Lexicon

A Heti Ifi címlapja (FI)

Ifjúsági heti-, majd havilap (Pozsony, Dunaszerdahely, 1990–2005). Az Új Ifjúság megszűnése után az Ifi vette át annak szerepét. 1990. dec. végén a Smena Kiadóvállalat lemondott a lap kiadásáról, az Ifi nevet azonban nem engedte át. Ezért jelent meg 1991. jan. 1-jén a lap Heti Ifiként, a Magyar Diákszövetség és a Magyar Ifjúsági Közösség kiadásában. 1991. szept.-étől a Diákhálózat a kiadója, és a DH-Press gondozta. 1993 máj.-ától (3 hónapi szünet után) a dunaszerdahelyi Tashy Agrotrade Kft. jelentette meg, 1995 máj.-ától havilapként, Ifi néven, 48 oldalon. A lap lehetőségei szerint segítette a pályakezdő fiatal írókat. 2004 márc.-ában összeolvadt a Géniusz c. rejtvényújsággal, és Ifi-Géniusz címmel jelent meg. 2005 jan.-jától nem jelenik meg. – Szerk. Horváth Rezső (1990); D. Kovács József (1991); Oriskó Norbert (1999); Bárány János (2004).

A kommunista ifjúsági politikai, irodalmi és kulturális lap (Pozsony, 1929–1930). A Fiatal Dolgozó megszűnése után, indult. – Szerk. Sefránek Gyula.

Kommunista ifjúsági havi folyóirat (Pozsony, 1934). Alcímében „a fasizmus és az imperialista háború elleni front lapjá”-nak nevezte magát. Valószínűleg csak egy száma jelent meg.

Pillanatkép az Ifjú Szivek Táncszínház előadásából (ISZ)

A kárpát-medencei magyar néptáncmozgalom, a szlovákiai magyar kulturális élet és táncművészet egyik jelentős műhelye (Pozsony, 1955). Magyar Főiskolások Művészegyüttese néven jött létre. 1957. jún. 1-től Ifjú Szivek Magyar Dal és Táncegyüttes, később Ifjú Szivek Magyar Művészegyüttes néven működött. Alapítói főiskolások, egyetemisták, első igazgatója Ág Tibor, művészeti vezetője Takács András volt. Az együttes vállalta a megszüntetett hivatásos magyar együttes, a Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttes (Népes) küldetésének továbbvitelét. A hármas összetételű, 110–120 tagú, 15–20 hivatásos vezetővel működő ún. félhivatásos együttest vegyes énekkar, tánckar és vonós zenekar alkotta. Az intézmény 1957-től állami költségvetési egységként működik. 1985-ben még két zenei egységgel, a Gaudium ének-zenei együttessel és a Ghymes zenekarral bővült. Kezdetben műsorát népi hagyományokra épült tánc-, ének- és zenei művek alkották, később az énekkar és a zenekar klasszikus műveket is a repertoárjába iktatott. Az 1960–70-es években táncos alkotói szemléletén fokozatosan eluralkodott a népi gyökerektől mindinkább messzebb kerülő stilizálási felfogás, melyben jelentős változást az 1982-ben külső nyomásra kikényszerített koreográfusváltás eredményezett. Ekkor Katona István lett az együttes vezetője. 1988–1995 között az együttem művészeti vezetője Varga Ervin. 1996-ban a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma megszüntette az együttes jogi önállóságát, kisajátította a tulajdonát képező székházát, és csekély költségvetési támogatással a Szlovák Nemzeti Népművelési Központ hatáskörébe vonta. 1998-ban az együttes visszakapta jogi és költségvetési önállóságát. 1999-ben Hégli Dusan igazgató kezdeményezésére az együttes hivatásos táncegyüttessé, táncszínházzá vált. 2003—2006 között Grendel Ágota volt az igazgatója. Az együttes mai megnevezése 2010-től hivatalos. A társulat fő érdeme, hogy a Kárpát-medence tradicionális tánc- és zenekultúráját színházi táncelőadásain keresztül társadalmi értékként mutatja fel és erősíti idehaza és külföldön egyaránt. Munkájában kitüntetett figyelmet kap a szlovákiai magyar hagyományos néptánc és népzene színpadi megformálása. Műsorai műfajilag változatosak: a tradicionális tánckultúra formanyelvére épülő táncszínházi darabok (Ördög tánca, Hontalanítás), a táncokat életképszerűen, területek szerint bemutató néptáncelőadások (Szlovákiai és magyar, Pozsonyi táncok) és kimondottan az ifjúság számára készült műsorok (Magyar Tánciskola, Rendhagyó történelemóra) szerepelnek a repertoáron. A társulat évente mutatkozik be új előadással és 4–5 egész estés műsort tart repertoáron. Az együttes célközönsége elsősorban a szlovákiai magyarság, de a szlovákiai magyar tánc- és zenekultúra reprezentánsaként bemutatkozott már a világ legkülönfélébb színpadain. Hagyományos folklórműsorait és táncszínházi előadásait fesztiválokon és önálló turnésorozatok keretén belül tárja a nézőközönség elé a világ számtalan országában. Előadásait különböző televíziócsatornák is rendszeresen műsorukra tűzik. Színházi produkciók alkotása és bemutatása mellett az együttes közművelődésben vállalt szerepe is jelentős – otthont adott a Magyar Táncművészeti Főiskola kihelyezett képzésének, a Pozsonyi Magyar Tanítási nyelvű Gimnázium és Alapiskolával együttműködve néprajzi osztályt hozott létre, valamint aktív közreműködője számos országos rendezvénynek. Tevékenységi köre kiterjed a 20. sz.-ban gyűjtött archív tánc- és zenei felvételek dokumentálására, rendszerezésére és hozzáférhetővé tételére, valamint a hazai néptáncoktatás szerepének megerősítésére. Székházában működik Pozsony egyetlen magyar kőszínháza, mely a város magyar kulturális életének jelentős színhelye. – Vezető: Ág Tibor (1957); Viczay Pál (1962); Kulcsár Tibor (1970); Quittner János (1991); Rusznák Gábor (1993); Varga Ervin (1993); Takács András (1995); Népművelési Központ (1996); Hégli Dusán (1999); Grendel Ágota (2003); Papp Sándor (2006); Hégli Dusán (2007); Dagmar Čerťanská, Karolína Kormúthová, Tatiana Palková (megbízott, 2013/2014); Varsányi László (2014). – Ir. Csanaky Eleonóra: Az Ifjú Szivek 50 éve (2005).

Pillanatkép az Ifjú Szivek Táncszínház előadásából (ISZ)

Pillanatkép az Ifjú Szivek Táncszínház előadásából (ISZ)

A kárpát-medencei magyar néptáncmozgalom, a szlovákiai magyar kulturális élet és táncművészet egyik jelentős műhelye (Pozsony, 1955). Magyar Főiskolások Művészegyüttese néven jött létre. 1957. jún. 1-től Ifjú Szivek Magyar Dal és Táncegyüttes, később Ifjú Szivek Magyar Művészegyüttes néven működött. Alapítói főiskolások, egyetemisták, első igazgatója Ág Tibor, művészeti vezetője Takács András volt. Az együttes vállalta a megszüntetett hivatásos magyar együttes, a Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttes (Népes) küldetésének továbbvitelét. A hármas összetételű, 110–120 tagú, 15–20 hivatásos vezetővel működő ún. félhivatásos együttest vegyes énekkar, tánckar és vonós zenekar alkotta. Az intézmény 1957-től állami költségvetési egységként működik. 1985-ben még két zenei egységgel, a Gaudium ének-zenei együttessel és a Ghymes zenekarral bővült. Kezdetben műsorát népi hagyományokra épült tánc-, ének- és zenei művek alkották, később az énekkar és a zenekar klasszikus műveket is a repertoárjába iktatott. Az 1960–70-es években táncos alkotói szemléletén fokozatosan eluralkodott a népi gyökerektől mindinkább messzebb kerülő stilizálási felfogás, melyben jelentős változást az 1982-ben külső nyomásra kikényszerített koreográfusváltás eredményezett. Ekkor Katona István lett az együttes vezetője. 1988–1995 között az együttem művészeti vezetője Varga Ervin. 1996-ban a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma megszüntette az együttes jogi önállóságát, kisajátította a tulajdonát képező székházát, és csekély költségvetési támogatással a Szlovák Nemzeti Népművelési Központ hatáskörébe vonta. 1998-ban az együttes visszakapta jogi és költségvetési önállóságát. 1999-ben Hégli Dusan igazgató kezdeményezésére az együttes hivatásos táncegyüttessé, táncszínházzá vált. 2003—2006 között Grendel Ágota volt az igazgatója. Az együttes mai megnevezése 2010-től hivatalos. A társulat fő érdeme, hogy a Kárpát-medence tradicionális tánc- és zenekultúráját színházi táncelőadásain keresztül társadalmi értékként mutatja fel és erősíti idehaza és külföldön egyaránt. Munkájában kitüntetett figyelmet kap a szlovákiai magyar hagyományos néptánc és népzene színpadi megformálása. Műsorai műfajilag változatosak: a tradicionális tánckultúra formanyelvére épülő táncszínházi darabok (Ördög tánca, Hontalanítás), a táncokat életképszerűen, területek szerint bemutató néptáncelőadások (Szlovákiai és magyar, Pozsonyi táncok) és kimondottan az ifjúság számára készült műsorok (Magyar Tánciskola, Rendhagyó történelemóra) szerepelnek a repertoáron. A társulat évente mutatkozik be új előadással és 4–5 egész estés műsort tart repertoáron. Az együttes célközönsége elsősorban a szlovákiai magyarság, de a szlovákiai magyar tánc- és zenekultúra reprezentánsaként bemutatkozott már a világ legkülönfélébb színpadain. Hagyományos folklórműsorait és táncszínházi előadásait fesztiválokon és önálló turnésorozatok keretén belül tárja a nézőközönség elé a világ számtalan országában. Előadásait különböző televíziócsatornák is rendszeresen műsorukra tűzik. Színházi produkciók alkotása és bemutatása mellett az együttes közművelődésben vállalt szerepe is jelentős – otthont adott a Magyar Táncművészeti Főiskola kihelyezett képzésének, a Pozsonyi Magyar Tanítási nyelvű Gimnázium és Alapiskolával együttműködve néprajzi osztályt hozott létre, valamint aktív közreműködője számos országos rendezvénynek. Tevékenységi köre kiterjed a 20. sz.-ban gyűjtött archív tánc- és zenei felvételek dokumentálására, rendszerezésére és hozzáférhetővé tételére, valamint a hazai néptáncoktatás szerepének megerősítésére. Székházában működik Pozsony egyetlen magyar kőszínháza, mely a város magyar kulturális életének jelentős színhelye. – Vezető: Ág Tibor (1957); Viczay Pál (1962); Kulcsár Tibor (1970); Quittner János (1991); Rusznák Gábor (1993); Varga Ervin (1993); Takács András (1995); Népművelési Központ (1996); Hégli Dusán (1999); Grendel Ágota (2003); Papp Sándor (2006); Hégli Dusán (2007); Dagmar Čerťanská, Karolína Kormúthová, Tatiana Palková (megbízott, 2013/2014); Varsányi László (2014). – Ir. Csanaky Eleonóra: Az Ifjú Szivek 50 éve (2005).

Pillanatkép az Ifjú Szivek Táncszínház előadásából (ISZ)

Pillanatkép az Ifjú Szivek Táncszínház előadásából (ISZ)

A kárpát-medencei magyar néptáncmozgalom, a szlovákiai magyar kulturális élet és táncművészet egyik jelentős műhelye (Pozsony, 1955). Magyar Főiskolások Művészegyüttese néven jött létre. 1957. jún. 1-től Ifjú Szivek Magyar Dal és Táncegyüttes, később Ifjú Szivek Magyar Művészegyüttes néven működött. Alapítói főiskolások, egyetemisták, első igazgatója Ág Tibor, művészeti vezetője Takács András volt. Az együttes vállalta a megszüntetett hivatásos magyar együttes, a Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttes (Népes) küldetésének továbbvitelét. A hármas összetételű, 110–120 tagú, 15–20 hivatásos vezetővel működő ún. félhivatásos együttest vegyes énekkar, tánckar és vonós zenekar alkotta. Az intézmény 1957-től állami költségvetési egységként működik. 1985-ben még két zenei egységgel, a Gaudium ének-zenei együttessel és a Ghymes zenekarral bővült. Kezdetben műsorát népi hagyományokra épült tánc-, ének- és zenei művek alkották, később az énekkar és a zenekar klasszikus műveket is a repertoárjába iktatott. Az 1960–70-es években táncos alkotói szemléletén fokozatosan eluralkodott a népi gyökerektől mindinkább messzebb kerülő stilizálási felfogás, melyben jelentős változást az 1982-ben külső nyomásra kikényszerített koreográfusváltás eredményezett. Ekkor Katona István lett az együttes vezetője. 1988–1995 között az együttem művészeti vezetője Varga Ervin. 1996-ban a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma megszüntette az együttes jogi önállóságát, kisajátította a tulajdonát képező székházát, és csekély költségvetési támogatással a Szlovák Nemzeti Népművelési Központ hatáskörébe vonta. 1998-ban az együttes visszakapta jogi és költségvetési önállóságát. 1999-ben Hégli Dusan igazgató kezdeményezésére az együttes hivatásos táncegyüttessé, táncszínházzá vált. 2003—2006 között Grendel Ágota volt az igazgatója. Az együttes mai megnevezése 2010-től hivatalos. A társulat fő érdeme, hogy a Kárpát-medence tradicionális tánc- és zenekultúráját színházi táncelőadásain keresztül társadalmi értékként mutatja fel és erősíti idehaza és külföldön egyaránt. Munkájában kitüntetett figyelmet kap a szlovákiai magyar hagyományos néptánc és népzene színpadi megformálása. Műsorai műfajilag változatosak: a tradicionális tánckultúra formanyelvére épülő táncszínházi darabok (Ördög tánca, Hontalanítás), a táncokat életképszerűen, területek szerint bemutató néptáncelőadások (Szlovákiai és magyar, Pozsonyi táncok) és kimondottan az ifjúság számára készült műsorok (Magyar Tánciskola, Rendhagyó történelemóra) szerepelnek a repertoáron. A társulat évente mutatkozik be új előadással és 4–5 egész estés műsort tart repertoáron. Az együttes célközönsége elsősorban a szlovákiai magyarság, de a szlovákiai magyar tánc- és zenekultúra reprezentánsaként bemutatkozott már a világ legkülönfélébb színpadain. Hagyományos folklórműsorait és táncszínházi előadásait fesztiválokon és önálló turnésorozatok keretén belül tárja a nézőközönség elé a világ számtalan országában. Előadásait különböző televíziócsatornák is rendszeresen műsorukra tűzik. Színházi produkciók alkotása és bemutatása mellett az együttes közművelődésben vállalt szerepe is jelentős – otthont adott a Magyar Táncművészeti Főiskola kihelyezett képzésének, a Pozsonyi Magyar Tanítási nyelvű Gimnázium és Alapiskolával együttműködve néprajzi osztályt hozott létre, valamint aktív közreműködője számos országos rendezvénynek. Tevékenységi köre kiterjed a 20. sz.-ban gyűjtött archív tánc- és zenei felvételek dokumentálására, rendszerezésére és hozzáférhetővé tételére, valamint a hazai néptáncoktatás szerepének megerősítésére. Székházában működik Pozsony egyetlen magyar kőszínháza, mely a város magyar kulturális életének jelentős színhelye. – Vezető: Ág Tibor (1957); Viczay Pál (1962); Kulcsár Tibor (1970); Quittner János (1991); Rusznák Gábor (1993); Varga Ervin (1993); Takács András (1995); Népművelési Központ (1996); Hégli Dusán (1999); Grendel Ágota (2003); Papp Sándor (2006); Hégli Dusán (2007); Dagmar Čerťanská, Karolína Kormúthová, Tatiana Palková (megbízott, 2013/2014); Varsányi László (2014). – Ir. Csanaky Eleonóra: Az Ifjú Szivek 50 éve (2005).

Pillanatkép az Ifjú Szivek Táncszínház előadásából (ISZ)

A Kassai Újság melléklete (Kassa, 1922–1928). Szerzői közt találjuk Barta Lajost, Benedek Eleket, Erdélyi Józsefet, Földes Sándort, Gaál Mózest, Gárdonyi Gézát, Győry Dezsőt, Karinthy Frigyest, Krúdy Gyulát, Móra Ferencet, Pósa Lajost, Rákosi Viktort, Szabó Lőrincet, Szucsich Máriát, Tersánszky Józsi Jenőt, Várnai Zsenit. – Szerk. Köves Illés.