Fülöp Antal
(* 1943. dec. 13. Budapest [Mo.] † 2026. jan. 26. Komárom) Író, színműíró, költő. Komáromban érettségizett (1962). 1972–1974-ben a Hét szerkesztője volt. 1989 dec.-ében Komáromban többekkel elindította a rövid életű Reflex c. hetilapot. 1970-től publikál. Több hangjátékot és színművet is írt. – Díj: Madách Imre-díj (1993)....megnyit →
(* 1943. dec. 13. Budapest [Mo.] † 2026. jan. 26. Komárom) Író, színműíró, költő. Komáromban érettségizett (1962). 1972–1974-ben a Hét szerkesztője volt. 1989 dec.-ében Komáromban többekkel elindította a rövid életű Reflex c. hetilapot. 1970-től publikál. Több hangjátékot és színművet is írt. – Díj: Madách Imre-díj (1993)....megnyit →
Részletek
Fülöp Antal (GyGy)
(* 1943. dec. 13. Budapest [Mo.] † 2026. jan. 26. Komárom) Író, színműíró, költő. Komáromban érettségizett (1962). 1972–1974-ben a Hét szerkesztője volt. 1989 dec.-ében Komáromban többekkel elindította a rövid életű Reflex c. hetilapot. 1970-től publikál. Több hangjátékot és színművet is írt. – Díj: Madách Imre-díj (1993). – Fm. Kedvező pillanat (elb., 1980); Piszkos ember (r., 1992); A bemutató (színmű, 2003); Ami ragyog, ami nem (v., 2005). – Ir. Bodnár Gyula–Tóth László: Nyomkerső (1994); Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában 1945—1999 II. (2001); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—1995. (1997); Szlovákiai magyar ki kicsoda. (2001); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—2004. (2004).
Fülöp Zsigmond
(* 1878. ?. Komárom – † 1940. ? Komárom ?) művelődéstörténész. Szülővárosában végezte a gimnáziumot, a budapesti tudományegyetemen szerzett jogi oklevelet. A két vh. között bankigazgató, Komárom kulturális életének egyik szervezője, a Jókai Egyesület vezetője volt. A helyi lapokban publikált, a Komáromi Lapok főszerkesztője...megnyit →
(* 1878. ?. Komárom – † 1940. ? Komárom ?) művelődéstörténész. Szülővárosában végezte a gimnáziumot, a budapesti tudományegyetemen szerzett jogi oklevelet. A két vh. között bankigazgató, Komárom kulturális életének egyik szervezője, a Jókai Egyesület vezetője volt. A helyi lapokban publikált, a Komáromi Lapok főszerkesztője...megnyit →
Részletek
(* 1878. ?. Komárom – † 1940. ? Komárom ?) művelődéstörténész. Szülővárosában végezte a gimnáziumot, a budapesti tudományegyetemen szerzett jogi oklevelet. A két vh. között bankigazgató, Komárom kulturális életének egyik szervezője, a Jókai Egyesület vezetője volt. A helyi lapokban publikált, a Komáromi Lapok főszerkesztője is volt. Alapy Gyulával együtt szerkesztették 1925-ben a Jókai Emlékkönyvet. – Fm: A hatvanéves komáromi dalegyesület (1923); Tuba János emlékezete (1925); A Jókai Egyesület huszonöt éve 1911–1936 (1937); Komárom (mon., 1941).
Fundament Polgári Társulás
Regionális fejlesztő szervezet (Rimaszombat, 1997). A szervezet a Palócpress Alapítvány átregisztrálásával jött létre, hogy az alapítványban elkezdett munkát a társulási törvénynek eleget téve folytassa. A szervezet alapszabályában megfogalmazottak alapján olyan hosszú távú projekteket és programokat valósít meg, amelyek hatékonyan reagálnak a városban és a...megnyit →
Regionális fejlesztő szervezet (Rimaszombat, 1997). A szervezet a Palócpress Alapítvány átregisztrálásával jött létre, hogy az alapítványban elkezdett munkát a társulási törvénynek eleget téve folytassa. A szervezet alapszabályában megfogalmazottak alapján olyan hosszú távú projekteket és programokat valósít meg, amelyek hatékonyan reagálnak a városban és a...megnyit →
Részletek
fundament
Regionális fejlesztő szervezet (Rimaszombat, 1997). A szervezet a Palócpress Alapítvány átregisztrálásával jött létre, hogy az alapítványban elkezdett munkát a társulási törvénynek eleget téve folytassa. A szervezet alapszabályában megfogalmazottak alapján olyan hosszú távú projekteket és programokat valósít meg, amelyek hatékonyan reagálnak a városban és a régióban lévő problémákra. Rimaszombatban 2000-től nonprofit, koordinációs és információs központot működtet, melynek szolgáltatásait főleg a régióban tevékenykedő civil szervezetek használják ki. A szervezet 2004-től a járásban működő szociális partnerség tevékenységét biztosítja háttérintézményként, 8 helyi, közösségi konzultáns segítségével. Regionális adományozóként is segíti a Rimaszombatban és a járásban tevékenykedő civil szervezeteket, a polgárok nem formális társulásait, önkormányzatokat és kistérségeket. – Vezető: Hajdú István.
Fundárek Magda; Fücsök
(* 1938. dec. 1. Budapest [Mo.], † 1996. febr. 17. Pozsony) Műfordító, szerk. A budapesti ELTE BTK-n szerzett magyar−történelem szakos tanári oklevelet (1962). 1964-ben telepedett le Csehszlovákiában; gyermek- és ifjúsági lapok nyelvi szerk. volt (Új Ifjúság, Kis Építő, Tábortűz). Elsősorban szlovák és cseh nyelvű ismeretterjesztő könyveket fordított...megnyit →
(* 1938. dec. 1. Budapest [Mo.], † 1996. febr. 17. Pozsony) Műfordító, szerk. A budapesti ELTE BTK-n szerzett magyar−történelem szakos tanári oklevelet (1962). 1964-ben telepedett le Csehszlovákiában; gyermek- és ifjúsági lapok nyelvi szerk. volt (Új Ifjúság, Kis Építő, Tábortűz). Elsősorban szlovák és cseh nyelvű ismeretterjesztő könyveket fordított...megnyit →
Részletek
(* 1938. dec. 1. Budapest [Mo.], † 1996. febr. 17. Pozsony) Műfordító, szerk. A budapesti ELTE BTK-n szerzett magyar−történelem szakos tanári oklevelet (1962). 1964-ben telepedett le Csehszlovákiában; gyermek- és ifjúsági lapok nyelvi szerk. volt (Új Ifjúság, Kis Építő, Tábortűz). Elsősorban szlovák és cseh nyelvű ismeretterjesztő könyveket fordított magyar nyelvre.
Für (Rúbaň)
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföld K-i részén, a Garammenti-hátság Ny-i lábánál, a Párizs-patak bal partján, Érsekújvártól DK-re. L: [1921] – 1167, ebből 1136 (97,3%) magyar, 14 (1,2%) szlovák; [2011] – 972, ebből 707 (72,7%) magyar, 167 (17,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 756...megnyit →
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföld K-i részén, a Garammenti-hátság Ny-i lábánál, a Párizs-patak bal partján, Érsekújvártól DK-re. L: [1921] – 1167, ebből 1136 (97,3%) magyar, 14 (1,2%) szlovák; [2011] – 972, ebből 707 (72,7%) magyar, 167 (17,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 756...megnyit →
Részletek
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföld K-i részén, a Garammenti-hátság Ny-i lábánál, a Párizs-patak bal partján, Érsekújvártól DK-re. L: [1921] – 1167, ebből 1136 (97,3%) magyar, 14 (1,2%) szlovák; [2011] – 972, ebből 707 (72,7%) magyar, 167 (17,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 756 (77,8%) magyar, 119 (12,2%) szlovák. V: [2011] – 802 r. k., 24 ref., 3 ev. – Magyar lakossága mellé a második vh. utáni belső telepítések során Trencsén környéki, kiszucai és külföldi szlovákok települtek. A klasszicista stílusú Horváth-Jankovich-kastély a 18. sz. második felében, r. k. (Szt. Imre-) temploma az 1890-ben leégett templom alapjain 1908-ban épült. 1999 óta Füri Hírmondó címmel közéleti lapja jelenik meg. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Fürge Irka
A Duna Menti Tavasz tájékoztató jellegű kiadványa (Dunaszerdahely, 1976). A rendezvény idején jelenik meg. Kiadója: Járási Népművelési Központ, Dunaszerdahely (1984); DH-Press Kiadó (1992); NAP Kiadó (1993); Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya (1997). Felelős kiadó: Huszár László. – Szerk. Héger Károly (1984); Pokstaller Lívia (1992); V. Boros Ildikó (1993,...megnyit →
A Duna Menti Tavasz tájékoztató jellegű kiadványa (Dunaszerdahely, 1976). A rendezvény idején jelenik meg. Kiadója: Járási Népművelési Központ, Dunaszerdahely (1984); DH-Press Kiadó (1992); NAP Kiadó (1993); Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya (1997). Felelős kiadó: Huszár László. – Szerk. Héger Károly (1984); Pokstaller Lívia (1992); V. Boros Ildikó (1993,...megnyit →
Részletek
A Duna Menti Tavasz tájékoztató jellegű kiadványa (Dunaszerdahely, 1976). A rendezvény idején jelenik meg. Kiadója: Járási Népművelési Központ, Dunaszerdahely (1984); DH-Press Kiadó (1992); NAP Kiadó (1993); Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya (1997). Felelős kiadó: Huszár László. – Szerk. Héger Károly (1984); Pokstaller Lívia (1992); V. Boros Ildikó (1993, 1996); Mészáros Károly (1995, 1997); MészárosKároly és Szászi Zoltán (1999); Szászi Zoltán (2000).
Füri Erzsébet
(* 1951. máj. 21. Pered) Atomfizikus, sugárvédelmi biztos. 1975-ben a prágai Cseh Műegyetem Atomfizikai és Mérnökfizikai Karán szerzett mérnöki oklevelet. 1986-tól a pozsonyi Onkológiai Intézet munkatársa volt. Ő vezette be és helyezte üzembe Szl. első pozitronemissziós tomográfját a pozsonyi Szent Erzsébet Kórházban.A Szlovák Köztársaság...megnyit →
(* 1951. máj. 21. Pered) Atomfizikus, sugárvédelmi biztos. 1975-ben a prágai Cseh Műegyetem Atomfizikai és Mérnökfizikai Karán szerzett mérnöki oklevelet. 1986-tól a pozsonyi Onkológiai Intézet munkatársa volt. Ő vezette be és helyezte üzembe Szl. első pozitronemissziós tomográfját a pozsonyi Szent Erzsébet Kórházban.A Szlovák Köztársaság...megnyit →
Részletek
(* 1951. máj. 21. Pered) Atomfizikus, sugárvédelmi biztos. 1975-ben a prágai Cseh Műegyetem Atomfizikai és Mérnökfizikai Karán szerzett mérnöki oklevelet. 1986-tól a pozsonyi Onkológiai Intézet munkatársa volt. Ő vezette be és helyezte üzembe Szl. első pozitronemissziós tomográfját a pozsonyi Szent Erzsébet Kórházban.A Szlovák Köztársaság Ezüstplakettjének tulajdonosa.
furmánosok
Részletek
– a felső-gömöri (ill. bodrogközi), főleg a gömöri vas- és fazekasipari terméket messzi vidékekre is elszállító fuvarosok megnevezése volt a vasúti forgalom megindulása előtt.
Füss
-> Komáromfüss; Füss (Trávnik)
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz DK-i részén, a Duna bal partján, Nagymegyertől D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 714, ebből 704 (98,6%) magyar, 2 (0,3%) szlovák; [2011] – 698, ebből 570 (81,7%) magyar, 123 (17,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz DK-i részén, a Duna bal partján, Nagymegyertől D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 714, ebből 704 (98,6%) magyar, 2 (0,3%) szlovák; [2011] – 698, ebből 570 (81,7%) magyar, 123 (17,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Részletek
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz DK-i részén, a Duna bal partján, Nagymegyertől D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 714, ebből 704 (98,6%) magyar, 2 (0,3%) szlovák; [2011] – 698, ebből 570 (81,7%) magyar, 123 (17,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 604 (86,5%) magyar, 89 (12,8%) szlovák. V: [2011] – 467 r. k., 88 ref., 4 ev. – R. k. (Szt. Benedek-) temploma a 19. sz. elején klasszicista stílusban épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Füssy Kálmán
(* 1878. ápr. 28. Komárom, † 1959, Tata) Politikus. Iskolái elvégzése után Komárom melletti birtokain gazdálkodott. 1910-től a Nagyatádi-féle Kisgazdapártban tevékenykedett. Az államfordulatot követően az egyik megszervezője volt az Országos Magyar Kisgazda, Földmíves és Kisiparos Pártnak (Magyar Nemzeti Párt). 1920-tól 1929-ig a párt nemzetgyűlési...megnyit →
(* 1878. ápr. 28. Komárom, † 1959, Tata) Politikus. Iskolái elvégzése után Komárom melletti birtokain gazdálkodott. 1910-től a Nagyatádi-féle Kisgazdapártban tevékenykedett. Az államfordulatot követően az egyik megszervezője volt az Országos Magyar Kisgazda, Földmíves és Kisiparos Pártnak (Magyar Nemzeti Párt). 1920-tól 1929-ig a párt nemzetgyűlési...megnyit →
Részletek
(* 1878. ápr. 28. Komárom, † 1959, Tata) Politikus. Iskolái elvégzése után Komárom melletti birtokain gazdálkodott. 1910-től a Nagyatádi-féle Kisgazdapártban tevékenykedett. Az államfordulatot követően az egyik megszervezője volt az Országos Magyar Kisgazda, Földmíves és Kisiparos Pártnak (Magyar Nemzeti Párt). 1920-tól 1929-ig a párt nemzetgyűlési képviselője, 1929-től 1938-ig szenátora volt. 1938 okt.-ében részt vett a Magyar Nemzeti Tanács megalakításában. 1938 dec.-étől, majd 1939 máj.-ától 1944-ig a magyar országgyűlés behívott képviselője volt. 1945-ben a csehszlovák hatóságok letartóztatták és két évig Illaván tartották fogva. 1947-ben Magyarországra toloncolták át. 1955-ben Magyarországon is letartóztatták, majd az Alföldön internálták. Szabadon engedését követően Tatán élt.