Hulkó Márta
(* 1953. okt. 27. Komárom) Zenetörténész, egyetemi oktató. A pozsonyi konzervatóriumban érettségizett 1973-ban, ezt követően a Comenius Egyetem BTK-án zenetudomány szakot végzett (1978). 1979-ben doktorált, 1981-től az egyetem oktatója (1996-tól docense), 1999-től az SZTA Zenetudományi Intézetének is tudományos munkatársa. Kutatási területe a XVI.–XVII. századi zenekultúra...megnyit →
(* 1953. okt. 27. Komárom) Zenetörténész, egyetemi oktató. A pozsonyi konzervatóriumban érettségizett 1973-ban, ezt követően a Comenius Egyetem BTK-án zenetudomány szakot végzett (1978). 1979-ben doktorált, 1981-től az egyetem oktatója (1996-tól docense), 1999-től az SZTA Zenetudományi Intézetének is tudományos munkatársa. Kutatási területe a XVI.–XVII. századi zenekultúra...megnyit →
Részletek
Hulkó Márta (csa)
(* 1953. okt. 27. Komárom) Zenetörténész, egyetemi oktató. A pozsonyi konzervatóriumban érettségizett 1973-ban, ezt követően a Comenius Egyetem BTK-án zenetudomány szakot végzett (1978). 1979-ben doktorált, 1981-től az egyetem oktatója (1996-tól docense), 1999-től az SZTA Zenetudományi Intézetének is tudományos munkatársa. Kutatási területe a XVI.–XVII. századi zenekultúra a mai Szlovákia területén. – Fm: Tabulatura Vietoris saeculi 17. (1986); Hudobné pramene 17. storočia na území Slovenska (Ferenczi Ilonával, 1986); Ľubický spevník (1988); Hudobné pramene na území Slovenska (1996); Musikalische Kontakte zwischen Zips und Schlezien in 16. und 17. Jahrhundert (2003).
Hulvínky
Részletek
1965-ben Nagysallóhoz csatolt község a Lévai járásban, a Kisalföldön, a Garam folyó völgyében, Lévától D–DNy-ra. L: [1921] – 376, ebből 368 (97,9%) magyar; [1961] 411, ebből 224 (54,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 321 ref., 48 r. k., 6 izr., 1 ev. – A második vh. után, 1947-ben nagyrészt ref. vallású magyar lakosságának kétötödét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek.
Humenné
-> Homonna (Humenné)
Város és járási székhely az Alföld É-i nyúlványában, az Erdős-Kárpátok és a Vihorlát-hegység között, a Laborc folyó völgyében, Nagymihálytól É-ra. L: [1921] – 4218, ebből 2846 (67,5%) szlovák, 693 (16,4%) zsidó, 300 (7,1%) magyar, 76 (1,8%) ruszin; [2011] – 35 053, ebből 27 593...megnyit →
Város és járási székhely az Alföld É-i nyúlványában, az Erdős-Kárpátok és a Vihorlát-hegység között, a Laborc folyó völgyében, Nagymihálytól É-ra. L: [1921] – 4218, ebből 2846 (67,5%) szlovák, 693 (16,4%) zsidó, 300 (7,1%) magyar, 76 (1,8%) ruszin; [2011] – 35 053, ebből 27 593...megnyit →
Részletek
Város és járási székhely az Alföld É-i nyúlványában, az Erdős-Kárpátok és a Vihorlát-hegység között, a Laborc folyó völgyében, Nagymihálytól É-ra. L: [1921] – 4218, ebből 2846 (67,5%) szlovák, 693 (16,4%) zsidó, 300 (7,1%) magyar, 76 (1,8%) ruszin; [2011] – 35 053, ebből 27 593 (78,7%) szlovák, 2669 (7,6%) ruszin és ukrán, 818 (2,3%) roma, 191 (0,5%) cseh és morva, 61 (0,2%) magyar, 3 (0,01%) zsidó nemzetiségű A: [2011] – 26 107 (74,5%) szlovák, 3544 (10,1%) ruszin és ukrán, 931 (2,7%) roma, 189 (0,5%) cseh, 88 (0,3%) magyar, 2 (0,01%) jiddis. V: [2011] – 17 765 r. k., 7310 gör. kat., 1805 gör. kel., 316 ev., 141 jehovista, 125 ref., 6 izr. – Egykor országos vásárairól és kézműiparáról neves alföldi jellegű mezőváros volt, amely a 19. sz. második felében elveszített városi rangját 1960-ban kapta vissza. Legjelentősebb műemléke a régi vízivár helyén 1610-ben reneszánsz stílusban épült, majd a 18. sz.-ban barokk, a 20. sz. elején neobarokk stílusban átalakított Homonnai-, majd Andrássy-kastély, amely az 1960-ban alapított járási honismereti múzeum székhelye; parkjában a Kárpátok népi építészetét bemutató skanzen található. R. k. (Urunk színeváltozása) temploma a 14. sz.-ban, a ferencesek később barokkosított temploma és kolostora a 15. sz.-ban gótikus, gör. kat. temploma 1767-ben barokk-klasszicista, zsinagógája 1795-ben rokokó, r. k. (Fájdalmas Szűzanya) temploma 1891-ben szecessziós, ref. temploma a 19. sz. végén neogótikus stílusban épült, gör. kel. templomát 1995-ben emelték. A második vh. utáni erőteljes iparosítás következtében jelenleg jelentékeny vegyiparral, ezenkívül építőanyag- és élelmiszeriparral rendelkezik, s Felső-Zemplén gazdasági és kulturális központja. 1960-ban közigazgatásilag ~hoz csatolták Kurucfalvát (Kudlovce), 1971–90 között hozzá tartozott Várjeszenő (Jasenov), 1971–99 között Lácfalva (Lackovce).
Hunčík Péter
(* 1951. máj. 25. Ipolyság) Orvos, politológus, író, közíró, színházi dramaturg. A pozsonyi Comenius Egyetem Orvostudományi Karán szerzett orvosdoktori oklevelet 1976-ban (1981-ben általános orvostani, 1988-ban elmeorvosi szakvizsgát tett). 1980–1983-ban a győri és a kecskeméti színház dramaturgja volt; 1989-ben egy dunaszerdahelyi amatőr színjátszó csoporttal Mészöly...megnyit →
(* 1951. máj. 25. Ipolyság) Orvos, politológus, író, közíró, színházi dramaturg. A pozsonyi Comenius Egyetem Orvostudományi Karán szerzett orvosdoktori oklevelet 1976-ban (1981-ben általános orvostani, 1988-ban elmeorvosi szakvizsgát tett). 1980–1983-ban a győri és a kecskeméti színház dramaturgja volt; 1989-ben egy dunaszerdahelyi amatőr színjátszó csoporttal Mészöly...megnyit →
Részletek
Hunčík Péter (ST)
(* 1951. máj. 25. Ipolyság) Orvos, politológus, író, közíró, színházi dramaturg. A pozsonyi Comenius Egyetem Orvostudományi Karán szerzett orvosdoktori oklevelet 1976-ban (1981-ben általános orvostani, 1988-ban elmeorvosi szakvizsgát tett). 1980–1983-ban a győri és a kecskeméti színház dramaturgja volt; 1989-ben egy dunaszerdahelyi amatőr színjátszó csoporttal Mészöly Miklós: Ablakmosó c. darabjának rendezésével elnyerte a Jókai Napok fődíját. 1989 után tevékenyen kivette részét a rendszerváltó történésekből; a Független Magyar Kezdeményezés (FMK) egyik alapítója, az országos vezetés külügyi megbízottja, 1989–1990-ben a Nap főszerkesztője, 1990–1992-ben az FMK országos vezetőségének tagja, ill. Václav Havel csehszlovák köztársasági elnök emberi jogi és kisebbségi tanácsadója volt. 1992-ben szlovák televíziós pályázatot nyert, melyet a kormány nov.-ben visszavont. 1993-ban cseh televíziós pályázatot nyert, ez alapján működik 1994-től a prágai Nova Televízió. 1993–2003-ban a Márai Sándor Alapítvány elnöke; 2002-től az ottawai Carlton Egyetem vendégtanára; 2004-től a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet Interetnikus Kutatások Központjának igazgatója. Kutatási területe: szociálpszichiátria, szexológia, öngyilkosság-kutatás, bilingvizmus, konfliktuskutatás. Irodalmi és orvosi, valamint etnopszichológiai és emberjogi tanulmányokat ír, csehből, szlovákból fordít, szaktanulmány-gyűjtemények társszerzője, szerkesztője. Somos Péter írói néven is publikált. – Főbb díjak: Ľudovít Štúr-érdemrend I. fokozata (2019); Talamon Alfonz-díj (2010); Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2010); Bródy Sándor-díj (2009). – Fm. Maďarská menšina v Československu (F. Gállal, P. Fričcsel, Ch. Lorddal, 1993); Ellenpróbák (Bordás Sándorral, angol és szlovák nyelven is, 1995); FER – Feszültség-ellenőrző rendszer (Bordás Sándorral, angol és szlovák nyelven is, 1998); Magyarok Szlovákiában. Összefoglaló jelentés (szerk., Fazekas Józseffel, szlovákul is, 2006, 2008); Határeset (r., szlovákul is, 2009).
Hungarisztika Tanszék – Besztercebánya
-> magyar egyetemi és főiskolai intézmények Besztercebányán
Hungarisztikai tanszék a Bél Mátyás Tudományegyetem Humán Tudományok Karán (Besztercebánya, 1998–2015). Alabán Ferenc alapította, 2002 őszéig Finnugor Nyelvek Tanszéke néven működött. A komplex és rendszeres tantervi program keretében a fordítók, műfordítók, tolmácsok és filológiai szakemberek ötéves magiszteri képzését látta el a magyar nyelv és...megnyit →
Hungarisztikai tanszék a Bél Mátyás Tudományegyetem Humán Tudományok Karán (Besztercebánya, 1998–2015). Alabán Ferenc alapította, 2002 őszéig Finnugor Nyelvek Tanszéke néven működött. A komplex és rendszeres tantervi program keretében a fordítók, műfordítók, tolmácsok és filológiai szakemberek ötéves magiszteri képzését látta el a magyar nyelv és...megnyit →
Részletek
Hungarisztikai tanszék a Bél Mátyás Tudományegyetem Humán Tudományok Karán (Besztercebánya, 1998–2015). Alabán Ferenc alapította, 2002 őszéig Finnugor Nyelvek Tanszéke néven működött. A komplex és rendszeres tantervi program keretében a fordítók, műfordítók, tolmácsok és filológiai szakemberek ötéves magiszteri képzését látta el a magyar nyelv és kultúra és más idegen nyelvi szakokkal való párosításban, nappali és levelező tagozaton. A hallgatók szakpárosításuknak megfelelően vesznek részt külföldi részképzésen. – Vezető: Alabán Ferenc (1998–2015).
Hungarisztika Tanszék – Nyitra
-> magyar egyetemi és főiskolai intézmények Nyitrán
1959 nyarán a pozsonyi Pedagógiai Főiskola megszűnt, a Pedagógiai Felső Iskolát pedig 1960-ban Nyitrára telepítették, az 1959-ben létesített, az alapiskolák alsó és felső tagozatának tanítóit négyéves stúdium keretében képező új felsőfokú intézmény, a Pedagógiai Institútum (PI) keretébe, mint a PI Magyar Tagozatának egyetlen önálló...megnyit →
1959 nyarán a pozsonyi Pedagógiai Főiskola megszűnt, a Pedagógiai Felső Iskolát pedig 1960-ban Nyitrára telepítették, az 1959-ben létesített, az alapiskolák alsó és felső tagozatának tanítóit négyéves stúdium keretében képező új felsőfokú intézmény, a Pedagógiai Institútum (PI) keretébe, mint a PI Magyar Tagozatának egyetlen önálló...megnyit →
Részletek
1959 nyarán a pozsonyi Pedagógiai Főiskola megszűnt, a Pedagógiai Felső Iskolát pedig 1960-ban Nyitrára telepítették, az 1959-ben létesített, az alapiskolák alsó és felső tagozatának tanítóit négyéves stúdium keretében képező új felsőfokú intézmény, a Pedagógiai Institútum (PI) keretébe, mint a PI Magyar Tagozatának egyetlen önálló tanszéke. A pozsonyi tanerők közül Csanda Sándor és Kazimírné Pesthy Mária vállalta a nyitrai oktatást. 1964-től változatlan tartalommal és feladatokkal Pedagógiai Fakultás lett az intézmény neve. A 60-as évek javuló nemzetiségi iskolapolitikája eredményeképpen 1969-től Módszertani Kabinet működött a tanszék szerves részeként a magyar iskolák módszertani problémáit kutató feladattal. 1968 dec.-étől Szeberényi Zoltán, 1974 szept.-étől Révész Bertalan vette át a tanszék irányítását. 1975-ben a Módszertani Kabinet feloszlott, ill. a szlovák tanszék keretében „Kabinet literárnej komunikácie a experimentálnej metodiky” néven szerveződött újjá, s fokozatosan megszüntetve minden magyar iskolai vonatkozását, Anton Popovič vezetésével önálló intézménnyé alakult. – A konszolidáció időszakában fokozatosan megszüntették a magyar nyelv és irodalom szakos képzést, a tanszék feladata az 1–5. osztályos pedagógusok képzésére korlátozódott. 1976 és 1989 között szünetelt a felvétel a magyar nyelv és irodalom szakra. A képzés minden fokon az 1989/90-es iskolaévtől állt helyre. Napjainkig az alsó tagozattól a középiskolai fokig folyik a képzés nappali és levelezői formában a magiszteri titulussal befejezően. A továbbtanulás lehetősége a PaedDr. fokozat megszerzése, amely 1984–1989 között négy tantárgyból szóbeli vizsgával, 1998-tól szóbeli vizsgával, disszertációs munkával (filozófia, nyelvtan vagy irodalom) és annak sikeres megvédésével szerezhető meg. 1994-től a tanszék a Ny-Európában honos kreditrendszerre tért át, oktatási rendszere modernizálódott. A Szl. és Mo. között létrejött egyezmény alapján magyarországi tanárok is vendégeskedtek a tanszéken. – A kilencvenes évek elején több koncepció fogalmazódott meg a Magyar Tagozat önállósítására, ill. egy Magyar Kar vagy egy Nemzetiségi Kar létrehozására. A hosszas vitákat és ügyintézést követően 2004-ben megalakult a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen a Közép-európai Tanulmányok Kara, melynek célja a magyar nyelvű pedagógusképzés biztosítása, valamint a vegyes lakosságú területek önkormányzatai, állami intézményei, a magánszféra, továbbá a civil szektor számára olyan szakemberek képzése, akik a kultúra, a szociális ügyek, a közigazgatás, a regionális politika, a gazdaságszervezés és az idegenforgalom területén megfelelnek az európai integrációs feltételeknek és elősegítik a régiók felzárkóztatását. A több száz magyar diákot oktató karon öt tanszék és két intézet működik. 2004-től a nyitrai tanszék ismét Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék néven átkerült a kar kötelékébe, annak egyik intézményeként, vezetője Prof. RNDr. László Béla, CSc. – A Közép-európai Tanulmányok Karán alakult meg a Nemzeti és Nemzetiségi Kultúrák Intézete is. – Ir. László Béla–A. Szabó László–Tóth Károly (szerk.): Magyarok Szlovákiában IV. Oktatásügy 1989–2006 (2006); Fórum Társadalomtudományi Szemle (2007/4).
huntyiak
-> Ipoly mente
Néprajzi tájegység. A Palócföld legnyugatibb tájegysége. Az egykori Hont és Nógrád megye területe, amely a szlovák–magyar nyelvhatár és a magyar–szlovák országhatár között húzódik (mivel az Ipoly hosszú szakaszon határfolyó, szlovákiai szempontból csak az Ipoly jobb partját sorolhatjuk ide). A hosszú, keskeny sávot lakó magyar...megnyit →
Néprajzi tájegység. A Palócföld legnyugatibb tájegysége. Az egykori Hont és Nógrád megye területe, amely a szlovák–magyar nyelvhatár és a magyar–szlovák országhatár között húzódik (mivel az Ipoly hosszú szakaszon határfolyó, szlovákiai szempontból csak az Ipoly jobb partját sorolhatjuk ide). A hosszú, keskeny sávot lakó magyar...megnyit →
Részletek
Ipoly mente − az Ipoly folyó Ipolyságnál (SzL)
Néprajzi tájegység. A Palócföld legnyugatibb tájegysége. Az egykori Hont és Nógrád megye területe, amely a szlovák–magyar nyelvhatár és a magyar–szlovák országhatár között húzódik (mivel az Ipoly hosszú szakaszon határfolyó, szlovákiai szempontból csak az Ipoly jobb partját sorolhatjuk ide). A hosszú, keskeny sávot lakó magyar nemzetiségű (az Ipoly alsó folyása mentén találunk néhány 18. sz.-i telepítésű, mára elmagyarosodott szlovák falut is), r. k. felekezetű lakossága elsősorban földműveléssel és állattartással, részint szőlőtermesztéssel foglalkozott. Az Ipolyság környékén lakókat egyes források huntyiaknak is nevezik, amivel talán a palócoktól való különállóságukat hangsúlyozzák. Elsősorban Hontra jellemzőek az irtványokon kialakult szórványtelepülések. Építkezésében karakterisztikusak a fából, vályogból, téglából kialakított tornácok. Néhány Losonc környéki falu (Kalonda, Rapp, Terbeléd stb.) az 1870-es 80-as években zöldségtermesztésre szakosodott. Főleg paradicsomot, káposztát, uborkát, hagymát termesztettek és terményeiket elsősorban az északi megyékben (Liptó, Turóc) értékesítették. Manga János és Csáky Károly kutatásai révén jól ismert a térség szokásvilága, aminek egyik karakterisztikus mozzanata a kiszehajtás. Az Ipoly alsó folyása mentén elterülő Helemba farsangi maskarázása lassan idegenforgalmi látványossággá válik. A szőlőtermesztésre szakosodott Ipoly menti falvak népe körében virágzik Szent Orbánnak, a szőlősgazdák patrónusának kultusza. – Ir. Botík, Ján (szerk.): Hont. Tradície ľudovej kultúry (1988); Csáky Károly: Honti barangolások (1985); Csáky Károly: Néprajzi-honismereti írások az Ipoly mentéről (2000).
Hurbanfalva (Hurbanova Ves)
Részletek
Község a Szenci járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Kis-Duna bal partján, Szenctől D–DK-re. L: [2011] – 288, ebből 237 (82,3%) szlovák, 32 (11,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 236 (81,9%) szlovák, 34 (11,8%) magyar. V: [2011] – 121 r. k., 48 ev. – A két vh. közötti földbirtokreform keretében zajló kolonizáció során a Nagymagyar határához tartozó Szigetmajorba és az Egyházfához tartozó Maholány pusztára, a Pálffy család felosztott nagybirtokára települő Miava környéki szlovák és morvaországi telepesek alapították (1923); önálló községgé 1956-ban vált.
Hurbanova Ves
-> Hurbanfalva (Hurbanova Ves)
Község a Szenci járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Kis-Duna bal partján, Szenctől D–DK-re. L: [2011] – 288, ebből 237 (82,3%) szlovák, 32 (11,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 236 (81,9%) szlovák, 34 (11,8%) magyar. V: [2011] – 121 r. k., 48 ev. –...megnyit →
Község a Szenci járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Kis-Duna bal partján, Szenctől D–DK-re. L: [2011] – 288, ebből 237 (82,3%) szlovák, 32 (11,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 236 (81,9%) szlovák, 34 (11,8%) magyar. V: [2011] – 121 r. k., 48 ev. –...megnyit →
Részletek
Község a Szenci járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Kis-Duna bal partján, Szenctől D–DK-re. L: [2011] – 288, ebből 237 (82,3%) szlovák, 32 (11,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 236 (81,9%) szlovák, 34 (11,8%) magyar. V: [2011] – 121 r. k., 48 ev. – A két vh. közötti földbirtokreform keretében zajló kolonizáció során a Nagymagyar határához tartozó Szigetmajorba és az Egyházfához tartozó Maholány pusztára, a Pálffy család felosztott nagybirtokára települő Miava környéki szlovák és morvaországi telepesek alapították (1923); önálló községgé 1956-ban vált.
Hurbanovo
-> Ógyalla (Hurbanovo)
Város a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó bal partján, Komárom és Érsekújvár között, Komáromtól É–ÉK-re. L: [1921] – 3025, ebből 2041 (67,5%) magyar, 765 (25,9%) szlovák, 78 (2,6%) roma; [2011] – 7751, ebből 3753 (48,4%) szlovák, 3196 (41,2%) magyar, 189 (2,4%) roma...megnyit →
Város a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó bal partján, Komárom és Érsekújvár között, Komáromtól É–ÉK-re. L: [1921] – 3025, ebből 2041 (67,5%) magyar, 765 (25,9%) szlovák, 78 (2,6%) roma; [2011] – 7751, ebből 3753 (48,4%) szlovák, 3196 (41,2%) magyar, 189 (2,4%) roma...megnyit →
Részletek
Az ógyallai csillagvizsgáló (GJ)
Város a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó bal partján, Komárom és Érsekújvár között, Komáromtól É–ÉK-re. L: [1921] – 3025, ebből 2041 (67,5%) magyar, 765 (25,9%) szlovák, 78 (2,6%) roma; [2011] – 7751, ebből 3753 (48,4%) szlovák, 3196 (41,2%) magyar, 189 (2,4%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 3688 (47,6%) magyar, 3113 (40,2%) szlovák, 284 (3,7%) roma. V: [2011] – 5329 r. k., 498 ref., 180 ev., 18 gör. kat. – 1960-ban városi címet kapott, korábbi járási székhely rangját azonban ugyanekkor elveszítette. A török háborúk pusztításait követően, a 18. sz.-ban főként szlovákokkal újranépesített ~ra a két vh. közötti földbirtokreform keretében zajló kolonizáció (Zöldállás puszta), majd a második vh. utáni belső telepítések során újabb szlovák telepesek költöztek. 1718-ban barokk stílusban emelt r. k. (Szt. László-) templomát 1912–13-ban szecessziós, 1796-ban épült ref. templomát 1913-ban neoklasszicista stílusban építették újjá. A Konkoly-Thege-kúria, valamint a Feszty-kastély a 19. sz. elején klasszicista, a Steiner-kastély 1901-ben szecessziós stílusban épült. Határában az 1951–52-ben végzett ásatások során neolitikum, bronz- és vaskori leleteket, kelta, 9. sz.-i szláv, valamint honfoglalás kori magyar temetkezési helyet tártak fel. A Konkoly-Thege Miklós által 1871-ben építtetett ~i csillagvizsgáló a történeti Mo. egyik legrégebbi csillagvizsgálója volt, jelenleg Szl. Központi Obszervatóriuma. Konkoly-Thege Miklós életnagyságú szobrát (Nagy János szobrászművész alkotása) 2007-ben leplezték le. Iparágai közül a már a 19. sz. óta híres dohánytermesztése, valamint 1969-ben alapított sörgyára a legjelentősebb. Az 1950-es években Nový roľník – Új Földműves címmel kétnyelvű járási hetilapja jelent meg. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Feszty Árpád Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola), magyar nyelven is oktató Építőipari Szakközépiskolával és Középfokú Mezőgazdasági Szaktanintézettel rendelkezett; az 1950-es években alapított gimnáziuma 1982-ben megszűnt. – 1971-ben közigazgatásilag ~hoz csatolták Bagotát. – Ir. Récka Bögi Adrianna: Hurbanovo – Ógyalla (2007)
Ógyalla − Szt. László r. k. templom (FI)