. sz. elején 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Kapušianske Vojkovce
-> Vajkóc 1. (Kapušianske Vojkovce)
1964-ben Mátyócvajkóc néven Mátyóccal egyesített község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, az Ung folyó bal parti síkságán, Nagykapostól ÉK-re. L: [1921] – 249, ebből 215 (86,3%) magyar, 13 (5,2%) szlovák; [1961] 243, ebből 228 (93,8%) magyar nemzetiségű. V: [1961] – 105 r. k., 90...megnyit →
1964-ben Mátyócvajkóc néven Mátyóccal egyesített község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, az Ung folyó bal parti síkságán, Nagykapostól ÉK-re. L: [1921] – 249, ebből 215 (86,3%) magyar, 13 (5,2%) szlovák; [1961] 243, ebből 228 (93,8%) magyar nemzetiségű. V: [1961] – 105 r. k., 90...megnyit →
Részletek
1964-ben Mátyócvajkóc néven Mátyóccal egyesített község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, az Ung folyó bal parti síkságán, Nagykapostól ÉK-re. L: [1921] – 249, ebből 215 (86,3%) magyar, 13 (5,2%) szlovák; [1961] 243, ebből 228 (93,8%) magyar nemzetiségű. V: [1961] – 105 r. k., 90 ref., 44 gör. kat. Ref. temploma 1879–82 között, r. k. temploma az 1980-as években épült.
Karaba Gyula
(* 1942. ápr. 15. Galgóc) Előadóművész, karmester. Hatévesen kezdett zongorázni, 1956–61-ben a Pozsonyi Konzervatóriumban J. M. Dobrodinský, J. Križan és K. Schimpl tanítványaként, a Pozsonyi Zeneművészeti Főiskolán pedig Rajter Lajos vezetésével sajátította el a zenekari dirigálást. Kórusvezénylést Strelec professzornál és J. Haluzickýnál tanult, az...megnyit →
(* 1942. ápr. 15. Galgóc) Előadóművész, karmester. Hatévesen kezdett zongorázni, 1956–61-ben a Pozsonyi Konzervatóriumban J. M. Dobrodinský, J. Križan és K. Schimpl tanítványaként, a Pozsonyi Zeneművészeti Főiskolán pedig Rajter Lajos vezetésével sajátította el a zenekari dirigálást. Kórusvezénylést Strelec professzornál és J. Haluzickýnál tanult, az...megnyit →
Részletek
Karaba Gyula (csa)
(* 1942. ápr. 15. Galgóc) Előadóművész, karmester. Hatévesen kezdett zongorázni, 1956–61-ben a Pozsonyi Konzervatóriumban J. M. Dobrodinský, J. Križan és K. Schimpl tanítványaként, a Pozsonyi Zeneművészeti Főiskolán pedig Rajter Lajos vezetésével sajátította el a zenekari dirigálást. Kórusvezénylést Strelec professzornál és J. Haluzickýnál tanult, az operazenekari dirigálást T. Frešo és Ľ. Holoubek irányításával sajátította el. Művészi pályafutása az Ifjú Szivek együttesében indult, amellyel számos egész estét betöltő hangversenyt adott, több hangfelvételt készített és számos külföldi turnén vett részt. 1966–1968-ban a pozsonyi Nálepka Százados Katonai Művészegyüttes (VUS kpt. Nálepku) karmestere volt. A Slniečko együttessel együttműködve az első szlovák musical, Milan Novák: „Hra, v ktorej sa spí” című művének karmestere volt. 1976-tól a pozsonyi Szlovák Rádió állandó munkatársa volt. 1985 óta tanít a pozsonyi konzervatóriumban vezénylést. 1989 óta vezeti a konzervatórium vonószenekarát, 1991-től pedig a szimfonikus zenekarát. 1998 óta az ifjúsági hangversenyek keretében rendszeresen fellép a Szlovák Filharmóniában. Rendszeresen készít felvételeket a Szlovák Rádió és Televízió részére szlovák zeneszerzők műveiből. – Ir. Dobi Géza: A szlovákiai zenei élet magyar és magyar származású képviselői (2004).
karácsonyi szokáskör
A húsvét (húsvéti szokáskör) mellett a legnagyobb keresztény ünnepkör. Krisztus születésének az ünnepe. Az adventtal kezdődik (négy héttel december 24-ét megelőzően), amely a várakozás, a Megváltó eljövetelére való felkészülés időszaka, és vízkereszttel (január 6.) végződik. Ekkor veszi kezdetét a farsang (farsangi szokások). A családok...megnyit →
A húsvét (húsvéti szokáskör) mellett a legnagyobb keresztény ünnepkör. Krisztus születésének az ünnepe. Az adventtal kezdődik (négy héttel december 24-ét megelőzően), amely a várakozás, a Megváltó eljövetelére való felkészülés időszaka, és vízkereszttel (január 6.) végződik. Ekkor veszi kezdetét a farsang (farsangi szokások). A családok...megnyit →
Részletek
A húsvét (húsvéti szokáskör) mellett a legnagyobb keresztény ünnepkör. Krisztus születésének az ünnepe. Az adventtal kezdődik (négy héttel december 24-ét megelőzően), amely a várakozás, a Megváltó eljövetelére való felkészülés időszaka, és vízkereszttel (január 6.) végződik. Ekkor veszi kezdetét a farsang (farsangi szokások). A családok az adventi időszakot közvetlenül megelőzve készítik az adventi koszorú-t, a gyerekeknek szüleik az adventi kalendáriumot. Az időszak jeles napjaihoz (főleg András, Miklós, Luca) egyenként egy sor perióduszáró és -kezdő szokás (ajándékozás), termékenységvarázsló és házasságjósló praktika kacsolódik. Az ünnepkor legfontosabb napja december 24-e, karácsony vigíliája. Térségünkben a 20. század elejétől ekkortól ajándékozzák meg a felnőttek a gyerekeket karácsonyfával és egyéb ajándékokkal. Az ünnephez kapcsolódik a betlehemezés, kántálás, mendikálás, valamint katolikus vidékeken e nap éjféli miséjén tudták kipróbálni a Luca napjától (december 13.) készített lucaszéket (erre állva a templomban felismerhetőek voltak ugyanis a falu boszorkányai). A vízkereszthez, az ekkor szokásos házszentelésen túlmenően egy énekes dramatikus, köszöntéssel egybekötött szokás, a háromkirályjárás is kapcsolódik. Ir.: Khín Antal: Lucaszékek a Csallóközben (Ethnographia 1941); Manga János: Ünnepek és szokások a nyitramegyei Menyhén (1942); Manga János: Szlovák kapcsolatok a palóc karácsonyi szokásokban (Ethnographia 1948).
Karátsony Imre
(* 1928. jún. 24. Réte, † 1985. ápr. 3. Pozsony) Zenepedagógus, karnagy. Rétén nevelkedett. Szencen, Komáromban, Érsekújvárott és Pozsonyban tanult. A karnagyképzőt a pozsonyi Kerületi Népművelési Intézetben végezte el. 1951-ben Bátorkeszire került, haláláig a magyar tannyelvű alapiskola pedagógusa volt. Kezdetben felső tagozatos tanulókból alapított éneklőcsoportot....megnyit →
(* 1928. jún. 24. Réte, † 1985. ápr. 3. Pozsony) Zenepedagógus, karnagy. Rétén nevelkedett. Szencen, Komáromban, Érsekújvárott és Pozsonyban tanult. A karnagyképzőt a pozsonyi Kerületi Népművelési Intézetben végezte el. 1951-ben Bátorkeszire került, haláláig a magyar tannyelvű alapiskola pedagógusa volt. Kezdetben felső tagozatos tanulókból alapított éneklőcsoportot....megnyit →
Részletek
Karátsony Imre (csa)
(* 1928. jún. 24. Réte, † 1985. ápr. 3. Pozsony) Zenepedagógus, karnagy. Rétén nevelkedett. Szencen, Komáromban, Érsekújvárott és Pozsonyban tanult. A karnagyképzőt a pozsonyi Kerületi Népművelési Intézetben végezte el. 1951-ben Bátorkeszire került, haláláig a magyar tannyelvű alapiskola pedagógusa volt. Kezdetben felső tagozatos tanulókból alapított éneklőcsoportot. 1958-tól foglalkozott aktívan karvezetéssel. Alapító és élete végéig állandó tagja volt a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának. – Ir. A bátorkeszi alapiskola 50 éve (2001).