Lexicon

1960-ban Nagykálna és Kiskálna egyesítésével létrejött község a Lévai járásban, a Kisalföld ÉK-i részén, a Garam folyó jobb partján, Lévától Ny-ra. L: [2011] – 2022, ebből 1631 (80,7%) szlovák, 283 (14,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1589 (78,6%) szlovák, 285 (14,1%) magyar. V: [2011] – 1070 r. k., 240 ev., 138 ref., 12 gör. kat. – Ir. Reško, Alexander: Kalná nad Hronom. Na dôležitých krajinských komunikáciách 1209–2009 (2009)

Község az Érsekújvári járásban, az Ipolymenti-hátság D-i részén, a Helembai-hegység (Burda-hegy) Ny-i lábánál, a Garam folyó torkolatánál, Párkánytól É–ÉK-re, a szlovák–magyar határ mentén. L: [1921] – 1394, ebből 1235 (88,6%) magyar, 108 (7,7%) szlovák; [2011] – 1365, ebből 877 (64,2%) magyar, 398 (29,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1034 (75,8%) magyar, 149 (10,9%) szlovák. V: [2011] – 990 r. k., 33 ref., 7 gör. kat., 6 ev. – R. k. (Szt. Mihály-) temploma 1734-ben épült barokk stílusban, 1840–42 között klasszicista stílusban alakították át. 1994-ben avatták fel a ~i születésű Gyurcsó István költő szobrát, akinek emlékére a faluban 1995 óta évente megrendezik a Gyurcsó István Emléknapot, a szlovákiai magyar költészet napját. 2002 óta jelenik meg a Kövesdi Szó c. lap. ~től DK-re a Duna partján fekvő Kovácspatak kedvelt kiránduló- és üdülőhely; a Helembai-hegységhez tartozó Kovácspataki-dombokat egyedülálló növény- és állatvilága miatt 1966-ban 364 ha-on természetvédelmi területté nyilvánították.

Garamkövesd – Bátori Sulcz Bódog emléktáblája (GJ)

Község a Lévai járásban, a Garammenti-hátság K-i lejtőin, a Garam jobb parti teraszán,Lévától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 1201, ebből 1176 (97,9%) magyar, 14 (1,2%) szlovák; [2011] – 1022, ebből 851 (83,3%) szlovák, 131 (12,8%) magyar, 7 (0,7%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 755 (73,9%) szlovák, 126 (12,3%) magyar, 102 (10,0%) roma. V: [2011] – 640 r. k., 94 ev., 65 ref., 5 gör. kat. – A második vh. után magyar lakosságának egy részét, többségében a falu lakosságának közel felét kitevő ref.-okat áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok és szlovákiai telepesek érkeztek. Ref. temploma 1783-ban, r. k. (Mindenszentek-) temploma a 18. sz.-ban épült klasszicista stílusban.

1967- ben Zselízhez csatolt község a Lévai járásban, a Kisalföld K-i részén, a Garam folyó jobb partján, Zselíztől É-ra. L: [1921] – 718, ebből 717 (99,9%) magyar, 1 (0,1%) szlovák; [1961] 933, ebből 387 (41,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 505 ref., 212 r. k., 1 ev. – A második vh. után magyar lakosainak közel egyharmadát áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi és szlovákiai szlovákok települtek. Ref. temploma 1779-ben klasszicista stílusban épült.

Község az Érsekújvári járásban, az Ipolymenti-hátság DNy-i lábánál, a Garam folyó völgyében, a Szikince-patak torkolatánál, Párkánytól É-ra. L: [1921] – 520, ebből 518 (99,6%) magyar, 2 (0,4%) szlovák; [2011] – 250, ebből 227 (90,8%) magyar, 14 (5,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 230 (92,0%) magyar, 12 (4,8%) szlovák. V: [2011] – 237 r. k., 1 ref. – (Szt. Lőrinc-) temploma 1961-ben épült. Az Alsó-Garam menti ún. kurtaszoknyás hatfalu egyike. 1976–90 között közigazgatásilag Kisgyarmat hoztartozott.

Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság Ny-i lejtőin, a Szikince-patak bal partján,Zselíztől DK-re. L: [1921] – 1158, ebből 1114 (96,2%) magyar, 24 (2,1%) szlovák; [2011] – 381, ebből 237 (62,2%) magyar, 97 (25,5%) szlovák, 41 (10,8%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 294 (77,2%) magyar, 74 (19,4%) szlovák, 4 (1,0%) roma. V: [2011] – 247 r. k., 85 ref., 7 ev., 4 gör. kat. – Magyar lakosainak egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. Ref. temploma 1896-ban épült, egy 19. sz.-i parasztházban megnyílt tájházát 2001-ben adták át. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.

Község a Lévai járásban, a Kisalföld ÉK-i részén, a Garam folyó bal partján, Lévától D-re. L: [1921] – 1155, ebből 1137 (98,4%) magyar, 8 (0,7%) szlovák; [2011] – 920, ebből 562 (61,1%) szlovák, 318 (34,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 546 (59,3%) szlovák, 333 (36,2%) magyar. V: [2011] – 361 r. k., 224 ev., 145 ref., 10 gör. kat. – A második vh. után túlnyomórészt ref. vallású magyar lakosságának egynegyedét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi és északnyugat-szlovákiai szlovák telepesek költöztek. R. k. (Szt. György-) temploma a 13. sz. első felében épült román stílusban, 1499-ben gótikus stílusban alakították át. Késő klasszicista stílusú ref. temploma 1878-ban, ev. temploma 1956-ban épült, falumúzeuma 1996-ban létesült. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.

Város és járási székhely a Körmöci-hegység és a Selmeci-hegység közötti ~i medencében, a Garam folyó jobb partján, Zólyomtól Ny-ra. L: [1921] – 1371, ebből 1327 (96,8%) szlovák, 15 (1,1%) magyar; [2011] – 19 883, ebből 15 484 (77,9%) szlovák, 565 (2,8%) roma, 111 (0,6%) cseh és morva, 84 (0,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 15 406 (77,5%) szlovák, 523 (2,6%) roma, 120 (0,6%) cseh, 116 (0,6%) magyar. V: [2011] – 9693 r. k., 478 ev., 69 gör. kat., 26 ref. – A besztercebányai r. k. püspökség egykori mezővárosa volt, amely a 19. sz. második felében elveszített városi rangját 1960-ban kapta vissza; 1928-ig, majd 1960 óta járási székhely. A 20. sz. második felében Szl. egyik legjelentősebb gyárvárosává, az ország alumíniumiparának központjává vált. – Pázmány Péter által 1631-ben építtetett reneszánsz-barokk stílusú kastélya, amelyet a 19. sz.-ban empire stílusban alakítottak át, 1776-tól 1941-ig a besztercebányai püspökök nyári rezidenciája volt. Gótikus alapokon álló r. k. (Szt. Kereszt felmagasztalása) temploma 1806–13 között klasszicista stílusban épült, kriptájában több besztercebányai püspök nyugszik. – 1969-ben közigazgatásilag ~hez csatolták Felsőapátit (Horné Opatovce), 1971-ben Saskőváralját (Šašovské Podhradie), 1971–90 között hozzá tartozott Ladomérmindszent (Ladomerská Vieska), 1980–90 között Lutilla (Lutila).

Város a Lévai járásban, a Selmeci-hegység és a Kisalföld határán, az ún. Szlovák-kapunál, a Garam folyó bal partján, Lévától ÉNy-ra. L: [1921] – 464, ebből 452 (97,4%) szlovák, 12 (2,6%) magyar; [1991] 5478, ebből 5178 (94,5%) szlovák, 193 (3,5%) magyar; [2011] – 3823, ebből 3548 (92,8%) szlovák, 59 (1,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 3512 (91,9%) szlovák, 63 (1,6%) magyar. V: [2011] – 2547 r. k., 189 ev., 20 ref., 7 gör. kat. – R. k. (Fájdalmas Szűzanya) kápolnája 1926-ban épült. A második vh.-t követően erőteljesen iparosították, 1949–51 között nagy acélfeldolgozó, energiaipari berendezéseket előállító gépgyára létesült, s 1986-ban városi rangot kapott. 1986–95 között közigazgatásilag hozzá tartozott Kiskoszmály és Nagykoszmály.