Galán Géza; Vavreczky
(* 1942. máj. 4. Komárom, † 2012. dec. 17. Budapest [Mo.]) Színész, rendező, publicista, vállalkozó. Komáromban érettségizett 1959-ben, majd színészdiplomát szerzett a pozsonyi Szépművészeti Akadémián. József Attila Ifjúsági Klub-beli rendezéseivel hozzájárult a csehszlovákiai magyar irodalmi színpadi mozgalom elindításához. 1965–1968 között a komáromi Magyar Területi...megnyit →
(* 1942. máj. 4. Komárom, † 2012. dec. 17. Budapest [Mo.]) Színész, rendező, publicista, vállalkozó. Komáromban érettségizett 1959-ben, majd színészdiplomát szerzett a pozsonyi Szépművészeti Akadémián. József Attila Ifjúsági Klub-beli rendezéseivel hozzájárult a csehszlovákiai magyar irodalmi színpadi mozgalom elindításához. 1965–1968 között a komáromi Magyar Területi...megnyit →
Részletek
Galán Géza (GJ)
(* 1942. máj. 4. Komárom, † 2012. dec. 17. Budapest [Mo.]) Színész, rendező, publicista, vállalkozó. Komáromban érettségizett 1959-ben, majd színészdiplomát szerzett a pozsonyi Szépművészeti Akadémián. József Attila Ifjúsági Klub-beli rendezéseivel hozzájárult a csehszlovákiai magyar irodalmi színpadi mozgalom elindításához. 1965–1968 között a komáromi Magyar Területi Színház színésze, ezután a pozsonyi filmgyár segédrendezője, majd a kassai Thália Színpad színésze, később a pozsonyi rádió magyar adásának rendezője volt. 1973-ban dramatizálta Petőfi A helység kalapácsát, és sikeres volt „egyszemélyes színházának” Petőfi-műsora is, melyből két tévéfilm is készült (Petőfi én vagyok, szlovák – 1973; Petőfi percei, magyar – 1979). Közben 1974-ben a prágai Szépművészeti Akadémián dramaturgi és rendezői oklevelet szerzett. Tucatnyi cseh, szlovák és magyar filmben, továbbá számos hangjátékban szerepelt. Szlovák és cseh színműveket fordított magyarra, szerkesztett műsorait budapesti társulatok mutatták be. Díszlet- és jelmezterveket is készített, megjelentek fotográfiái, videokazettára mondta Ady Endre és József Attila verseit. 1975–1985 között budapesti színházak színésze volt, majd videoműhelyt vezetett Pozsonyban. Felváltva élt Pozsonyban és Budapesten. 1988–1989-ben szabadtéri színházat szervezett Zselizen, s hosszabb körutat tett az Amerikai Egyesült Államokban. 1990-ben Lehetőség címmel magánlapot adott ki. – Főbb színházi szerepei: Liliomfi (Szigligeti Ede: Liliomfi); Rómeó (William Shakespeare: Rómeó és Júlia); Marat (Alexej Arbuzov: Én szegény Maratom); Franz von Gerlach (Jean-Paul Sartre: Altonai foglyok); Franz Moore (Friedrich Schiller: Haramiák); Hunyadi (Háy Gyula: Isten, császár, paraszt); Alban (William Shakespeare: Lear király); Hanefeld (Gerhart Hauptmann: Naplemente előtt); Sebők Zoltán (Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom); Szakhmáry Zoltán (Móricz Zsigmond: Úri muri); Éltes Dávid (Nyírő József: Jézusfaragó ember). – Rendezései: Ján Solovič: Kolduskaland; Móricz Zsigmond: Úri muri; Slawomir Mrožek: Sztriptíz. – Film: Amott az erdőn túl (1961), Oly közel az éghez (1963), Katakombák (1971), Keserű tél (1972), Lángok (1972), Veri az ördög a feleségét (1976). Összesen mintegy harminc filmben szerepelt. – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László (Filep Tamás Gusztávval közösen): A (cseh)szlovákiai magyar színjátszás nyolcvan éve 1918–1989 (1999); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); A Komáromi Jókai Színház jubileumi műsorfüzete, (1992); Tarics Péter: A tűzkeresztségtől a kereszttűzig 1952–1997 (1997); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Galanta
-> Galánta (Galanta)
Város és járási székhely a Kisalföld mátyusföldi részén, a Dudvág és a Vág folyása között, Vágsellyétől Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 3666, ebből 2958 (80,7%) magyar, 472 (12,9%) szlovák, 106 (2,9%) zsidó; [2011] – 15 138, ebből 8833 (58,3%) szlovák, 4623 (30,5%) magyar, 6 (0,04%)...megnyit →
Város és járási székhely a Kisalföld mátyusföldi részén, a Dudvág és a Vág folyása között, Vágsellyétől Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 3666, ebből 2958 (80,7%) magyar, 472 (12,9%) szlovák, 106 (2,9%) zsidó; [2011] – 15 138, ebből 8833 (58,3%) szlovák, 4623 (30,5%) magyar, 6 (0,04%)...megnyit →
Részletek
Galánta − Esterházy-kastély (GJ)
Város és járási székhely a Kisalföld mátyusföldi részén, a Dudvág és a Vág folyása között, Vágsellyétől Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 3666, ebből 2958 (80,7%) magyar, 472 (12,9%) szlovák, 106 (2,9%) zsidó; [2011] – 15 138, ebből 8833 (58,3%) szlovák, 4623 (30,5%) magyar, 6 (0,04%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 8573 (56,6%) szlovák, 4822 (31,9%), 6 (0,04%) jiddis. V: [2011] – 8612 r. k., 735 ev., 190 ref., 53 gör. kat., 34 izr. – Egykori mezőváros, amely a 19. sz. második felében elveszített városi rangját 1960-ban kapta vissza. A 18. sz.-tól jelentős számú, lakosságának közel egyharmadát kitevő zsidó közösség lakta. Zsidó lakosságát 1944-ben koncentrációs táborokba hurcolták, magyar lakosainak egy részét a második vh. után, 1947-ben Mo.-ra telepítették, helyükre magyarországi és szlovákiai szlovák telepesek költöztek. Barokk-klasszicista stílusú r. k. (Szt. István-) temploma 1805-ben, ev. temploma 1992-ben épült. A két Esterházy-kastély közül a régebbi a 17. sz. elején reneszánsz stílusban épült, a 18. sz. második felében barokk-klasszicista stílusban alakították át. Az újabb, angol Tudor-stílusú neogótikus kastélyt 1860-ban emelték egy 1633-ban épült reneszánsz kastély alapjain. – A város a Mátyusföld egyik gazdasági, a mátyusföldi magyarság szellemi és kulturális központja. 1925-től 1945-ös felszámolásáig itt volt a szlovákiai magyar szövetkezeti mozgalmat összefogó Hanza Szövetkezeti Áruközpont székhelye, s a szövetkezet kiadásában 1928–44 között ~án jelent meg a Hanza Szövetkezeti Újság. Az 1930-as években Szt. Ágoston Társulat néven r. k. magyar könyvkiadó társaság működött. Itt töltötte gyermekéveit Kodály Zoltán, ~i zenei élményei Galántai táncok c. művének ihletői lettek. A zeneszerző emlékére 1969 óta rendezik meg ~n a Kodály Napokat, a szlovákiai magyar felnőtt és gyermekénekkarok országos fesztiválját. Honismereti Múzeuma 1969-ben létesült. 1960–90 között Víťazná cesta – Győzelmes Út, 1990–91-ben Cesta – Út címmel jelent meg kétnyelvű járási hetilapja, 1992-ben a városi önkormányzat kiadásában indult útjára a Galántai Újság c. társadalmi-kulturális havilap. – A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Kodály Zoltán Alapiskola) és gimnáziummal (Kodály Zoltán Gimnázium, alapítva 1953-ban), valamint vegyes, szlovák–magyar tanítási nyelvű Mezőgazdasági Szaktanintézettel rendelkezett. 1991-ben itt nyílt meg Szl. első – magyar tanítási nyelvű – magángimnáziuma, amely 2000 óta angol-magyar magángimnáziumként működik. Vasúti és közúti csomópont, iparágai közül az élelmiszeripar a legjelentősebb, ezenkívül gép-, fa- és vegyiparral rendelkezik. – 1960-ban közigazgatásilag ~hoz csatolták Hódi, Nemesnebojsza és Javorinka községeket; 1971–90 között hozzá tartozott Taksonyfalva. – Ir. Galanta – Galánta 1899–1999 (1999); Pukkai László (szerk.): Galánta 1237–2007 (2007).
Galánta − Esterházy-kastély (GJ)
Galánta − Szt. István-templom (UZs)
Galánta − a reneszánsz Esterházy-kastély (GJ)
Galánta – Kodály Zoltán szobra (GJ)
Galánta − Esterházy-kastély (GJ)Galánta (Galanta)
Részletek
Galánta − Esterházy-kastély (GJ)
Város és járási székhely a Kisalföld mátyusföldi részén, a Dudvág és a Vág folyása között, Vágsellyétől Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 3666, ebből 2958 (80,7%) magyar, 472 (12,9%) szlovák, 106 (2,9%) zsidó; [2011] – 15 138, ebből 8833 (58,3%) szlovák, 4623 (30,5%) magyar, 6 (0,04%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 8573 (56,6%) szlovák, 4822 (31,9%), 6 (0,04%) jiddis. V: [2011] – 8612 r. k., 735 ev., 190 ref., 53 gör. kat., 34 izr. – Egykori mezőváros, amely a 19. sz. második felében elveszített városi rangját 1960-ban kapta vissza. A 18. sz.-tól jelentős számú, lakosságának közel egyharmadát kitevő zsidó közösség lakta. Zsidó lakosságát 1944-ben koncentrációs táborokba hurcolták, magyar lakosainak egy részét a második vh. után, 1947-ben Mo.-ra telepítették, helyükre magyarországi és szlovákiai szlovák telepesek költöztek. Barokk-klasszicista stílusú r. k. (Szt. István-) temploma 1805-ben, ev. temploma 1992-ben épült. A két Esterházy-kastély közül a régebbi a 17. sz. elején reneszánsz stílusban épült, a 18. sz. második felében barokk-klasszicista stílusban alakították át. Az újabb, angol Tudor-stílusú neogótikus kastélyt 1860-ban emelték egy 1633-ban épült reneszánsz kastély alapjain. – A város a Mátyusföld egyik gazdasági, a mátyusföldi magyarság szellemi és kulturális központja. 1925-től 1945-ös felszámolásáig itt volt a szlovákiai magyar szövetkezeti mozgalmat összefogó Hanza Szövetkezeti Áruközpont székhelye, s a szövetkezet kiadásában 1928–44 között ~án jelent meg a Hanza Szövetkezeti Újság. Az 1930-as években Szt. Ágoston Társulat néven r. k. magyar könyvkiadó társaság működött. Itt töltötte gyermekéveit Kodály Zoltán, ~i zenei élményei Galántai táncok c. művének ihletői lettek. A zeneszerző emlékére 1969 óta rendezik meg ~n a Kodály Napokat, a szlovákiai magyar felnőtt és gyermekénekkarok országos fesztiválját. Honismereti Múzeuma 1969-ben létesült. 1960–90 között Víťazná cesta – Győzelmes Út, 1990–91-ben Cesta – Út címmel jelent meg kétnyelvű járási hetilapja, 1992-ben a városi önkormányzat kiadásában indult útjára a Galántai Újság c. társadalmi-kulturális havilap. – A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Kodály Zoltán Alapiskola) és gimnáziummal (Kodály Zoltán Gimnázium, alapítva 1953-ban), valamint vegyes, szlovák–magyar tanítási nyelvű Mezőgazdasági Szaktanintézettel rendelkezett. 1991-ben itt nyílt meg Szl. első – magyar tanítási nyelvű – magángimnáziuma, amely 2000 óta angol-magyar magángimnáziumként működik. Vasúti és közúti csomópont, iparágai közül az élelmiszeripar a legjelentősebb, ezenkívül gép-, fa- és vegyiparral rendelkezik. – 1960-ban közigazgatásilag ~hoz csatolták Hódi, Nemesnebojsza és Javorinka községeket; 1971–90 között hozzá tartozott Taksonyfalva. – Ir. Galanta – Galánta 1899–1999 (1999); Pukkai László (szerk.): Galánta 1237–2007 (2007).
Galánta − Esterházy-kastély (GJ)Galánta − Szt. István-templom (UZs)Galánta − a reneszánsz Esterházy-kastély (GJ)Galánta – Kodály Zoltán szobra (GJ)Galánta − Esterházy-kastély (GJ)
Galántai Honismereti Múzeum
Járási múzeum (Galánta, 1969). 1970-től az Esterházyak neogótikus kastélya volt a székhelye, ahonnan 1990 után időlegesen áthelyezték egy régi banképületbe. Több kihelyezett állandó néprajzi kiállítást, tájházat is létrehozott, köztük a vágsellyei tájházat (1979), a nemeskosúti munkásmozgalmi emlékházat (1981), ill. a népi és technikai műemlékként...megnyit →
Járási múzeum (Galánta, 1969). 1970-től az Esterházyak neogótikus kastélya volt a székhelye, ahonnan 1990 után időlegesen áthelyezték egy régi banképületbe. Több kihelyezett állandó néprajzi kiállítást, tájházat is létrehozott, köztük a vágsellyei tájházat (1979), a nemeskosúti munkásmozgalmi emlékházat (1981), ill. a népi és technikai műemlékként...megnyit →
Részletek
Galántai Honismereti Múzeum (FI)
Járási múzeum (Galánta, 1969). 1970-től az Esterházyak neogótikus kastélya volt a székhelye, ahonnan 1990 után időlegesen áthelyezték egy régi banképületbe. Több kihelyezett állandó néprajzi kiállítást, tájházat is létrehozott, köztük a vágsellyei tájházat (1979), a nemeskosúti munkásmozgalmi emlékházat (1981), ill. a népi és technikai műemlékként számontartott tallósi Maticza-malmot (1982). Az intézmény fontos szerepet tölt be a Kis-Duna és a Vág alsó folyása vízimolnársága történetének feltárásában és dokumentálásában. Jelentős továbbá régészeti és néprajzi gyűjteménye. Alapvetően szlovák, olykor magyar összefoglalásokkal megtoldott évkönyvét, Spravodaj (= Értesítő) címen 1987-től jelenteti meg. Az évkönyv az 1990–1992-es összevont számtól Studia Galanthensia címen jelenik meg. – Vezető: Keppert József.
Galántai járás
Közigazgatási egység. A mai járás elődjének számító ~ 1923-ban alakult meg, melynek területi kiterjedése lényegesen eltért a mai járásétól. 1938-tól 1945-ig a terület jelentős része Mo.-hoz tartozott. Az 1949-ben újra létrejött ~ területe az 1960-as közigazgatási átszervezés keretében megnőtt: hozzácsatolták a Vágsellyei járást Mocsonok...megnyit →
Közigazgatási egység. A mai járás elődjének számító ~ 1923-ban alakult meg, melynek területi kiterjedése lényegesen eltért a mai járásétól. 1938-tól 1945-ig a terület jelentős része Mo.-hoz tartozott. Az 1949-ben újra létrejött ~ területe az 1960-as közigazgatási átszervezés keretében megnőtt: hozzácsatolták a Vágsellyei járást Mocsonok...megnyit →
Részletek
A Galántai járás térképe (CsT)
Közigazgatási egység. A mai járás elődjének számító ~ 1923-ban alakult meg, melynek területi kiterjedése lényegesen eltért a mai járásétól. 1938-tól 1945-ig a terület jelentős része Mo.-hoz tartozott. Az 1949-ben újra létrejött ~ területe az 1960-as közigazgatási átszervezés keretében megnőtt: hozzácsatolták a Vágsellyei járást Mocsonok és Királyi kivételével, továbbá a Galgóci és Szenci járások jelentős részét. 1990-ig a terület a Nyugat-szlovákiai kerületbe tartozott. Az 1996-os közigazgatási átszervezés keretében az 1990 előtt a ~ részét képző Vágsellyét és kistérségét járásnak nyilvánították, valamint Ny-on négy kisközséget a szintén újonnan megalakuló Szenci járáshoz csatoltak. A ~t 1996-ban a Nagyszombati kerületbe sorolták. A Kisalföld É-i részén terül el, Mátyusföld központjában. Jan.-i középhőmérséklete –2,3 °C, a júl.-i 20,2 °C. A csapadék évi átlagos mennyisége 550 mm (a legtöbb csapadék júl.-ban – 67 mm, a legkevesebb pedig a téli hónapokban hull le – 33–35 mm). Területe 641,7 km2. Népessége 2011-ben 93 594 fő, a magyar nemzetiségű lakosok száma 32 793 fő volt. A népesség korösszetétele kedvezőbb a többi délnyugat-szlovákiai járással összehasonlítva (a 0–14 évesek részaránya 17%, a munkaképes korúak aránya meghaladja az országos átlagot). A járáshoz összesen 36 település tartozik, amelyekből 3 városi jogállású – Galánta (15 138), Szered (16 235) és Diószeg (5479). A magyar nemzetiség részaránya 21 településen haladja meg a 10%-ot. A járás közlekedési fekvése kedvező. A járáson belül markáns gazdasági különbségek vannak: a Pozsonyhoz közelebb lévő Ny-i területek gazdasági mutatói jóval kedvezőbbek a D–DK-i területek gazdasági mutatóinál. A járás munkaerőpiaci viszonyai az országos átlagnál kedvezőbbek (2013. júl. 31-én a munkanélküliségi ráta értéke 6,98% volt), az átlagos havi jövedelem nagysága az országos átlag körül mozog. A járás gazdaságában hagyományosan fontos szerepet tölt be az élelmiszeripari ágazat (Szereden nagy múlttal rendelkezik a Hubert márkájú pezsgők gyártása, a pékipar és a cukorgyártás), azonban a dél-koreai Samsung elektrotechnikai óriásvállalat megjelenése (2002) jelentősen átformálta az ágazati arányokat – Galánta Európa egyik legnagyobb televíziógyártója lett. Galánta jelentős logisztikai centrummá is vált az elmúlt fél évtizedben. A járásban a mezőgazdasági termelés természeti feltételei nagyon kedvezőek, a szántók aránya nagyon magas, az ország legmagasabb hektárhozamú agráradottságú régiói közé tartozik. Az idegenforgalom szempontjából legjelentősebb a termálvízkincs (vinceerdői termálfürdő, felsőszeli termálfürdő), a vágkirályfai vízerőmű részét képezővágkirályfai víztározó, a történelmi és technikai műemlékek (a galántai Esterházy-kastély, a tallósi és jókai vízimalmok), valamint a Kis-Duna és a Vág folyó.
A Galántai járás etnikai térképe (2011) (HK)
Galántai Régió Alapítvány
-> Rákóczi Szövetség 2.
Mo.-i társadalmi szervezet, amely a csehországi, szl.-i és kárpátaljai magyarság érdekeit képviseli, ill. a Mo.-ra elszármazott felvidéki magyarok és leszármazottaik összefogását segíti (Budapest, 1989–). A ~ Szl.-ban, Kárpátalján és Mo.-n számos helyen hozott létre helyi alapszervezetet. Szl.-i tevékenységének jelentős részét a D-Szl. 25 régiójában...megnyit →
Mo.-i társadalmi szervezet, amely a csehországi, szl.-i és kárpátaljai magyarság érdekeit képviseli, ill. a Mo.-ra elszármazott felvidéki magyarok és leszármazottaik összefogását segíti (Budapest, 1989–). A ~ Szl.-ban, Kárpátalján és Mo.-n számos helyen hozott létre helyi alapszervezetet. Szl.-i tevékenységének jelentős részét a D-Szl. 25 régiójában...megnyit →
Részletek
Rákóczi Szövetség (FI)
Mo.-i társadalmi szervezet, amely a csehországi, szl.-i és kárpátaljai magyarság érdekeit képviseli, ill. a Mo.-ra elszármazott felvidéki magyarok és leszármazottaik összefogását segíti (Budapest, 1989–). A ~ Szl.-ban, Kárpátalján és Mo.-n számos helyen hozott létre helyi alapszervezetet. Szl.-i tevékenységének jelentős részét a D-Szl. 25 régiójában létrehozott ún. célalaphálózat végzi. A ~ céljai hatékonyabb elérése és anyagi hátterének biztosítása érdekében hozta létre 1990-ben a Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítványt (korábban a Csehszlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány), mely 2000-től kiemelten közhasznú szervezetként támogatja a csehországi, szlovákiai és kárpátaljai magyarság társadalmi, gazdasági és kulturális életét. Az alapítvány a célalapokon keresztül juttatja el anyagi támogatását az adott régiókba. 2000-től az Alapítvány a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével együtt szervezője a Felvidéken folyó iskolai beiratkozási programnak. Ennek célja, hogy sokrétű szervezőmunkával elérje a magyar iskolába beiratkozó diákok számarányának növelését. Ez a kezdeményezés azóta beiskolázási támogatásként beépült a Magyar Országgyűlés által elfogadott kedvezménytörvénybe is. – Vezető: Dobossy László (1989), Halzl József (1990).
Galántai Újság
Városi társadalmi-kulturális havilap (Galánta, 1992). A város önkormányzata adja ki. A galántai járás Győzelmes Út elnevezésű egykori lapjának megszűnése után alapították. –Szerk. Horváth Rudolf (1992); Néma László (1999); Ľubomír Navrátil és Vladislav Kmeť (1999); Keppert József (2000); Horváth Rudolf (2002); Kmeť Valdislav (2002); Aľakša Milan...megnyit →
Városi társadalmi-kulturális havilap (Galánta, 1992). A város önkormányzata adja ki. A galántai járás Győzelmes Út elnevezésű egykori lapjának megszűnése után alapították. –Szerk. Horváth Rudolf (1992); Néma László (1999); Ľubomír Navrátil és Vladislav Kmeť (1999); Keppert József (2000); Horváth Rudolf (2002); Kmeť Valdislav (2002); Aľakša Milan...megnyit →
Részletek
Városi társadalmi-kulturális havilap (Galánta, 1992). A város önkormányzata adja ki. A galántai járás Győzelmes Út elnevezésű egykori lapjának megszűnése után alapították. –Szerk. Horváth Rudolf (1992); Néma László (1999); Ľubomír Navrátil és Vladislav Kmeť (1999); Keppert József (2000); Horváth Rudolf (2002); Kmeť Valdislav (2002); Aľakša Milan (2004); Rybársky Róbert (2010).
Galgóc (Hlohovec)
Részletek
Galgóc – r. k. templom (GJ)
Város és járási székhely a Kisalföld É-i nyúlványában, az Inóc- (Galgóci) hegység D-i lábánál, a Vág folyó bal partján, Nagyszombattól K–ÉK-re. L: [1921] – 8422, ebből 7176 (85,2%) szlovák, 694 (8,2%) zsidó, 350 (4,2%) magyar; [2011] – 22 701, ebből 21 220 (93,5%) szlovák, 21 (0,1%) magyar, 2 (0,01%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 20 818 (91,7%) szlovák, 32 (0,1%) magyar. V: [2011] – 15 281 r. k., 446 ev., 26 gör. kat., 17 ref., 7 izr. – Alföldi jellegű kisváros volt, a 19. sz. második feléig mezővárosi kiváltságokkal; 1960-tól ismét város, 1960-ig és 1996-tól járási székhely. Jelentősebb műemlékei a Vág völgyének védelmét szolgáló, a török hadak által a 17. sz. második felében elfoglalt és lerombolt vára helyén 1720-ban épült barokk stílusú Erdődy-kastély, az angolparkjában álló 18. sz.-i barokk pavilon és lovaglóterem, valamint az empire stílusú színházépület, a 14. sz.-i gótikus (Szt. Mihály-) plébániatemplom, a ferencesek 1465-ben gótikus stílusban épült, majd 1598-ban reneszánsz stílusban átépített (Mindenszentek-) temploma és kolostora (jelenleg az 1959-ben alapított Honismereti Múzeumnak ad helyet), az 1349–65 között épült városi ispotály és ispotálytemplom, valamint az 1891-ben épült mór stílusú zsinagóga. Gazdag régészeti lelőhely, honfoglalás kori magyar lovassírral, benne számos ékszerlelettel és palmettadíszes tarsolylemezzel. Vasúti és közúti csomópont; a 20. sz. második felében jelentős ipari központ: 1943-ban itt épült fel Szl. legnagyobb gyógyszergyára, ezenkívül jelentékeny kohó-, ruházati, bútor- és építőanyag-iparral rendelkezik. 1953-ban ~hoz csatolták Vágszentpétert (Svätý Peter pri Váhu) és Beregszeget (Šulekovo).
A galgóci honfoglalás kori tarsolylemez (FI)
Galgóc − Szt. Mihály-templom (GJ)
Galsa
-> Ipolygalsa; Galsa (Holiša)
Község a Losonci járásban, a Losonci-medence DK-i részén, az Ipoly folyó jobb parti teraszán, Losonctól K–DK-re. L: [1921] – 476, ebből 399 (83,8%) magyar, 27 (5,7%) szlovák; [2011] – 689, ebből 317 (46,0%) magyar, 313 (45,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 368 (53,4%) magyar,...megnyit →
Község a Losonci járásban, a Losonci-medence DK-i részén, az Ipoly folyó jobb parti teraszán, Losonctól K–DK-re. L: [1921] – 476, ebből 399 (83,8%) magyar, 27 (5,7%) szlovák; [2011] – 689, ebből 317 (46,0%) magyar, 313 (45,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 368 (53,4%) magyar,...megnyit →
Részletek
Község a Losonci járásban, a Losonci-medence DK-i részén, az Ipoly folyó jobb parti teraszán, Losonctól K–DK-re. L: [1921] – 476, ebből 399 (83,8%) magyar, 27 (5,7%) szlovák; [2011] – 689, ebből 317 (46,0%) magyar, 313 (45,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 368 (53,4%) magyar, 284 (41,2%) szlovák. V: [2011] – 522 r. k., 19 ev., 10 ref., 1 gör. kat. – R. k. (Szűz Mária születése) templomát 1770-ben emelték, 1901-ben építették újjá. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Gálszécs (Sečovce)
Város a Tőketerebesi járásban, az Alföld É-i részén, az Eperjes–Tokaji-hegység K-i lábánál, a Dargói-hágó alatt, Tőketerebestől ÉNy-ra. L: [1921] – 3380, ebből 2285 (67,6%) szlovák, 579 (17,1%) zsidó, 387 (11,4%) magyar; [2011] – 8236, ebből 6223 (75,6%) szlovák, 1308 (15,9%) roma, 19 (0,2%) magyar,...megnyit →
Város a Tőketerebesi járásban, az Alföld É-i részén, az Eperjes–Tokaji-hegység K-i lábánál, a Dargói-hágó alatt, Tőketerebestől ÉNy-ra. L: [1921] – 3380, ebből 2285 (67,6%) szlovák, 579 (17,1%) zsidó, 387 (11,4%) magyar; [2011] – 8236, ebből 6223 (75,6%) szlovák, 1308 (15,9%) roma, 19 (0,2%) magyar,...megnyit →
Részletek
Város a Tőketerebesi járásban, az Alföld É-i részén, az Eperjes–Tokaji-hegység K-i lábánál, a Dargói-hágó alatt, Tőketerebestől ÉNy-ra. L: [1921] – 3380, ebből 2285 (67,6%) szlovák, 579 (17,1%) zsidó, 387 (11,4%) magyar; [2011] – 8236, ebből 6223 (75,6%) szlovák, 1308 (15,9%) roma, 19 (0,2%) magyar, 1 (0,01%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 6251 (75,9%) szlovák, 1268 (15,4%) roma, 25 (0,3%) magyar. V: [2011] – 3521 r. k., 1797 gör. kat., 161 ev., 126 ref. – Egykor főleg magyarok által lakott alföldi jellegű mezőváros volt, magyar lakossága azonban a 20. sz.-ra nagyrészt beolvadt a 18. sz.-ban betelepült szlovák lakosságba. A 18. sz.-tól népességének egyharmadát-egynegyedét kitevő zsidó közösségét a második vh. idején koncentrációs táborokba deportálták. 1928-ig és 1949–60 között járási székhely volt; a 19. sz. második felében elveszített városi rangját 1962-ben kapta vissza. A második vh. végén, a Dargói-hágóért vívott harcokban csaknem teljesen elpusztult. R. k. (Szűz Mária mennybevétele) temploma 1494-ben gótikus stílusban épült, később többször átalakították. Ref. templomát 1623-ban emelték, a háborúban megrongálódott gör. kat. (Szt. Cirill és Metód-) templomát 1969–70-ben építették újjá. Iparágai közül a gép- és élelmiszeripar számottevő. – 1948-ban ~hez csatolták Kohány (Kochanovce) községet.