Hírek 2.
Részletek
Regionális társadalmi, szépirodalmi, közgazdasági és politikai hetilap (Komárom, 1935 máj.–1937 dec.). – Szerk. Puzsér János. – Ir. Szénássy Árpád: A komáromi hírlapírás kétszáz éve 1789–1989 (1994).
Hitel
Részletek
Gazdaságpolitikai hetilap (Prága, 1937–1938). 33 száma jelent meg. – Szerk. Ternyei László, Sebestyén József.
Hites Kristóf
(* 1913. aug. 26. Csicsó, † 1999. máj. 26. Pannonhalma [Mo.]) Bencés szerzetes, tanár. Teológiai tanulmányait Prágában végezte, majd magyar–latin szakos tanári oklevelet szerzett Budapesten. 1943-től a komáromi bencés gimnáziumban tanított. 1945-től közel három évig titokban tovább tanította Komáromban a magyar gimnázistákat. Miután 1948-ban...megnyit →
(* 1913. aug. 26. Csicsó, † 1999. máj. 26. Pannonhalma [Mo.]) Bencés szerzetes, tanár. Teológiai tanulmányait Prágában végezte, majd magyar–latin szakos tanári oklevelet szerzett Budapesten. 1943-től a komáromi bencés gimnáziumban tanított. 1945-től közel három évig titokban tovább tanította Komáromban a magyar gimnázistákat. Miután 1948-ban...megnyit →
Részletek
(* 1913. aug. 26. Csicsó, † 1999. máj. 26. Pannonhalma [Mo.]) Bencés szerzetes, tanár. Teológiai tanulmányait Prágában végezte, majd magyar–latin szakos tanári oklevelet szerzett Budapesten. 1943-től a komáromi bencés gimnáziumban tanított. 1945-től közel három évig titokban tovább tanította Komáromban a magyar gimnázistákat. Miután 1948-ban kiutasították az országból, Kanadában, majd az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le. 1958-ig a clevelandi szlovák gimnázium tanára volt, ezután bencés társaival a kaliforniai Woodside-ben bencés perjelséget és magyar nyelvű bencés gimnáziumot alapított. 1984–1990 között a Szlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmánya elnöke, a Kettős Járom Alatt c. lap szerkesztője volt. 1989 után egyik kezdeményezője és anyagi támogatója volt az alakuló Rákóczi Szövetségnek. Esterházy János Emlékplakettel tüntették ki (1991). 1994-ben Mo.-ra költözött.
Hizsnyai Tóth Ildikó; H. Tóth Ildikó
(* 1966. márc. 30. Vágsellye) Műfordító, egyetemi oktató. Galántán érettségizett (1984), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–szlovák szakot végzett (1989), ugyanitt 2006-ban PhD fokozatot szerzett. 1989–1990-ben az Irodalmi Szemle, majd a Nap szerkesztője. 1994–2005 a pozsonyi Magyar Kulturális Intézet nyelvtanára, módszertani vezetője. 1997-től a...megnyit →
(* 1966. márc. 30. Vágsellye) Műfordító, egyetemi oktató. Galántán érettségizett (1984), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–szlovák szakot végzett (1989), ugyanitt 2006-ban PhD fokozatot szerzett. 1989–1990-ben az Irodalmi Szemle, majd a Nap szerkesztője. 1994–2005 a pozsonyi Magyar Kulturális Intézet nyelvtanára, módszertani vezetője. 1997-től a...megnyit →
Részletek
Hizsnyai Tóth Ildikó (HA)
(* 1966. márc. 30. Vágsellye) Műfordító, egyetemi oktató. Galántán érettségizett (1984), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–szlovák szakot végzett (1989), ugyanitt 2006-ban PhD fokozatot szerzett. 1989–1990-ben az Irodalmi Szemle, majd a Nap szerkesztője. 1994–2005 a pozsonyi Magyar Kulturális Intézet nyelvtanára, módszertani vezetője. 1997-től a Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének kutatója, majd oktatója. Fő kutatási területe: fordításelmélet és magyar mint idegen nyelv. Tanulmányai és fordításai többek között a Nova Posoniensia, Fórum Társadalomtudományi Szemle, Irodalmi Szemle, valamint a Somorjai Disputa és más kiadványokban jelentek meg. – Díjak: műfordítói Madách-díj (2000, 2003, 2012) – Fm. Maďarčina pre samoukov (Marianna Sitárová Husárikovával). Fordításkötetei: Peter Pišťanek: Különcök (Mladý Dônč a iné, 1999); Dušan Kováč: Szlovákia története (másokkal, Dejiny Slovenska, 2001); Pavel Vilikovský: Az utolsó pompeji ló (Posledný kôň Pompejí, 2002); Pavel Vilikovský: A gonosz önéletrajza (Vlastný životopis zla, 2011).
Hizsnyai Zoltán
(* 1959. febr. 13. Rimaszombat) Költő, esszéíró, szerkesztő. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett (1978), majd a kassai Thália Színpad színésze (1978–1983) volt. Ezt követően különböző munkahelyeken dolgozott. 1990–1992-ben az Irodalmi Szemle, 1992 tavaszától pedig az akkor induló Kalligram folyóirat szerkesztője, majd 1994...megnyit →
(* 1959. febr. 13. Rimaszombat) Költő, esszéíró, szerkesztő. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett (1978), majd a kassai Thália Színpad színésze (1978–1983) volt. Ezt követően különböző munkahelyeken dolgozott. 1990–1992-ben az Irodalmi Szemle, 1992 tavaszától pedig az akkor induló Kalligram folyóirat szerkesztője, majd 1994...megnyit →
Részletek
Hizsnyai Zoltán (ST)
(* 1959. febr. 13. Rimaszombat) Költő, esszéíró, szerkesztő. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett (1978), majd a kassai Thália Színpad színésze (1978–1983) volt. Ezt követően különböző munkahelyeken dolgozott. 1990–1992-ben az Irodalmi Szemle, 1992 tavaszától pedig az akkor induló Kalligram folyóirat szerkesztője, majd 1994 jún.-ától 2003 végéig főszerkesztője. 2004–2006-ban az Új Szó kulturális rovatának vezetője. 2006–2007-ben az Szlovákiai Magyar Írók Társaságának (SZMÍT) titkára volt (ezt a tisztséget korábban már 1994–1996-ban, ill. 2000–2001-ben is betöltötte). Versei az 1980-as évektől kezdve jelennek meg, az Iródia hangadó tagja volt, szerepelt a Próbaút (1986) c. antológiában. Nemzedékének jelentős képviselője. Főbb díjai: Kilencek Díja (1988); Madách-díj (1995); Szabad Sajtó Díj (1996); Sziveri János-díj (1997); József Attila-díj (2002); Posonium Irodalmi Díj Különdíja (2002). – Fm. Rondó (v., 1987); Tolatás (v., 1989); A stigma krátere (v., 1994); Műfajtalankodás. Vízilovak és egyéb szellemi ingóságok (esszék, pamfletek, 1996); Bárka és ladik (v., 2001); Mintakéve (szonettkoszorú, 2004); Hizsnyai Zoltán legszebb versei (v., 2006); Fordítva múlik – előre farol (v., 2008); Ének (v., 2010).
Hizsnyan Géza
(* 1956. jún. 22. Rimaszombat) Orvos, színházi író, színikritikus. Rimaszombatban érettségizett (1974), a prágai Károly Egyetem Orvosi Karán szerzett oklevelet (1981). Egyetemistaként elnöke volt az Ady Endre Diákkörnek. 1981-től a nyustyai kórházban dolgozik. Írásai, színikritkái az 1980-as évektől jelennek meg; több fontos színházelméleti tanulmányt...megnyit →
(* 1956. jún. 22. Rimaszombat) Orvos, színházi író, színikritikus. Rimaszombatban érettségizett (1974), a prágai Károly Egyetem Orvosi Karán szerzett oklevelet (1981). Egyetemistaként elnöke volt az Ady Endre Diákkörnek. 1981-től a nyustyai kórházban dolgozik. Írásai, színikritkái az 1980-as évektől jelennek meg; több fontos színházelméleti tanulmányt...megnyit →
Részletek
(* 1956. jún. 22. Rimaszombat) Orvos, színházi író, színikritikus. Rimaszombatban érettségizett (1974), a prágai Károly Egyetem Orvosi Karán szerzett oklevelet (1981). Egyetemistaként elnöke volt az Ady Endre Diákkörnek. 1981-től a nyustyai kórházban dolgozik. Írásai, színikritkái az 1980-as évektől jelennek meg; több fontos színházelméleti tanulmányt közölt. Alapítója és elnöke volt a Csehszlovákiai Magyar Amatőr Színjátszók Társaságának (1990).
Hlohovec
-> Galgóc (Hlohovec)
Város és járási székhely a Kisalföld É-i nyúlványában, az Inóc- (Galgóci) hegység D-i lábánál, a Vág folyó bal partján, Nagyszombattól K–ÉK-re. L: [1921] – 8422, ebből 7176 (85,2%) szlovák, 694 (8,2%) zsidó, 350 (4,2%) magyar; [2011] – 22 701, ebből 21 220 (93,5%) szlovák,...megnyit →
Város és járási székhely a Kisalföld É-i nyúlványában, az Inóc- (Galgóci) hegység D-i lábánál, a Vág folyó bal partján, Nagyszombattól K–ÉK-re. L: [1921] – 8422, ebből 7176 (85,2%) szlovák, 694 (8,2%) zsidó, 350 (4,2%) magyar; [2011] – 22 701, ebből 21 220 (93,5%) szlovák,...megnyit →
Részletek
Galgóc – r. k. templom (GJ)
Város és járási székhely a Kisalföld É-i nyúlványában, az Inóc- (Galgóci) hegység D-i lábánál, a Vág folyó bal partján, Nagyszombattól K–ÉK-re. L: [1921] – 8422, ebből 7176 (85,2%) szlovák, 694 (8,2%) zsidó, 350 (4,2%) magyar; [2011] – 22 701, ebből 21 220 (93,5%) szlovák, 21 (0,1%) magyar, 2 (0,01%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 20 818 (91,7%) szlovák, 32 (0,1%) magyar. V: [2011] – 15 281 r. k., 446 ev., 26 gör. kat., 17 ref., 7 izr. – Alföldi jellegű kisváros volt, a 19. sz. második feléig mezővárosi kiváltságokkal; 1960-tól ismét város, 1960-ig és 1996-tól járási székhely. Jelentősebb műemlékei a Vág völgyének védelmét szolgáló, a török hadak által a 17. sz. második felében elfoglalt és lerombolt vára helyén 1720-ban épült barokk stílusú Erdődy-kastély, az angolparkjában álló 18. sz.-i barokk pavilon és lovaglóterem, valamint az empire stílusú színházépület, a 14. sz.-i gótikus (Szt. Mihály-) plébániatemplom, a ferencesek 1465-ben gótikus stílusban épült, majd 1598-ban reneszánsz stílusban átépített (Mindenszentek-) temploma és kolostora (jelenleg az 1959-ben alapított Honismereti Múzeumnak ad helyet), az 1349–65 között épült városi ispotály és ispotálytemplom, valamint az 1891-ben épült mór stílusú zsinagóga. Gazdag régészeti lelőhely, honfoglalás kori magyar lovassírral, benne számos ékszerlelettel és palmettadíszes tarsolylemezzel. Vasúti és közúti csomópont; a 20. sz. második felében jelentős ipari központ: 1943-ban itt épült fel Szl. legnagyobb gyógyszergyára, ezenkívül jelentékeny kohó-, ruházati, bútor- és építőanyag-iparral rendelkezik. 1953-ban ~hoz csatolták Vágszentpétert (Svätý Peter pri Váhu) és Beregszeget (Šulekovo).
A galgóci honfoglalás kori tarsolylemez (FI)
Galgóc − Szt. Mihály-templom (GJ)
Hlucsil Károly
(* 1891. okt. 25. Kiszucaújhely [Kysucké Nové Mesto] – † 1973. nov. 10. Pozsony) Matematikus, főiskolai tanár. Zsolnán, az állami királyi főreáliskolában érettségizett 1911-ben. Ebben az évben megnyerte az országos matematikai tanulóversenyt. Matematika tanára Erdős Lajos (1879–1942), a világhírű Erdős Pál (1913–1996) matematikus édesapja...megnyit →
(* 1891. okt. 25. Kiszucaújhely [Kysucké Nové Mesto] – † 1973. nov. 10. Pozsony) Matematikus, főiskolai tanár. Zsolnán, az állami királyi főreáliskolában érettségizett 1911-ben. Ebben az évben megnyerte az országos matematikai tanulóversenyt. Matematika tanára Erdős Lajos (1879–1942), a világhírű Erdős Pál (1913–1996) matematikus édesapja...megnyit →
Részletek
(* 1891. okt. 25. Kiszucaújhely [Kysucké Nové Mesto] – † 1973. nov. 10. Pozsony) Matematikus, főiskolai tanár. Zsolnán, az állami királyi főreáliskolában érettségizett 1911-ben. Ebben az évben megnyerte az országos matematikai tanulóversenyt. Matematika tanára Erdős Lajos (1879–1942), a világhírű Erdős Pál (1913–1996) matematikus édesapja volt. A budapesti tudományegyetemen kezdte felsőfokú tanulmányait, sőt még egy rövid franciaországi tanulmányutat is tett, de az I. vh. kitörését követően behívták katonának és 1916-ban orosz fogságba esett. Megjárta Szibériát, a Távol-Keletet, Japánt, Indiát, Ceylont, D-Afrikát. 1920 végén érkezett haza és a lévai gimnáziumban lett helyettes tanár. Az 1925/26-os tanévben Brünnben fejezte be az egyetemet, és ezt követően az érsekújvári gimnázium tanára lett. 1932-ben Pozsonyba került és 1947–1959 között a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán, 1951-től a magyar részlegen is tanított. Számos jeles matematika tanárt nevelt, köztük Oláh Györgyöt (1940–2012) a komáromi gimnázium, majd ipari szakközépiskola és Mészáros Józsefet, a galántai gimnázium tanárát. Tudósi pályájának a kibontakozását egyrészt a vh., másrészt az időigényes középiskolai tanári munka gátolta. Számos területen (a matematika mellett a biológiában, történelemtudományban, a fizikában) rendelkezett alapos ismeretekkel. Számos idegen nyelven beszélt és fordított is.
Hnúšťa
-> Nyustya (Hnúšťa)
Város a Rimaszombati járásban, a Vepor-hegység DK-i lejtőin, a Rima-folyó két ágának, a Tiszolci-Rima és a Klenóci-Rima összefolyásánál, Rimaszombattól É–ÉNy-ra. L: [1921] – 1668, ebből 1412 (84,6%) szlovák, 210 (12,6%) magyar; [2011] – 7781, ebből 6232 (80,1%) szlovák, 211 (2,7%) roma, 51 (0,7%) magyar...megnyit →
Város a Rimaszombati járásban, a Vepor-hegység DK-i lejtőin, a Rima-folyó két ágának, a Tiszolci-Rima és a Klenóci-Rima összefolyásánál, Rimaszombattól É–ÉNy-ra. L: [1921] – 1668, ebből 1412 (84,6%) szlovák, 210 (12,6%) magyar; [2011] – 7781, ebből 6232 (80,1%) szlovák, 211 (2,7%) roma, 51 (0,7%) magyar...megnyit →
Részletek
Város a Rimaszombati járásban, a Vepor-hegység DK-i lejtőin, a Rima-folyó két ágának, a Tiszolci-Rima és a Klenóci-Rima összefolyásánál, Rimaszombattól É–ÉNy-ra. L: [1921] – 1668, ebből 1412 (84,6%) szlovák, 210 (12,6%) magyar; [2011] – 7781, ebből 6232 (80,1%) szlovák, 211 (2,7%) roma, 51 (0,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 6172 (79,3%) szlovák, 203 (2,6%) roma, 67 (0,9%) magyar. V: [2011] – 2357 r. k., 1237 ev., 31 gör. kat., 19 ref. – Gömör egyik legjelentősebb iparvárosa:a 19. sz. végén alapított magnezitpörkölője és vasolvasztója az 1920-as évekig üzemelt, a második vh. után azonban új magnezitgyára, vegyi üzeme és ércbányái, a 20. sz. végén ipari gumit gyártó üzeme létesült. R. k. (Szt. Kereszt felmagasztalása) temploma 1802-ben klasszicista, ev. temploma 1808-ban ugyancsak klasszicista, r. k. kápolnája 1902-ben neoreneszánsz stílusban épült. – 1949–60 között járási székhely volt, városi rangot 1960-ban kapott, ugyanekkor hozzácsatolták Likért, 1971-ben Baradna (Brádno), Hacsó (Hačava) és Dombosmező (Polom) községeket.
Hodejov
-> Várgede (Hodejov)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence Ny-i részén, a Gortva-patak völgyében, Rimaszombattól D–DNy-ra. L: [1921] – 1273, ebből 1197 (94,0%) magyar, 35 (2,7%) szlovák; [2011] – 1577, ebből 530 (33,6%) magyar, 504 (32,0%) roma, 398 (25,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1104 (70,0%) magyar,...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence Ny-i részén, a Gortva-patak völgyében, Rimaszombattól D–DNy-ra. L: [1921] – 1273, ebből 1197 (94,0%) magyar, 35 (2,7%) szlovák; [2011] – 1577, ebből 530 (33,6%) magyar, 504 (32,0%) roma, 398 (25,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1104 (70,0%) magyar,...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence Ny-i részén, a Gortva-patak völgyében, Rimaszombattól D–DNy-ra. L: [1921] – 1273, ebből 1197 (94,0%) magyar, 35 (2,7%) szlovák; [2011] – 1577, ebből 530 (33,6%) magyar, 504 (32,0%) roma, 398 (25,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1104 (70,0%) magyar, 321 (20,4%) szlovák, 11 (0,7%) roma. V: [2011] – 1278 r. k., 16 ev., 9 ref., 1 gör. kat. – A két vh. közötti földbirtokreform során a ~hez tartozó Durenda- és Kacagópusztára, a Sztojkovits és Szabó család felosztott nagybirtokára szlovák kolonisták, a második vh. után Mo.-ra telepített lakosai helyére magyarországi szlovákok települtek. A vastartalmú, szénsavas savanyúvízforrása mellett a 19. sz.-ban létesült gyógyfürdő, amelyben vérszegénységet, ízületi és bőrbetegségeket gyógyítottak, a második vh. után megszűnt. Klasszicista stílusú r. k. (Alexandriai Szt. Katalin-) temploma 1826-ban, neogótikus r. k. (Szt. Anna-) kápolnája 1895-ben, ev. temploma 1901-ben, a Kubinyi-, majd Sztojkovits-kastély 1865-ben épült. A középkori Gede (Gedő) várának emlékét ma már csak a falu fölötti Várhegy őrzi. A 21. sz. elején vegyes, szlovák–magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Durendapusztát 1959-ben Čierny Potok néven önálló községgé szervezték.