Kalligram
Irodalmi és művelődési folyóirat (Pozsony, 1992). Alcíme: Művészet és Gondolat. Havonta jelenik meg a Kalligram Könyv- és Lapkiadó gondozásában. A közép-európai népek, nemzetek irodalmáról, művészetéről, társadalomtudományáról és közgondolkodásáról ad képet. 2004-től tartalmában és formájában megváltozott. Tematikusan szerkesztett, magazin jellegűvé vált a folyóirat, főleg magyarországi,...megnyit →
Irodalmi és művelődési folyóirat (Pozsony, 1992). Alcíme: Művészet és Gondolat. Havonta jelenik meg a Kalligram Könyv- és Lapkiadó gondozásában. A közép-európai népek, nemzetek irodalmáról, művészetéről, társadalomtudományáról és közgondolkodásáról ad képet. 2004-től tartalmában és formájában megváltozott. Tematikusan szerkesztett, magazin jellegűvé vált a folyóirat, főleg magyarországi,...megnyit →
Részletek
A Kalligram folyóirat címlapja (FI)
Irodalmi és művelődési folyóirat (Pozsony, 1992). Alcíme: Művészet és Gondolat. Havonta jelenik meg a Kalligram Könyv- és Lapkiadó gondozásában. A közép-európai népek, nemzetek irodalmáról, művészetéről, társadalomtudományáról és közgondolkodásáról ad képet. 2004-től tartalmában és formájában megváltozott. Tematikusan szerkesztett, magazin jellegűvé vált a folyóirat, főleg magyarországi, cseh és külföldi szerzőkkel. 2005-től a folyóirat áttért a kéthavonkénti megjelenésre. – Szerk. Grendel Lajos (1992); Hizsnyai Zoltán (1994); Csehy Zoltán (2004); Németh Zoltán (2007); Mészáros Sándor (2008).
Kalligram Alapítvány
Részletek
Kulturális, közművelődési, tájékoztatási, oktatási, szakmai intézmény (Pozsony, 1997–2011). Célja a közép-európai régió kulturális, művelődési és tudományos kapcsolatainak támogatása, oktatási programok szervezése, művész- és tudóstalálkozók, szimpóziumok szervezése, jogi elemzések készítése. – Vezető: Prikler Lídia (1997).
Kalligram Könyv- és Lapkiadó
Konyv- és lapkiadó (Pozsony, 1991). Az 1992-es budapesti könyvhéten néhány kiadvánnyal mutatkozott be, de a 90-es évek közepén már 50 publikációt jelentetett meg évente. A szlovákiai magyar szerzőkön kívül magyarországi, szlovák, cseh, lengyel, szerb és osztrák írókat is bemutat. Programjában a szépirodalom mellett megkülönböztetett...megnyit →
Konyv- és lapkiadó (Pozsony, 1991). Az 1992-es budapesti könyvhéten néhány kiadvánnyal mutatkozott be, de a 90-es évek közepén már 50 publikációt jelentetett meg évente. A szlovákiai magyar szerzőkön kívül magyarországi, szlovák, cseh, lengyel, szerb és osztrák írókat is bemutat. Programjában a szépirodalom mellett megkülönböztetett...megnyit →
Részletek
Konyv- és lapkiadó (Pozsony, 1991). Az 1992-es budapesti könyvhéten néhány kiadvánnyal mutatkozott be, de a 90-es évek közepén már 50 publikációt jelentetett meg évente. A szlovákiai magyar szerzőkön kívül magyarországi, szlovák, cseh, lengyel, szerb és osztrák írókat is bemutat. Programjában a szépirodalom mellett megkülönböztetett helyet biztosít a társadalomtudományoknak. A kortárs magyar próza és költészet a kiadói program részét képezi. Könyvsorozataiban (29 könyvsorozata van) olyan műveket jelentet meg, amelyek hiányoznak a magyar könyvpiacról. A Csallóközi Kiskönyvtár sorozatban (Koncsol László szerkesztésében) a régióról szóló hely- és művelődéstörténeti műveket adja ki. A Mercurius Könyvek sorozat a szlovákiai magyarság történetének sorsfordulóira, ill. jelenlegi problémáira összpontosít. A Tegnap és ma sorozatban kortárs magyar írókat bemutató kismonográfiák, A XX. századi amerikai próza sorozatban a posztmodern irodalom legfontosabb művei jelennek meg. A Dominó Könyvek sorozat a közép-európai gondolat erősítését tűzte ki célul, a térség legjobb szakembereinek bevonásával. A Visegrádi Könyvek sorozatot a magyaron kívül más nyelveken is kiadta. 1991 és 2003 között kb. 300 művet jelentettek meg, 2001-től erőteljesen növekedett a más nyelvű (szlovák, esetenként cseh, angol) kiadványok száma. A kiadó felvállalta a különböző zsánerű (politikai, esztétikai, filozófiai stb.) sikerkönyvek más nyelvű kiadását is. Gazdagon illusztrált gyermekkönyveket is megjelentet. 1992-től kiadja a Kalligram magyar nyelvű irodalmi és művészeti folyóiratot; 1997-ben OS névvel társadalomtudományi havilapot indított szlovák nyelven, 2004-től pedig gondozásában jelenik meg az Anthropos című, szlovák nyelvű filozófiai folyóirat. Mo.-on a Pesti Kalligram Könyvkiadó és Könyvterjesztő Kft.-én keresztül van jelen. – Vezető: Szigeti László (1991).
Kálna
-> Garamkálna; Kálna (Kalná nad Hronom)
1960-ban Nagykálna és Kiskálna egyesítésével létrejött község a Lévai járásban, a Kisalföld ÉK-i részén, a Garam folyó jobb partján, Lévától Ny-ra. L: [2011] – 2022, ebből 1631 (80,7%) szlovák, 283 (14,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1589 (78,6%) szlovák, 285 (14,1%) magyar. V: [2011]...megnyit →
1960-ban Nagykálna és Kiskálna egyesítésével létrejött község a Lévai járásban, a Kisalföld ÉK-i részén, a Garam folyó jobb partján, Lévától Ny-ra. L: [2011] – 2022, ebből 1631 (80,7%) szlovák, 283 (14,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1589 (78,6%) szlovák, 285 (14,1%) magyar. V: [2011]...megnyit →
Részletek
1960-ban Nagykálna és Kiskálna egyesítésével létrejött község a Lévai járásban, a Kisalföld ÉK-i részén, a Garam folyó jobb partján, Lévától Ny-ra. L: [2011] – 2022, ebből 1631 (80,7%) szlovák, 283 (14,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1589 (78,6%) szlovák, 285 (14,1%) magyar. V: [2011] – 1070 r. k., 240 ev., 138 ref., 12 gör. kat. – Ir. Reško, Alexander: Kalná nad Hronom. Na dôležitých krajinských komunikáciách 1209–2009 (2009)
Kalná
Részletek
1960-ban Garamkálna néven Kiskálnával egyesített község a Lévai járásban, a Kisalföld ÉK-i részén, a Garam folyó jobb partján, Lévától Ny-ra. L: [1921] – 1040, ebből 981 (94,3%) magyar, 31 (3,0%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 664 r. k., 318 ref., 38 izr., 18 ev. Magyar lakosságának egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. R. k. (Szt. Péter és Pál-) temploma 1733-ban épült barokk stílusban, 1866-ban neoklasszicista stílusban alakították át; 1888-ban emelt, 1944 óta azonban romokban álló ref. templomát a 21. sz. elején újították fel.
Kalná nad Hronom
-> Garamkálna; Kálna (Kalná nad Hronom)
1960-ban Nagykálna és Kiskálna egyesítésével létrejött község a Lévai járásban, a Kisalföld ÉK-i részén, a Garam folyó jobb partján, Lévától Ny-ra. L: [2011] – 2022, ebből 1631 (80,7%) szlovák, 283 (14,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1589 (78,6%) szlovák, 285 (14,1%) magyar. V: [2011]...megnyit →
1960-ban Nagykálna és Kiskálna egyesítésével létrejött község a Lévai járásban, a Kisalföld ÉK-i részén, a Garam folyó jobb partján, Lévától Ny-ra. L: [2011] – 2022, ebből 1631 (80,7%) szlovák, 283 (14,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1589 (78,6%) szlovák, 285 (14,1%) magyar. V: [2011]...megnyit →
Részletek
1960-ban Nagykálna és Kiskálna egyesítésével létrejött község a Lévai járásban, a Kisalföld ÉK-i részén, a Garam folyó jobb partján, Lévától Ny-ra. L: [2011] – 2022, ebből 1631 (80,7%) szlovák, 283 (14,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1589 (78,6%) szlovák, 285 (14,1%) magyar. V: [2011] – 1070 r. k., 240 ev., 138 ref., 12 gör. kat. – Ir. Reško, Alexander: Kalná nad Hronom. Na dôležitých krajinských komunikáciách 1209–2009 (2009)
Kalnica
Részletek
1960-ban Garamkálna néven Nagykálnával egyesített község a Lévai járásban, a Kisalföld ÉK-i részén, a Garam folyó jobb partján, Lévától Ny-ra. L: [1921] – 454, ebből 378 (83,3%) magyar, 39 (8,6%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 230 r. k., 198 ref., 13 izr., 10 ev. A második vh. után magyar lakosságának közel egynegyedét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. A Majthényi-kastély a 18. sz. közepén barokk, ref. temploma 1799–1806 között klasszicista stílusban épült.
Kálniczky Géza
(* 1862. ápr. 7. Sátoraljaújhely, † 1938. nov. 23. Kassa) Történész, jogtudományi szakíró. Tanulmányai befejeztével bíróként működött Kassán, 1918 előtt kassai és budapesti lapokban, majd a Jogtudományi Közlönyben, 1918 után a Csehszlovák Jogban publikált. Tagja volt a Kazinczy Társaságnak és a Masaryk Akadémiának. – Fm. Charousek emlékezete (1914); Tompa...megnyit →
(* 1862. ápr. 7. Sátoraljaújhely, † 1938. nov. 23. Kassa) Történész, jogtudományi szakíró. Tanulmányai befejeztével bíróként működött Kassán, 1918 előtt kassai és budapesti lapokban, majd a Jogtudományi Közlönyben, 1918 után a Csehszlovák Jogban publikált. Tagja volt a Kazinczy Társaságnak és a Masaryk Akadémiának. – Fm. Charousek emlékezete (1914); Tompa...megnyit →
Részletek
(* 1862. ápr. 7. Sátoraljaújhely, † 1938. nov. 23. Kassa) Történész, jogtudományi szakíró. Tanulmányai befejeztével bíróként működött Kassán, 1918 előtt kassai és budapesti lapokban, majd a Jogtudományi Közlönyben, 1918 után a Csehszlovák Jogban publikált. Tagja volt a Kazinczy Társaságnak és a Masaryk Akadémiának. – Fm. Charousek emlékezete (1914); Tompa és Reményi (tan., 1917); Mikszáth Kálmán diákévei Rimaszombatban (tan., 1925); A kassai ítélőtábla története, uo. 1929; Régi iglói diákélet tan., Igló 1930; Visszaemlékezés a régi jogászélet-re, Csehszlovák Jog (1932); Kassa – Rákóczi városa (tan., 1939). – Ir. Wildmann Jenő: Kálniczky Géza hetvenéves (Csehszlovák Jog, 1932); Rejtő István: Mikszáth Kálmán, a rimaszombati diák (1959); Gyüre Lajos serk.: A magyar kultúra 50 éve Kelet-Szlovákiában (1968).
Kalonda (Kalonda)
Részletek
Község a Losonci járásban, a Losonci-medence D-i részén, az Ipoly folyó bal partján, Losonctól D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 358, ebből 287 (80,2%) magyar, 57 (15,9%) szlovák; [2011] – 216, ebből 116 (53,7%) magyar, 78 (36,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 127 (58,8%) magyar, 67 (31,0%) szlovák. V: [2011] – 169 r. k., 9 ev., 2 ref. – R. k. (Szt. Imre-) temploma 1854-ben klasszicista stílusban épült, falumúzeumát 1986-ban hozták létre.
Kaloša
-> Kálosa (Kaloša)
1964-ben Alsókálosa és Felsőkálosa egyesítésével létrejött község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence É-i részén, a Kálosa-patak völgyében, Tornaljától Ny-ra. L: [2011] – 735, ebből 484 (65,9%) magyar, 103 (14,0%) szlovák, 97 (13,2%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 588 (80,0%) magyar, 97 (13,2%) szlovák, 1...megnyit →
1964-ben Alsókálosa és Felsőkálosa egyesítésével létrejött község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence É-i részén, a Kálosa-patak völgyében, Tornaljától Ny-ra. L: [2011] – 735, ebből 484 (65,9%) magyar, 103 (14,0%) szlovák, 97 (13,2%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 588 (80,0%) magyar, 97 (13,2%) szlovák, 1...megnyit →
Részletek
1964-ben Alsókálosa és Felsőkálosa egyesítésével létrejött község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence É-i részén, a Kálosa-patak völgyében, Tornaljától Ny-ra. L: [2011] – 735, ebből 484 (65,9%) magyar, 103 (14,0%) szlovák, 97 (13,2%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 588 (80,0%) magyar, 97 (13,2%) szlovák, 1 (0,1%) roma. V: [2011] – 515 r. k., 107 ref., 2 ev., 1 gör. kat. – A 21. sz. elején 1–4. évf.-os vegyes, szlovák–magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.