Kádek Gábor
(* 1948. máj. 2. Garamkálna) Újságíró, szerkesztő. 1967-ben érettségizett az ipolysági mezőgazdasági szakközépiskolában. 1967—70 között a pusztapáti földműves szövetkezet üzemgazdásza. 1970–1986 között a Szabad Földműves, 1986– 1990-ben az Új Szó, 1990–2001 között a Szabad Újság szerkesztője, majd 1991-től 2000-ig a Jó Gazda főszerkesztője volt. Mezőgazdasági tárgyú...megnyit →
(* 1948. máj. 2. Garamkálna) Újságíró, szerkesztő. 1967-ben érettségizett az ipolysági mezőgazdasági szakközépiskolában. 1967—70 között a pusztapáti földműves szövetkezet üzemgazdásza. 1970–1986 között a Szabad Földműves, 1986– 1990-ben az Új Szó, 1990–2001 között a Szabad Újság szerkesztője, majd 1991-től 2000-ig a Jó Gazda főszerkesztője volt. Mezőgazdasági tárgyú...megnyit →
Részletek
Kadek Gabor (FI)
(* 1948. máj. 2. Garamkálna) Újságíró, szerkesztő. 1967-ben érettségizett az ipolysági mezőgazdasági szakközépiskolában. 1967—70 között a pusztapáti földműves szövetkezet üzemgazdásza. 1970–1986 között a Szabad Földműves, 1986– 1990-ben az Új Szó, 1990–2001 között a Szabad Újság szerkesztője, majd 1991-től 2000-ig a Jó Gazda főszerkesztője volt. Mezőgazdasági tárgyú cikkeket, riportokat, tudósításokat írt. – Fm. Meződazdasági termelési alapismeretek. Írta V. Krejči, ford. K.G. (1986). – Ir. Ki kicsoda Kassától—Prágáig? (1993).
Kadosa Pál 1.
(* 1881. márc. 18. Mohol, † ?) Bankár, közgazdász, író. A gimnáziumot Szegeden, a felső kereskedelmi iskolát Budapesten végezte. 1910-ben a pozsonyi Nyugatmagyarországi Bank alkalmazottja lett; az 1918-as államfordulat után is Pozsonyban maradt, magas beosztásokban működött a Duna Bankban. – A közgazdasági és pénzügyi sajtóban...megnyit →
(* 1881. márc. 18. Mohol, † ?) Bankár, közgazdász, író. A gimnáziumot Szegeden, a felső kereskedelmi iskolát Budapesten végezte. 1910-ben a pozsonyi Nyugatmagyarországi Bank alkalmazottja lett; az 1918-as államfordulat után is Pozsonyban maradt, magas beosztásokban működött a Duna Bankban. – A közgazdasági és pénzügyi sajtóban...megnyit →
Részletek
(* 1881. márc. 18. Mohol, † ?) Bankár, közgazdász, író. A gimnáziumot Szegeden, a felső kereskedelmi iskolát Budapesten végezte. 1910-ben a pozsonyi Nyugatmagyarországi Bank alkalmazottja lett; az 1918-as államfordulat után is Pozsonyban maradt, magas beosztásokban működött a Duna Bankban. – A közgazdasági és pénzügyi sajtóban már 1918 előtt publikált, akkor és később könyve is megjelent. A Masaryk Akadémia tud. osztályának tagja volt. A Kazinczy Társaság és a Prágai Magyar Hírlap által 1931-ben szervezett nagyméretű ir. és tud. pályázaton „Kadosa Pál-díj” (5000 korona) is szerepelt. – Fm. A kultúra hatása a kereskedelemre (pályamunka Beck Józseffel együtt, 1906); Áralakulás, árképződmény (1935).
Kadosa Pál 2.; Veisz
(* 1903. szept. 6. Léva, † 1983. márc. 30. Budapest) Zeneszerző, zongoraművész, zenepedagógus. Zongorázni tanult, érettségi után (1921) a Liszt Ferenc Zeneakadémián folytatta tanulmányait; zongorajátékot Székely Arnoldnál, Keleti Lilinél, kamarajátékot Weiner Leónál, zeneszerzést Kodály Zoltánnál tanult. Festett és rajzolt is. A főiskolán 1927-ben szerzett diplomát....megnyit →
(* 1903. szept. 6. Léva, † 1983. márc. 30. Budapest) Zeneszerző, zongoraművész, zenepedagógus. Zongorázni tanult, érettségi után (1921) a Liszt Ferenc Zeneakadémián folytatta tanulmányait; zongorajátékot Székely Arnoldnál, Keleti Lilinél, kamarajátékot Weiner Leónál, zeneszerzést Kodály Zoltánnál tanult. Festett és rajzolt is. A főiskolán 1927-ben szerzett diplomát....megnyit →
Részletek
Kadosa Pál (csa)
(* 1903. szept. 6. Léva, † 1983. márc. 30. Budapest) Zeneszerző, zongoraművész, zenepedagógus. Zongorázni tanult, érettségi után (1921) a Liszt Ferenc Zeneakadémián folytatta tanulmányait; zongorajátékot Székely Arnoldnál, Keleti Lilinél, kamarajátékot Weiner Leónál, zeneszerzést Kodály Zoltánnál tanult. Festett és rajzolt is. A főiskolán 1927-ben szerzett diplomát. Alapítója volt a Modern Magyar Muzsikusok zenei csoportosulásának (1928), később ez beolvadt az Új Magyar Zeneegyesületbe, amely az International Gesellschaft für Neue Musik tagszervezeteként működött. 1945−1949 között a Művelődési Tanács elnökhelyettese, elnökségi tagja, A Magyar Zeneművészek Szövetségének többször ügyvezető elnöke volt. A volt Szerzői Jogvédő Hivatal elnöke, a Londoni Royal Academy of Music tiszteletbeli tagja, a Deutsche Akademie der Künste tagjává választotta. 1927-től 1943-ig a Fodor Zeneiskolában, 1943−1944 között a Goldmark Zeneiskolában tanított, majd munkaszolgálatos lett. A Zeneakadémián 1945-től zongoratanár, 1948-tól haláláig a zongoratanszék vezetője volt. Komponált zenekari, zongora- és hegedűversenyeket, operát, kórusműveket és dalokat, instruktív zongoraműveket. – A Csemadok OT és a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társasága további helyi társrendezőkkel 1993-tól a hazai amatőr zongoristáknak kétévenként zongoraversenyt rendez Léván Kadosa Pál Zongoraverseny címen. – Díjak: Kossuth-díj (1950, 1975 ); Érdemes művész (1953); Erkel Ferenc-díj (1955, 1962); Kiváló művész (1963). – Fm. Huszti kaland (opera, 1950); 8 szimfónia (1942−1968); Kamaraszimfónia 13 hangszerre (1929); 4 zongoraverseny (1931−1966); 2 hegedűverseny (1. 1932, átdolg. 1960; 2. 1940–1941, átdolg. 1956); Versenymű vonósnégyesre és kiszenekarra (1936) és más versenyművek; kísérőzenék; kamarazene; vokálisművek; kantáták; kórusművek; Beethoven és Magyarország (tan., 1952); Emlékezés Bartókra (tan., Új Zenei Szemle, 1955); Diszkográfia (CD, önálló album, 2001). – Ir. Dalos Anna: Kadosa Pál (2003); Bónis Ferenc: Kadosa Pál (1965); Breuer János: Tizenhárom óra Kadosa Pállal (1978).
Kajal
-> Nemeskajal (Kajal)
Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Vág folyó jobb parti síkságán, Galántától K-re. L: [1921] – 1506, ebből 1490 (98,9%) magyar, 9 (0,6%) szlovák; [2011] – 1499, ebből 891 (59,4%) magyar, 496 (33,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 929 (62,0%) magyar,...megnyit →
Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Vág folyó jobb parti síkságán, Galántától K-re. L: [1921] – 1506, ebből 1490 (98,9%) magyar, 9 (0,6%) szlovák; [2011] – 1499, ebből 891 (59,4%) magyar, 496 (33,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 929 (62,0%) magyar,...megnyit →
Részletek
Nemeskajal – r. k. (Szentolvasó Királynője) templom (GJ)
Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Vág folyó jobb parti síkságán, Galántától K-re. L: [1921] – 1506, ebből 1490 (98,9%) magyar, 9 (0,6%) szlovák; [2011] – 1499, ebből 891 (59,4%) magyar, 496 (33,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 929 (62,0%) magyar, 446 (29,8%) szlovák. V: [2011] – 1067 r. k., 92 ev., 7 gör. kat., 6 ref. – Magyar lakosainak egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. R. k. (Szentolvasó Királynője) temploma a 16. sz.-ban reneszánsz stílusban épült, 1750-ben barokkosították; neogótikus stílusú ev. templomát 1898-ban emelték. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Pukkai László (összeállította): Nemeskajal község története (1997).
Kalas György
(* 1944. máj. 4. Alsóvály) Gépészmérnök, egyetemi docens. A Kassai Műszaki Főiskolán szerzett oklevelet (1968), 1974-ben a prágai Cseh Műegyetemen vett részt posztgraduális, 1984-ben a pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetemen tudományos képzésben. 1980-tól a kassai Műszaki Egyetem Építészeti Kara Épületgépészeti Tanszékének docense. 1996-tól az MTA...megnyit →
(* 1944. máj. 4. Alsóvály) Gépészmérnök, egyetemi docens. A Kassai Műszaki Főiskolán szerzett oklevelet (1968), 1974-ben a prágai Cseh Műegyetemen vett részt posztgraduális, 1984-ben a pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetemen tudományos képzésben. 1980-tól a kassai Műszaki Egyetem Építészeti Kara Épületgépészeti Tanszékének docense. 1996-tól az MTA...megnyit →
Részletek
(* 1944. máj. 4. Alsóvály) Gépészmérnök, egyetemi docens. A Kassai Műszaki Főiskolán szerzett oklevelet (1968), 1974-ben a prágai Cseh Műegyetemen vett részt posztgraduális, 1984-ben a pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetemen tudományos képzésben. 1980-tól a kassai Műszaki Egyetem Építészeti Kara Épületgépészeti Tanszékének docense. 1996-tól az MTA köztestületi tagja. Munkásságát több kitüntetéssel, elismerő oklevéllel jutalmazták. – Fm. Vetranie a klimatizácia (1993).
Kalász (Klasov)
Község a Nyitrai járásban, a Zsitvamenti-hátságon, a Zoboralján,Nyitrától K–DK-re. L: [1921] – 813, ebből 606 (74,5%) magyar, 176 (21,6%) szlovák; [2011] – 1241, ebből 747 (60,2%) szlovák, 421 (33,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 719 (57,9%) szlovák, 435 (35,1%) magyar. V: [2011] – 1108...megnyit →
Község a Nyitrai járásban, a Zsitvamenti-hátságon, a Zoboralján,Nyitrától K–DK-re. L: [1921] – 813, ebből 606 (74,5%) magyar, 176 (21,6%) szlovák; [2011] – 1241, ebből 747 (60,2%) szlovák, 421 (33,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 719 (57,9%) szlovák, 435 (35,1%) magyar. V: [2011] – 1108...megnyit →
Részletek
Község a Nyitrai járásban, a Zsitvamenti-hátságon, a Zoboralján,Nyitrától K–DK-re. L: [1921] – 813, ebből 606 (74,5%) magyar, 176 (21,6%) szlovák; [2011] – 1241, ebből 747 (60,2%) szlovák, 421 (33,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 719 (57,9%) szlovák, 435 (35,1%) magyar. V: [2011] – 1108 r. k., 3 ev., 1 gör kat. – Régebbi alapokon álló r. k. (Szűz Mária neve) temploma 1828-ban klasszicista, a Weisz-kastély 1866-ban neogótikus stílusban épült, falumúzeuma 1970-ben létesült. 1976–96 között közigazgatásilag hozzá tartozott Babindál.
kalendáris szokások
Részletek
Más szóval a naptári ünnepekhez kapcsolódó szokásoknak mondjuk őket, s alapvetően az egyházi év jeles ünnepeihez kapcsolódnak. Általában a téli, tavaszi, nyári és őszi ünnepkör szokásaira bontjuk őket. Térségünkben a legjelentősebbek a (téli) karácsonyi szokáskör és a (tavaszi) húsvéti szokáskör.
Kalinčiakovo
-> Hontvarsány; Varsány (Kalinčiakovo)
1976-ban Lévahoz csatolt község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság ÉNy-i részén, a Szikince-patak völgyében, Lévától DK-re. L: [1921] – 337, ebből 263 (78,0%) magyar, 74 (22,0%) szlovák; [1970] 579, ebből 470 (81,2%) szlovák, 107 (18,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 240 r. k., 75...megnyit →
1976-ban Lévahoz csatolt község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság ÉNy-i részén, a Szikince-patak völgyében, Lévától DK-re. L: [1921] – 337, ebből 263 (78,0%) magyar, 74 (22,0%) szlovák; [1970] 579, ebből 470 (81,2%) szlovák, 107 (18,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 240 r. k., 75...megnyit →
Részletek
Hontvarsány − ref. templom (MÁ)
1976-ban Lévahoz csatolt község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság ÉNy-i részén, a Szikince-patak völgyében, Lévától DK-re. L: [1921] – 337, ebből 263 (78,0%) magyar, 74 (22,0%) szlovák; [1970] 579, ebből 470 (81,2%) szlovák, 107 (18,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 240 r. k., 75 ref., 11 ev., 11 izr. – A 19. sz.-ban részben szlovákokkal újranépesített ~ 20. sz. elején magát még nagyrészt magyarnak valló lakossága a sz. második felére túlnyomórészt szlovákká vált. Ref. temploma a 12. sz. közepén román, r. k. (Jézus szíve) kápolnája 1901-ben szecessziós stílusban épült; a 18. sz.-ban emelt barokk kastélyát 1820 körül klasszicista stílusban alakították át. Margita-Ilona nevű termálfürdője kedvelt üdülőhely.
Kalinkovo
-> Szemet (Kalinkovo)
Község a Szenci járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, a Duna partján, Somorjától ÉNy-ra. L: [1921] – 465, ebből 463 (99,6%) magyar, 1 (0,2%) szlovák; [2011] – 1170, ebből 849 (72,6%) szlovák, 296 (25,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 846 (72,3%) szlovák, 295...megnyit →
Község a Szenci járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, a Duna partján, Somorjától ÉNy-ra. L: [1921] – 465, ebből 463 (99,6%) magyar, 1 (0,2%) szlovák; [2011] – 1170, ebből 849 (72,6%) szlovák, 296 (25,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 846 (72,3%) szlovák, 295...megnyit →
Részletek
Község a Szenci járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, a Duna partján, Somorjától ÉNy-ra. L: [1921] – 465, ebből 463 (99,6%) magyar, 1 (0,2%) szlovák; [2011] – 1170, ebből 849 (72,6%) szlovák, 296 (25,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 846 (72,3%) szlovák, 295 (25,2%) magyar. V: [2011] – 838 r. k., 23 ev., 6 gör. kat., 5 ref. – A második vh. után magyar lakosságának több mint felét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi és romániai szlovákok települtek. R. k. (Assisi Szt. Ferenc-) temploma 1910-ben neoromán stílusban épült, 1260 körül emelt román kori r. k. temploma az 1930-as évek óta romokban áll.
Kalita Gábor
(* 1950. nov. 5. Léva) Festő, reklámgrafikus, publicista. 1976–1981 között a pozsonyi Comenius Egyetemen, 1982–1985-ben a budapesti ELTE-n tanult újságírást. 1971–1988 között a Szabad Földműves szerkesztője, 1989 után szabadfoglalkozású képzőművész, művészeti író. 1995-ben Kubička Kucsera Klárával Kupola címmel építészeti lapot indított. Atelier Gabriel nevű...megnyit →
(* 1950. nov. 5. Léva) Festő, reklámgrafikus, publicista. 1976–1981 között a pozsonyi Comenius Egyetemen, 1982–1985-ben a budapesti ELTE-n tanult újságírást. 1971–1988 között a Szabad Földműves szerkesztője, 1989 után szabadfoglalkozású képzőművész, művészeti író. 1995-ben Kubička Kucsera Klárával Kupola címmel építészeti lapot indított. Atelier Gabriel nevű...megnyit →
Részletek
(* 1950. nov. 5. Léva) Festő, reklámgrafikus, publicista. 1976–1981 között a pozsonyi Comenius Egyetemen, 1982–1985-ben a budapesti ELTE-n tanult újságírást. 1971–1988 között a Szabad Földműves szerkesztője, 1989 után szabadfoglalkozású képzőművész, művészeti író. 1995-ben Kubička Kucsera Klárával Kupola címmel építészeti lapot indított. Atelier Gabriel nevű kiadói ügynöksége főleg képzőművészeti kiadványok készítésével foglalkozik. 1998-tól a Pozsonyi Műtermek kiállítássorozat szervezője, 2006-tól a Pozsonyi Magyar Galéria művészeti vezetője. Magyar és szlovák szakmai szervezetek tagja, csoportos kiállítások résztvevője.