Hodejovec
-> Kerekgede (Hodejovec)
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegység ÉK-i részén, a Gortva-patak jobb oldali mellékvölgyében, Rimaszombattól D-re. L: [1921] – 365, ebből 363 (99,5%) magyar, 2 (0,5%) szlovák; [2011] – 199, ebből 99 (49,8%) szlovák, 89 (44,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 94 (47,2%) magyar, 92...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegység ÉK-i részén, a Gortva-patak jobb oldali mellékvölgyében, Rimaszombattól D-re. L: [1921] – 365, ebből 363 (99,5%) magyar, 2 (0,5%) szlovák; [2011] – 199, ebből 99 (49,8%) szlovák, 89 (44,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 94 (47,2%) magyar, 92...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegység ÉK-i részén, a Gortva-patak jobb oldali mellékvölgyében, Rimaszombattól D-re. L: [1921] – 365, ebből 363 (99,5%) magyar, 2 (0,5%) szlovák; [2011] – 199, ebből 99 (49,8%) szlovák, 89 (44,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 94 (47,2%) magyar, 92 (46,2%) szlovák. V: [2011] – 153 r. k., 6 ref., 1 gör. kat., 1 ev. – A második vh. után magyar lakosságának több mint egynegyedét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. R. k. (Szt. Márton-) temploma 1737-ben épült barokk stílusban, 1836-ban klasszicista stílusban alakították át.
Hódi (Hody)
Részletek
1960-ban Galántához csatolt község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Dudvág és a Vág folyása között, Galántától ÉNy-ra. L: [1921] – 455, ebből 331 (72,7%) szlovák, 121 (26,6%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 439 r. k., 15 izr. – A 18. sz.-ban nagyrészt szlovákokkal újranépesített falu magyar lakossága a 20. sz. második felére szlovákká vált. R. k. (Szt. Kereszt) temetőkápolnáját 1826-ban emelték klasszicista stílusban. Az 1780–90 között épült barokk-klasszicista Esterházy-kastély 1953–54-ben a Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttes (Népes) székhelye volt.
Hodinka Antal
(* 1864. jan. 13. Ladomér, † 1946. júl. 15. Budapest) Író, történész. Budapesti teológiai tanulmányai befejeztével az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa, majd ösztöndíjas Bécsben az Osztrák Történeti Intézetnél. 1891-ben doktorátust szerzett a budapesti egyetem bölcsészkarán, 1892 és 1906 között Bécsben levéltáros, könyvtáros; Rómában is kutatott. A pozsonyi...megnyit →
(* 1864. jan. 13. Ladomér, † 1946. júl. 15. Budapest) Író, történész. Budapesti teológiai tanulmányai befejeztével az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa, majd ösztöndíjas Bécsben az Osztrák Történeti Intézetnél. 1891-ben doktorátust szerzett a budapesti egyetem bölcsészkarán, 1892 és 1906 között Bécsben levéltáros, könyvtáros; Rómában is kutatott. A pozsonyi...megnyit →
Részletek
(* 1864. jan. 13. Ladomér, † 1946. júl. 15. Budapest) Író, történész. Budapesti teológiai tanulmányai befejeztével az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa, majd ösztöndíjas Bécsben az Osztrák Történeti Intézetnél. 1891-ben doktorátust szerzett a budapesti egyetem bölcsészkarán, 1892 és 1906 között Bécsben levéltáros, könyvtáros; Rómában is kutatott. A pozsonyi jogakadémián 1906-tól 1912-ig, az egyetemen 1923-ig tanított. 1935-ig, nyugalomba vonulásáig pécsi egyetemi tanár, 1932–1933-ban rektor volt. Főleg orosz és délszláv források magyar vonatkozásaival foglalkozott. 1910-től az MTA levelező, 1933-tól rendes tagja volt. – Fm. A szerb fejedelemség viszonya Magyarországhoz (1889); A munkácsi görög katolikus püspökség története (1909); Az orosz évkönyvek magyar vonatkozásai (1913); Adalékok az ungvári vár és tartománya és Ungvár város történetéhez (1918); A kárpátaljai ruténok lakóhelye, gazdaságuk és múltjuk (1923). – Ir. Szabó Pál: A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága (1940); Holub József: Hodinka Antal (nekrológ, Századok, 1945–1946); Perényi József: Emlékezés Hodinka Antalra (Századok, 1965).
Hodinka Tivadar
(* 1875. ? Krasznahorkaváralja, † 1944. ? Budapest) Újságíró, lapszerkesztő, író. Iskoláit Rozsnyón, Eperjesen, Sárospatakon és a budapesti egyetem jogi karán végezte. Rövid megyei szolgálat után 1902-ben kivándorolt Amerikába, s ott több magyar nyelvű lap munkatársa és szerkesztője lett. 1909-ben visszatért Mo.-ra, Eperjesen telepedett le, s az...megnyit →
(* 1875. ? Krasznahorkaváralja, † 1944. ? Budapest) Újságíró, lapszerkesztő, író. Iskoláit Rozsnyón, Eperjesen, Sárospatakon és a budapesti egyetem jogi karán végezte. Rövid megyei szolgálat után 1902-ben kivándorolt Amerikába, s ott több magyar nyelvű lap munkatársa és szerkesztője lett. 1909-ben visszatért Mo.-ra, Eperjesen telepedett le, s az...megnyit →
Részletek
(* 1875. ? Krasznahorkaváralja, † 1944. ? Budapest) Újságíró, lapszerkesztő, író. Iskoláit Rozsnyón, Eperjesen, Sárospatakon és a budapesti egyetem jogi karán végezte. Rövid megyei szolgálat után 1902-ben kivándorolt Amerikába, s ott több magyar nyelvű lap munkatársa és szerkesztője lett. 1909-ben visszatért Mo.-ra, Eperjesen telepedett le, s az 1918-as államfordulatig Sáros megye árvaszéki jegyzője volt. 1918 után az eperjesi Sáros c. irodalmi, társadalmi és gazdasági lapot szerkesztette. A szlovák államból 1942-ben kiutasították, Budapesten telepedett le. – Verseket, elbeszéléseket, politikai tanulmányokat írt, 1918 előtt budapesti lapokban is publikált. 1918 után a vidéki lapokon kívül a Prágai Magyar Hírlap közölte írásait. Versei a Rückert Ernő szerkesztésében megjelent Amerikai magyar költők (1910) c. kötetben is megtalálhatók. – Fm. Dr. Pennyk a dollárok hazájából (elb., 1910); Tengeren innen, tengeren túl (v. és tárcák, 1911); Versek (1917); Harc a háború ellen (tan., 1925); A világbéke egyetlen útja (tan., 1935).
Hodkovce
-> Hatkóc (Hodkovce)
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence ÉNy-i peremén, a Csécsi-patak mellékvölgyében, Kassától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 208, ebből 160 (76,9%) magyar, 45 (21,6%) szlovák; [2011] – 293, ebből 283 (96,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 285 (97,3%) szlovák V: [2011] – 251 r. k.,...megnyit →
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence ÉNy-i peremén, a Csécsi-patak mellékvölgyében, Kassától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 208, ebből 160 (76,9%) magyar, 45 (21,6%) szlovák; [2011] – 293, ebből 283 (96,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 285 (97,3%) szlovák V: [2011] – 251 r. k.,...megnyit →
Részletek
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence ÉNy-i peremén, a Csécsi-patak mellékvölgyében, Kassától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 208, ebből 160 (76,9%) magyar, 45 (21,6%) szlovák; [2011] – 293, ebből 283 (96,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 285 (97,3%) szlovák V: [2011] – 251 r. k., 8 gör. kat., 2 ref., 1 ev. – A 20. sz. elején magát részben magyarnak valló kétnyelvű lakossága a sz. második felére szlovákká vált. R. k. temploma 1832-ben épült klasszicista stílusban.
Hodos
-> Nemeshodos; Hodos (Vydrany)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől ÉNy-ra. L: [1921] – 1062, ebből 1046 (98,5%) magyar, 1 (0,1%) szlovák; [2011] – 1456, ebből 1203 (82,6%) magyar, 220 (15,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1272 (87,4%) magyar, 163 (11,2%) szlovák. V:...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől ÉNy-ra. L: [1921] – 1062, ebből 1046 (98,5%) magyar, 1 (0,1%) szlovák; [2011] – 1456, ebből 1203 (82,6%) magyar, 220 (15,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1272 (87,4%) magyar, 163 (11,2%) szlovák. V:...megnyit →
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől ÉNy-ra. L: [1921] – 1062, ebből 1046 (98,5%) magyar, 1 (0,1%) szlovák; [2011] – 1456, ebből 1203 (82,6%) magyar, 220 (15,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1272 (87,4%) magyar, 163 (11,2%) szlovák. V: [2011] – 846 r. k., 364 ref., 20 ev., 2 gör. kat. – A második vh. után magyar lakosságának egy részét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi és északnyugat-szlovákiai szlovák telepesek költöztek. Ref. temploma 1786-ban, tornya a 19. sz.-ban épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Hodossy Gyula
(* 1960. máj. 3. Dunaszerdahely) Költő, író, szerkesztő, intézményszervező, könyvkiadó. A pozsonyi magyar tanítási nyelvű gimnáziumban érettségizett. 1982-ben a Csemadok Érsekújvári Alapszervezete székházának munkatársa. Több szlovákiai magyar szervezet, intézmény alapítója és vezetője: Iródia (1983–1986), Dunaszerdahelyi Református Gyülekezet (1989-től presbiter, 1995-től gondnok), Szlovákiai Magyar Írók Társasága (1998–1999:...megnyit →
(* 1960. máj. 3. Dunaszerdahely) Költő, író, szerkesztő, intézményszervező, könyvkiadó. A pozsonyi magyar tanítási nyelvű gimnáziumban érettségizett. 1982-ben a Csemadok Érsekújvári Alapszervezete székházának munkatársa. Több szlovákiai magyar szervezet, intézmény alapítója és vezetője: Iródia (1983–1986), Dunaszerdahelyi Református Gyülekezet (1989-től presbiter, 1995-től gondnok), Szlovákiai Magyar Írók Társasága (1998–1999:...megnyit →
Részletek
Hodossy Gyula (GJ)
(* 1960. máj. 3. Dunaszerdahely) Költő, író, szerkesztő, intézményszervező, könyvkiadó. A pozsonyi magyar tanítási nyelvű gimnáziumban érettségizett. 1982-ben a Csemadok Érsekújvári Alapszervezete székházának munkatársa. Több szlovákiai magyar szervezet, intézmény alapítója és vezetője: Iródia (1983–1986), Dunaszerdahelyi Református Gyülekezet (1989-től presbiter, 1995-től gondnok), Szlovákiai Magyar Írók Társasága (1998–1999: ügyvezető elnök, 2003-tól elnök), Magyar Polgári Párt (1995, központi titkár), Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség (1990–1995, elnök), Lilium Aurum Könyvkiadó (1992-től, igazgató), Katedra Alapítvány (1996-tól igazgató), Vámbéry Polgári Társulás (2000–2005 elnök, 2005-től igazgató); főszerkesztője volt az Iródia Füzeteknek (1983–1987), a Cserkésznek (1991–1995), a Katedrának (1994–1997); nevéhez fűződik a Vámbéry Polgári Társulás (2000), ill. a Vámbéry Irodalmi Kávéház (1998) létrehozása. 1976-tól jelennek meg cikkei, versei, szerepelt a Próbaút c. antológiában. Számos könyvet és könyvsorozatot szerkesztett. – Főbb díjak, kitüntetések: Krúdy Kör Művészet Lovagja (2025); Anton Srholec Szabadság-díj (2024); Forbáth-dij (2022); Dunaszerdahely Város Díszpolgára (2022); József Attila-díj (2022); Szlovákiai Civil Becsületrend-díj (2021); Magyar Arany Érdemkereszt (2020); Partium Díj (2004); Nyitott Európáért Díj (2001) . – Fm. Hivatalos versek (v.,1993); A szerető önfegyelem (v., prózai írások, 2002); Fátyla jókedvemnek (v., 2004); Ma elkezdődik bennünk a szeretet (v., prózai írások, 2013); Minden addig (v., prózai írások, 2020); Minden addig, hatvanig (v., prózai írások, 2021).
Hodossy Gyula (GJ)Hody
Részletek
1960-ban Galántához csatolt község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Dudvág és a Vág folyása között, Galántától ÉNy-ra. L: [1921] – 455, ebből 331 (72,7%) szlovák, 121 (26,6%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 439 r. k., 15 izr. – A 18. sz.-ban nagyrészt szlovákokkal újranépesített falu magyar lakossága a 20. sz. második felére szlovákká vált. R. k. (Szt. Kereszt) temetőkápolnáját 1826-ban emelték klasszicista stílusban. Az 1780–90 között épült barokk-klasszicista Esterházy-kastély 1953–54-ben a Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttes (Népes) székhelye volt.
Hofer Lajos
(* 1911. márc. 16. Gyirmót, † 2001. jan. 11. Érsekújvár) Tanár, főiskolai adjunktus, közíró, pedagógiai szakíró. A komáromi bencés főgimnáziumban érettségizett; 1932-ben Pozsonyban tanítói oklevelet, 1949–1953-ban a Pedagógiai Főiskolán magyar–történelem–földrajz szakos tanítói, 1953–1956-ban magyar–történelem szakos tanári képesítést szerzett, 1966-tól bölcsészdoktor. 1932–1945 között Tardoskedden tanított, közben két évet...megnyit →
(* 1911. márc. 16. Gyirmót, † 2001. jan. 11. Érsekújvár) Tanár, főiskolai adjunktus, közíró, pedagógiai szakíró. A komáromi bencés főgimnáziumban érettségizett; 1932-ben Pozsonyban tanítói oklevelet, 1949–1953-ban a Pedagógiai Főiskolán magyar–történelem–földrajz szakos tanítói, 1953–1956-ban magyar–történelem szakos tanári képesítést szerzett, 1966-tól bölcsészdoktor. 1932–1945 között Tardoskedden tanított, közben két évet...megnyit →
Részletek
(* 1911. márc. 16. Gyirmót, † 2001. jan. 11. Érsekújvár) Tanár, főiskolai adjunktus, közíró, pedagógiai szakíró. A komáromi bencés főgimnáziumban érettségizett; 1932-ben Pozsonyban tanítói oklevelet, 1949–1953-ban a Pedagógiai Főiskolán magyar–történelem–földrajz szakos tanítói, 1953–1956-ban magyar–történelem szakos tanári képesítést szerzett, 1966-tól bölcsészdoktor. 1932–1945 között Tardoskedden tanított, közben két évet a fronton töltött. A háború után előbb vaskereskedő-segéd, 1950–1960 között az érsekújvári gimnázium tanára, 1960–1976 között a nyitrai Pedagógiai Főiskola történelem tanszékének adjunktusa volt. Történelmi tanulmányokat, pedagógiai szakcikkeket publikált.
Hogya György
(* 1956. aug. 16. Királyhelmec) Prózaíró. A kassai ipari szakközépiskolában érettségizett (1975). Az 1980-as években jelentkezett első novelláival, cikkeivel; szerepelt a Próbaút (1986) c. antológiában. 2007-ben megkapta a Posonium Irodalmi Díj Különdíját (2007); majd a Talamon Alfonz-díjat (2020). – Fm. Metszéspont (elb., 1989); Rejtőzködő...megnyit →
(* 1956. aug. 16. Királyhelmec) Prózaíró. A kassai ipari szakközépiskolában érettségizett (1975). Az 1980-as években jelentkezett első novelláival, cikkeivel; szerepelt a Próbaút (1986) c. antológiában. 2007-ben megkapta a Posonium Irodalmi Díj Különdíját (2007); majd a Talamon Alfonz-díjat (2020). – Fm. Metszéspont (elb., 1989); Rejtőzködő...megnyit →
Részletek
Hogya György (GJ)
(* 1956. aug. 16. Királyhelmec) Prózaíró. A kassai ipari szakközépiskolában érettségizett (1975). Az 1980-as években jelentkezett első novelláival, cikkeivel; szerepelt a Próbaút (1986) c. antológiában. 2007-ben megkapta a Posonium Irodalmi Díj Különdíját (2007); majd a Talamon Alfonz-díjat (2020). – Fm. Metszéspont (elb., 1989); Rejtőzködő (elb., 1998); Istent látni (elb., 2006).