Hozák Margareta
(* 1970. jún. 17. Dunaszerdahely) Zenetanár, karnagy. A Nagymegyeri Közgazdasági Szakközépiskolában érettségizett. 1993-ban diplomázott a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen orosz nyelv és irodalom−zenei nevelés szakán. A Dunaszerdahelyi Magyar Tanítási Nyelvű Szent János Egyházi Alapiskolában gyerekkórust és néptánccsoportot alapított. 2002-től 2007-ig a pozsonyeperjesi Kis-Duna Vegyeskar,...megnyit →
(* 1970. jún. 17. Dunaszerdahely) Zenetanár, karnagy. A Nagymegyeri Közgazdasági Szakközépiskolában érettségizett. 1993-ban diplomázott a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen orosz nyelv és irodalom−zenei nevelés szakán. A Dunaszerdahelyi Magyar Tanítási Nyelvű Szent János Egyházi Alapiskolában gyerekkórust és néptánccsoportot alapított. 2002-től 2007-ig a pozsonyeperjesi Kis-Duna Vegyeskar,...megnyit →
Részletek
Hozák Margareta (SZM)
(* 1970. jún. 17. Dunaszerdahely) Zenetanár, karnagy. A Nagymegyeri Közgazdasági Szakközépiskolában érettségizett. 1993-ban diplomázott a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen orosz nyelv és irodalom−zenei nevelés szakán. A Dunaszerdahelyi Magyar Tanítási Nyelvű Szent János Egyházi Alapiskolában gyerekkórust és néptánccsoportot alapított. 2002-től 2007-ig a pozsonyeperjesi Kis-Duna Vegyeskar, 2005-től a bősi Kék Duna Vegyeskar karnagya. 1994-től tagja a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának. – Díjak, elismerések: Díszoklevél Bős Nagyközség Önkormányzatától; Emléklap a bősi nagyközség polgármesterétől.
Hrachovo
-> Rimaráhó; Ráhó (Hrachovo)
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Rima-folyó jobb partján, Rimaszombattól É–ÉNy-ra. L: [1921] – 383, ebből 324 (84,6%) szlovák, 41 (10,7%) magyar; [2011] – 869, ebből 784 (90,2%) szlovák, 12 (1,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 769 (88,5%) szlovák, 17 (2,0%)...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Rima-folyó jobb partján, Rimaszombattól É–ÉNy-ra. L: [1921] – 383, ebből 324 (84,6%) szlovák, 41 (10,7%) magyar; [2011] – 869, ebből 784 (90,2%) szlovák, 12 (1,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 769 (88,5%) szlovák, 17 (2,0%)...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Rima-folyó jobb partján, Rimaszombattól É–ÉNy-ra. L: [1921] – 383, ebből 324 (84,6%) szlovák, 41 (10,7%) magyar; [2011] – 869, ebből 784 (90,2%) szlovák, 12 (1,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 769 (88,5%) szlovák, 17 (2,0%) magyar. V: [2011] – 487 r. k., 139 ev., 6 ref., 2 gör. kat. – Régebbi alapokon emelt ev. temploma 1800 körül, r. k. (Szűz Mária neve) temploma 1808-ban épült klasszicista stílusban, a reneszánsz Ruthényi-kastélyt 1565-ben emelték.
Hraň
-> Garany (Hraň)
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, az Ondava folyó jobb partján, Tőketerebestől D–DK-re. L: [1921] – 1221, ebből 821 (67,2%) szlovák, 367 (30,1%) magyar; [2011] – 1606, ebből 1404 (87,4%) szlovák, 15 (0,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1395 (86,9%) szlovák, 27 (1,7%) magyar....megnyit →
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, az Ondava folyó jobb partján, Tőketerebestől D–DK-re. L: [1921] – 1221, ebből 821 (67,2%) szlovák, 367 (30,1%) magyar; [2011] – 1606, ebből 1404 (87,4%) szlovák, 15 (0,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1395 (86,9%) szlovák, 27 (1,7%) magyar....megnyit →
Részletek
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, az Ondava folyó jobb partján, Tőketerebestől D–DK-re. L: [1921] – 1221, ebből 821 (67,2%) szlovák, 367 (30,1%) magyar; [2011] – 1606, ebből 1404 (87,4%) szlovák, 15 (0,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1395 (86,9%) szlovák, 27 (1,7%) magyar. V: [2011] – 903 r. k., 258 ref., 152 gör. kat., 13 ev. – A 20. sz. első felében még részben magyar lakossága a sz. második felére beolvadt a 18–19. sz.-ban betelepült szlovákságba. R. k. (Szt. Kereszt-) temploma 1756-ban rokokó, ref. temploma 1842-ben klasszicista stílusban épült; a 16. sz. közepén reneszánsz stílusban emelt Almássy-kastélyt később barokk, majd 1913-ban neoklasszicista stílusban alakították át.
Hrhov
-> Tornagörgő; Görgő (Hrhov)
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Tornai-karszt DK-i peremén, a Felső-hegy alatt, a Torna-patak völgyében, Rozsnyótól DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 971, ebből 949 (97,7%) magyar, 12 (1,2%) szlovák; [2011] – 1137, ebből 939 (82,6%) magyar, 156 (13,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Tornai-karszt DK-i peremén, a Felső-hegy alatt, a Torna-patak völgyében, Rozsnyótól DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 971, ebből 949 (97,7%) magyar, 12 (1,2%) szlovák; [2011] – 1137, ebből 939 (82,6%) magyar, 156 (13,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Részletek
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Tornai-karszt DK-i peremén, a Felső-hegy alatt, a Torna-patak völgyében, Rozsnyótól DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 971, ebből 949 (97,7%) magyar, 12 (1,2%) szlovák; [2011] – 1137, ebből 939 (82,6%) magyar, 156 (13,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1003 (88,2%) magyar, 89 (7,8%) szlovák. V: [2011] – 516 ref., 515 r. k., 8 ev., 4 gör. kat. – R. k. (Keresztelő Szt. János-) temploma 1500 körül gótikus, ref. temploma 1785-ben klasszicista stílusban épült. A községtől D-re, a Torna-patak elzárásával 1950–53 között kialakított 280 hektáros mesterséges tavát haltenyésztésre használják. A 21. sz. elején 1–4. évfolyamos vegyes, szlovák–magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Rémiás Tibor (szerk.): Tornagörgő kismonográfiája. Malá monografia obce Hrhov (2004).
Hritz Júlia
(Pozsony, 1946. nov. 4.) Szerkesztő. Pozsonyban érettségizett (1963), 1967-ben tanári oklevelet szerzett a nyitrai Pedagógiai Főiskola zene szakán. Öt évig tanított Komáromban és Pozsonypüspökin. 1972-től a pozsonyi Népművelési Intézet nemzetiségi osztályának szakelőadója. Feladatai közé tartozott a szlovákiai magyar énekkari mozgalom szakmai irányítása, módszertani szaktanácsadás,...megnyit →
(Pozsony, 1946. nov. 4.) Szerkesztő. Pozsonyban érettségizett (1963), 1967-ben tanári oklevelet szerzett a nyitrai Pedagógiai Főiskola zene szakán. Öt évig tanított Komáromban és Pozsonypüspökin. 1972-től a pozsonyi Népművelési Intézet nemzetiségi osztályának szakelőadója. Feladatai közé tartozott a szlovákiai magyar énekkari mozgalom szakmai irányítása, módszertani szaktanácsadás,...megnyit →
Részletek
Hritz Júlia (csa)
(Pozsony, 1946. nov. 4.) Szerkesztő. Pozsonyban érettségizett (1963), 1967-ben tanári oklevelet szerzett a nyitrai Pedagógiai Főiskola zene szakán. Öt évig tanított Komáromban és Pozsonypüspökin. 1972-től a pozsonyi Népművelési Intézet nemzetiségi osztályának szakelőadója. Feladatai közé tartozott a szlovákiai magyar énekkari mozgalom szakmai irányítása, módszertani szaktanácsadás, karvezetők központi szakmai továbbképzése, országos énekkari versenyek, fesztiválok – Kodály Napok, Csengő Énekszó – szervezése, énekkari gyűjtemények, módszertani szakkönyvek kiadása, új magyar kórusművek pályázatának meghirdetése, kiadása, szemináriumok szervezése. A témával kapcsolatban publikált napi- és hetilapokban (Új Szó, Hét, Nő, Szabad Földműves). A Szlovák Rádió magyar nyelvű adásának zenei szerkesztője (1985–1992), 1992-től más műsorokat is szerkesztett. Nyugdíjba vonulása után (2002) a Pátria Rádió külső munkatársa lett.
Hrkáč
-> Harkács (Hrkáč)
1960-ban Gömörfalva néven Sánkfalvával egyesített község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Túróc-patak jobb partján, Tornaljától É–ÉNy-ra. L: [1921] – 371, ebből 351 (94,6%) magyar, 16 (4,3%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 313 r. k., 23 ref., 18 izr., 16 ev., 1...megnyit →
1960-ban Gömörfalva néven Sánkfalvával egyesített község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Túróc-patak jobb partján, Tornaljától É–ÉNy-ra. L: [1921] – 371, ebből 351 (94,6%) magyar, 16 (4,3%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 313 r. k., 23 ref., 18 izr., 16 ev., 1...megnyit →
Részletek
1960-ban Gömörfalva néven Sánkfalvával egyesített község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Túróc-patak jobb partján, Tornaljától É–ÉNy-ra. L: [1921] – 371, ebből 351 (94,6%) magyar, 16 (4,3%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 313 r. k., 23 ref., 18 izr., 16 ev., 1 gör. kat. – Magyar lakossága mellé a második vh. utáni belső telepítések során szlovák családok települtek. A jászói apátság 1768-ban épült barokk kastélyát 1826-ban, a Vay család 1770-ben épült barokk-klasszicista kastélyát 1830-ban klasszicista stílusban alakították át, r. k. (Szűz Mária születése) temploma 1784-ben emelt késő barokk építmény.
Hrkovce
-> Gyerk (Hrkovce)
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátságon, az Ipoly folyó jobb partján, Ipolyságtól ÉNy-ra. L: [1921] – 579, ebből 553 (95,5%) magyar, 9 (1,5%) szlovák; [2011] – 293, ebből 153 (52,2%) magyar, 124 (42,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 159 (54,3%) magyar, 119 (40,6%) szlovák....megnyit →
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátságon, az Ipoly folyó jobb partján, Ipolyságtól ÉNy-ra. L: [1921] – 579, ebből 553 (95,5%) magyar, 9 (1,5%) szlovák; [2011] – 293, ebből 153 (52,2%) magyar, 124 (42,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 159 (54,3%) magyar, 119 (40,6%) szlovák....megnyit →
Részletek
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátságon, az Ipoly folyó jobb partján, Ipolyságtól ÉNy-ra. L: [1921] – 579, ebből 553 (95,5%) magyar, 9 (1,5%) szlovák; [2011] – 293, ebből 153 (52,2%) magyar, 124 (42,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 159 (54,3%) magyar, 119 (40,6%) szlovák. V: [2011] – 246 r. k., 7 ev., 4 gör. kat., 3 ref. – A második vh. után magyar lakosságának egyharmadát áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. R. k. (Szt. Katalin-) temploma 1770-ben barokk stílusban épült, 1808–09-ben klasszicista stílusban alakították át. 1980–98 között közigazgatásilag Ipolysághoz tartozott. – Ir. Tipary László: Gyerk község az Ipoly mellett 1156–2006 (2006).
Hronovce
1968-ban Garamdamásd, Garamvezekény és Lekér egyesítésével létrejött község a Lévai járásban, a Kisalföld K-i részén, a Garam folyó jobb partján, Zselíztől D-re. L: [2011] – 1498, ebből 771 (51,5%) szlovák, 619 (41,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 691 (46,1%) szlovák, 654 (43,7%) magyar. V:...megnyit →
1968-ban Garamdamásd, Garamvezekény és Lekér egyesítésével létrejött község a Lévai járásban, a Kisalföld K-i részén, a Garam folyó jobb partján, Zselíztől D-re. L: [2011] – 1498, ebből 771 (51,5%) szlovák, 619 (41,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 691 (46,1%) szlovák, 654 (43,7%) magyar. V:...megnyit →
Részletek
1968-ban Garamdamásd, Garamvezekény és Lekér egyesítésével létrejött község a Lévai járásban, a Kisalföld K-i részén, a Garam folyó jobb partján, Zselíztől D-re. L: [2011] – 1498, ebből 771 (51,5%) szlovák, 619 (41,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 691 (46,1%) szlovák, 654 (43,7%) magyar. V: [2011] – 896 r. k., 151 ev., 91 ref., 2 gör. kat. – A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Hrubá Borša
-> Nagyborsa (Hrubá Borša)
Község a Szenci járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Kis-Duna és a Fekete-víz között, Szenctől DK-re. L: [1921] – 395, ebből 276 (69,9%) magyar, 106 (26,8%) szlovák; [2011] – 445, ebből 346 (77,8%) szlovák, 91 (20,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 327 (73,5%) szlovák,...megnyit →
Község a Szenci járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Kis-Duna és a Fekete-víz között, Szenctől DK-re. L: [1921] – 395, ebből 276 (69,9%) magyar, 106 (26,8%) szlovák; [2011] – 445, ebből 346 (77,8%) szlovák, 91 (20,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 327 (73,5%) szlovák,...megnyit →
Részletek
Község a Szenci járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Kis-Duna és a Fekete-víz között, Szenctől DK-re. L: [1921] – 395, ebből 276 (69,9%) magyar, 106 (26,8%) szlovák; [2011] – 445, ebből 346 (77,8%) szlovák, 91 (20,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 327 (73,5%) szlovák, 106 (23,8%) magyar. V: [2011] – 318 r. k., 12 ev., 8 ref., 1 gör. kat. – R. k. (Szt. Rozália-) kápolnája 1930-ban épült.
Hrubík Béla
(* 1964, Szécsénykovácsi) Politikus, polgármester. Általános iskolai tanulmányait 1970-ben szülőfalujában kezdte, majd Ipolyvarbón fejezte be. Az ipolysági gimnáziumban érettségizett 1982-ben. 1986–1989 között Liptóújvárban elektrotechnikai képesítést szerzett. Sorköteles katonai szolgálatát letöltve 1986–1990 között a Tesla n. v. pereszlényi üzemében csoportvezetőként dolgozott. Közben, 1990–1994 között az...megnyit →
(* 1964, Szécsénykovácsi) Politikus, polgármester. Általános iskolai tanulmányait 1970-ben szülőfalujában kezdte, majd Ipolyvarbón fejezte be. Az ipolysági gimnáziumban érettségizett 1982-ben. 1986–1989 között Liptóújvárban elektrotechnikai képesítést szerzett. Sorköteles katonai szolgálatát letöltve 1986–1990 között a Tesla n. v. pereszlényi üzemében csoportvezetőként dolgozott. Közben, 1990–1994 között az...megnyit →
Részletek
(* 1964, Szécsénykovácsi) Politikus, polgármester. Általános iskolai tanulmányait 1970-ben szülőfalujában kezdte, majd Ipolyvarbón fejezte be. Az ipolysági gimnáziumban érettségizett 1982-ben. 1986–1989 között Liptóújvárban elektrotechnikai képesítést szerzett. Sorköteles katonai szolgálatát letöltve 1986–1990 között a Tesla n. v. pereszlényi üzemében csoportvezetőként dolgozott. Közben, 1990–1994 között az Együttélés Politikai Mozgalom nagykürtösi járási titkára, majd járási elnöke. 1994–2005 között magánvállalkozó, 2003–2007 között az MKP nagykürtösi járási elnöke, majd az OT tagja. 2006–2012 között a Csemadok országos elnöke volt, jelenleg az Országos Elnökség tagja. 2003–2007 között a Kürtös járási havilap alapító főszerkesztője, később szerkesztője. 2006-ban elindította és a folyóirat 2010-ben bekövetkezett megszűnéséig szerkesztette az ITTHON nemzeti kulturális havilapot. 2010-től Ipolynyék polgármestere. Verseket is ír. 2010-től a Százak Tanácsának tagja. Kitüntetések: a Széchenyi Társaság Díja (2005); Szent Korona Emlékérem (Ipolybalog, 2008); Magyar Arany Érdemkereszt (2016). Fm: Az életfa árnyékában (v., 1998); Jövendölés (v., 2004).