Lexicon

1964-ben Alsókálosa és Felsőkálosa egyesítésével létrejött község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence É-i részén, a Kálosa-patak völgyében, Tornaljától Ny-ra. L: [2011] – 735, ebből 484 (65,9%) magyar, 103 (14,0%) szlovák, 97 (13,2%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 588 (80,0%) magyar, 97 (13,2%) szlovák, 1 (0,1%) roma. V: [2011] – 515 r. k., 107 ref., 2 ev., 1 gör. kat. – A 21. sz. elején 1–4. évf.-os vegyes, szlovák–magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.

Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi érchegység D-i részén, a Túróc-patak völgyében, Jolsvától DNy-ra. L: [1921] – 776, ebből 670 (86,3%) szlovák, 89 (11,5%) magyar; [2011] – 794, ebből 674 (84,9%) szlovák, 8 (1,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 682 (85,9%) szlovák, 13 (1,6%) magyar. V: [2011] – 324 ev., 126 r. k., 5 ref., 5 gör. kat. – Ev. temploma a 13. sz.-ban épült román stílusban, a 17. sz.-ban reneszánsz, 1716-ban és 1785-ben barokk stílusban építették át; mellette a 19. sz. elején emelt rokokó-klasszicista harangtorony áll.

Község az Érsekújvári járásban, az Ipolymenti-hátság D-i részén, a Helembai-hegység (Burda-hegy) Ny-i lábánál, a Garam folyó torkolatánál, Párkánytól É–ÉK-re, a szlovák–magyar határ mentén. L: [1921] – 1394, ebből 1235 (88,6%) magyar, 108 (7,7%) szlovák; [2011] – 1365, ebből 877 (64,2%) magyar, 398 (29,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1034 (75,8%) magyar, 149 (10,9%) szlovák. V: [2011] – 990 r. k., 33 ref., 7 gör. kat., 6 ev. – R. k. (Szt. Mihály-) temploma 1734-ben épült barokk stílusban, 1840–42 között klasszicista stílusban alakították át. 1994-ben avatták fel a ~i születésű Gyurcsó István költő szobrát, akinek emlékére a faluban 1995 óta évente megrendezik a Gyurcsó István Emléknapot, a szlovákiai magyar költészet napját. 2002 óta jelenik meg a Kövesdi Szó c. lap. ~től DK-re a Duna partján fekvő Kovácspatak kedvelt kiránduló- és üdülőhely; a Helembai-hegységhez tartozó Kovácspataki-dombokat egyedülálló növény- és állatvilága miatt 1966-ban 364 ha-on természetvédelmi területté nyilvánították.

Garamkövesd – Bátori Sulcz Bódog emléktáblája (GJ)

Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz K-i peremén, a Vág-Duna jobb partján, Komáromtól ÉNy-ra. L: [1921] – 2377, ebből 2313 (97,3%) magyar, 55 (2,3%) szlovák; [2011] – 1929, ebből 1334 (69,2%) magyar, 407 (21,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1493 (77,4%) magyar, 251 (13,0%) szlovák. V: [2011] – 1283 r. k., 112 ref., 35 ev., 2 gör. kat. – Magyar lakosainak egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. A csehszlovákiai magyar ifjúsági klubok 1968-ban itt rendezték meg a IV. Nyári Ifjúsági Találkozót. R. k. (Szt. Vendel-) temploma 1755-ben barokk stílusban épült, 1870-ben neoklasszicista stílusban alakították át. A határának É-i részén található Kissziget értékes vízimadarai miatt 1952 óta 11,6 ha-on természetvédelmi terület. Határának egykor a Vág-Duna bal partjára is átnyúló részét 1969-ben az újonnan létrehozott Vágfüzeshez csatolták. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Lőrincz Gyula Alapiskola Keszegfalva) rendelkezett.

Kéménd − világháborús emlékmű (UZs)

Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garam folyó jobb parti teraszán, Párkánytól ÉNy-ra. L: [1921] – 1927, ebből 1878 (97,5%) magyar, 18 (0,9%) szlovák; [2011] – 1523, ebből 1179 (77,4%) magyar, 250 (16,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1309 (85,9%) magyar, 115 (7,6%) szlovák. V: [2011] – 1232 r. k., 22 ref., 1 ev. – R. k. (Urunk mennybemenetele) temploma a 18. sz. közepén késő barokk stílusban épült. A Kiskukoricás dűlőben rézkori, népvándorlás kori és 10–11. sz.-i település maradványait, a Várhegy nevű dűlőben bronzkori és Korai Árpád-kori föld-fa vár maradványait és sáncait tárták fel. Határának D-i részén 1953-ban 22 ha-on természetvédelmi területet hoztak létre (Kéméndi sósok). Az Alsó-Garam menti ún. kurtaszoknyás hatfalu egyike, a csehszlovákiai magyar ifjúsági klubok 1969-ben itt rendezték meg az V. Nyári Ifjúsági Találkozót. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Petőfi Sándor Alapiskola) rendelkezett. – Ir. Liszka József (összeállította): „Kurtaszoknyás hatfalu.” Dolgozatok Kéménd község néprajzából (1988); Sztyahula László: Kéméndi képes krónika (2006); Resko Sándor: Kéménd (I. Ősi örökségünk) (2006).

Kéménd – az 1848-as emlékmű (GJ)

Kurtaszoknyás népviselet (KK)

Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly jobb oldali mellékpatakjának völgyében, Nagykürtöstől DNy-ra. L: [1921] – 252, ebből 200 (79,4%) magyar, 37 (14,7%) szlovák; [2011] – 354, ebből 241 (68,1%) magyar, 108 (30,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 281 (79,4%) magyar, 69 (19,5%) szlovák. V: [2011] – 336 r. k., 3 ev., 2 ref. – R. k. (Szt. Márton-) temploma 1824-ben klasszicista stílusban épült.

Kohidgyarmat − templom (GJ)

Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföld K-i részén, a Garam folyó jobb partján, a Párizs-patak torkolatánál, Párkánytól ÉNy-ra. L: [1921] – 1502, ebből 1479 (98,5%) magyar, 12 (0,8%) szlovák; [2011] – 1034, ebből 875 (84,6%) magyar, 121 (11,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 922 (89,2%) magyar, 72 (7,0%) szlovák. V: [2011] – 925 r. k., 25 ref., 6 ev. – R. k. (Szt. Móric-) temploma 1746-ban barokk stílusban épült. A község belterületén korai és középső bronzkori urnasírokat tártak fel. Az Alsó-Garam menti ún. kurtaszoknyás hatfalu egyike.

Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Vág folyó bal partján, Érsekújvártól Ny–DNy-ra. L: [1921] – 1801, ebből 1795 (99,7%) magyar, 1 (0,1%) szlovák; [2011] – 918, ebből 689 (75,1%) magyar, 158 (17,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 698 (76,0%) magyar, 139 (15,1%) szlovák. V: [2011] – 503 ref., 216 r. k., 8 ev., 4 gör. kat. – Magyar lakosainak egy részét a lakosságcsere keretében 1948-ban áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. Ref. temploma 1787-ben épült egy korábbi fatemplom helyén.