Futár
Heti riportlap (Pozsony, 1919 okt.–1920 máj.). Főleg a gazdasági és politikai élet visszásságairól közölt éles hangú leleplező riportokat, ezek többségét a szerkesztő írta. Nánássyt végül is megvesztegették, s a kipattanó botrány a lap megszűnéséhez vezetett. – Ir. Humoros sajtónk 1938 előtt. In: Turczel Lajos: Hiányzó fejezetek...megnyit →
Heti riportlap (Pozsony, 1919 okt.–1920 máj.). Főleg a gazdasági és politikai élet visszásságairól közölt éles hangú leleplező riportokat, ezek többségét a szerkesztő írta. Nánássyt végül is megvesztegették, s a kipattanó botrány a lap megszűnéséhez vezetett. – Ir. Humoros sajtónk 1938 előtt. In: Turczel Lajos: Hiányzó fejezetek...megnyit →
Részletek
Heti riportlap (Pozsony, 1919 okt.–1920 máj.). Főleg a gazdasági és politikai élet visszásságairól közölt éles hangú leleplező riportokat, ezek többségét a szerkesztő írta. Nánássyt végül is megvesztegették, s a kipattanó botrány a lap megszűnéséhez vezetett. – Ir. Humoros sajtónk 1938 előtt. In: Turczel Lajos: Hiányzó fejezetek (1982). – Szerk. Nánássy György.
Futár-Stefi
Heti riport- és humoros lap (Pozsony, 1926 júl.–1927 febr.). Magába olvasztotta az addig önálló Stefi c. lapot. A riportlaprészben a politikai, gazdasági és irodalmi élet fonákságait ostorozó cikkek és riportok jelentek meg, a humoros mellékletben pedig egyebek között szellemes irodalmi paródiák. A legsikeresebb parodisztikus...megnyit →
Heti riport- és humoros lap (Pozsony, 1926 júl.–1927 febr.). Magába olvasztotta az addig önálló Stefi c. lapot. A riportlaprészben a politikai, gazdasági és irodalmi élet fonákságait ostorozó cikkek és riportok jelentek meg, a humoros mellékletben pedig egyebek között szellemes irodalmi paródiák. A legsikeresebb parodisztikus...megnyit →
Részletek
Heti riport- és humoros lap (Pozsony, 1926 júl.–1927 febr.). Magába olvasztotta az addig önálló Stefi c. lapot. A riportlaprészben a politikai, gazdasági és irodalmi élet fonákságait ostorozó cikkek és riportok jelentek meg, a humoros mellékletben pedig egyebek között szellemes irodalmi paródiák. A legsikeresebb parodisztikus és szatirikus írások Darvas Henrytől származtak. – Szerk. Halmi József, Antal Sándor, Strélinger Dezső. – Ir. Humoros sajtónk 1938 előtt. In: Turczel Lajos: Hiányzó fejezetek (1982).
Füzesgyarmat
-> Hontfüzesgyarmat; Füzesgyarmat (Hontianska Vrbica)
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság Ny-i lejtőin, a Vág folyó völgyében, a Szikince-patak bal partján, Lévától DK-re. L: [1921] – 1044, ebből 1035 (99,1%) magyar, 8 (0,8%) szlovák; [2011] – 568, ebből 371 (65,3%) szlovák, 177 (31,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 362...megnyit →
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság Ny-i lejtőin, a Vág folyó völgyében, a Szikince-patak bal partján, Lévától DK-re. L: [1921] – 1044, ebből 1035 (99,1%) magyar, 8 (0,8%) szlovák; [2011] – 568, ebből 371 (65,3%) szlovák, 177 (31,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 362...megnyit →
Részletek
Hontfüzesgyarmat (GJ)
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság Ny-i lejtőin, a Vág folyó völgyében, a Szikince-patak bal partján, Lévától DK-re. L: [1921] – 1044, ebből 1035 (99,1%) magyar, 8 (0,8%) szlovák; [2011] – 568, ebből 371 (65,3%) szlovák, 177 (31,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 362 (63,7%) szlovák, 184 (32,4%) magyar. V: [2011] – 225 r. k., 113 ref., 96 ev., 4 gör. kat. – A második vh. után túlnyomórészt ref. vallású magyar lakosságának több mint egyharmadát áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. 1423–42 között épült r. k. (Szűz Mária szeplőtelen fogantatása) templomát a 18. sz. első felében barokkosították, 1784-ben emelt ref. templomát a 19. sz. végén építették át. – Ir. Duba Gyula: Vajúdó parasztvilág (1974).
G. Kovács László
(* 1961. aug. 23. Pozsony) Történész, műfordító. Pozsonyban érettségizett (1979), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett történelem szakos tanári oklevelet (1984). 1984–1987-ben a Csemadok KB szakelőadója, 1987-től Mo.-on él; előbb az MTA Történettudományi Intézetének munkatársa, majd a piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK szlovák...megnyit →
(* 1961. aug. 23. Pozsony) Történész, műfordító. Pozsonyban érettségizett (1979), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett történelem szakos tanári oklevelet (1984). 1984–1987-ben a Csemadok KB szakelőadója, 1987-től Mo.-on él; előbb az MTA Történettudományi Intézetének munkatársa, majd a piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK szlovák...megnyit →
Részletek
G. Kovács László (csa)
(* 1961. aug. 23. Pozsony) Történész, műfordító. Pozsonyban érettségizett (1979), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett történelem szakos tanári oklevelet (1984). 1984–1987-ben a Csemadok KB szakelőadója, 1987-től Mo.-on él; előbb az MTA Történettudományi Intézetének munkatársa, majd a piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK szlovák tanszékének tanára volt; jelenleg szabadfoglalkozású. Történelmi, művelődéstörténeti cikkeket, szaktanulmányokat publikál; cseh és szlovák írók műveit fordítja magyar nyelvre. Patrik Ouředník Europeana c. regényének fordításáért 2003-ban elnyerte Az Év Könyve díjat. – Fm. Jozef Tiso (monográfia, Ivan Kameneccel, 1997); Rákos Péter 1925–2002 (monográfia, Filep Tamás Gusztávval, 2005).
Gaál Ida
(* 1948. nov. 10. Érsekújvár) Művészettörténész, néprajzkutató. 1974-ben elvégezte a brünni Masaryk Egyetem BTK néprajz–művészettörténet szakát. 1973–1991 között a komáromi Duna Menti Múzeum néprajzkutatója, 1992-től művészettörténésze, 1999–2004 között igazgatóhelyettese. Főleg a 20. sz. szlovákiai magyar képző- és fotóművészettel, valamint Komárom művészettörténetével foglalkozik. Tevékenységének fontos...megnyit →
(* 1948. nov. 10. Érsekújvár) Művészettörténész, néprajzkutató. 1974-ben elvégezte a brünni Masaryk Egyetem BTK néprajz–művészettörténet szakát. 1973–1991 között a komáromi Duna Menti Múzeum néprajzkutatója, 1992-től művészettörténésze, 1999–2004 között igazgatóhelyettese. Főleg a 20. sz. szlovákiai magyar képző- és fotóművészettel, valamint Komárom művészettörténetével foglalkozik. Tevékenységének fontos...megnyit →
Részletek
(* 1948. nov. 10. Érsekújvár) Művészettörténész, néprajzkutató. 1974-ben elvégezte a brünni Masaryk Egyetem BTK néprajz–művészettörténet szakát. 1973–1991 között a komáromi Duna Menti Múzeum néprajzkutatója, 1992-től művészettörténésze, 1999–2004 között igazgatóhelyettese. Főleg a 20. sz. szlovákiai magyar képző- és fotóművészettel, valamint Komárom művészettörténetével foglalkozik. Tevékenységének fontos területe képzőművészeti kiállítások szervezése és rendezése. – Fm. Komárom művészete a két vh. között. In: „Külön világban és külön időben” (2001).
Gaál Ildikó
(* 1954. ápr. 10. Rimaszombat) Karnagy, zenetanár. A füleki általános középiskolában érettségizett (1972). A Besztercebányai Pedagógiai Főiskolán matematika−zenei nevelés szakon végzett (1972−1976). A Losonci Pedagógiai Szakközépiskola (ma Pedagógiai és Szociális Akadémia) tanára lett. Munkája mellett ugyanazon a főiskolán képesítést szerzett a középiskolai oktatásra (1979−1982),...megnyit →
(* 1954. ápr. 10. Rimaszombat) Karnagy, zenetanár. A füleki általános középiskolában érettségizett (1972). A Besztercebányai Pedagógiai Főiskolán matematika−zenei nevelés szakon végzett (1972−1976). A Losonci Pedagógiai Szakközépiskola (ma Pedagógiai és Szociális Akadémia) tanára lett. Munkája mellett ugyanazon a főiskolán képesítést szerzett a középiskolai oktatásra (1979−1982),...megnyit →
Részletek
Gaál Ildikó (csa)
(* 1954. ápr. 10. Rimaszombat) Karnagy, zenetanár. A füleki általános középiskolában érettségizett (1972). A Besztercebányai Pedagógiai Főiskolán matematika−zenei nevelés szakon végzett (1972−1976). A Losonci Pedagógiai Szakközépiskola (ma Pedagógiai és Szociális Akadémia) tanára lett. Munkája mellett ugyanazon a főiskolán képesítést szerzett a középiskolai oktatásra (1979−1982), ahol dr. Tibor Sedlickýtől tanult karvezetést. 1976-tól Eva Brocková-Lobotkovával, 1979-től Ladislav Bence mellett, 1983-tól önállóan vezette a Pedagógiai Szakközépiskola leánykarát. Kórusversenyeken, kamarakórusok versenyein, hangversenyeken vesz részt. 1981-ben megalapította az iskolai népdalcsoportot. A Tavaszi szél vizet áraszt… és a Bíborpiros szép rózsa országos döntőin többször 1. és 2. helyezést szereztek. A népdalcsoport fellépett Zselízen, Kassán, Dunaszerdahelyen, Pozsonyban, Budapesten, Gombaszögön… 2000-től a Csemadok losonci helyi szervezete mellett alakult női kamarakórus (Serly Kamarakórus) vezetője. – Fm. Hudobná výchova pre 1–2. ročník pedagogických akadémií a stredných pedagogických škôl [Zenei nevelés a pedagógiai akadémiák és pedagógiai középiskolák 1–2. évfolyama számára] tankönyveknek (társszerző, 1995, 2003). – Ir. Dobi Géza: A szlovákiai zenei élet magyar és magyar származású képviselői (2004).
Gaál Lajos
(* 1953. aug. 10. Rimaszombat) Geológus, barlangász. Rimaszombatban érettségizett (1973), a pozsonyi Comenius Egyetem TTK-n geológusi oklevelet szerzett (1978). 1978–1982-ben a pozsonyi Štúr Földtani Intézetben dolgozott, 1990-től a Füleki-hegység Tájvédelmi Körzet rimaszombati hivatalának munkatársa. Több kiállítást szervezett a rimaszombati múzeumban, rendszeresen publikál a Gömörország...megnyit →
(* 1953. aug. 10. Rimaszombat) Geológus, barlangász. Rimaszombatban érettségizett (1973), a pozsonyi Comenius Egyetem TTK-n geológusi oklevelet szerzett (1978). 1978–1982-ben a pozsonyi Štúr Földtani Intézetben dolgozott, 1990-től a Füleki-hegység Tájvédelmi Körzet rimaszombati hivatalának munkatársa. Több kiállítást szervezett a rimaszombati múzeumban, rendszeresen publikál a Gömörország...megnyit →
Részletek
Gaál Lajos (csa)
(* 1953. aug. 10. Rimaszombat) Geológus, barlangász. Rimaszombatban érettségizett (1973), a pozsonyi Comenius Egyetem TTK-n geológusi oklevelet szerzett (1978). 1978–1982-ben a pozsonyi Štúr Földtani Intézetben dolgozott, 1990-től a Füleki-hegység Tájvédelmi Körzet rimaszombati hivatalának munkatársa. Több kiállítást szervezett a rimaszombati múzeumban, rendszeresen publikál a Gömörország folyóiratban. Kutatási területe a barlangtan és a természetvédelem.
Gabčíkovo
-> Bős (Gabčíkovo)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz D-i részén, a Csiliz-patak mentén, a Dunától É-ra, Dunaszerdahelytől D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 2803, ebből 2694 (96,1%) magyar, 38 (1,4%) szlovák; [2011] – 5361, ebből 4711 (87,9%) magyar, 580 (10,8%) szlovák nemzetiségű. A:...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz D-i részén, a Csiliz-patak mentén, a Dunától É-ra, Dunaszerdahelytől D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 2803, ebből 2694 (96,1%) magyar, 38 (1,4%) szlovák; [2011] – 5361, ebből 4711 (87,9%) magyar, 580 (10,8%) szlovák nemzetiségű. A:...megnyit →
Részletek
Bős − millecentenáriumi emlékmű (GJ)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz D-i részén, a Csiliz-patak mentén, a Dunától É-ra, Dunaszerdahelytől D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 2803, ebből 2694 (96,1%) magyar, 38 (1,4%) szlovák; [2011] – 5361, ebből 4711 (87,9%) magyar, 580 (10,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 4883 (91,1%) magyar, 420 (7,8%) szlovák. V: [2011] – 4810 r. k., 170 ref., 24 ev., 14 gör. kat. – A második vh. utáni belső telepítések során ~re hegyentúli szlovák családok települtek. Az eredetileg késő reneszánsz Amade-kastély a 17. sz. végén épült egy középkori vízivár helyén, a 18. sz. közepén barokk-klasszicista stílusban alakították át. R. k. (Antióchiai Szt. Margit-) templomát a 14. sz. közepén gótikus stílusban építették, a 18. sz. második felében barokkosították; historizáló stílusú zsinagógáját a 19. sz. végén emelték. Tájháza 1985-ben létesült. Határában avarkori sírokat tártak fel. Bősi Hírmondó c. önkormányzati lapja 1996 óta jelenik meg. Az 1990-es évek elejére ~nél épült meg a dunai vízlépcsőrendszer üzemvízcsatornájának erőműve. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Amade László Magyar Tanítási nyelvű Alapiskola) rendelkezett. – Ir. Presinszky Lajos (szerk.): Fejezetek Bős történetéből (1984); Végh Ferenc (összeállította): Beys-Bős. A község oklevelekkel alátámasztott kilencszáz éves küzdelmes fejlődésének története (1998).
Bős – 20. század elején épült parasztház, ma tájház (CSM)
Bős − Amadé-kastély (GJ)
Gács (Halič)
Község a Losonci járásban, a Losonci-medence ÉNy-i részén, a Tuhárszki-patak völgyében, Losonctól ÉNy-ra. L: [1921] – 1210, ebből 928 (76,7%) szlovák, 221 (18,3%) magyar; [2011] – 1697, ebből 1480 (87,2%) szlovák, 20 (1,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1470 (86,6%) szlovák, 33 (1,9 %)...megnyit →
Község a Losonci járásban, a Losonci-medence ÉNy-i részén, a Tuhárszki-patak völgyében, Losonctól ÉNy-ra. L: [1921] – 1210, ebből 928 (76,7%) szlovák, 221 (18,3%) magyar; [2011] – 1697, ebből 1480 (87,2%) szlovák, 20 (1,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1470 (86,6%) szlovák, 33 (1,9 %)...megnyit →
Részletek
Község a Losonci járásban, a Losonci-medence ÉNy-i részén, a Tuhárszki-patak völgyében, Losonctól ÉNy-ra. L: [1921] – 1210, ebből 928 (76,7%) szlovák, 221 (18,3%) magyar; [2011] – 1697, ebből 1480 (87,2%) szlovák, 20 (1,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1470 (86,6%) szlovák, 33 (1,9 %) magyar. V: [2011] – 1046 r. k., 272 ev., 4 gör. kat., 4 ref. – Posztó- és kerámiaiparáról híres település volt, a 18. sz. második felében itt alapították a mai Szl. és a történelmi Mo. első posztógyárát, amely 1926-ig üzemelt. 1922-ig járási székhely volt. R. k. temploma 1835-ben, r. k. temetőkápolnája 1843-ban épült klasszicista stílusban. Ipari műemlékei az egykori majolikagyár 18. sz. közepén emelt barokk stílusú, az egykori sóház 18. sz. végi barokk-klasszicista és az egykori posztógyár 19. sz. eleji klasszicista stílusú épülete. 1880-ban a Vörös Kereszthez elnevezésű gyógyszertárban mint patikussegéd dolgozott Csontváry Kosztka Tivadar, s itteni látomása hatására kezdett festeni. Itt született és itt is van eltemetve Hana Ponická (1922–2007) írónő, a Charta 77 egyik aláírója, a magyar irodalom nagy tisztelője és fordítója. A ~ fölötti dombtetőn áll a Lossonczyak középkori vára helyén 1612-ben reneszánsz stílusban emelt, majd 1762-ben barokk stílusban átépített négytornyú Forgách-kastély. A második vh. végén súlyosan megrongálódott kastélyt 1955–63 között állították helyre, s 1965-től 1994-ig gyógypedagógiai intézet működött benne.
Hana Ponická (csa)
Gács − Forgách-kastély (GJ)
Gacsalk (Gočaltovo)
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt találkozásánál, a Rozlozsnya-patak völgyében, Jolsvától K–ÉK-re. L: [1921] – 253, ebből 138 (54,5%) szlovák, 99 (39,1%) magyar; [2011] – 251, ebből 237 (94,4%) szlovák, 2 (0,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 236 (94,0%) szlovák, 1...megnyit →
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt találkozásánál, a Rozlozsnya-patak völgyében, Jolsvától K–ÉK-re. L: [1921] – 253, ebből 138 (54,5%) szlovák, 99 (39,1%) magyar; [2011] – 251, ebből 237 (94,4%) szlovák, 2 (0,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 236 (94,0%) szlovák, 1...megnyit →
Részletek
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt találkozásánál, a Rozlozsnya-patak völgyében, Jolsvától K–ÉK-re. L: [1921] – 253, ebből 138 (54,5%) szlovák, 99 (39,1%) magyar; [2011] – 251, ebből 237 (94,4%) szlovák, 2 (0,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 236 (94,0%) szlovák, 1 (0,4%) magyar. V: [2011] – 72 ev., 15 r. k., 2 gör. kat. – 1736-ban barokk stílusban épült ev. temploma eredetileg imaház volt, 1802-ben klasszicista stílusban építették át és különálló harangtoronnyal látták el.