Hrubý Šúr
-> Hegysúr (Hrubý Šúr)
Község a Szenci járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Kis-Duna bal partján, Szenctől D–DK-re. L: [1921] – 450, ebből 444 (98,7%) magyar, 3 (0,7%) szlovák; [2011] – 756, ebből 457 (60,4%) magyar, 270 (35,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 455 (60,2%) magyar, 268 (35,4%)...megnyit →
Község a Szenci járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Kis-Duna bal partján, Szenctől D–DK-re. L: [1921] – 450, ebből 444 (98,7%) magyar, 3 (0,7%) szlovák; [2011] – 756, ebből 457 (60,4%) magyar, 270 (35,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 455 (60,2%) magyar, 268 (35,4%)...megnyit →
Részletek
Község a Szenci járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Kis-Duna bal partján, Szenctől D–DK-re. L: [1921] – 450, ebből 444 (98,7%) magyar, 3 (0,7%) szlovák; [2011] – 756, ebből 457 (60,4%) magyar, 270 (35,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 455 (60,2%) magyar, 268 (35,4%) szlovák. V: [2011] – 605 r. k., 33 ref., 18 ev., 13 gör. kat. – 1847–48-ban klasszicista stílusban emelt r. k. (Szentháromság-) kápolnáját 1969-ben építették újjá. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Hrušov
-> Körtvélyes (Hrušov)
Község a Rozsnyói járásban, a Szilicei-fennsík D-i lejtőin, a Torna-patak völgyében, Rozsnyótól DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 422, ebből 413 (97,9%) magyar, 7 (1,7%) szlovák; [2011] – 334, ebből 280 (83,8%) magyar, 48 (14,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 294 (88,0%) magyar,...megnyit →
Község a Rozsnyói járásban, a Szilicei-fennsík D-i lejtőin, a Torna-patak völgyében, Rozsnyótól DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 422, ebből 413 (97,9%) magyar, 7 (1,7%) szlovák; [2011] – 334, ebből 280 (83,8%) magyar, 48 (14,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 294 (88,0%) magyar,...megnyit →
Részletek
Község a Rozsnyói járásban, a Szilicei-fennsík D-i lejtőin, a Torna-patak völgyében, Rozsnyótól DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 422, ebből 413 (97,9%) magyar, 7 (1,7%) szlovák; [2011] – 334, ebből 280 (83,8%) magyar, 48 (14,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 294 (88,0%) magyar, 37 (11,1%) szlovák. V: [2011] – 173 ref., 98 r. k., 1 ev. – 1971-ben ~en és a szomszédos Szádalmáson rendezték meg az utolsó, VII. Nyári Ifjúsági Találkozót. A 14. sz. második felében épült gótikus r. k. (Szűz Mária szeplőtelen fogantatása) templomát a 18. sz.-ban barokkosították, a 18. sz. első felében emelt r. k. (Szt. Anna-) kápolnát 1940-ben újították fel. A közeli Körtvélyesi erdősztyepp melegkedvelő növényvilága 1954 óta 41 ha-on természetvédelmi terület, az 1978-ban feltárt Körtvélyesi-barlang szintén védelem alatt áll. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Hubacsek Zsigmond
(* 1906. márc. 8. Budapest [Mo.], † 1973. ápr. 17. Hódi) Iparművész, grafikus. 1910-ben került Losoncra, ahol nevelőapja mellett kitanulta a könyvkötő mesterséget. Szoros barátságot kötött Szabó Gyulával, akitől akvarellfestést és grafikát tanult. Előbb Losoncon, majd 1920–1939 között Ungváron volt nyomdász; 1939–1945 között a...megnyit →
(* 1906. márc. 8. Budapest [Mo.], † 1973. ápr. 17. Hódi) Iparművész, grafikus. 1910-ben került Losoncra, ahol nevelőapja mellett kitanulta a könyvkötő mesterséget. Szoros barátságot kötött Szabó Gyulával, akitől akvarellfestést és grafikát tanult. Előbb Losoncon, majd 1920–1939 között Ungváron volt nyomdász; 1939–1945 között a...megnyit →
Részletek
(* 1906. márc. 8. Budapest [Mo.], † 1973. ápr. 17. Hódi) Iparművész, grafikus. 1910-ben került Losoncra, ahol nevelőapja mellett kitanulta a könyvkötő mesterséget. Szoros barátságot kötött Szabó Gyulával, akitől akvarellfestést és grafikát tanult. Előbb Losoncon, majd 1920–1939 között Ungváron volt nyomdász; 1939–1945 között a losonci Palóc Háziipari Szövetkezet alkalmazottja. A háború után kezdett rézdomborítással foglalkozni; munkáival több kiállításon díjat nyert (1947-ben, 1948-ban, 1952-ben). 1953-ban a Járási Népművelési Központ mellett létrehozta a műkedvelő művészek tagozatát; 1960-tól az intézet alkalmazottja. – Ir. Sz. Haltenberger Kinga: Hubacsek Zsigmond. Gömörország, 2006/1.
Hubice
-> Nemesgomba; Gomba (Hubice)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorjától ÉK-re. L: [1921] – 268, ebből 236 (88,1%) magyar, 5 (1,9%) szlovák; [2011] – 559, ebből 389 (69,6%) magyar, 167 (29,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 394 (70,5%) magyar, 150 (26,8%) szlovák. V:...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorjától ÉK-re. L: [1921] – 268, ebből 236 (88,1%) magyar, 5 (1,9%) szlovák; [2011] – 559, ebből 389 (69,6%) magyar, 167 (29,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 394 (70,5%) magyar, 150 (26,8%) szlovák. V:...megnyit →
Részletek
Gomba – r. k. templom (GJ)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorjától ÉK-re. L: [1921] – 268, ebből 236 (88,1%) magyar, 5 (1,9%) szlovák; [2011] – 559, ebből 389 (69,6%) magyar, 167 (29,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 394 (70,5%) magyar, 150 (26,8%) szlovák. V: [2011] – 488 r. k., 11 ref. – A 13. sz.-ban emelt román kori r. k. (Sarlós Boldogasszony-) templomát 1449-ben gótikus, a 17. sz.-ban barokk stílusban alakították át; a Wiener-Walten-kastély 1830 körül klasszicista, az ún. kis kastély a 19. sz. l. harmadában ugyancsak klasszicista stílusban épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Gomba – Udvarnoky-kastély (GJ)
Hubik István
(* 1916. nov. 9. Garamkövesd, † 1994. júl. 7. Pozsony) Műfordító, szerkesztő. 1944-ben végezte el a pécsi egyetem jogi karát. 1950-től Pozsonyban élt; 1954–1979 között különböző könyvkiadókban dolgozott; 1969-től a Madách Könyv- és Lapkiadó főszerkesztője, 1972-től főszerkesztő-helyettese. Műfordításaiért négyszer kapott Madách-díjat (1973, 1978, 1988,...megnyit →
(* 1916. nov. 9. Garamkövesd, † 1994. júl. 7. Pozsony) Műfordító, szerkesztő. 1944-ben végezte el a pécsi egyetem jogi karát. 1950-től Pozsonyban élt; 1954–1979 között különböző könyvkiadókban dolgozott; 1969-től a Madách Könyv- és Lapkiadó főszerkesztője, 1972-től főszerkesztő-helyettese. Műfordításaiért négyszer kapott Madách-díjat (1973, 1978, 1988,...megnyit →
Részletek
(* 1916. nov. 9. Garamkövesd, † 1994. júl. 7. Pozsony) Műfordító, szerkesztő. 1944-ben végezte el a pécsi egyetem jogi karát. 1950-től Pozsonyban élt; 1954–1979 között különböző könyvkiadókban dolgozott; 1969-től a Madách Könyv- és Lapkiadó főszerkesztője, 1972-től főszerkesztő-helyettese. Műfordításaiért négyszer kapott Madách-díjat (1973, 1978, 1988, 1990), s többször nívódíjban részesítették. Cseh és szlovák írók műveit fordította magyarra. Szülőfalujában emléktáblát kapott.
Hubó (Hubovo)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence K-i részén, a Sajóba torkolló Hubó-patak völgyében, Tornaljától DK-re, a szlovák–magyar határ mentén. L: [1921] – 387, ebből 370 (95,6%) magyar, 11 (2,8%) szlovák; [2011] – 142, ebből 119 (83,8%) magyar, 14 (9,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence K-i részén, a Sajóba torkolló Hubó-patak völgyében, Tornaljától DK-re, a szlovák–magyar határ mentén. L: [1921] – 387, ebből 370 (95,6%) magyar, 11 (2,8%) szlovák; [2011] – 142, ebből 119 (83,8%) magyar, 14 (9,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence K-i részén, a Sajóba torkolló Hubó-patak völgyében, Tornaljától DK-re, a szlovák–magyar határ mentén. L: [1921] – 387, ebből 370 (95,6%) magyar, 11 (2,8%) szlovák; [2011] – 142, ebből 119 (83,8%) magyar, 14 (9,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 122 (85,9%) magyar, 12 (8,5%) szlovák. V: [2011] – 79 ref., 17 r. k., 4 ev., 1 gör. kat. – Ref. temploma 1776-ban klasszicista stílusban épült, fa harangtornyát a 18. sz. végén emelték, a módos kisnemesi építészet emléke a Szuhay-kúria.
Hubovo
-> Hubó (Hubovo)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence K-i részén, a Sajóba torkolló Hubó-patak völgyében, Tornaljától DK-re, a szlovák–magyar határ mentén. L: [1921] – 387, ebből 370 (95,6%) magyar, 11 (2,8%) szlovák; [2011] – 142, ebből 119 (83,8%) magyar, 14 (9,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence K-i részén, a Sajóba torkolló Hubó-patak völgyében, Tornaljától DK-re, a szlovák–magyar határ mentén. L: [1921] – 387, ebből 370 (95,6%) magyar, 11 (2,8%) szlovák; [2011] – 142, ebből 119 (83,8%) magyar, 14 (9,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence K-i részén, a Sajóba torkolló Hubó-patak völgyében, Tornaljától DK-re, a szlovák–magyar határ mentén. L: [1921] – 387, ebből 370 (95,6%) magyar, 11 (2,8%) szlovák; [2011] – 142, ebből 119 (83,8%) magyar, 14 (9,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 122 (85,9%) magyar, 12 (8,5%) szlovák. V: [2011] – 79 ref., 17 r. k., 4 ev., 1 gör. kat. – Ref. temploma 1776-ban klasszicista stílusban épült, fa harangtornyát a 18. sz. végén emelték, a módos kisnemesi építészet emléke a Szuhay-kúria.
Hucín
-> Gice (Hucín)
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt határán, a Murány-patak völgyében, Jolsvától D–DK-re. L: [1921] – 537, ebből 467 (87,0%) magyar, 63 (11,7%) roma, 5 (0,9%) szlovák; [2011] – 877, ebből 391 (44,6%) roma, 235 (26,8%) szlovák, 167 (19,0%) magyar nemzetiségű. A:...megnyit →
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt határán, a Murány-patak völgyében, Jolsvától D–DK-re. L: [1921] – 537, ebből 467 (87,0%) magyar, 63 (11,7%) roma, 5 (0,9%) szlovák; [2011] – 877, ebből 391 (44,6%) roma, 235 (26,8%) szlovák, 167 (19,0%) magyar nemzetiségű. A:...megnyit →
Részletek
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt határán, a Murány-patak völgyében, Jolsvától D–DK-re. L: [1921] – 537, ebből 467 (87,0%) magyar, 63 (11,7%) roma, 5 (0,9%) szlovák; [2011] – 877, ebből 391 (44,6%) roma, 235 (26,8%) szlovák, 167 (19,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 298 (34,0%) szlovák, 270 (30,8%) roma, 227 (25,9%) magyar. V: [2011] – 149 ref., 109 r. k., 26 ev., 10 gör. kat. – A második vh. utáni belső telepítések során a faluba É-gömöri szlovák telepesek költöztek. Ref. temploma a 14. sz.-ban gótikus stílusban épült, a két klasszicista Czékus-kastélyt a 18. sz. végén, ill. 1807-ben emelték. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os közös, szlovák és magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Hugyecz László Ede; Hudec László, L. E. Hudec
(* 1893. jan. 8. Besztercebánya, † 1958. okt. 26. Berkeley, USA) Építész. 1914-ben a Budapesti Királyi Akadémián szerzett építészdiplomát, majd beállt az osztrák–magyar hadseregbe. 1916-ban hadifogságba esett, s Szibériába került. A fogolytáborból, az orosz-kínai határon keresztül, 1918-ban megszökött, és kalandos úton Sanghajban kötött ki....megnyit →
(* 1893. jan. 8. Besztercebánya, † 1958. okt. 26. Berkeley, USA) Építész. 1914-ben a Budapesti Királyi Akadémián szerzett építészdiplomát, majd beállt az osztrák–magyar hadseregbe. 1916-ban hadifogságba esett, s Szibériába került. A fogolytáborból, az orosz-kínai határon keresztül, 1918-ban megszökött, és kalandos úton Sanghajban kötött ki....megnyit →
Részletek
(* 1893. jan. 8. Besztercebánya, † 1958. okt. 26. Berkeley, USA) Építész. 1914-ben a Budapesti Királyi Akadémián szerzett építészdiplomát, majd beállt az osztrák–magyar hadseregbe. 1916-ban hadifogságba esett, s Szibériába került. A fogolytáborból, az orosz-kínai határon keresztül, 1918-ban megszökött, és kalandos úton Sanghajban kötött ki. Az 1920–30-as években, az akkor virágkorát élő szabad kikötővárosban több mint hatvan, eklektikus ihletésű, neoklasszicista és modern art-deco stílusú épületeket tervezett 1918-tól 1945-ig. Több vallási felekezet számára is tervezett templomot a városban. 1942-ben Sanghaj tiszteletbeli konzulja lett. Később, a második vh. idején családjával elhagyta Kínát, és Svájcban telepedett le. Majd Rómában dolgozott, ahol mint statikus mérnök XII. Piusz pápa kívánságára részt vett Szt. Péter sírjának feltárási munkálataiban. Végül Amerikában, Berkeley-ben telepedett le, s ott élt haláláig.
Hulkó Gábor
(* 1947. jan. 1. Ógyalla) Kibernetikus, egyetemi tanár. A dunaszerdahelyi magyar tanítási nyelvű gimnáziumban érettségizett. Tanulmányait a Szlovák Műszaki Főiskolán végezte 1970-ben (1976-től kandidátus, 1992-től a műszaki tudományok doktora). 1970-től az SZTA Műszaki Kibernetikai Intézetének munkatársa. 1971-től a Szlovák Műszaki Főiskola oktatója (1974-től adjunktus,...megnyit →
(* 1947. jan. 1. Ógyalla) Kibernetikus, egyetemi tanár. A dunaszerdahelyi magyar tanítási nyelvű gimnáziumban érettségizett. Tanulmányait a Szlovák Műszaki Főiskolán végezte 1970-ben (1976-től kandidátus, 1992-től a műszaki tudományok doktora). 1970-től az SZTA Műszaki Kibernetikai Intézetének munkatársa. 1971-től a Szlovák Műszaki Főiskola oktatója (1974-től adjunktus,...megnyit →
Részletek
Hulkó Gábor (csa)
(* 1947. jan. 1. Ógyalla) Kibernetikus, egyetemi tanár. A dunaszerdahelyi magyar tanítási nyelvű gimnáziumban érettségizett. Tanulmányait a Szlovák Műszaki Főiskolán végezte 1970-ben (1976-től kandidátus, 1992-től a műszaki tudományok doktora). 1970-től az SZTA Műszaki Kibernetikai Intézetének munkatársa. 1971-től a Szlovák Műszaki Főiskola oktatója (1974-től adjunktus, 1982-től docens, 1994-től egyetemi tanár); az 1990-es években Dunaszerdahely tiszteletbeli alporgármestere. Kutatási területe a kibernetika, rendszer- és irányításelmélet. Különböző szakmai testületek tagja, vezetője, 2007-től az MTA külső tagja. Több mint 300 tudományos közleménye cseh, szlovák és nemzetözi folyóiratokban jelent meg. 2003-ban Jedlik Ányos-díjjal, 2013-ban a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki. – Fm. Distributed Parameter Systems Blockset for MATLAB&Simulink, Third-Party MathWorks Product (2004).