Horváti 1. (Chorvatice)
Részletek
1962-ben Kistompához csatolt község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság K-i peremén, a Selmec-patak bal partján, Ipolyságtól ÉNy-ra. L: [1921] – 329, ebből 308 (93,6%) magyar, 20 (6,1%) szlovák; [1961] 412, ebből 220 (53,4%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 316 r. k., 8 ev., 4 izr. – A második vh. után magyar lakosságának mintegy egynegyedét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi és szlovákiai szlovák családok települtek.
Horváti 2.
-> Tornahorváti; Horváti (Chorváty)
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence Ny-i részén, a Bódva folyó bal partján, Szepsitől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 235, ebből 227 (96,6%) magyar; [2011] – 102, ebből 76 (74,5%) magyar, 26 (25,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 97 (95,1%) magyar, 5...megnyit →
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence Ny-i részén, a Bódva folyó bal partján, Szepsitől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 235, ebből 227 (96,6%) magyar; [2011] – 102, ebből 76 (74,5%) magyar, 26 (25,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 97 (95,1%) magyar, 5...megnyit →
Részletek
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence Ny-i részén, a Bódva folyó bal partján, Szepsitől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 235, ebből 227 (96,6%) magyar; [2011] – 102, ebből 76 (74,5%) magyar, 26 (25,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 97 (95,1%) magyar, 5 (4,9%) szlovák. V: [2011] – 51 r. k., 45 gör. kat., 6 ref. – Gör. kat. (Szűz Mária mennybevétele) temploma 1765-ben barokk stílusban épült. – 1964-ben Bódvavendégivel és Tornaújfaluval egyesítették Újbódva (Nová Bodva) néven, 1991 óta újra önálló község.
Horvátjárfalu (Jarovce; Hrvatski Jandrof)
1972-ben Pozsonyhoz csatolt község a Kisalföldön, a Duna jobb partján, Pozsony központjától D-re, a szlovák-osztrák határon. L: [1961] – 940, ebből 535 (56,9%) horvát, 242 (25,7%) magyar, 126 (13,4%) szlovák (1961); [2011] – 1438, ebből 1044 (72,6%) szlovák, 220 (15,3%) horvát, 122 (8,5%) magyar...megnyit →
1972-ben Pozsonyhoz csatolt község a Kisalföldön, a Duna jobb partján, Pozsony központjától D-re, a szlovák-osztrák határon. L: [1961] – 940, ebből 535 (56,9%) horvát, 242 (25,7%) magyar, 126 (13,4%) szlovák (1961); [2011] – 1438, ebből 1044 (72,6%) szlovák, 220 (15,3%) horvát, 122 (8,5%) magyar...megnyit →
Részletek
1972-ben Pozsonyhoz csatolt község a Kisalföldön, a Duna jobb partján, Pozsony központjától D-re, a szlovák-osztrák határon. L: [1961] – 940, ebből 535 (56,9%) horvát, 242 (25,7%) magyar, 126 (13,4%) szlovák (1961); [2011] – 1438, ebből 1044 (72,6%) szlovák, 220 (15,3%) horvát, 122 (8,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1016 (70,7%) szlovák, 231 (16,1%) horvát, 115 (8,0%) magyar. V: [2011] – 1038 r. k., 41 ev., 10 gör. kat., 8 ref. – Az 1947. febr. 10-i párizsi békeszerződés csatolta Csehszl.-hoz. A 16. sz.-ban a török elől menekülő horvátokkal népesült be, a 20. sz. végére azonban az erőteljes szlovák betelepülés következtében elveszítette horvát többségi jellegét. R. k. (Szt. Miklós-) temploma 1760-ban késő barokk stílusban épült. Közúti határátkelőhely Ausztria felé. – Ir. Vanek, Rudolf: Jarovce 1208–1998 (1998); Treuer, Jure: Naše selo, Hrvatski Jandrof (2005).
Hosszú Ferenc
(* 1923. szept. 17. Kassa, † 1980. máj. 12. Budapest) Író, műfordító. Kassán érettségizett (1942), majd a kolozsvári egyetemen tanult. Frontszolgálat és hadifogság után 1946-ban Budapestre települt. Egyetemi tanulmányai után újságíróként, fordítóként, szerkesztőként dolgozott. Az Európa Könyvkiadó külső munkatársa, a cseh és a szlovák művek lektora volt....megnyit →
(* 1923. szept. 17. Kassa, † 1980. máj. 12. Budapest) Író, műfordító. Kassán érettségizett (1942), majd a kolozsvári egyetemen tanult. Frontszolgálat és hadifogság után 1946-ban Budapestre települt. Egyetemi tanulmányai után újságíróként, fordítóként, szerkesztőként dolgozott. Az Európa Könyvkiadó külső munkatársa, a cseh és a szlovák művek lektora volt....megnyit →
Részletek
(* 1923. szept. 17. Kassa, † 1980. máj. 12. Budapest) Író, műfordító. Kassán érettségizett (1942), majd a kolozsvári egyetemen tanult. Frontszolgálat és hadifogság után 1946-ban Budapestre települt. Egyetemi tanulmányai után újságíróként, fordítóként, szerkesztőként dolgozott. Az Európa Könyvkiadó külső munkatársa, a cseh és a szlovák művek lektora volt. Többek között Karel Čapek, Jaroslav Hašek, Vladislav Vančura, Bohumil Hrabal, Jiří Mucha műveit fordította magyarra. – Fm. Hegytetőn három fenyő (r., 1982); A másik írás (r., 1987).
Hosszúfalu
-> Vághosszúfalu; Hosszúfalu (Dlhá nad Váhom)
Község a Vágsellyei járásban, a Kisalföldön, a Vág folyó bal partján, Vágsellyétől É-ra. L: [1921] – 937, ebből 883 (94,2%) magyar, 37 (3,9%) szlovák; [2011] – 865, ebből 513 (59,3%) magyar, 335 (38,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 541 (62,5%) magyar, 311 (36,0%) szlovák....megnyit →
Község a Vágsellyei járásban, a Kisalföldön, a Vág folyó bal partján, Vágsellyétől É-ra. L: [1921] – 937, ebből 883 (94,2%) magyar, 37 (3,9%) szlovák; [2011] – 865, ebből 513 (59,3%) magyar, 335 (38,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 541 (62,5%) magyar, 311 (36,0%) szlovák....megnyit →
Részletek
Vághosszúfalu (TP)
Község a Vágsellyei járásban, a Kisalföldön, a Vág folyó bal partján, Vágsellyétől É-ra. L: [1921] – 937, ebből 883 (94,2%) magyar, 37 (3,9%) szlovák; [2011] – 865, ebből 513 (59,3%) magyar, 335 (38,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 541 (62,5%) magyar, 311 (36,0%) szlovák. V: [2011] – 703 r. k., 13 ref., 3 ev., 1 gör. kat. – R. k. (Szentháromság-) temploma 1800-ban empire stílusban épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Izsóf József (összeállította): Vághosszúfalu. Dlhá nad Váhom 1113–1993 (1993).
Vághosszúfalu (Videó)
Product of TIRINDA Family (Peter, Andrea & Adrian), 2015. márc. 7.
Hosszúszó
-> Gömörhosszúszó; Hosszúszó (Dlhá Ves)
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Tornai-karszt és a Szilicei-fennsík DNy-i peremén, Tornaljától ÉK-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 582, ebből 499 (85,7%) magyar, 83 (14,3%) szlovák; [2011] – 586, ebből 465 (79,4%) magyar, 102 (17,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – (83,3%) magyar,...megnyit →
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Tornai-karszt és a Szilicei-fennsík DNy-i peremén, Tornaljától ÉK-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 582, ebből 499 (85,7%) magyar, 83 (14,3%) szlovák; [2011] – 586, ebből 465 (79,4%) magyar, 102 (17,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – (83,3%) magyar,...megnyit →
Részletek
Gömörhosszúszó – ev. templom (GJ)
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Tornai-karszt és a Szilicei-fennsík DNy-i peremén, Tornaljától ÉK-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 582, ebből 499 (85,7%) magyar, 83 (14,3%) szlovák; [2011] – 586, ebből 465 (79,4%) magyar, 102 (17,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – (83,3%) magyar, 81 (13,8%) szlovák. V: [2011] – 294 ev., 82 r. k., 54 ref., 2 gör. kat. – Ev. temploma 1792-ben épült klasszicista stílusban. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os közös, szlovák és magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. Közúti határátkelőhely Mo. felé.
Hosszúudvar
Részletek
A telken több lakóház helyezkedik el egy sorban. Az adott lakóépületekhez tartozó gazdasági épületek a telek másik oldalán sorjáznak. A 20. század első felében lényegében az egész szlovákiai magyar nyelvterületen előfordult, jellegzetes példái a közelmúltban Nyitracsehiben még megfigyelhetőek voltak.
Hostice
-> Gesztete (Hostice)
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegység K-i részén, a Macskás-patak völgyében, Rimaszombattól D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 725, ebből 657 (90,6%) magyar, 27 (3,7%) szlovák; [2011] – 1021, ebből 495 (48,9%) magyar, 374 (36,6%) roma, 85 (8,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegység K-i részén, a Macskás-patak völgyében, Rimaszombattól D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 725, ebből 657 (90,6%) magyar, 27 (3,7%) szlovák; [2011] – 1021, ebből 495 (48,9%) magyar, 374 (36,6%) roma, 85 (8,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegység K-i részén, a Macskás-patak völgyében, Rimaszombattól D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 725, ebből 657 (90,6%) magyar, 27 (3,7%) szlovák; [2011] – 1021, ebből 495 (48,9%) magyar, 374 (36,6%) roma, 85 (8,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 933 (91,4%) magyar, 25 (2,4%) szlovák. V: [2011] – 928 r. k., 10 ref., 4 ev., 1 gör. kat. – Barokk stílusú r. k. (Szt. András-) temploma 1783–87 között, a Vécsey-kúria a 18. sz. második felében épült. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Hosťová
-> Nyitrageszte; Geszte (Hosťová)
Község a Nyitrai járásban, a Tribecs hegység D-i lejtőin, a Pilis-hegy lábánál, a Zoboralján, Nyitrától K–ÉK-re. L: [1921] – 352, ebből 333 (94,6%) magyar, 9 (2,6%) szlovák; [2011] – 361, ebből 242 (67,0%) magyar, 117 (32,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 251 (69,5%) magyar,...megnyit →
Község a Nyitrai járásban, a Tribecs hegység D-i lejtőin, a Pilis-hegy lábánál, a Zoboralján, Nyitrától K–ÉK-re. L: [1921] – 352, ebből 333 (94,6%) magyar, 9 (2,6%) szlovák; [2011] – 361, ebből 242 (67,0%) magyar, 117 (32,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 251 (69,5%) magyar,...megnyit →
Részletek
Geszte – r. k. templom (GJ)
Község a Nyitrai járásban, a Tribecs hegység D-i lejtőin, a Pilis-hegy lábánál, a Zoboralján, Nyitrától K–ÉK-re. L: [1921] – 352, ebből 333 (94,6%) magyar, 9 (2,6%) szlovák; [2011] – 361, ebből 242 (67,0%) magyar, 117 (32,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 251 (69,5%) magyar, 107 (29,6%) szlovák. V: [2011] – 344 r. k., 2 ref. – (Szentháromság-) temploma 1734-ben barokk stílusban épült, 1802-ben klasszicista stílusban alakították át. – 1976–90 között közigazgatásilag Pogrányhoz tartozott. – Ir. Fehér Sándor: Nyitrageszte (1997).
Hosťovce
-> Bódvavendégi; Vendégi (Hosťovce)
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence Ny-i részén, a Bódva folyó jobb partján, a Torna-patak torkolatánál, Szepsitől Ny–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 389, ebből 376 (96,7%) magyar, 7 (1,8%) szlovák; [2011] – 198, ebből 154 (77,8%) magyar, 43 (21,8%) szlovák nemzetiségű. A:...megnyit →
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence Ny-i részén, a Bódva folyó jobb partján, a Torna-patak torkolatánál, Szepsitől Ny–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 389, ebből 376 (96,7%) magyar, 7 (1,8%) szlovák; [2011] – 198, ebből 154 (77,8%) magyar, 43 (21,8%) szlovák nemzetiségű. A:...megnyit →
Részletek
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence Ny-i részén, a Bódva folyó jobb partján, a Torna-patak torkolatánál, Szepsitől Ny–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 389, ebből 376 (96,7%) magyar, 7 (1,8%) szlovák; [2011] – 198, ebből 154 (77,8%) magyar, 43 (21,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 167 (84,3%) magyar, 28 (14,1%) szlovák. V: [2011] – 118 r. k., 66 ref., 1 gör. kat. – R. k. (Szt. Imre-) temploma 1730-ban barokk, ref. temploma 1784-ben klasszicista stílusban épült. Közúti határátkelőhely Mo. felé. 1964-ben Tornahorvátival és Tornaújfaluval egyesítették Újbódva (Nová Bodva) néven, 1990 óta újra önálló község.