Gály Iván
(* 1928. máj. 20. Besztercebánya, † 2015. máj. 07.) Pozsony) Újságíró, kritikus, szerkesztő. A pozsonyi Comenius Egyetem Jogi Karán szerzett oklevelet (1953). 1951–1989 között az Új Szó munkatársa (1956–1960-ban a kulturális rovat vezetője, 1961–1962-ben és 1968–1970-ben főszerkesztő-helyettes). Riportokat, irodalmi és színházi kritikákat, interjúkat írt....megnyit →
(* 1928. máj. 20. Besztercebánya, † 2015. máj. 07.) Pozsony) Újságíró, kritikus, szerkesztő. A pozsonyi Comenius Egyetem Jogi Karán szerzett oklevelet (1953). 1951–1989 között az Új Szó munkatársa (1956–1960-ban a kulturális rovat vezetője, 1961–1962-ben és 1968–1970-ben főszerkesztő-helyettes). Riportokat, irodalmi és színházi kritikákat, interjúkat írt....megnyit →
Részletek
Gály Iván (FI)
(* 1928. máj. 20. Besztercebánya, † 2015. máj. 07.) Pozsony) Újságíró, kritikus, szerkesztő. A pozsonyi Comenius Egyetem Jogi Karán szerzett oklevelet (1953). 1951–1989 között az Új Szó munkatársa (1956–1960-ban a kulturális rovat vezetője, 1961–1962-ben és 1968–1970-ben főszerkesztő-helyettes). Riportokat, irodalmi és színházi kritikákat, interjúkat írt. – Ir. Fábry Zoltán: Harmadvirágzás. (1963); Fónod Zoltán: Körvonalak. (1982).
Gály Katalin
(* 1953. szept. 1. Pozsony) Festő, grafikus. A pozsonyi Iparművészeti Középiskolában érettségizett (1974), 1974–1976-ban a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult. Pozsonyban él, 1978 óta szabadfoglalkozású képzőművész. Munkásságára kezdetben az expresszionizmus volt jellemző; az 1980-as évek végétől különböző természeti anyagok – kisméretű természeti tárgyak – bukkannak...megnyit →
(* 1953. szept. 1. Pozsony) Festő, grafikus. A pozsonyi Iparművészeti Középiskolában érettségizett (1974), 1974–1976-ban a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult. Pozsonyban él, 1978 óta szabadfoglalkozású képzőművész. Munkásságára kezdetben az expresszionizmus volt jellemző; az 1980-as évek végétől különböző természeti anyagok – kisméretű természeti tárgyak – bukkannak...megnyit →
Részletek
Gály Katalin (SZM)
(* 1953. szept. 1. Pozsony) Festő, grafikus. A pozsonyi Iparművészeti Középiskolában érettségizett (1974), 1974–1976-ban a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult. Pozsonyban él, 1978 óta szabadfoglalkozású képzőművész. Munkásságára kezdetben az expresszionizmus volt jellemző; az 1980-as évek végétől különböző természeti anyagok – kisméretű természeti tárgyak – bukkannak fel képein. Későbbi installációi is ismertek.
Gály Olga
-> L. Gály Olga
(* 1921. febr. 10. Losonc, † 2012. aug. 7. Pozsony) Költő, író, szerkesztő, műfordító. Losoncon érettségizett (1939). 1947-től Pozsonyban él. 1950–1956-ban az Új Szó, 1956–1960 a Hét, 1971–1976-ban a Nő szerkesztője. Az 1950-es évektől jelentkezett verseivel, de jelentősebb műfordítói munkássága. – Fm. Hajnali őrségen...megnyit →
(* 1921. febr. 10. Losonc, † 2012. aug. 7. Pozsony) Költő, író, szerkesztő, műfordító. Losoncon érettségizett (1939). 1947-től Pozsonyban él. 1950–1956-ban az Új Szó, 1956–1960 a Hét, 1971–1976-ban a Nő szerkesztője. Az 1950-es évektől jelentkezett verseivel, de jelentősebb műfordítói munkássága. – Fm. Hajnali őrségen...megnyit →
Részletek
L. Galy Olga (FI)
(* 1921. febr. 10. Losonc, † 2012. aug. 7. Pozsony) Költő, író, szerkesztő, műfordító. Losoncon érettségizett (1939). 1947-től Pozsonyban él. 1950–1956-ban az Új Szó, 1956–1960 a Hét, 1971–1976-ban a Nő szerkesztője. Az 1950-es évektől jelentkezett verseivel, de jelentősebb műfordítói munkássága. – Fm. Hajnali őrségen (v., 1953); Halkan szólok (v., 1967); Tiszta vászon (v., 1976); Szívdobogás (v., 1981); Ördöglakat (Lőrincz Gyula festőművész ifjúkoráról, 1990); Néma madár (r., 2004).
Gáň
Részletek
Község a Galántai járásban, a Kisalföldön, a Dudvág és a Vág folyók között, Galántától É-ra. L: [1921] – 410, ebből 332 (81,0%) szlovák, 70 (17,1%) magyar; [2011] – 696, ebből 624 (89,7%) szlovák, 53 (7,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 627 (90,1%) szlovák, 47 (6,8%) magyar. V: [2011] – 566 r. k., 18 ev., 2 gör. kat., 2 ref. – A 18. sz.-ban szlovákokkal újranépesített ~ 20. sz. elején részben még magyar lakossága a sz. közepére szlovákká vált. R. k. (Szt. Család-) temploma a 12. sz.-ban román stílusban épült, 1735-ben barokkosították. 1956-ban hozzácsatolták Barakonyt (Brakoň).
Gány (Gáň)
Részletek
Község a Galántai járásban, a Kisalföldön, a Dudvág és a Vág folyók között, Galántától É-ra. L: [1921] – 410, ebből 332 (81,0%) szlovák, 70 (17,1%) magyar; [2011] – 696, ebből 624 (89,7%) szlovák, 53 (7,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 627 (90,1%) szlovák, 47 (6,8%) magyar. V: [2011] – 566 r. k., 18 ev., 2 gör. kat., 2 ref. – A 18. sz.-ban szlovákokkal újranépesített ~ 20. sz. elején részben még magyar lakossága a sz. közepére szlovákká vált. R. k. (Szt. Család-) temploma a 12. sz.-ban román stílusban épült, 1735-ben barokkosították. 1956-ban hozzácsatolták Barakonyt (Brakoň).
Garaj Lajos
(* 1932. aug. 25. Miglészpataka, † 2008. jan. 7. Pozsony) Irodalomtörténész, műfordító, egyetemi oktató. A nagyrőcei szlovák gimnáziumban érettségizett (1952). A budapesti ELTE BTK-án szerzett magyar szakos tanári oklevelet (1956). Ezt követően nyugdíjba vonulásáig (1997) a pozsonyi Comenius Egyetem BTK Magyar Nyelv és Irodalom...megnyit →
(* 1932. aug. 25. Miglészpataka, † 2008. jan. 7. Pozsony) Irodalomtörténész, műfordító, egyetemi oktató. A nagyrőcei szlovák gimnáziumban érettségizett (1952). A budapesti ELTE BTK-án szerzett magyar szakos tanári oklevelet (1956). Ezt követően nyugdíjba vonulásáig (1997) a pozsonyi Comenius Egyetem BTK Magyar Nyelv és Irodalom...megnyit →
Részletek
(* 1932. aug. 25. Miglészpataka, † 2008. jan. 7. Pozsony) Irodalomtörténész, műfordító, egyetemi oktató. A nagyrőcei szlovák gimnáziumban érettségizett (1952). A budapesti ELTE BTK-án szerzett magyar szakos tanári oklevelet (1956). Ezt követően nyugdíjba vonulásáig (1997) a pozsonyi Comenius Egyetem BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének oktatója volt (1970-től bölcsészdoktor, 1987-től kandidátus, 1988-ban egyetemi docens). Kutatási területe a szlovák–magyar irodalmi kapcsolatok. Egyetemi tankönyveket és jegyzeteket is írt; magyar írók műveit fordította szlovák nyelvre (Sánta Ferenc, Szabó Magda, Hernádi Gyula, Kodolányi János, Duba Gyula, Rácz Olivér stb.). – Fm. Gemer a Malohont. Kultúrna a literárna tradícia regiónu maďarskej proveniencie (1997); Moderný maďarský román (1999). – Ir. Fazekas József: Irodalmi kapcsolatok vonzásában. Új Szó, 2007. aug. 25.
Garam (Hron)
A Duna baloldali mellékfolyója. Hossza 298 km, vízgyűjtő területe 5465 km², átlagos vízhozama 55,2 m³/s. Az Alacsony-Tátrában, a Király-hegy DK.-i oldalán ered 960 m magasságban. A kezdetben nagy esésű, gyors vizű folyó Besztercebányánál déli irányba fordul, majd a Selmeci-hegység déli nyúlványainál, a Szlovák-kapun áthaladva lép...megnyit →
A Duna baloldali mellékfolyója. Hossza 298 km, vízgyűjtő területe 5465 km², átlagos vízhozama 55,2 m³/s. Az Alacsony-Tátrában, a Király-hegy DK.-i oldalán ered 960 m magasságban. A kezdetben nagy esésű, gyors vizű folyó Besztercebányánál déli irányba fordul, majd a Selmeci-hegység déli nyúlványainál, a Szlovák-kapun áthaladva lép...megnyit →
Részletek
A Duna baloldali mellékfolyója. Hossza 298 km, vízgyűjtő területe 5465 km², átlagos vízhozama 55,2 m³/s. Az Alacsony-Tátrában, a Király-hegy DK.-i oldalán ered 960 m magasságban. A kezdetben nagy esésű, gyors vizű folyó Besztercebányánál déli irányba fordul, majd a Selmeci-hegység déli nyúlványainál, a Szlovák-kapun áthaladva lép a Kisalföld észak-keleti részére, a Garam menti-síkságra, azon déli irányban végighaladva, Garamkövesdnél 107 tengerszint feletti magasságban ömlik a Dunába. Vízhozama ápr.-ban a legnagyobb, jan., febr. hónapokban a legkisebb. Nem hajózható, de a 20. sz. elejéig főleg Zólyom környékén faúsztatásra használták.
Garam Menti Néptánc Együttes
Népi együttes (Léva, 1952). Alapítója és jelenlegi fenntartója a Csemadok Lévai Helyi Szervezete. Az együttes tánccsoportként indult, de fokozatosan kiegészült népi zenekarral és énekkarral. 1956-tól rendszeres résztvevője a szlovákiai magyar országos népművészeti fesztiváloknak és kulturális rendezvényeknek. Versenyeken többször volt díjazott. Az együttes a hetvenes...megnyit →
Népi együttes (Léva, 1952). Alapítója és jelenlegi fenntartója a Csemadok Lévai Helyi Szervezete. Az együttes tánccsoportként indult, de fokozatosan kiegészült népi zenekarral és énekkarral. 1956-tól rendszeres résztvevője a szlovákiai magyar országos népművészeti fesztiváloknak és kulturális rendezvényeknek. Versenyeken többször volt díjazott. Az együttes a hetvenes...megnyit →
Részletek
Népi együttes (Léva, 1952). Alapítója és jelenlegi fenntartója a Csemadok Lévai Helyi Szervezete. Az együttes tánccsoportként indult, de fokozatosan kiegészült népi zenekarral és énekkarral. 1956-tól rendszeres résztvevője a szlovákiai magyar országos népművészeti fesztiváloknak és kulturális rendezvényeknek. Versenyeken többször volt díjazott. Az együttes a hetvenes évek második felétől kötődik erősebben a Garam és az Ipoly mente tájegység hagyományos népi kultúrájához. – Díj: fesztivál- és versenydíjak; a Csemadok Kiváló Népművészeti Csoportja díj. – Vezető: Búra István (1952); Halász Gyula (1974); Wirth Jenő (1988); Juhász Sándor és Szobi Magda; Kiss György (1995); Farkas Ivett (1997); Halász Gyula (2001).
Garam menti páncéloscsaták
1944 dec.-ében a vörös hadsereg offenzívát indított Budapest teljes bekerítésére, amelynek egyik fontos részét az Esztergomtól északra a Garam mentén kibontakozó szovjet előrenyomulás jelentette. Ennek a hadműveletnek a keretén belül a térségben három nagyobb csata is kibontakozott. Az első dec. 22-e és 30-a között...megnyit →
1944 dec.-ében a vörös hadsereg offenzívát indított Budapest teljes bekerítésére, amelynek egyik fontos részét az Esztergomtól északra a Garam mentén kibontakozó szovjet előrenyomulás jelentette. Ennek a hadműveletnek a keretén belül a térségben három nagyobb csata is kibontakozott. Az első dec. 22-e és 30-a között...megnyit →
Részletek
A Garam menti páncéloscsaták emlékműve Kéménden (UZs)
1944 dec.-ében a vörös hadsereg offenzívát indított Budapest teljes bekerítésére, amelynek egyik fontos részét az Esztergomtól északra a Garam mentén kibontakozó szovjet előrenyomulás jelentette. Ennek a hadműveletnek a keretén belül a térségben három nagyobb csata is kibontakozott. Az első dec. 22-e és 30-a között az Ipoly és a Garam közötti térségben zajlott, s a harcokba a német hadsereg oldalán a székely hadosztály egységei is bekapcsolódtak. A második Garam menti csata jan. 6-án a 2. ukrán font egységeinek a Garam menti állásaikból Komárom irányába indított támadásával indult meg. A támadás azonban néhány nap alatt kifulladt, és jan. 13-ra véglegesen meg is rekedt. A harmadik páncéloscsata 1945. febr. 17-én kezdődött, amikor a német hadvezetés Südwind név alatt nagy ellen támadást indított, amelynek fő célját a Garamon kiépített szovjet hídfő felszá molása jelentette. A Párkánytól északra, Zalaba és Kéménd térségében nyolc napon át zajló tankcsatába német részről a 6. páncéloshadsereg, az 1. Waffen SS páncéloshadosztály és a 12. páncéloshadosztály, míg a Vörös Hadsereg oldaláról a 6. páncélos gárdahadsereg és a 7. hadsereg kapcsolódott be. A febr. 25-én befejeződött csata során a szovjetek jelentős veszteségeket szenvedtek, fel kellett adniuk a Garam menti hídfőt, s ezáltal a Budapest, ill. Bécs irányába induló hadműveleteik is jelentős késést szenvedtek. A Garam menti páncéloscsaták a mai D-Szl. térségének legnagyobb hadműveleti voltak, amelyek a helyi lakosság közül is sok áldozatot szedtek, s az ott élőknek jelentős anyagi veszteséget okoztak.
Garamdamásd; Damásd (Domaša)
Részletek
1968-ban Hronovce néven Garamvezekénnyel és Lekérrel egyesített község a Lévai járásban, a Kisalföld K-i részén, a Garam folyó jobb partján, Zselíztől D-re. L: [1921] – 661, ebből 630 (95,3%) magyar, 14 (2,1%) szlovák; [1961] 688, ebből 321 (46,7%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 632 r. k., 15 izr., 12 ref., 2 ev. – Határának Ny-i részébe, a ~i pusztára az első vh.-t követőföldbirtokreform során 1927-ben szlovák és cseh-morva kolonisták, a második vh. után Mo.-ra telepített magyar lakossága helyére magyarországi szlovákok települtek.