Lexicon

Özörény – 48-as kopjafa (GJ)

Község a Rozsnyói járásban, a Rima-medence és a Gömör–Tornai-karszt határán, a Sajó folyó völgyében, Tornaljától É–ÉK-re. L: [1921] – 982, ebből 931 (94,8%) magyar, 29 (2,9%) szlovák; [2011] – 1338, ebből 761 (56,9%) magyar, 425 (31,8%) szlovák, 119 (8,9%) roma nemzetiségű A: [2011]– 891 (66,6%) magyar, 237 (17,7%) szlovák, 161 (12,0%) roma. V: [2011] – 404 ref., 317 r. k., 40 ev., 23 gör. kat. – Ref. temploma 1786-ban klasszicista stílusban épült. 1883-ban alapított cellulóz-, ill. papírgyára jelenleg is Gömör legnagyobb üzemei közé tartozik. A 21. sz. elején 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.

Gömörpanyit – r. k. templom (GJ)

Község a Rozsnyói járásban, a Rima-medence É-i nyúlványában, a Sajó folyó jobb partján, Tornaljától É–ÉK-re. L: [1921] – 715, ebből 677 (94,7%) magyar, 20 (2,8%) szlovák; [2011] – 660, ebből 360 (54,5%) szlovák, 269 (40,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 345 (52,3%) szlovák, 289 (43,8%) magyar. V: [2011] – 224 r. k., 75 ref., 71 ev., 6 gör. kat. – A második vh. után magyar lakosságának mintegy egyharmadát áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi és közép-szlovákiai szlovákok települtek. Régebbi alapokon álló klasszicista stílusú ev. temploma 1801-ben, r. k. (Jézus szíve) kápolnája 1966-ban, a késő klasszicista Szt.-Ivány-kúria a 19. sz. második felében épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os közös, szlovák és magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.

1960-ban Harkács és Sánkfalva egyesítésével létrejött község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Túróc-patak két ágának összefolyásánál, Tornaljától É–ÉNy-ra. L: [2011] – 952, ebből 543 (57,0%) magyar, 256 (26,9%) szlovák, 102 (10,7%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 750 (78,8%) magyar, 122 (12,8%) szlovák, 34 (3,6%) roma. V: [2011] – 751 r. k., 38 ref., 15 ev., 2 gör. kat. – A 21. sz. elején közös, szlovák és magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.

Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegység ÉK-i részén, a Détér-patak bal partján, Rimaszombattól D-re. L: [1921] – 631, ebből 615 (97,5%) magyar; [2011] – 451, ebből 386 (85,6%) magyar, 34 (7,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 415 (92,0%) magyar, 12 (2,7%) szlovák. V: [2011] – 396 r. k., 14 ref., 3 ev. – R. k. (Szt. István-) kápolnája 1880-ban neoklasszicista stílusban épült, harangtornya 19. sz.-i építmény. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.

Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Rima-medence találkozásánál, a Vály (Kálosa)- patak völgyében, Tornaljától Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 154, ebből 154 (100%) magyar; [2011] – 99, ebből 78 (78,8%) magyar, 18 (18,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 74 (74,7%) magyar, 25 (25,2%) szlovák. V: [2011] – 68 ref., 21 r. k., 1 gör. kat. – Magyar lakosai mellé a második vh. utáni belső telepítések keretében szlovák családok települtek. Ref. temploma 1772-ben épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. 1971-ben Alsóvállyal és Felsővállyal egyesítették Vály néven, 1990 óta ismét önálló község. – Ir. É. Kovács Judit: Gömörmihályfalva. Fejezetek a község néprajzából (1992).

Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegységben, a Gortva-patak völgyében, Fülektől DK-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 726, ebből 722 (99,4%) magyar, 4 (0,5%) szlovák; [2011] – 693, ebből 536 (77,3%) magyar, 77 (11,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 636 (91,8%) magyar, 33 (4,8%) szlovák. V: [2011] – 639 r.k., 12 ref., 2 ev. – R. k. (Szt. Abdon és Szennen-) temploma a 13. sz.-ban épült román stílusban, a 18. sz.-ban barokkosították, fa karzata 1815-ben készült. A 21. sz. elején közös, szlovák–magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. Az 1980-as években a Rimaszombati járási nyári művelődési táborok színhelye volt.

1964-ben Gömörtapolca (Gemerské Teplice) néven Jolsvatapolcával egyesített község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt között, a Murány-folyó bal partján, Jolsvától DK-re. L: [1921] – 200, ebből 111 (55,5%) szlovák, 89 (44,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 183 ev., 8 r. k., 5 izr., 4 ref. – Ev. temploma 1804-ben klasszicista stílusban épült.

1964-ben Gömörnánás és Mikolcsány egyesítésével létrejött község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt között, a Murány-patak völgyében, Jolsvától DK-re. L: [2011] – 286, ebből 135 (47,2%) magyar, 132 (46,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 159 (55,6%) magyar, 86 (30,1%) szlovák. V: [2011] – 128 ref., 41 r. k., 33 ev., 2 gör. kat.

Nyitragerencsér – r. k. templom (GJ)

Község a Nyitrai járásban, a Tribecs hegység D-i lejtőin, a Zoboralján, Nyitrától ÉK-re. L: [1921] – 1154, ebből 877 (76,0%) magyar, 276 (23,9%) szlovák; [2011] – 1921, ebből 1442 (75,1%) szlovák, 414 (21,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1415 (73,7%) szlovák, 427 (22,2%) magyar. V: [2011] – 1544 r. k., 15 ev., 10 gör. kat., 6 ref. –. R. k. (Szt. György-) temploma 1774-ben barokk, az Ocskay-kúria a 18. sz.-ban ugyancsak barokk, a ~hez tartozó Malántán lévő Zamojszky-kastély a 18. sz. végén klasszicista stílusban épült. – 1974–90 között közigazgatásilag Nyitrához tartozott.