Gazdasági Szemle
Részletek
Gazdaságfejlődési folyóirat (Pozsony, 1921–1938). A Központi Szövetkezetnek és a kötelékébe tartozó összes szövetkezetnek, a vármegyei, körzeti, járási és községi gazdasági egyesületeknek, gazdaköröknek a közlönye volt. – Szerk. Rédler István, Hutta Pál.
Gbelce
-> Köbölkút (Gbelce)
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság D-i peremén, a Párizs-patak mentén, Párkánytól ÉNy-ra. L: [1921] – 2129, ebből 2066 (97,0%) magyar, 49 (2,3%) szlovák; [2011] – 2218, 1513 (68,2%) magyar, 581 (26,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1668 (75,2%) magyar, 425 (19,2%)...megnyit →
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság D-i peremén, a Párizs-patak mentén, Párkánytól ÉNy-ra. L: [1921] – 2129, ebből 2066 (97,0%) magyar, 49 (2,3%) szlovák; [2011] – 2218, 1513 (68,2%) magyar, 581 (26,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1668 (75,2%) magyar, 425 (19,2%)...megnyit →
Részletek
Köbölkút– az 1848–49-es emlékmű (GJ)
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság D-i peremén, a Párizs-patak mentén, Párkánytól ÉNy-ra. L: [1921] – 2129, ebből 2066 (97,0%) magyar, 49 (2,3%) szlovák; [2011] – 2218, 1513 (68,2%) magyar, 581 (26,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1668 (75,2%) magyar, 425 (19,2%) szlovák. V: [2011] – 1736 r. k., 62 ref., 30 ev., 1 gör. kat. – A határában felosztott nagybirtokra a két vh. közötti földbirtokreform keretében zajló kolonizáció során 1928-ban oroszországi cseh telepesek költöztek. R. k. (Boromei Szt. Károly-) temploma 1747-ben barokk stílusban épült, a 19. sz. elején klasszicista stílusban építették át. A Párizs-patak menti, vízimadarakban gazdag mocsárvilágát 1966-ban 140,5 ha-on természetvédelmi területté nyilvánították (Párizsi-mocsarak). A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Stampay János Alapiskola) rendelkezett. – Ir. Gedai Sándor–Kovács Ferenc: Köbölkút község története (1972); Kovács Ferenc: Szülőföldünk Köbölkút. A keltáktól a 3. évezredig (1998).
Gecse Annabella
(* 1972. júl. 22. Rimaszombat) Néprajzkutató, muzeológus. A tornaljai gimnáziumban érettségizett (1990). A nyitrai Pedagógiai Főiskolán magyar nyelv és irodalom – ének-zene szakos tanári (1995), majd a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszékén etnográfus–muzeológusi diplomát szerzett (2000), majd ugyanitt doktorált (2006). A szolnoki Damjanich János Múzeum...megnyit →
(* 1972. júl. 22. Rimaszombat) Néprajzkutató, muzeológus. A tornaljai gimnáziumban érettségizett (1990). A nyitrai Pedagógiai Főiskolán magyar nyelv és irodalom – ének-zene szakos tanári (1995), majd a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszékén etnográfus–muzeológusi diplomát szerzett (2000), majd ugyanitt doktorált (2006). A szolnoki Damjanich János Múzeum...megnyit →
Részletek
Gecse Annabella (csa)
(* 1972. júl. 22. Rimaszombat) Néprajzkutató, muzeológus. A tornaljai gimnáziumban érettségizett (1990). A nyitrai Pedagógiai Főiskolán magyar nyelv és irodalom – ének-zene szakos tanári (1995), majd a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszékén etnográfus–muzeológusi diplomát szerzett (2000), majd ugyanitt doktorált (2006). A szolnoki Damjanich János Múzeum néprajzkutatója (2001), a Fórum Kisebbségkutató Intézet Etnológiai Központjának külső munkatársa (2006). Kutatásai középpontjában a társadalmi változások hétköznapi következményei állnak: a gazdálkodás, az etnikai viszonyok, a (népi) vallásosság lokális, változatokban élő formái. Díj: Magyar Ezüst Érdemkereszt (2024). – Fm. Cigányok, parasztok Baracán (In: Ethnographia 2001); Az etnikai és társadalmi átrendeződés folyamata egy gömöri falu 20. századi életében (2007); „Áldassál, Szentháromság” (társszerző, In: A Jász–Nagykun–Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve, 2007); A baracai temető sírjeleiről (In: Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére, 2007); A földbirtok mint otthonteremtő. A földhöz való viszony változatai Baracán a 19–20. században (In: Föld és társadalom. Konferencia a Kiskun Múzeumban, 2007).
Géczi Lajos
(* 1926. máj. 30. Mokcsakerész † 2008. aug. Debrecen [Mo.]) Önkéntes néprajzgyűjtő, honismereti író, író. Középiskolába Ungvárott járt (1938–1944), majd szovjet fogságba került, ahonnan 1949-ben tért haza. Az eperjesi közgazdasági szakközépiskolában érettségizett (1952). Ezt követően nyugdíjba vonulásáig (1987) Nagykaposon tanított. Közben levelező tagozaton magyar–orosz...megnyit →
(* 1926. máj. 30. Mokcsakerész † 2008. aug. Debrecen [Mo.]) Önkéntes néprajzgyűjtő, honismereti író, író. Középiskolába Ungvárott járt (1938–1944), majd szovjet fogságba került, ahonnan 1949-ben tért haza. Az eperjesi közgazdasági szakközépiskolában érettségizett (1952). Ezt követően nyugdíjba vonulásáig (1987) Nagykaposon tanított. Közben levelező tagozaton magyar–orosz...megnyit →
Részletek
Géczi Lajos (FI)
(* 1926. máj. 30. Mokcsakerész † 2008. aug. Debrecen [Mo.]) Önkéntes néprajzgyűjtő, honismereti író, író. Középiskolába Ungvárott járt (1938–1944), majd szovjet fogságba került, ahonnan 1949-ben tért haza. Az eperjesi közgazdasági szakközépiskolában érettségizett (1952). Ezt követően nyugdíjba vonulásáig (1987) Nagykaposon tanított. Közben levelező tagozaton magyar–orosz szakos tanítói képesítést (1956), majd középiskolai tanári oklevelet szerzett (1959). Elsősorban a szöveges folklór, azon belül a népmese, -monda és -költészet kutatásában ért el eredményeket (Ung-vidék, Ondava mente). Meghatározó szerepe volt a nagykaposi Erdélyi János-kultusz kialakításában (Erdélyi János Napok, Erdélyi János Emlékszoba stb.). – Fm. Ungi népmesék és mondák (1989); Civilek hadifogságban (r., 1992); Ondava menti népmesék és mondák (1994); Az otthonokba szorult anyanyelv nyomában. Ondava menti tűnődések és beszélgetések (1996); Ondava menti népköltészet (1998); Nagykapos a 2. évezred alkonyán (2006).
Gelle (Holice)
1940-ben Beketfa, Csallóközpósfa, Egyházgelle és Ógelle egyesítésével létrejött község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny-ra. L: [2011] – 1897, ebből 1694 (89,3%) magyar, 184 (9,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1743 (91,2%) magyar, 136 (7,2%) szlovák. V: [2011] –...megnyit →
1940-ben Beketfa, Csallóközpósfa, Egyházgelle és Ógelle egyesítésével létrejött község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny-ra. L: [2011] – 1897, ebből 1694 (89,3%) magyar, 184 (9,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1743 (91,2%) magyar, 136 (7,2%) szlovák. V: [2011] –...megnyit →
Részletek
1940-ben Beketfa, Csallóközpósfa, Egyházgelle és Ógelle egyesítésével létrejött község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny-ra. L: [2011] – 1897, ebből 1694 (89,3%) magyar, 184 (9,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1743 (91,2%) magyar, 136 (7,2%) szlovák. V: [2011] – 1699 r. k., 26 ref., 7 ev., 4 gör. kat. – A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. 1960-ban hozzácsatolták Cséfalvát, Csentőfát, valamint a Nagybudafa és Kisbudafa egyesítésével létrejött Budafalvát.
Szent Péter és Pál templom, EgyházgelleGelle Péter
Részletek
Gelle Péter (Somogyi fot.)
(* 1984. aug. 23. Érsekújvár) Komáromi kajakozó, a szlovák válogatott keret tagja. 2012-ben Vlček Erikkel világbajnok 1000 m-es kajak kettes versenyszámban. 2010-ben egyes kajak 1000 méteren világbajnoki második helyezett. Európa-bajnokságok második, ill. harmadik helyezettje.
Gellér (Holiare)
1940-ben Alsógellér és Felsőgellér egyesítésével létrejött község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz K-i részén, Nagymegyertől DK-re. L: [2011] – 468, ebből 421 (90,0%) magyar, 14 (3,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 424 (90,6%) magyar, 12 (2,6%) szlovák. V: [2011] – 259 ref.,...megnyit →
1940-ben Alsógellér és Felsőgellér egyesítésével létrejött község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz K-i részén, Nagymegyertől DK-re. L: [2011] – 468, ebből 421 (90,0%) magyar, 14 (3,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 424 (90,6%) magyar, 12 (2,6%) szlovák. V: [2011] – 259 ref.,...megnyit →
Részletek
1940-ben Alsógellér és Felsőgellér egyesítésével létrejött község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz K-i részén, Nagymegyertől DK-re. L: [2011] – 468, ebből 421 (90,0%) magyar, 14 (3,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 424 (90,6%) magyar, 12 (2,6%) szlovák. V: [2011] – 259 ref., 94 r. k., 1 gör. kat. – Határában az 1952–55 között végzett ásatások során 600 síros 7–8. sz.-i avarkori temetőt, 25 hamvasztásos kelta sírhelyet és Árpád-kori sírokat tártak fel. 1971–94 között közigazgatásilag Bogyához tartozott.
Gelnica
-> Gölnicbánya (Gelnica; Göllnitz)
Város és járási székhely a Gömör–Szepesi-érchegység ÉK-i részén, a Gölnic folyó völgyében, Kassától ÉNy-ra. L: [1921] – 3737, ebből 2185 (58,5%) német, 1123 (30,0%) szlovák, 225 (6,0%) magyar; [2011] – 6202, ebből 5233 (84,4%) szlovák, 81 (1,3%) roma, 24 (0,4%) német, 5 (0,08%) magyar...megnyit →
Város és járási székhely a Gömör–Szepesi-érchegység ÉK-i részén, a Gölnic folyó völgyében, Kassától ÉNy-ra. L: [1921] – 3737, ebből 2185 (58,5%) német, 1123 (30,0%) szlovák, 225 (6,0%) magyar; [2011] – 6202, ebből 5233 (84,4%) szlovák, 81 (1,3%) roma, 24 (0,4%) német, 5 (0,08%) magyar...megnyit →
Részletek
Gölnicbánya − Főtér és városháza (SzL)
Város és járási székhely a Gömör–Szepesi-érchegység ÉK-i részén, a Gölnic folyó völgyében, Kassától ÉNy-ra. L: [1921] – 3737, ebből 2185 (58,5%) német, 1123 (30,0%) szlovák, 225 (6,0%) magyar; [2011] – 6202, ebből 5233 (84,4%) szlovák, 81 (1,3%) roma, 24 (0,4%) német, 5 (0,08%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 5123 (82,6%) szlovák, 168 (2,7%) roma, 30 (0,5%) német, 8 (0,1%) magyar. V: [2011] – 3845 r. k., 206 ev., 202 gör. kat., 8 ref. – Német telepesek által a 12. sz.-ban alapított bányaváros volt, a szepességi bányászat központja, amelynek hegyeiben aranyat, ezüstöt, rezet, később pedig vasércet bányásztak. 1876-ban rendezett tanácsú város lett, 1922-ben elveszített városi rangját 1962-ben kapta vissza. 1960-ig és 1996 óta járási székhely. Német lakosságát a második vh. után kitelepítették Németországba. Gótikus stílusú r. k. (Szűz Mária mennybevétele) temploma a 14. sz. közepén, a városháza a 18. sz. második felében, a klasszicista ev. templom 1787-ben, a Gölnic folyó fedett fahídja 1831-ben épült; Bányamúzeuma 1938-ban nyílt meg. Vasércbányászata mellett jelentős faiparral rendelkezik.
Gemer
-> Sajógömör; Gömör (Gemer)
Község a Nagyrőcei járásban, a Rima-medence ÉK-i részén, a Sajó folyó jobb partján, Tornaljától É-ra. L: [1921] – 1239, ebből 1176 (94,9%) magyar, 44 (3,5%) szlovák; [2011] – 868, ebből 666 (76,7%) magyar, 135 (15,6%) szlovák, 44 (5,1%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 735...megnyit →
Község a Nagyrőcei járásban, a Rima-medence ÉK-i részén, a Sajó folyó jobb partján, Tornaljától É-ra. L: [1921] – 1239, ebből 1176 (94,9%) magyar, 44 (3,5%) szlovák; [2011] – 868, ebből 666 (76,7%) magyar, 135 (15,6%) szlovák, 44 (5,1%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 735...megnyit →
Részletek
Gömör − Mátyás király szobra (GJ)
Község a Nagyrőcei járásban, a Rima-medence ÉK-i részén, a Sajó folyó jobb partján, Tornaljától É-ra. L: [1921] – 1239, ebből 1176 (94,9%) magyar, 44 (3,5%) szlovák; [2011] – 868, ebből 666 (76,7%) magyar, 135 (15,6%) szlovák, 44 (5,1%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 735 (84,7%) magyar, 115 (13,2%) szlovák. V: [2011] – 304 ev., 245 r. k., 80 ref., 8 gör. kat. – Magyar lakossága mellé a második vh. után szlovákiai és romániai szlovák családokat telepítettek. Középkori alapokon álló ev. temploma 1882-ben neogótikus, a Szent-Ivány-kastély a 18. sz.-ban barokk-klasszicista stílusban épült. A település híres dohány- és szőlőtermesztő hely volt, a hagyomány szerint Mátyás király a ~i szőlődombokon kapáltatta meg az urakat. Erre emlékeztet Mátyás király 1914-ben emelt bronzszobra (Holló Barnabás alkotása). A helyi születésű, s a ~i temetőben nyugvó Czinka Panna cigányprímás szobrát 1992-ben, Gömörország emlékművét 2006-ban avatták fel. ~ Gömör vármegye egykori székhelye és névadó települése volt, a község É-i részén lévő ún. Várhegyen állt az egykori megyeszékhelyként szolgáló Gömör vára. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Kósik Ferenc: Sajógömör. Fejezetek a község néprajzához (1992).
Gemerček
-> Kisgömöri (Gemerček)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence Ny-i részén, a Rima folyó mellékvölgyében, Rimaszombattól D–DNy-ra. L: [1921] – 211, ebből 205 (97,2%) magyar; [2011] – 102, ebből 86 (84,3%) magyar, 16 (15,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 86 (84,3%) magyar, 15 (14,7%) szlovák. V: [2011]...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence Ny-i részén, a Rima folyó mellékvölgyében, Rimaszombattól D–DNy-ra. L: [1921] – 211, ebből 205 (97,2%) magyar; [2011] – 102, ebből 86 (84,3%) magyar, 16 (15,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 86 (84,3%) magyar, 15 (14,7%) szlovák. V: [2011]...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence Ny-i részén, a Rima folyó mellékvölgyében, Rimaszombattól D–DNy-ra. L: [1921] – 211, ebből 205 (97,2%) magyar; [2011] – 102, ebből 86 (84,3%) magyar, 16 (15,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 86 (84,3%) magyar, 15 (14,7%) szlovák. V: [2011] – 99 r. k., 2 ref. – Magyar lakosainak egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. R. k. (Szt. Erzsébet-) temploma és kápolnája 1883-ban késő klasszicista stílusban épült.