hajómalom
-> vízimalom
Gabonaőrlésre használatos berendezés. A vízimalmok egyik típusa a hajómalom, amelynek lényege, hogy a malomszerkezet két, vízen úszó hajótesten helyezkedik el. Előnye, hogy igény szerint mozgatni lehetett, ill. automatikusan az adott vízszint maximális kihasználását tette lehetővé. Térségünkben elsősorban a Kis- és Nagy-Dunán, a Vágon és...megnyit →
Gabonaőrlésre használatos berendezés. A vízimalmok egyik típusa a hajómalom, amelynek lényege, hogy a malomszerkezet két, vízen úszó hajótesten helyezkedik el. Előnye, hogy igény szerint mozgatni lehetett, ill. automatikusan az adott vízszint maximális kihasználását tette lehetővé. Térségünkben elsősorban a Kis- és Nagy-Dunán, a Vágon és...megnyit →
Részletek
Gabonaőrlésre használatos berendezés. A vízimalmok egyik típusa a hajómalom, amelynek lényege, hogy a malomszerkezet két, vízen úszó hajótesten helyezkedik el. Előnye, hogy igény szerint mozgatni lehetett, ill. automatikusan az adott vízszint maximális kihasználását tette lehetővé. Térségünkben elsősorban a Kis- és Nagy-Dunán, a Vágon és a Garamon, valamint bizonytalan adatok alapján a Bodrogon is használták. Fénykora a 18–19. századra tehető, bár szórványosan a 20. sz. közepéig fennmaradt. Jelenleg ilyen jellegű, a nagyközönség számára is hozzáférhető szerkezet a gútai vízimalom. Másik, térségünkben használatos ~típus a cölöpös ~. Ennek lényege, hogy a malomszerkezet folyóvízben álló cölöpökön, lábakon nyugszik (ezért lábas malomnak is mondják). Ilyen jellegű építmény a látogatható dunatőkési, a tallósi, valamint a jókai vízimalom.
Hajós Néptáncegyüttes
Néptáncegyüttes (Komárom, 1979–2007). Az együttes 1980-ban országos „C” kategóriás minősítést szerzett. A zselizi Országos Népművészeti Fesztiválon ötször volt nagydíjas, egyszer második helyezett. 1994-ben Mosonmagyaróvárott megkapta az Arany II. minősítést. Megalakulása óta a hazai magyar, szlovák fesztiválok rendszeres résztvevője volt. 1995-ben fő szereplője a Komáromi...megnyit →
Néptáncegyüttes (Komárom, 1979–2007). Az együttes 1980-ban országos „C” kategóriás minősítést szerzett. A zselizi Országos Népművészeti Fesztiválon ötször volt nagydíjas, egyszer második helyezett. 1994-ben Mosonmagyaróvárott megkapta az Arany II. minősítést. Megalakulása óta a hazai magyar, szlovák fesztiválok rendszeres résztvevője volt. 1995-ben fő szereplője a Komáromi...megnyit →
Részletek
Néptáncegyüttes (Komárom, 1979–2007). Az együttes 1980-ban országos „C” kategóriás minősítést szerzett. A zselizi Országos Népművészeti Fesztiválon ötször volt nagydíjas, egyszer második helyezett. 1994-ben Mosonmagyaróvárott megkapta az Arany II. minősítést. Megalakulása óta a hazai magyar, szlovák fesztiválok rendszeres résztvevője volt. 1995-ben fő szereplője a Komáromi Bástyaszínházban nagy sikerrel bemutatott Életeink (forgatókönyv Keszeg István, rendező Novák Ferenc, zene Ghymes együttes) című szabadtéri, 1997-ben a Csodaszarvas című táncszínházi előadás bemutatójának. Gyakran szerepeltek Mo.-on, és a határok megnyílása után Európa több országában (Ausztria, Németország, Csehország, Olaszország, Svédország, Görögország) is nagy sikerrel léptek fel. Műsorukkal hűen képviselték a Felvidék hagyományos magyar néptánc-, népdal-, népzene és viseletkultúráját. A zenei kíséretet Mézes Árpád vezetésével az Árgyélus zenekar biztosította, gyakran fellépett az együttessel Korpás Éva énekes is. A Hajós műhelyében született meg az Ünnepváró rendezvénysorozat is, amely néptánc és gyermekjátékok mellett a kézműveshagyományok népszerűsítését tűzte ki céljául. Az együttes 2007-ben megszűnt. – Vezető: Katona István (1979); Keszeg István (1984); Morávek Róbert (1991); Katona István (1992–2007).
hajóvontatás
-> komáromi szekeresgazdák
Fuvarozásra szakosodott, bizonyos kiváltságokkal rendelkező társadalmi réteg. Egyrészt szekereikkel kapcsolódtak be az áruszállításba, másrészt tutajokat vontattak föl a Dunán, árral szemben Győrig (tutajozás). A hajóvontatásban is jelentős szerepet vállaltak. Főleg gabonáshajókat vontattak a Dunán, általában Linzig, de eljutottak egészen Ulmig is. A ~ bandériumot...megnyit →
Fuvarozásra szakosodott, bizonyos kiváltságokkal rendelkező társadalmi réteg. Egyrészt szekereikkel kapcsolódtak be az áruszállításba, másrészt tutajokat vontattak föl a Dunán, árral szemben Győrig (tutajozás). A hajóvontatásban is jelentős szerepet vállaltak. Főleg gabonáshajókat vontattak a Dunán, általában Linzig, de eljutottak egészen Ulmig is. A ~ bandériumot...megnyit →
Részletek
Fuvarozásra szakosodott, bizonyos kiváltságokkal rendelkező társadalmi réteg. Egyrészt szekereikkel kapcsolódtak be az áruszállításba, másrészt tutajokat vontattak föl a Dunán, árral szemben Győrig (tutajozás). A hajóvontatásban is jelentős szerepet vállaltak. Főleg gabonáshajókat vontattak a Dunán, általában Linzig, de eljutottak egészen Ulmig is. A ~ bandériumot is tartottak, pompás ünnepi viseletük volt, a fontosabb egyházi ünnepeken így vonultak föl. Nagy lakodalmakat rendeztek, a családot, a rokonságot igen távoli leágazásokig is számon tartották. A 20. sz. első évtizedeiben Komáromban még több mint száz szekeresgazda-család élt, ám a második vh. után ez a zárt közösség végképp felbomlott, szétszóródott. – Ir. Kecskés László: Komáromi mesterségek (1978); Liszka József: „Csillámlik a szőke Duna…” Adalékok a komáromi szekeresgazdák életmódjához és folklórjához. In: Néprajz – muzeológia. Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (2012)
Hajrá!
Heti sportlap (Dunaszerdahely, 1993–1996). A Tashy Agrotrade Kft. kiadásában jelent meg 20 oldalon, kb. 5000 példányban. Az országos és a régióbeli sportélettel, valamint az egészséges életmód népszerűsítésével foglakozott, országos terjesztésére azonban nem került sor, jobbára a Csallóköz és Mátyusföld standjain árusították. 1996-ban megszűnt. – Szerk. Batta...megnyit →
Heti sportlap (Dunaszerdahely, 1993–1996). A Tashy Agrotrade Kft. kiadásában jelent meg 20 oldalon, kb. 5000 példányban. Az országos és a régióbeli sportélettel, valamint az egészséges életmód népszerűsítésével foglakozott, országos terjesztésére azonban nem került sor, jobbára a Csallóköz és Mátyusföld standjain árusították. 1996-ban megszűnt. – Szerk. Batta...megnyit →
Részletek
Heti sportlap (Dunaszerdahely, 1993–1996). A Tashy Agrotrade Kft. kiadásában jelent meg 20 oldalon, kb. 5000 példányban. Az országos és a régióbeli sportélettel, valamint az egészséges életmód népszerűsítésével foglakozott, országos terjesztésére azonban nem került sor, jobbára a Csallóköz és Mátyusföld standjain árusították. 1996-ban megszűnt. – Szerk. Batta György, Néma László.
Hajtman Béla
(* 1966. jún. 28. Párkány) Tanár, író. Párkányban érettségizett 1984-ben, 1992-ben szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án. 1987–1988-ban szaktanintézeti nevelő Udvardon, 1992-től az Érsekújvári alapiskolában, 1995-től az Udvardi Vállalkozói Szakközépiskolában, 2002- től Udvardi Összevont Középiskolában tanított. 2004-től a Lévai Egyházi...megnyit →
(* 1966. jún. 28. Párkány) Tanár, író. Párkányban érettségizett 1984-ben, 1992-ben szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án. 1987–1988-ban szaktanintézeti nevelő Udvardon, 1992-től az Érsekújvári alapiskolában, 1995-től az Udvardi Vállalkozói Szakközépiskolában, 2002- től Udvardi Összevont Középiskolában tanított. 2004-től a Lévai Egyházi...megnyit →
Részletek
(* 1966. jún. 28. Párkány) Tanár, író. Párkányban érettségizett 1984-ben, 1992-ben szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án. 1987–1988-ban szaktanintézeti nevelő Udvardon, 1992-től az Érsekújvári alapiskolában, 1995-től az Udvardi Vállalkozói Szakközépiskolában, 2002- től Udvardi Összevont Középiskolában tanított. 2004-től a Lévai Egyházi Gimnázium igazgatója volt. A Selye János Egyetemen németet és katechetikát tanít. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége lapjának, a Pedagógusfórumnak a főszerkesztője. Irodalmi, közéleti és pedagógiai jellegű írásai hazai irodalmi és pedagógiai lapokban (Katedra, Pedagógusfórum, Irodalmi Szemle, Szőrős Kő, Kalligram, Új Szó) jelennek meg. – Fm. Hídon (r., 2001); Szivarfüstben (r., 2003); Már nyugosznak völgyek (2005).
Haladás 1.
Járási újság (Losonc, 1961. ápr. 1.–1967. ápr. 15.). A Szlovákia Kommunista Pártja járási bizottsága és a Járási Nemzeti Bizottság adta ki a Pokrok c. hetilap magyar mellékleteként kéthetente, 4 oldalon. – A háború után először Novohradský hlas (1945. márc. 24.–1948. okt. 14.) címmel jelent...megnyit →
Járási újság (Losonc, 1961. ápr. 1.–1967. ápr. 15.). A Szlovákia Kommunista Pártja járási bizottsága és a Járási Nemzeti Bizottság adta ki a Pokrok c. hetilap magyar mellékleteként kéthetente, 4 oldalon. – A háború után először Novohradský hlas (1945. márc. 24.–1948. okt. 14.) címmel jelent...megnyit →
Részletek
Járási újság (Losonc, 1961. ápr. 1.–1967. ápr. 15.). A Szlovákia Kommunista Pártja járási bizottsága és a Járási Nemzeti Bizottság adta ki a Pokrok c. hetilap magyar mellékleteként kéthetente, 4 oldalon. – A háború után először Novohradský hlas (1945. márc. 24.–1948. okt. 14.) címmel jelent meg járási újság a Nemzeti Front kiadásában. Magyar melléklete azonban csak az 1951-ben megjelent Lučenský družstevník c. földművesújságnak volt. Ennek folytatása, a Lučenské zvesti (Losonci Hírlap, 1959–1960) ugyancsak magyar melléklettel jelent meg. A magyar melléklet iránti igényt a területi átszervezés után az is indokolta, hogy a Losonci járáshoz csatolt korábbi Kékkői és Füleki járásnak is volt magyar melléklettel megjelenő földművesújságja. Kékkőn a Nový roľník – Új Földműves (1951–1960), Füleken a Budovateľ – Építő (1952–1960) jelent meg, az előbbi 4 oldalon, az utóbbi 2 oldalon.
Haladás 2.
Járási újság (Nagykürtös, 1974. jan. 10.–1989. dec.). A Nagykürtösi járás 1968-ban alakult a Losonci és részben a Zólyomi járás településeiből. A járási újság nevét a losonci Haladás (Pokrok) c. újságtól vették át, melynek megjelenését ott beszüntették. A kétnyelvű lap (2 szlovák és 2 magyar oldallal) előbb...megnyit →
Járási újság (Nagykürtös, 1974. jan. 10.–1989. dec.). A Nagykürtösi járás 1968-ban alakult a Losonci és részben a Zólyomi járás településeiből. A járási újság nevét a losonci Haladás (Pokrok) c. újságtól vették át, melynek megjelenését ott beszüntették. A kétnyelvű lap (2 szlovák és 2 magyar oldallal) előbb...megnyit →
Részletek
Járási újság (Nagykürtös, 1974. jan. 10.–1989. dec.). A Nagykürtösi járás 1968-ban alakult a Losonci és részben a Zólyomi járás településeiből. A járási újság nevét a losonci Haladás (Pokrok) c. újságtól vették át, melynek megjelenését ott beszüntették. A kétnyelvű lap (2 szlovák és 2 magyar oldallal) előbb kéthetente, 1974 máj.-tól hetente jelent meg.
Haladó Magyar Akadémikusok Frontja
-> Táncsics Mihály Kör
Népfrontos szellemiségű prágai kulturális és testnevelési célokat megfogalmazó egyetemista csoport (Prága, 1935–1939). Előadásokat, színházi, irodalmi és más művészeti estéket, sportversenyeket, cserkészösszejöveteleket szervezett. Megpróbálkoztak magyar menza alapításával és szociográfiai vándorlások szervezésével is. – Vezető: Wein Gyula. Ir: Kočišová, S.: Kapitoly z dějin maďarské menšiny v Praze...megnyit →
Népfrontos szellemiségű prágai kulturális és testnevelési célokat megfogalmazó egyetemista csoport (Prága, 1935–1939). Előadásokat, színházi, irodalmi és más művészeti estéket, sportversenyeket, cserkészösszejöveteleket szervezett. Megpróbálkoztak magyar menza alapításával és szociográfiai vándorlások szervezésével is. – Vezető: Wein Gyula. Ir: Kočišová, S.: Kapitoly z dějin maďarské menšiny v Praze...megnyit →
Részletek
Népfrontos szellemiségű prágai kulturális és testnevelési célokat megfogalmazó egyetemista csoport (Prága, 1935–1939). Előadásokat, színházi, irodalmi és más művészeti estéket, sportversenyeket, cserkészösszejöveteleket szervezett. Megpróbálkoztak magyar menza alapításával és szociográfiai vándorlások szervezésével is. – Vezető: Wein Gyula. Ir: Kočišová, S.: Kapitoly z dějin maďarské menšiny v Praze ve 20. a 30. letech 20. století [Fejezetek a prágai magyar kisebbség történetéből a XX. sz. 20. és 30. éveiben] (Szakdolgozat, Prága, 2004).
Halálhelyjelek
A tragikus körülmények között életüket vesztett személyek emlékét jelölő különféle objektumok (koszorúk, keresztek, emléktáblák, ún. „kvázi sírok” és más állandó emlékjelek) azon a helyen ahol a halállal végződő tragédia megtörtént. Legelterjedtebbek a közlekedési balesetek áldozatainak emlékére a közutak mentén, vasúti átjárók mellett állított halálhelyjelek,...megnyit →
A tragikus körülmények között életüket vesztett személyek emlékét jelölő különféle objektumok (koszorúk, keresztek, emléktáblák, ún. „kvázi sírok” és más állandó emlékjelek) azon a helyen ahol a halállal végződő tragédia megtörtént. Legelterjedtebbek a közlekedési balesetek áldozatainak emlékére a közutak mentén, vasúti átjárók mellett állított halálhelyjelek,...megnyit →
Részletek
A tragikus körülmények között életüket vesztett személyek emlékét jelölő különféle objektumok (koszorúk, keresztek, emléktáblák, ún. „kvázi sírok” és más állandó emlékjelek) azon a helyen ahol a halállal végződő tragédia megtörtént. Legelterjedtebbek a közlekedési balesetek áldozatainak emlékére a közutak mentén, vasúti átjárók mellett állított halálhelyjelek, de megtalálhatóak más helyeken is, mint például folyók és tavak mellett, hidakon stb. A szokás időbeni megjelenése a múlt ködébe vész, azonban már 16. századi adatokkal is rendelkezünk a különféle szakrális kisemlékek (pl. keresztek) állítása kapcsán. Különbséget kell tennünk azonban haláljelek és ~ek között. A haláljelek nem mindig állnak a baleset helyszínén, a ~ek ezzel szemben közvetlenül azt a helyet jelölik, ahol a tragédia bekövetkezett. A ~ek jelölése és látogatása bizonyos idő elteltével megszűnik, több esetben viszont a kezdeti emlékjeleket (keresztek, fatáblák) ún. állandó ~re (fémből, kőből készült keresztek, kisebb nagyobb kőből készült emlékművek) cserélik. Ezek egy részén megjelenik az elhunyt képi ábrázolása is: kezdetben papírfényképek, azonban az ún. állandó ~en porcelán foglalatban vagy gravírozott formában találhatók. Az ezekhez az emlékjelekhez fűződő kultusz és a látogatási alkalmak sok tekintetben megegyeznek a temetői sírlátogatási kultusszal. – Ir. Kovács Ákos szerk. Haláljelek. Budapest: Liget 1989.; L. Juhász Ilona: A harmincnégyes kőnél… Haláljelek és halálhelyjelek az utak mentén. Somorja–Komárom: Fórum Kisebbségkutató Intézet–Etnológiai Központ 2013.
Haláljelek
Tragikus körülmények (balesetek, gyilkosságok) között elhunytak emlékét a temetőn kívül, általában a tragédia helyszínén, vagy máshol elhelyezett különféle objektumok (virágok, mécsesek, koszorúk, különféle anyagból készült keresztek, emléktáblák, „kvázi sírok”, kisebb sírjelek, vagy azokhoz hasonló kisebb-nagyobb emlékjelek). A haláljel nem minden esetben található azon a...megnyit →
Tragikus körülmények (balesetek, gyilkosságok) között elhunytak emlékét a temetőn kívül, általában a tragédia helyszínén, vagy máshol elhelyezett különféle objektumok (virágok, mécsesek, koszorúk, különféle anyagból készült keresztek, emléktáblák, „kvázi sírok”, kisebb sírjelek, vagy azokhoz hasonló kisebb-nagyobb emlékjelek). A haláljel nem minden esetben található azon a...megnyit →
Részletek
Tragikus körülmények (balesetek, gyilkosságok) között elhunytak emlékét a temetőn kívül, általában a tragédia helyszínén, vagy máshol elhelyezett különféle objektumok (virágok, mécsesek, koszorúk, különféle anyagból készült keresztek, emléktáblák, „kvázi sírok”, kisebb sírjelek, vagy azokhoz hasonló kisebb-nagyobb emlékjelek). A haláljel nem minden esetben található azon a helyen, ahol a tragédia bekövetkezett. Tágabb értelemben ide sorolhatjuk a háborús emlékjeleket is, de azokat a virágokat, mécseseket, plüss állatokat, papírra írt üzeneteket stb. is, amelyeket az áldozat/áldozatok lakóhelye előtt, vagy a munkahelyén, iskolákban, iskolai padokon stb. helyeznek el a barátok, hozzátartozók, vagy együttérző ismerősök és ismeretlenek. – Ir. Kovács Ákos szerk. Haláljelek. Budapest: Liget 1989; L. Juhász Ilona: A harmincnégyes kőnél… Haláljelek és halálhelyjelek az utak mentén. Somorja–Komárom: Fórum Kisebbségkutató Intézet–Etnológiai Központ 2013.