Halász András; Andrej
(* 1937. aug. 8. Kassa) Táncos, táncpedagógus, koreográfus. Szülővárosa egyik műkedvelő együttesében kezdett táncolni, majd 1953-tól Pozsonyban a Magyar Népművészeti Együttes, 1955-től a Szlovák Népművészeti Együttes, ill. a Katonai Művészegyüttes, 1961-től a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház balett-társulata, 1969-től a kassai Állami Színház (magán)táncosa. 1975-től...megnyit →
(* 1937. aug. 8. Kassa) Táncos, táncpedagógus, koreográfus. Szülővárosa egyik műkedvelő együttesében kezdett táncolni, majd 1953-tól Pozsonyban a Magyar Népművészeti Együttes, 1955-től a Szlovák Népművészeti Együttes, ill. a Katonai Művészegyüttes, 1961-től a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház balett-társulata, 1969-től a kassai Állami Színház (magán)táncosa. 1975-től...megnyit →
Részletek
(* 1937. aug. 8. Kassa) Táncos, táncpedagógus, koreográfus. Szülővárosa egyik műkedvelő együttesében kezdett táncolni, majd 1953-tól Pozsonyban a Magyar Népművészeti Együttes, 1955-től a Szlovák Népművészeti Együttes, ill. a Katonai Művészegyüttes, 1961-től a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház balett-társulata, 1969-től a kassai Állami Színház (magán)táncosa. 1975-től Kassán, 1981-től Bagdadban, 1984-től Prágában, Ústí nad Labemben, Plzeňben, majd ismét Kassán tanított balettet. Dolgozott Bécsben, Irakban, Európán kívül fellépett az USA-ban és Kanadában is. A 20. századi szlovák(iai) balettművészet meghatározó alakja. Közel félszáz balettelőadáshoz készített koreográfiát, de számos opera, operett, színmű táncos betéteit is koreografálta (pl. a kassaiThália Színpad számára is). Balettlibrettót, ill. táncszakmai tankönyvet is írt.
Halász-Hradil Elemér
(* 1873. ápr. 18. Miskolc [Mo.], † 1948. dec. 9. Kassa) Festő. 1899-ben a Müncheni Akadémián, 1904-ben Párizsban, később újra Münchenben tanult. Négy éven át látogatta a nagybányai művésztelepet. Katonai szolgálata révén került Kassára, ahol végleg letelepedett. Munkássága középpontjában eleinte a sötét tónusú, „akadémikus”...megnyit →
(* 1873. ápr. 18. Miskolc [Mo.], † 1948. dec. 9. Kassa) Festő. 1899-ben a Müncheni Akadémián, 1904-ben Párizsban, később újra Münchenben tanult. Négy éven át látogatta a nagybányai művésztelepet. Katonai szolgálata révén került Kassára, ahol végleg letelepedett. Munkássága középpontjában eleinte a sötét tónusú, „akadémikus”...megnyit →
Részletek
Halász-Hradil Elemér (SZM)
(* 1873. ápr. 18. Miskolc [Mo.], † 1948. dec. 9. Kassa) Festő. 1899-ben a Müncheni Akadémián, 1904-ben Párizsban, később újra Münchenben tanult. Négy éven át látogatta a nagybányai művésztelepet. Katonai szolgálata révén került Kassára, ahol végleg letelepedett. Munkássága középpontjában eleinte a sötét tónusú, „akadémikus” portréfestészet állt, ám rövid szecessziós korszak után fokozatosan áttért a nagybányai plein-air szellemében készült tájképfestészetre. Kassán művészetoktatást is vállalt, több tanítványa vált később jeles festővé (pl. Jakoby Gyula, Bauer Szilárd). 1897-től kiállító művész. – Ir. Brogyányi Kálmán: Festőművészet Szlovenszkón (1931).
Halász Miklós
(* 1895. dec. 12. Rozsnyó, † 1985. júl. 26. New York [USA]) Író, történész, jogász. Jogi tanulmányait Pozsonyban és Budapesten végezte, 1919 után Besztercebányán volt ügyvéd. 1938-ban feleségével, Szenes Piroskával a faji üldözés elől Nyugatra menekült, végül az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le. Amerikában főleg életrajzi műveket...megnyit →
(* 1895. dec. 12. Rozsnyó, † 1985. júl. 26. New York [USA]) Író, történész, jogász. Jogi tanulmányait Pozsonyban és Budapesten végezte, 1919 után Besztercebányán volt ügyvéd. 1938-ban feleségével, Szenes Piroskával a faji üldözés elől Nyugatra menekült, végül az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le. Amerikában főleg életrajzi műveket...megnyit →
Részletek
(* 1895. dec. 12. Rozsnyó, † 1985. júl. 26. New York [USA]) Író, történész, jogász. Jogi tanulmányait Pozsonyban és Budapesten végezte, 1919 után Besztercebányán volt ügyvéd. 1938-ban feleségével, Szenes Piroskával a faji üldözés elől Nyugatra menekült, végül az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le. Amerikában főleg életrajzi műveket írt. Fm Csehszlovákia 1918–1938 (1938).
Halič
-> Gács (Halič)
Község a Losonci járásban, a Losonci-medence ÉNy-i részén, a Tuhárszki-patak völgyében, Losonctól ÉNy-ra. L: [1921] – 1210, ebből 928 (76,7%) szlovák, 221 (18,3%) magyar; [2011] – 1697, ebből 1480 (87,2%) szlovák, 20 (1,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1470 (86,6%) szlovák, 33 (1,9 %)...megnyit →
Község a Losonci járásban, a Losonci-medence ÉNy-i részén, a Tuhárszki-patak völgyében, Losonctól ÉNy-ra. L: [1921] – 1210, ebből 928 (76,7%) szlovák, 221 (18,3%) magyar; [2011] – 1697, ebből 1480 (87,2%) szlovák, 20 (1,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1470 (86,6%) szlovák, 33 (1,9 %)...megnyit →
Részletek
Község a Losonci járásban, a Losonci-medence ÉNy-i részén, a Tuhárszki-patak völgyében, Losonctól ÉNy-ra. L: [1921] – 1210, ebből 928 (76,7%) szlovák, 221 (18,3%) magyar; [2011] – 1697, ebből 1480 (87,2%) szlovák, 20 (1,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1470 (86,6%) szlovák, 33 (1,9 %) magyar. V: [2011] – 1046 r. k., 272 ev., 4 gör. kat., 4 ref. – Posztó- és kerámiaiparáról híres település volt, a 18. sz. második felében itt alapították a mai Szl. és a történelmi Mo. első posztógyárát, amely 1926-ig üzemelt. 1922-ig járási székhely volt. R. k. temploma 1835-ben, r. k. temetőkápolnája 1843-ban épült klasszicista stílusban. Ipari műemlékei az egykori majolikagyár 18. sz. közepén emelt barokk stílusú, az egykori sóház 18. sz. végi barokk-klasszicista és az egykori posztógyár 19. sz. eleji klasszicista stílusú épülete. 1880-ban a Vörös Kereszthez elnevezésű gyógyszertárban mint patikussegéd dolgozott Csontváry Kosztka Tivadar, s itteni látomása hatására kezdett festeni. Itt született és itt is van eltemetve Hana Ponická (1922–2007) írónő, a Charta 77 egyik aláírója, a magyar irodalom nagy tisztelője és fordítója. A ~ fölötti dombtetőn áll a Lossonczyak középkori vára helyén 1612-ben reneszánsz stílusban emelt, majd 1762-ben barokk stílusban átépített négytornyú Forgách-kastély. A második vh. végén súlyosan megrongálódott kastélyt 1955–63 között állították helyre, s 1965-től 1994-ig gyógypedagógiai intézet működött benne.
Hana Ponická (csa)
Gács − Forgách-kastély (GJ)
Halláné Mária; Novák
(* 1940. júl. 25. Érsekújvár) Zenetanár. 1958-ban érettségizett a pozsonyi Konzervatóriumban. 1959-től az érsekújvári Művészeti Alapiskola ének- és zongoratanára. 1993-tól magántanárként tevékenykedik. 1993 és 2000 között nyolc éven át oktatott hangképzést a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem zenei tanszékén. Külsős tanára volt a tapolcsányi konzervatóriumnak. Számos kiváló...megnyit →
(* 1940. júl. 25. Érsekújvár) Zenetanár. 1958-ban érettségizett a pozsonyi Konzervatóriumban. 1959-től az érsekújvári Művészeti Alapiskola ének- és zongoratanára. 1993-tól magántanárként tevékenykedik. 1993 és 2000 között nyolc éven át oktatott hangképzést a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem zenei tanszékén. Külsős tanára volt a tapolcsányi konzervatóriumnak. Számos kiváló...megnyit →
Részletek
Halláné Mária (csa)
(* 1940. júl. 25. Érsekújvár) Zenetanár. 1958-ban érettségizett a pozsonyi Konzervatóriumban. 1959-től az érsekújvári Művészeti Alapiskola ének- és zongoratanára. 1993-tól magántanárként tevékenykedik. 1993 és 2000 között nyolc éven át oktatott hangképzést a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem
zenei tanszékén. Külsős tanára volt a tapolcsányi konzervatóriumnak. Számos kiváló énekest nevelt fel. – Ir. Szőke József és Viczián János szerk.: Ki kicsoda Kassától–Prágáig? (1993); Dobi Géza: A szlovákiai zenei élet magyar és magyar származású képviselői (2004).
Halmazos falu
Részletek
Szabálytalan belső elrendezésű, nehezen áttekinthető, zeg-zugos településforma. Inkább, de nem kizárólagosan, az alföldi jellegű területekre jellemző. Megléte a középkornál régebbről nem adatolható (pl. Jóka, Szirénfalva).
Haltenberger Ince
(* 1901. jún. 8. Kassa, † 1947. febr. 28. Donbasz [Ukrajna]) Publicista, művelődésszervező, vegyészmérnök. Tanulmányait a prágai német műegyetemen végezte. Az 1930-as években fontos írásokat publikált a parasztság szociális helyzetéről és műveltségi szintjéről. 1933-tól Kassán élt, és a Kazinczy Társaság, 1937–1938-ban pedig a Szlovenszkói...megnyit →
(* 1901. jún. 8. Kassa, † 1947. febr. 28. Donbasz [Ukrajna]) Publicista, művelődésszervező, vegyészmérnök. Tanulmányait a prágai német műegyetemen végezte. Az 1930-as években fontos írásokat publikált a parasztság szociális helyzetéről és műveltségi szintjéről. 1933-tól Kassán élt, és a Kazinczy Társaság, 1937–1938-ban pedig a Szlovenszkói...megnyit →
Részletek
(* 1901. jún. 8. Kassa, † 1947. febr. 28. Donbasz [Ukrajna]) Publicista, művelődésszervező, vegyészmérnök. Tanulmányait a prágai német műegyetemen végezte. Az 1930-as években fontos írásokat publikált a parasztság szociális helyzetéről és műveltségi szintjéről. 1933-tól Kassán élt, és a Kazinczy Társaság, 1937–1938-ban pedig a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület kelet-szlovákiai titkára, 1939–1944-ben az Országos Nép- és Családvédelmi Alap kassai igazgatója volt. 1945-ben a Szovjetunióba hurcolták.
Haltenberger Szabó Kinga
(* 1944. jún. 26. Kassa) Művészeti író. 1966-ban filozófia–biológia szakot végzett a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án, 1986-ban uo. doktorált. 1966–1969 között filozófiát és esztétikát tanított egy pozsonyi szakközépiskolában. 1969 óta – Szabó Gyulával kötött házassága után – Losoncon él. 1980-tól az állami Nógrádi Galéria...megnyit →
(* 1944. jún. 26. Kassa) Művészeti író. 1966-ban filozófia–biológia szakot végzett a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án, 1986-ban uo. doktorált. 1966–1969 között filozófiát és esztétikát tanított egy pozsonyi szakközépiskolában. 1969 óta – Szabó Gyulával kötött házassága után – Losoncon él. 1980-tól az állami Nógrádi Galéria...megnyit →
Részletek
(* 1944. jún. 26. Kassa) Művészeti író. 1966-ban filozófia–biológia szakot végzett a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án, 1986-ban uo. doktorált. 1966–1969 között filozófiát és esztétikát tanított egy pozsonyi szakközépiskolában. 1969 óta – Szabó Gyulával kötött házassága után – Losoncon él. 1980-tól az állami Nógrádi Galéria első igazgatója volt, ezt a tisztséget rövid megszakítással 2003 végéig töltötte be. Létrehozta az Akvarell Triennálét (1983) és a Nemzetközi Kerámia Szimpóziumot (1989), továbbá a Pro Arte Lossoncziensis Alapítványt (1994–1996), majd ennek felszámolása után a Szabó Gyula Barátainak Klubja polgári társulást (1997). Szabó Gyula halála után felvállalta a művész hagyatékának ápolását és feldolgozását. A Csehszlovákiai Magyar Képzőművészek Társasága, ill. a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társasága alapító tagja, ez utóbbinak 2002–2009 között volt elnöke. Képzőművészeti kiállításokat rendezett, tanulmányai, cikkei különböző lapokban, katalógusokban, gyűjteményes kötetekben jelentek meg. – Fm. Szabó Gyula Breviárium (szerk. 2001).
Hámosfalva; Rozlozsnya (Rozložná)
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt határán, a Rozlozsnya-patak völgyében, Jolsvától K–DK-re. L: [1921] – 306, ebből 220 (71,9%) szlovák, 86 (39,1%) magyar; [2011] – 191, ebből 185 (96,9%) szlovák, 1 (0,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 185 (96,9%) szlovák, 1...megnyit →
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt határán, a Rozlozsnya-patak völgyében, Jolsvától K–DK-re. L: [1921] – 306, ebből 220 (71,9%) szlovák, 86 (39,1%) magyar; [2011] – 191, ebből 185 (96,9%) szlovák, 1 (0,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 185 (96,9%) szlovák, 1...megnyit →
Részletek
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt határán, a Rozlozsnya-patak völgyében, Jolsvától K–DK-re. L: [1921] – 306, ebből 220 (71,9%) szlovák, 86 (39,1%) magyar; [2011] – 191, ebből 185 (96,9%) szlovák, 1 (0,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 185 (96,9%) szlovák, 1 (0,5%) magyar. V: [2011] – 38 ev., 16 r. k., 2 ref. – Ev. temploma 1796–1801 között klasszicista stílusban épült.
Hamuliakovo
-> Gutor; Gútor (Hamuliakovo)
Község a Szenci járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, a Duna partján, Somorjától Ny-ra, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 718, ebből 690 (96,1%) magyar, 22 (3,1%) szlovák; [2011] – 1438, ebből 894 (62,2%) szlovák, 504 (35,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Község a Szenci járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, a Duna partján, Somorjától Ny-ra, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 718, ebből 690 (96,1%) magyar, 22 (3,1%) szlovák; [2011] – 1438, ebből 894 (62,2%) szlovák, 504 (35,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Részletek
Község a Szenci járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, a Duna partján, Somorjától Ny-ra, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 718, ebből 690 (96,1%) magyar, 22 (3,1%) szlovák; [2011] – 1438, ebből 894 (62,2%) szlovák, 504 (35,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 844 (58,7%) szlovák, 536 (37,3%) magyar. V: [2011] – 1005 r. k., 60 ev., 9 ref., 3 gör. kat. – A második vh. után magyar lakosainak egynegyedét áttelepítették, több százan a csehországi deportálás elől menekülve távoztak Mo.-ra; helyükre magyarországi, romániai, jugoszláviai szlovákok és szlovákiai belső telepesek költöztek. R. k. (Szt. Kereszt felmagasztalása) temploma a 13. sz. közepén épült román stílusban. 1992-ben ~ és Dunacsún között épült meg a Duna vizének a bősi üzemvízcsatornába való elterelését lehetővé tévő zárógát és duzzasztómű. 2001 óta jelenik meg a Gútori Hírmondó – Hamuliakovský spravodaj c. kétnyelvű közéleti lap. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os közös, szlovák és magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Zsigmond Tibor (összeállította): Hamuliakovo – Gutor (1994).