Lexicon

Gadus Erika (TSZA)

(* 1970. nov. 19. Kassa) Díszlet- és jelmeztervező. Az általános iskolába szülővárosában járt. Középfokú tanulmányait a Kassai Iparművészeti Középiskola fényképész szakán végezte. 1997-ben a pozsonyi Film és Színházművészeti Főiskola kosztüm- és díszlettervezői szakán szerzett diplomát. Ezt követően szerződött a Kassai Thália Színházhoz. 2002-től szabadfoglalkozású. – Főbb munkái: Nap a hálóban (Slnko v sieti) fődíjas  Az áldozat (Obeť) c. film (jelmez). Witold Gombrowicz: Yvonne burgundi hercegnő. (díszlet és jelmez). Peter Shaffer: Amadeus (díszlet és jelmez). Michel de Ghelderode: Vörös mágia (díszlet). T. Tadeusz Slobodzianek: Ilja próféta (díszlet). Sarah Kane: 4.48 Pszichózis (díszlet és jelmez). Szomory Dezső: II. József (jelmez). Verebes István: Várva (díszlet és jelmez). Visnjec: A kommunizmus története elmebetegeknek elmesélve (díszlet és jelmez). Ladislav Ballek–Ondrej Šulaj: A hentessegéd (jelmez). Dacia Maraini: A királynő teste (díszlet). Eugéne Ionesco: A kopasz énekesnő (jelmez). John Millington Synge: a Nyugat Hőse (díszlet). Kazantzakis Nikos.: A szabad ember, avagy Zorba, a görög (díszlet). Bertolt Brecht: Állítsátok meg arturo Uit! (jelmez). Heinrich von Kleists: Amphitryon (jelmez). Szophoklész: Antigoné (díszlet). Chantelle Keatley: Anyám azt mondta, hogy ne! (díszlet). Móricz Zsigmond: Árvácska (díszlet). Csokonai Vitéz Mihály: Dorottya (díszlet). Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja (jelmez). Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Éjjeli menedékhely (díszlet). Peter Shaffer: Equus (díszlet). Ödön von Horváth: Istentelen ifjúság (díszlet). Carlo Goldoni: Két úr szolgája (jelmez). Maxim Gorkij: Kicsik és polgárok (jelmez). George Bernard Shaw: My Fair lady (jelmez). Verebes Ernő: Sardaffass, a hímboszorkány – a lidérc, mint megvilágosodás (jelmez). Benght Ahlfors: Színházkomédia (díszlet). William Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok (jelmez). – Díjak, elismerések: A Határon Túli Magyar Színházak IX. Fesztiválja, Kisvárda város Önkormányzatának különdíja, Kisvárda, 1997. – Ir. Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000); Kulisszák, ünnepi kiadás (2002); Darvay Nagy Adrienne: A kisvárdai fesztivál (2008); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Színházi évkönyvek (Budapest); Divadlá na Slovensku [Szlovákiai színházak] (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).

Gágyor József (GJ)

(* 1941. márc. 15. Ipolynyék – † 2022. dec. 4. Tallós) Pedagógus, néprajzi gyűjtő, helytörténeti író. Ipolyságon érettségizett (1958), majd a pozsonyi Felsőfokú Pedagógiai Iskolán alapiskolai tanári oklevelet szerzett (1960). Tallóson, majd Diószegen tanított, később a tallósi kisegítő iskola, ezt követően a hidaskürti alapiskola igazgatója volt. Főleg népi mondókák és gyermekjátékok gyűjtésével, valamint helytörténeti kutatásokkal és nyelvjárásgyűjtéssel is foglalkozik. – Fm. Megy a gyűrű vándorútra. Gyermekjátékok és mondókák 1–2. (1982); Emlékül. Emlékversek a Galántai járásban. (1998); Kislibáim, gyertek haza! Népi mondókák és gyermekjátékok. (1999); Szeret? Nem szeret? Jóslókönyv gyerekeknek. (2001); Játékos állatkert. Állatok a népi mondókákban és gyermekjátékokban. (2002); Csúfondáros könyv. Mátyusföldi népi csúfolók. (2003); Tallósi szótár I–II. (2003, 2004); Mátyusföldi rózsák és bogáncsok I. A–E (2007).

Gágyor Péter (ST)

(* 1946. ápr. 6. Ipolyság) Színházi rendező, drámaíró, színműfordító, publicista. A komáromi gépipari szakközépiskolában érettségizett 1964-ben. 1979-ben magyar–szlovák szakos tanári képesítést szerzett Nyitrán. 1968-tól újságíró volt (Új Szó, Nő, Hlas Stavieb). 1974-ben megalakította a kassai Szép Szó Irodalmi Színpadot, mellyel szlovák, ill. magyarországi viszonylatban is számottevő eredményeket ért el. 1980-tól a Magyar Területi Színház kassai Thália Színpadának rendezője, ám két sikeres évad után – politikai okokból – kénytelen volt távozni a színházból. Ezt követően Mo.-on rendezett Kecskeméten, Szolnokon és Győrött, majd 1987-ben Ny-Németországba emigrációba kémyszerült. 2000 óta visszajár Mo-ra, és rendszeresen Komáromban (Koppánymonostor városrészben) tartózkodik. Megkapta a Márai Sándor Alapítvány Nyitott Európáért-díját és a szlovákiai miniszterelnökség ezüst plakettjét. Senkik című regényéért Madách-díjjal tüntették ki. 2002-ben a komáromi RÉV Polgári Társulás keretén belül színtársulatot alapított, ebből szervezte meg a kamara Szevasz Színházat. Színpadi művei és átiratai több színház műsorán szerepeltek. – Rendezései: Matesz Kassai Thália Színpad: Gyurkó László: A Búsképű lovag don Quijote. Örkény István: Kulcskeresők. Gágyor Péter: Szélkötő Kalamona. Kocsis István: Bolyai János estéje. Kocsis István: Árva Bethlen Kata. Tóth László: Az áldozat. RÉV – Magyar Kultúra Háza, Szevasz Színház: Gágyor Péter: Kocsonya Mihály házassága. Alexander Gelman: Magasfeszültség. Alex Koenigsmark: A régi jó zenekar. Edward Albee: Nem félünk a farkastól. William Shakespeare–Gágyor Péter: Othello. Petőfi Sándor: A helység kalapácsa. Francois Villon: Szegény Francois. Egressy Zoltán: Sóska, sült krumpli. Gágyor Péter: Két királynő. Komáromi Jókai Színház: Gágyor Péter: Isten veled, Monarchia. Gágyor Péter: Piaf és Simone. A nap árnyéka. Gilgames. Kalevala. Bertold Brecht–Kurt Weill: Koldusjáték a koldusoperából. Koszovói leányka. – Fm.: Verskötetek: Koptok (2009), Ez volt (2012), Volt városom (2013); Versfordítások: Szupermarket (2012), Tengernyi agyvelő (2013); Regények: Ezek (2006), Senkik (2008); Drámakötetek: Isten veled, Monarchia (2004); Mesedrámák (2007). Színpadi művek (2012); Antológiák: Táltosjáték (Mesejáték, 1975). Korabeli táncok (Drámafordítás) – Díjak: Nyitott Európáért Díj. – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Tóth László (Filep Tamás Gusztávval közösen): A (cseh)szlovákiai magyar színjátszás nyolcvan éve 1918–1989 (1999); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Kulisszák, ünnepi kiadás (2002); Tarics Péter: A tűzkeresztségtől a kereszttűzig 1952–1997 (1997); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).

Gál Sándor (GJ)

(* 1937. nov. 29. Búcs – † 2021. máj. 29., Kassa) Költő, író, publicista. A komáromi mezőgazdasági szakközépiskolában. érettségizett (1959). 1959–1969 között újságíró (Szabad Földműves, Új Szó). 1969–1971-ben az újonnan alakult kassaiThália Színpad dramaturgja, 1970-től 1990-ig újból újságíró: A Hét kassai munkatársa volt. 1990-ben megalapította és 1994-es megszűnéséig szerkesztette a Keleti Napló havilapot. – Riportokat, publicisztikát, kritikákat, verseket, elbeszéléseket, szociográfiát, irodalmi tanulmányokat, meséket, hangjátékokat egyaránt ír. Eddig csaknem 50 kötete látott napvilágot. Az AB-ART Könyvkiadó 2000-től jelenteti meg életműsorozatát. Bemutatták mesejátékát, színművét. Pályafutása során évtizedeken keresztül aktív közéleti szerepet is vállalt (Csemadok, Anyanyelvi Konferencia, Tokaji Írótábor Kuratóriuma), egyik kezdeményezője volt a Fábry Zoltán Irodalmi és Kulturális Napoknak. – Főbb díjak: Madách Imre-díj (1970, 2005), József Attila-díj (1994), Berzsenyi-díj (1995), A Magyar Köztársaság Elnökének Arany Emlékérme (1997); a Szlovák Köztársaság Kormányának ezüstplakettje (2002); Szabó Zoltán-díj (2002); a Posonium Díj Életműdíja (2002); Pullitzer-életműdíj (2009). – Fm. Arc nélküli szobrok (v., 1964); Napéjegyenlőség (v., 1966); Nem voltam szent (elb., 1968); Múmia a fűben (elb., 1969); Kőlapok (v., 1973); Első osztályú magány (elb., 1974); Folyó (v., 1978); Kavicshegyek (elb., 1979); Mesét mondok, valóságot (szociográfia, 1980); Az Éden és a Golgota között (v., 1984); Mélyutak (szociográfiák, 1985); Egyetlen idő (v., 1988); Függőleges hullámzás (publicisztika, 1992); Írott beszéd (publicisztika, 1993); A megtorlás békéje (publicisztika, 1993); Szél (poéma, 1995); Két óceán között Szép világ (hangjátékok, színművek (úti jegyzetek, 1997); A Kerek Nagy, asszonyhoz címzett fogadó (r., 1999); A piramisok megmaradnak (publicisztika, 2004); Smink nélkül (tan. a Thália Színházról, 2004); Új végtelen (v., 2005); A Keleti Napló története (mon., 2007); Kihalt évszakok (v. 2007); A rák évada (v.,  2010); Fábry galaxis (2010); Mintha mindig alkonyat lenne (napló, 2011). – Ir. Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában (1945–1999) I. (2000–2001); Bodnár Gyula – Tóth László: Nyomkereső (1994); Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában (1945–1999) I. (2000–2001); Ki kicsoda Kassától—Prágáig? (1993); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—1995. (1997); Szlovákiai magyar ki kicsoda. (2001); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—2004. (2004).

Gál Tamás (SZM)

(* 1978. nov. 16. Dunaszerdahely) színész, előadóművész. Dunaszerdahelyen érettségizett (1996), majd a pozsonyi Színművészeti Egyetemen szerzett oklevelet (2003). Játszott a Kassai Thália Színházban és a Komáromi Jókai Színházban, később egyik alapítója lett a Szevasz Színháznak; 2007-ben Czajlik Józseffel megalapította az Epopteia Műhelyt. Kiss Szilviával 2007-ben létrehozták a Csavar Színházat. 2020 májusától a Komáromi Jókai Színház igazgatója.   – Főbb színházi szerepei: Eduard (Gál Sándor: A pokol kapujában, Kassai Thália Színház); Mesélő (Arany János.: A nagyidai cigányok, Szkéné Színház – Kassai Thália Színház); Athos (Alexander Dumas: Három a testőr – Komáromi Jókai Színház); Színész (Jevgenyij Griskovec: Hogyan ettem kutyát? – monodráma – Szkéné Színház); Fiú (Fejes Endre: Jó estét nyár, jó estét szerelem – Kisvárdai Várszínház); Színész (Tóth László–Lakatos Róbert: Jöttünk külhonból mind a ketten – Szkéné Színház); Becsmér József a bíró (Jozef Hollý: Kubo – Újszínház); Előadó (Epopteia Színházi Műhely: Orál morál, Szkéné Színház); Bíró, Lacikám (Egressy Zoltán: Sóska, sültkrumpli – Szkéné Színház); George (Edward Albee: Nem félünk a farkastól – SZEVASZ Vándorszínház); Péter (Pavol Rankov: Szeptember elsején [vagy máskor] – CSAVAR Színház). – Rendezések: Csokonai Vitéz Mihály: Dorottya avagy is a dámák diadalma a fársángon – Szkéné Színház. Petőfi Sándor: A helység kalapácsa – Szkéné Színház. Böszörményi Gyula–Lakatos Róbert– Müller Péter Sziámi: Gergő és az álomfogó – Kassai Thália Színház. – Díjak, elismerések: Magyarság Háza-díj (2022); Jászai Mari-díj (2019); DOSKY 2015, legjobb szlovákiai színházi alakítás, 2015; Fiatal tehetségek díja, 2011; Kaleidoszkóp Fődíj, 2011; Magyar színházak XXII. kisvárdai Fesztiválja, Kisvárda Polgármesterének díja, Kisvárda, 2010; Magyarországi Versfesztivál, Fődíj, 2007; Határon Túli Magyar Színházak XII. Fesztiválja, Magyarok Világszövetsége, Páskándi Géza-díj, Kisvárda, 2000. – Ir. Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).