Felsőrás (Rašice)
Részletek
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység d-i lejtőin, a Vály- (Kálosa) és a Túróc-patak folyása között, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 243, ebből 243 (100%) magyar; [2011] – 123, ebből 115 (93,5%) magyar, 6 (4,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 118 (95,9%) magyar, 5 (4,1%) szlovák. V: [2011] – 87 ref., 27 r. k., 1 ev. – Ref. temploma 1309-ben gótikus stílusban épült, 1791-ben klasszicista stílusban újították fel, festett famennyezete 1786-ból való. A ~hoz tartozó Alsórás puszta nemesi kúriája reneszánsz építmény.
Felsőszecse (Horná Seč)
Részletek
Felsőszecse − Ref. templom (SzL)
Község a Lévai járásban, a Kisalföld ÉK-i részén, a Garam folyó bal partján, Lévától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 660, ebből 594 (90,9%) magyar, 44 (6,7%) szlovák; [2011] – 522, ebből 423 (81,0%) szlovák, 91 (17,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 420 (86,5%) szlovák, 97 (18,6%) magyar. V: [2011] – 137 r. k., 86 ev., 83 testvéregyház-beli, 72 ref., 1 gör. kat. – A második vh. után, 1947-ben túlnyomórészt ref. vallású magyar lakosságának közel egynegyedét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi és szlovákiai szlovákok települtek. Ref. temploma 1789-ben épült barokk-klasszicista stílusban.
Felsőszeli (Horné Saliby)
Részletek
Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Dudvág folyó két partján, Galántától D-re. L: [1921] – 3743, ebből 3574 (95,5%) magyar, 33 (0,9%) szlovák; [2011] – 3220, ebből 1953 (60,7%) magyar, 1165 (36,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 2008 (62,4%) magyar, 1097 (34,1%) szlovák. V: [2011] – 1479 r. k., 871 ev., 29 ref., 3 gör. kat. – A második vh. után magyar lakosságának mintegy egyharmadát (több mint ezer személyt) áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. R. k. (Szt. Lőrinc-) temploma egy régebbi templom alapjain 1775-ben barokk-klasszicista, ev. temploma a korábbi, 1785. évi templom átépítésével 1856–61 között klasszicista stílusban épült. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Széchenyi István Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola) rendelkezett. A falu mellett termálfürdő üzemel. – Ir. Danajka Lajos (összegyűjtötte): Felsőszeli története (1993); Szarka László – Tóth Károly (szerk.): Alsó- és Felsőszeli a 20. században I. (2010).
Felsőszemeréd (Horné Semerovce)
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátságon, a Selmec-patak völgyében, Ipolyságtól ÉNy-ra. L: [1921] – 851, ebből 513 (60,3%) magyar, 281 (33,0%) szlovák; [2011] 610, ebből 314 (51,5%) szlovák, 276 (45,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 318 (52,1%) magyar, 260 (42,6%) szlovák. V: [2011] –...megnyit →
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátságon, a Selmec-patak völgyében, Ipolyságtól ÉNy-ra. L: [1921] – 851, ebből 513 (60,3%) magyar, 281 (33,0%) szlovák; [2011] 610, ebből 314 (51,5%) szlovák, 276 (45,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 318 (52,1%) magyar, 260 (42,6%) szlovák. V: [2011] –...megnyit →
Részletek
A felsőszemerédi templom bejárata (GJ)
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátságon, a Selmec-patak völgyében, Ipolyságtól ÉNy-ra. L: [1921] – 851, ebből 513 (60,3%) magyar, 281 (33,0%) szlovák; [2011] 610, ebből 314 (51,5%) szlovák, 276 (45,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 318 (52,1%) magyar, 260 (42,6%) szlovák. V: [2011] – 547 r. k., 4 ev. – R. k. (Mindenszentek-) temploma a 13. sz.-ban román-gótikus stílusban épült, 1458-ban késő gótikus, később barokk stílusban alakították át, késő gótikus kapujának kőgerendáján 1482-ből származó rovásírásos emlék látható. Az 1763-ban barokk stílusban épült, majd klasszicista stílusban átalakított Hellenbach-Wilczek-kastély ma romokban áll. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os közös, szlovák–magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Tipary László: Gyöngyszemek Palócországból. Felsőszemeréd és rovásírásos emlékei (1995), Püspöki Nagy Péter: A felsőszemerédi rovásemlék (1971).
Felsőtúr (Horné Turovce)
Részletek
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság K-i peremén, a Korpona-patak bal partján, Ipolyságtól É-ra. L: [1921] – 583, ebből 519 (89,0%) magyar, 51 (8,7%) szlovák; [2011] – 605, ebből 379 (65,6%) magyar, 211 (34,9%) szlovák nemzetiségű; A: [2011] – 405 (66,9%) magyar, 180 (29,8%) szlovák. V: [2011] – 560 r. k., 8 ev., 4 ref. – Az 1693-ban reneszánsz stílusban emelt r. k. (Szt. Jakab-) templomát 1865-ben átépítették. A Pongrácz család két kúriája közül a reneszánsz a 17. sz. közepén, a klasszicista stílusú a 19. sz. közepén, a klasszicista Nedeczky-kúria és a neoklasszicista Móser-kúria a 19. sz. elején épült.
Felsővály (Vyšné Valice)
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Rima-medence találkozásánál, a Vály- (Kálosa) patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 326, ebből 324 (99,4%) magyar, 1 (0,3%) szlovák; [2011] – 331, ebből 260 (78,5%) magyar, 28 (8,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 280 (84,6%)...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Rima-medence találkozásánál, a Vály- (Kálosa) patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 326, ebből 324 (99,4%) magyar, 1 (0,3%) szlovák; [2011] – 331, ebből 260 (78,5%) magyar, 28 (8,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 280 (84,6%)...megnyit →
Részletek
Felsővály − erődtemplom (GJ)
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Rima-medence találkozásánál, a Vály- (Kálosa) patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 326, ebből 324 (99,4%) magyar, 1 (0,3%) szlovák; [2011] – 331, ebből 260 (78,5%) magyar, 28 (8,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 280 (84,6%) magyar, 20 (6,0%) szlovák. V: [2011] – 160 ref., 90 r. k., 8 ev. – A 15. sz.-ban gótikus stílusban emelt ref. erődtemplomát 1620–22 között reneszánsz stílusban építették át, mellette 17. sz.-i, 1777 után felújított reneszánsz fa harangtorony áll. 1971-ben Alsóvállyal és Gömörmihályfalvával egyesítették Vály néven; 1990-ben újból önállósult, s 1995-ben ismét hozzácsatolták az 1924 óta hozzá tartozó, 1990 után azonban közigazgatásilag Válynál maradt Kisgergelyfalvát. – Ir. B. Kovács István: Vály-völgy (1991).
Felsővámos (Horné Mýto)
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz ÉK-i részén, a Kis-Duna jobb partján, Dunaszerdahelytől K-re. L: [1921] – 629, ebből 629 (100%) magyar; [2011] – 957, ebből 873 (91,2%) magyar, 62 (6,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 904 (94,5%) magyar, 30 (3,1%) szlovák. V: [2011] – 891 r. k., 17 ref., 2 ev. – R. k. (Nepomuki Szt. János-) temploma 1740-ben barokk stílusban épült, a 19. sz.-ban klasszicista stílusban átalakították; kálváriája 1855-ben emelt klasszicista építmény. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. Határának egy része, a Kis-Duna Tőkési-ága és környéke természetvédelmi terület. 1960-ban Vásárúttal egyesítették Vásárvámos (Trhové Mýto) néven, 1990-ben azonban újból önállósult.
Felsővárad (Horný Tekovský Hrádok)
Részletek
1944-ben Barsvárad néven Alsóváraddal egyesített község a Lévai járásban, a Kisalföld ÉK-i részén, a Garam folyó jobb partján, Lévától DNy-ra. L: [1921] – 226, ebből 214 (94,7%) magyar, 3 (1,3%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 153 ref., 69 r. k., 3 izr., 1 ev.
Felsőzellő; Nagyzellő (Veľké Zlievce)
Részletek
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medence K-i részén, Nagykürtöstől K-re. L: [1921] – 767, ebből 714 (93,1%) magyar, 39 (5,1%) szlovák; [2011] – 493, ebből 419 (85,0%) szlovák, 52 (10,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 383 (77,7%) szlovák, 87 (17,6%) magyar. V: [2011] – 412 r. k., 13 ev., 1 ref. – R. k. (Szt. Miklós-) temploma 1750-ben késő barokk, út menti kápolnája a 18. sz. végén klasszicista stílusban épült.
Felvidék
Földrajzi, történelmi és néprajzi fogalom, amelynek jelentése az elmúlt évszázadok során változott. A Felföld kifejezés a 16. sz.-tól mint a sík domborzati viszonyokat jelentő Alföld fogalmi ellentétpárja terjedt el. Használatát a 19. sz.-ban kezdte kiszorítani a ~ kifejezés, amelyet kezdetben inkább szellemtörténeti, kultúrföldrajzi értelemben...megnyit →
Földrajzi, történelmi és néprajzi fogalom, amelynek jelentése az elmúlt évszázadok során változott. A Felföld kifejezés a 16. sz.-tól mint a sík domborzati viszonyokat jelentő Alföld fogalmi ellentétpárja terjedt el. Használatát a 19. sz.-ban kezdte kiszorítani a ~ kifejezés, amelyet kezdetben inkább szellemtörténeti, kultúrföldrajzi értelemben...megnyit →
Részletek
Földrajzi, történelmi és néprajzi fogalom, amelynek jelentése az elmúlt évszázadok során változott. A Felföld kifejezés a 16. sz.-tól mint a sík domborzati viszonyokat jelentő Alföld fogalmi ellentétpárja terjedt el. Használatát a 19. sz.-ban kezdte kiszorítani a ~ kifejezés, amelyet kezdetben inkább szellemtörténeti, kultúrföldrajzi értelemben használtak, fokozatosan azonban átvette a Felföld kifejezés jelentéstartalmát is, tehát az észak-mo.-i térség magasabb domborzati viszonyú, hegyes területeit értették alatta. Így fogalomkörébe tartozott nemcsak a Tátra és Fátra hegyvonulata, hanem a Zemplén, Bükk, Mátra, Cserhát és Börzsöny térsége is. Nem értették a ~ fogalma alá viszont a Csallóköz síkvidékét. A dualizmus korában a ~ kifejezés politikai töltetet is nyert, s általában a szlovák többségű (Trencsén, Árva, Turóc, Liptó, Zólyom, Szepes, Sáros), ill. jelentősebb szlovák lakossággal rendelkező (Pozsony, Nyitra, Hont, Bars, Nógrád, Gömör, Abaúj-Torna, Zemplén és Ung) északi megyéket értették alatta. A miniszterelnök és a kormányzat felvidéki körrendeleteinek is ez a 16 vármegye volt a címzettje. Ebben az időszakban a ~ kifejezés a szlovák nemzeti mozgalom által megálmodott etnikai Slovensko (Szlovákia) ellenében egy magyar dominanciájú és öntudatú régió képét vetítette előre, amely elképzelést Zólyom vármegye alispánja, Grünwald Béla fogalmazta egységes koncepcióvá A Felvidék c. politikai tanulmányában. A trianoni békeszerződést követően a ~ fogalma újabb jelentésváltozáson ment keresztül, s a Csehszlovákiához került Szlovákia szinonimájaként kezdték használni. Jelenleg is ebben az értelemben használatos, tehát a korábbi domborzati viszonyokkal összefüggő jelentését elveszítetve a ~ határai már nem a síkvidék és hegyek találkozásánál, hanem az államhatárok mentén húzódnak. A politikai nyelvezetben, ill. a köznyelvben így alakult ki (államhatalmi változások eredményeként!) a felvidéki, felföldi magyarság szókapcsolat, amely a Szl. területén élő magyarok összefoglaló nevével, lényegében a szlovákiai magyar szókapcsolattal lett azonos jelentésű. Újabban ~ alatt, ahistorikus módon, bármiféle megkülönböztető jelző nélkül, eleve a szlovákiai magyar nyelvterületet értik. Néprajzi értelemben a magyar szakirodalomban a Felföld nagyjából azonos a Palócfölddel, tehát a palócok lakta szl.-i és mo.-i területek is beleértendőek. A szlovák köztudatban a ~ fogalma gyakran kapcsolódik össze a térség elmagyarosításának és a történelmi Mo. felújításának vélt veszélyével.