Garamvölgye
Részletek
Járási hetilap (Léva, 1968). 1989 dec.-éig Szlovákia Kommunista Pártja Járási Bizottsága és a Járási Nemzeti Bizottság adta ki. 1990-től független járási hetilapként jelenik meg kisebb-nagyobb kihagyásokkal. – Szerk. Gubík Sz. Andrea, Pölhös Margaréta, Olga Braunová, Valkóné Kabai Ildikó.
Garany (Hraň)
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, az Ondava folyó jobb partján, Tőketerebestől D–DK-re. L: [1921] – 1221, ebből 821 (67,2%) szlovák, 367 (30,1%) magyar; [2011] – 1606, ebből 1404 (87,4%) szlovák, 15 (0,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1395 (86,9%) szlovák, 27 (1,7%) magyar....megnyit →
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, az Ondava folyó jobb partján, Tőketerebestől D–DK-re. L: [1921] – 1221, ebből 821 (67,2%) szlovák, 367 (30,1%) magyar; [2011] – 1606, ebből 1404 (87,4%) szlovák, 15 (0,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1395 (86,9%) szlovák, 27 (1,7%) magyar....megnyit →
Részletek
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, az Ondava folyó jobb partján, Tőketerebestől D–DK-re. L: [1921] – 1221, ebből 821 (67,2%) szlovák, 367 (30,1%) magyar; [2011] – 1606, ebből 1404 (87,4%) szlovák, 15 (0,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1395 (86,9%) szlovák, 27 (1,7%) magyar. V: [2011] – 903 r. k., 258 ref., 152 gör. kat., 13 ev. – A 20. sz. első felében még részben magyar lakossága a sz. második felére beolvadt a 18–19. sz.-ban betelepült szlovákságba. R. k. (Szt. Kereszt-) temploma 1756-ban rokokó, ref. temploma 1842-ben klasszicista stílusban épült; a 16. sz. közepén reneszánsz stílusban emelt Almássy-kastélyt később barokk, majd 1913-ban neoklasszicista stílusban alakították át.
Garbócbogdány (Bohdanovce)
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence K-i részén, az Ósva-patak völgyében, Kassától DK-re. L: [1921] – 439, ebből 331 (75,4%) szlovák, 78 (17,8%) magyar; [2011] – 1033, ebből 938 (90,8%) szlovák, 7 (0,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 924 (89,4%) szlovák, 13 (1,3%) magyar....megnyit →
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence K-i részén, az Ósva-patak völgyében, Kassától DK-re. L: [1921] – 439, ebből 331 (75,4%) szlovák, 78 (17,8%) magyar; [2011] – 1033, ebből 938 (90,8%) szlovák, 7 (0,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 924 (89,4%) szlovák, 13 (1,3%) magyar....megnyit →
Részletek
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence K-i részén, az Ósva-patak völgyében, Kassától DK-re. L: [1921] – 439, ebből 331 (75,4%) szlovák, 78 (17,8%) magyar; [2011] – 1033, ebből 938 (90,8%) szlovák, 7 (0,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 924 (89,4%) szlovák, 13 (1,3%) magyar. V: [2011] – 646 r. k., 169 ref., 32 gör. kat., 9 ev. – A 18–19. sz.-ban szlovákokkal újranépesített ~ 20. sz. elején még részben magyar lakossága a sz. közepére szlovákká vált. Ref. temploma 1637-ben reneszánsz, r. k. (Szt. Margit-) temploma 1943–45 között szecessziós stílusban épült.
Gáspár László
Részletek
(* 1970. júl. 4. Ipolyság) Asztaliteniszező, paralimpiai bajnok. A 2004-es athéni paralimpián egyéniben aranyérmet, a 2000-es sydney-i paralimpián egyéniben ezüstérmet, az 1996-os atlantai paralimpián egyéniben második, csapatban harmadik helyet szerzett.
Gáspár Péter
(* 1951. okt. 10. Bátorkeszi) Szobrász. A pozsonyi Iparművészeti Középiskolában érettségizett (1971). 1971–1977-ben a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán tanult. Pozsonyban él. 1977–1991 között a Képzőművészeti Egyetem tanársegéde, később adjunktusa, majd docense, 1996–1997-ben a pozsonyi Comenius Egyetem Tanárképző Karának docense volt, 2000-től a besztercebányai Művészeti Akadémia...megnyit →
(* 1951. okt. 10. Bátorkeszi) Szobrász. A pozsonyi Iparművészeti Középiskolában érettségizett (1971). 1971–1977-ben a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán tanult. Pozsonyban él. 1977–1991 között a Képzőművészeti Egyetem tanársegéde, később adjunktusa, majd docense, 1996–1997-ben a pozsonyi Comenius Egyetem Tanárképző Karának docense volt, 2000-től a besztercebányai Művészeti Akadémia...megnyit →
Részletek
Gáspár Péter (SZM)
(* 1951. okt. 10. Bátorkeszi) Szobrász. A pozsonyi Iparművészeti Középiskolában érettségizett (1971). 1971–1977-ben a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán tanult. Pozsonyban él. 1977–1991 között a Képzőművészeti Egyetem tanársegéde, később adjunktusa, majd docense, 1996–1997-ben a pozsonyi Comenius Egyetem Tanárképző Karának docense volt, 2000-től a besztercebányai Művészeti Akadémia Képzőművészeti Karának docense, ill. a figurális szobrászat tanszékének vezetője. D-Szl. magyarlakta településein számos köztéri szobra, emlékműve áll. Főbb díjai: Martin Benka-díj (1977); Pöstyéni parkkiállítás 1. díja (1987); Márai Sándor emlékműpályázat 1. díja (2003).
Gáspár Tibor
(* 1928. ápr. 25. Kulcsod, † 2011. aug. 14. Dunaszerdahely) Gimnáziumi tanár. Pápán érettségizett 1948-ban, magyar–történelem szakos tanári oklevelét a pozsonyi egyetemen szerezte 1955-ben. Rövid megszakítással 1955-től nyugdíjazásáig a komáromi magyar tanítási nyelvű gimnáziumban tanított. 1970–1971-ben a szlovák kulturális minisztérium főmunkatársa, a nemzetiségi osztály...megnyit →
(* 1928. ápr. 25. Kulcsod, † 2011. aug. 14. Dunaszerdahely) Gimnáziumi tanár. Pápán érettségizett 1948-ban, magyar–történelem szakos tanári oklevelét a pozsonyi egyetemen szerezte 1955-ben. Rövid megszakítással 1955-től nyugdíjazásáig a komáromi magyar tanítási nyelvű gimnáziumban tanított. 1970–1971-ben a szlovák kulturális minisztérium főmunkatársa, a nemzetiségi osztály...megnyit →
Részletek
Gáspár Tibor (FI)
(* 1928. ápr. 25. Kulcsod, † 2011. aug. 14. Dunaszerdahely) Gimnáziumi tanár. Pápán érettségizett 1948-ban, magyar–történelem szakos tanári oklevelét a pozsonyi egyetemen szerezte 1955-ben. Rövid megszakítással 1955-től nyugdíjazásáig a komáromi magyar tanítási nyelvű gimnáziumban tanított. 1970–1971-ben a szlovák kulturális minisztérium főmunkatársa, a nemzetiségi osztály vezetője volt. Az ún. normalizáció idején a politikai rendőrség zaklatása mellett folytatta pedagógiai és kulturális tevékenységét Komáromban; irodalmi színpadot és színjátszó kört vezetett; rendezőként, a vers- és prózamondók felkészítőjeként számos sikert ért el szlovákiai magyar és külföldi versenyeken; történelmi és irodalmi előadások tucatjait tartotta. Feldolgozta szülőfaluja történetét (Kulcsod évszázadai, 2002), irodalmi, történelmi, oktatásmódszertani témájú cikkeket írt, tanári kézikönyvek társszerzője. Főbb díjai, kitüntetései: Czabán Samu-díj (2000); Pro Probitate – A Helytállásért Díj (2001); A Szlovák Köztársaság Ezüstplakettje (2002); Szent Gorazd Nagy Emlékérem (2004).
Gaučík István
(* 1973. nov. 19. Ipolyság) Történész. Az ipolysági magyar gimnáziumban érettségizett (1992), a Comenius Egyetem BTK-án magyar–történelem szakos tanári oklevelet (1997), a budapesti ELTE-n doktori (PhD) tudományos fokozatot (2012), és a pozsonyi Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetében is doktori (PhD) tudományos fokozatot szerzett (2012)....megnyit →
(* 1973. nov. 19. Ipolyság) Történész. Az ipolysági magyar gimnáziumban érettségizett (1992), a Comenius Egyetem BTK-án magyar–történelem szakos tanári oklevelet (1997), a budapesti ELTE-n doktori (PhD) tudományos fokozatot (2012), és a pozsonyi Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetében is doktori (PhD) tudományos fokozatot szerzett (2012)....megnyit →
Részletek
(* 1973. nov. 19. Ipolyság) Történész. Az ipolysági magyar gimnáziumban érettségizett (1992), a Comenius Egyetem BTK-án magyar–történelem szakos tanári oklevelet (1997), a budapesti ELTE-n doktori (PhD) tudományos fokozatot (2012), és a pozsonyi Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetében is doktori (PhD) tudományos fokozatot szerzett (2012). 1998–2001-ben az ipolysági magyar alapiskola tanára. 2001–2003 között a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának történész-muzeológusa. 2003–2007 között a Pozsonyi Állami Levéltár Vágsellyei Fióklevéltárának történész-levéltárosa. 2008–2012 között a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetében ösztöndíjas doktorandusz. 2012–2016 között a Pozsonyi Városi Múzeum történésze. 2016-tól a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, a 19. századi történelem osztályán dolgozik. Kutatási területei: Magyarország és a felvidéki régió gazdaság- és pénzintézet-története a 19. században, közép-európai gazdasági elitek a 19. században és a 20. század első felében, Pozsony gazdaságtörténete a 19. században, a szlovákiai magyarság szociális és gazdasági helyzete (1918–1989). 2012-ben megkapta a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának emlékérméjét. – Fm. A jog erejével. A szlovákiai magyarság gazdasági önszerveződése 1918–1938 (dokumentumok, 2008), Lemorzsolódó kisebbség. A csehszlovákiai magyarság jogfosztásának gazdasági háttere 1945–1948 (mon., 2013), Várostörténeti fejezetek a csehszlovák szocializmus korából. (szerk., Vajda Barnabással, 2015), Az állameszme kritikusa. Tarján Ödön válogatott kisebbség- és gazdaságpolitikai beszédei és írásai (dokumentumok, 2017).
Gaulieder József
(* 1942. júl. 14. Vágtornóc) Gyermekgyógyász, főorvos. Orvosi oklevelet szerzett a Comenius Egyetem Orvostudományi Karán (1967). 1967–1994 között a komáromi kórház orvosa, majd főorvosa. 1993–2004-ben a komáromi Városi Egyetemen egészségtant adott elő. Egészségügyi felvilágosító cikkeket írt, rádióelőadásai hangzottak el. A Szlovák Orvosi Társaság ezüstplakettjének...megnyit →
(* 1942. júl. 14. Vágtornóc) Gyermekgyógyász, főorvos. Orvosi oklevelet szerzett a Comenius Egyetem Orvostudományi Karán (1967). 1967–1994 között a komáromi kórház orvosa, majd főorvosa. 1993–2004-ben a komáromi Városi Egyetemen egészségtant adott elő. Egészségügyi felvilágosító cikkeket írt, rádióelőadásai hangzottak el. A Szlovák Orvosi Társaság ezüstplakettjének...megnyit →
Részletek
(* 1942. júl. 14. Vágtornóc) Gyermekgyógyász, főorvos. Orvosi oklevelet szerzett a Comenius Egyetem Orvostudományi Karán (1967). 1967–1994 között a komáromi kórház orvosa, majd főorvosa. 1993–2004-ben a komáromi Városi Egyetemen egészségtant adott elő. Egészségügyi felvilágosító cikkeket írt, rádióelőadásai hangzottak el. A Szlovák Orvosi Társaság ezüstplakettjének kitüntetettje.
Gazda
Részletek
Mezőgazdasági folyóirat (Pozsony, 1920–1937). 1920 és 1933 között kéthetente jelent meg Füle Péter szerkesztésében. Alcímében az Országos Szlovenszkói Gazdasági Egyesület, a Nagybirtokosok és Bérlők Gazdasági Egyesülete hivatalos közlönyeként tüntette fel magát. 1934 és 1937 között havonta jelent meg, s ifj. Melcsiczky Gyula szerkesztette.
Gazdag József
(* 1977. máj. 3. Kassa) Író, szerkesztő. A kassai gimnáziumban érettségizett (1995), a Pécsi Tudományegyetemen szerzett magyar–filozófia szakos tanári oklevelet (2005). 2004–2007 között a Kalligram Könyvkiadó, majd az Új Szó sportrovatának szerkesztője. 2004-ben ő volt a budapesti Európai Elsőkönyvesek Fesztiváljának magyar szereplője. 2023 szeptemberétől...megnyit →
(* 1977. máj. 3. Kassa) Író, szerkesztő. A kassai gimnáziumban érettségizett (1995), a Pécsi Tudományegyetemen szerzett magyar–filozófia szakos tanári oklevelet (2005). 2004–2007 között a Kalligram Könyvkiadó, majd az Új Szó sportrovatának szerkesztője. 2004-ben ő volt a budapesti Európai Elsőkönyvesek Fesztiváljának magyar szereplője. 2023 szeptemberétől...megnyit →
Részletek
Gazdag József (ST)
(* 1977. máj. 3. Kassa) Író, szerkesztő. A kassai gimnáziumban érettségizett (1995), a Pécsi Tudományegyetemen szerzett magyar–filozófia szakos tanári oklevelet (2005). 2004–2007 között a Kalligram Könyvkiadó, majd az Új Szó sportrovatának szerkesztője. 2004-ben ő volt a budapesti Európai Elsőkönyvesek Fesztiváljának magyar szereplője. 2023 szeptemberétől a Vasárnap hetilap megbízott főszerkesztője. – Díjak: Madách Imre-díj (2005); Bródy Sándor-díj (2005); Talamon Alfonz-díj (2016). – Fm. Kilátás az ezüstfenyőkre (elb., 2004, 2012); Egy futballfüggő naplójából (2015).