Veneny Lajos; Venényi
(* 1888. dec. 17. Csavajó [Čávoj], † 1975. okt. 20. Nyitrafő [Kľačno]) Növénynemesítő. A gimnáziumi évek után a Kassai Magyar Királyi Akadémián végzett agronómusként. Az 1. vh.-ban orosz hadifogságba esett (1916). A növénynemesítéssel a tomszki fogolytáborban sem hagyott fel; orosztudása tökéletesítése mellett rendszerezte a...megnyit →
(* 1888. dec. 17. Csavajó [Čávoj], † 1975. okt. 20. Nyitrafő [Kľačno]) Növénynemesítő. A gimnáziumi évek után a Kassai Magyar Királyi Akadémián végzett agronómusként. Az 1. vh.-ban orosz hadifogságba esett (1916). A növénynemesítéssel a tomszki fogolytáborban sem hagyott fel; orosztudása tökéletesítése mellett rendszerezte a...megnyit →
Részletek
Veneny Lajos (RL)
(* 1888. dec. 17. Csavajó [Čávoj], † 1975. okt. 20. Nyitrafő [Kľačno]) Növénynemesítő. A gimnáziumi évek után a Kassai Magyar Királyi Akadémián végzett agronómusként. Az 1. vh.-ban orosz hadifogságba esett (1916). A növénynemesítéssel a tomszki fogolytáborban sem hagyott fel; orosztudása tökéletesítése mellett rendszerezte a szibériai búzafajtákat. Tevékenységében korának elismert professzora, Viktor Viktorovics Talanov is támogatta, közbenjárására 1917-ben kikerült a táborból és intézeti munkatársként dolgozott az Omszki Nyugat-Szibériai Kísérleti Állomáson a nemesítő–genetikus Nyikolaj Vavilovval és az igazgató Talanovval. ~ fő feladata a szibériai búzák rendszerezése volt, de burgonyával is foglalkozott. A keményszemű, közismertebb nevén durum tavaszi búza hibridizációs kísérletei szintén ~ közreműködésével indultak 1919-ben. Különböző puha szemű búzákat keresztezett annak érdekében, hogy egy kemény szemű, toklász nélküli búzát kapjon. 1921-ben hazatért. A Rimaszombati járásban kezdett dolgozni, fölhasználva szibériai gyűjteményét. A következő években Szl. területén, magán- és egyházi birtokokon, nemesítő állomásokat alapított (többek között Érsekkétyen), és elkezdett cirok- és dinnyemagvakat gyűjteni alapanyagnak. A 2. vh. után megszűntek az egyházi és magánbirtokok, így a nemesítői törzsanyag a Gomba községi állami gazdaság kezelésébe került, ahol ~ lett a vezető, munkatársa pedig Rákóczi Lajos nemesítő. Gabona, cirok, görög- és cukordinnye nemesítésén dolgoztak, de a gyengébb talajminőség miatt a szintén nemesítésben dolgozó Bartalos Menyhérttel együtt megbízást kaptak megfelelőbb termőterület keresésére, és 1952-ben már a Felsővámos és Pozsonyeperjes közti Sósszigeten vetették az őszi gabonát. ~ Rákóczi Lajossal és Bartalos Menyhérttel megalapította a Sósszigeti Növénynemesítő Állomást. Később lemondott a vezetői pozícióról, de 1962-ig főnemesítőként, 1968-ig pedig tanácsadóként segítette a növénynemesítési munkát. 1972-ben Nyitrafőre költözött, és itt élt haláláig. Öt őszi, három tavaszi búzát, egy tavaszi árpát nemesített ki, a nevéhez fűződik továbbá az 1961-es zöld húsú Solartur cukordinnye és az 1962-es Dunaj görögdinnye kinemesítése. Ő hozta létre először az árpa sima toklászos és csupasz magvú botanikai különlegességeit és az első durum búzát Szl.-ban. Ő vezette be a liszt minősítését. – Rendszeresen publikált a Szabad Földművesben. Magánemberként nagy művészetpártoló és lelkes műgyűjtő volt. Felfedezője és mecénása volt Szabó Gyula festőművésznek. – Díjak: “Kiváló munkáért” állami kitüntetés. – Ir. Csibrányi Zoltán: A növénynemesítés professzora (National Geographic Magyarország, 2013. dec. 17.); Bartalos Menyhért: Emlékét megőrizzük (nekrológ, Szabad Földműves, 1975); Milan Kulinovský a kol.: 100 rokov šlachtenia rastlín na Slovensku (1970).
Vércse Miklós
(* 1932. nov. 26. Lidértejed) Tanár, helytörténész, műfordító. 1954-ben szerzett tanítói oklevelet a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán. 1958-tól Szalkán, 1964-től nyugdíjazásáig (1992) Párkányban tanított. Cikkei, karcolatai, műfordításai szlovákiai magyar lapokban jelennek meg. Főleg ismeretterjesztő, ill. gyermekkönyveket, továbbá szlovák népmeséket fordított magyar nyelvre. – Fm. A...megnyit →
(* 1932. nov. 26. Lidértejed) Tanár, helytörténész, műfordító. 1954-ben szerzett tanítói oklevelet a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán. 1958-tól Szalkán, 1964-től nyugdíjazásáig (1992) Párkányban tanított. Cikkei, karcolatai, műfordításai szlovákiai magyar lapokban jelennek meg. Főleg ismeretterjesztő, ill. gyermekkönyveket, továbbá szlovák népmeséket fordított magyar nyelvre. – Fm. A...megnyit →
Részletek
(* 1932. nov. 26. Lidértejed) Tanár, helytörténész, műfordító. 1954-ben szerzett tanítói oklevelet a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán. 1958-tól Szalkán, 1964-től nyugdíjazásáig (1992) Párkányban tanított. Cikkei, karcolatai, műfordításai szlovákiai magyar lapokban jelennek meg. Főleg ismeretterjesztő, ill. gyermekkönyveket, továbbá szlovák népmeséket fordított magyar nyelvre. – Fm. A Simon-Júda vásár története (tan., 1996; szlovákul is).
Verebély (Vráble)
Részletek
Város a Nyitrai járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó völgyében, Nyitrától K–DK-re. L: [1921] – 2886, ebből 2175 (75,4%) szlovák, 488 (16,9%) magyar, 208 (7,2%) zsidó; [2011] – 8970, ebből 8318 (92,7%) szlovák, 339 (3,8%) magyar, 1 (0,01%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 8195 (91,4%) szlovák, 445 (5,0%) magyar. V: [2011] – 7462 r. k., 74 ev., 28 gör. kat., 27 ref. – A török háborúk pusztításai után, a 18. sz.-ban részben szlovákokkal és morvákkal újranépesített mezőváros volt, amelynek kétnyelvű lakossága a 20. sz. folyamán túlnyomórészt szlovákká vált. A 19. sz. második felében elveszített városi címét 1960-ban kapta vissza, ugyanekkor azonban megszűnt járási székhely lenni. R. k. (Szűz Mária mennybevétele) temploma 1899–1911 között neoromán, r. k. kápolnája és kálváriája a 18. sz. második felében késő barokk stílusban épült. A török ellen 1624-ben emelt barokk erődítményének ma már csak romjai láthatók. Határában őskori földvárat, valamint réz-, vas-, római és népvándorlás kori leleteket tártak fel. Elektrotechnikai és gépipara jelentős. – 1975-ben közigazgatásilag hozzácsatolták Ahát és Nemesdicskét.
Vereknye (Vrakuňa)
Részletek
1972-ben Pozsonyhoz csatolt község, ma a főváros egyik városrésze a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i peremén, a Kis-Duna jobb partján, Pozsony óvárosától K-re. L: [1921] – 787, ebből 692 (87,9%) magyar, 60 (7,6%) szlovák; [2011] – 19 177, ebből 17 308 (90,3%) szlovák, 919 (4,8%) magyar, 232 (1,2%) cseh és morva nemzetiségű. A: [2011] – 17 274 (90,1%) szlovák, 941 (4,9%) magyar, 222 (1,2%) cseh. V: [2011] – 10 353 r. k., 821 ev., 190 gör. kat., 105 gör. kel., 81 ref. – Magyar lakosainak egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. A régi ~ mellett az 1970–80-as években új lakótelep épült, ami etnikai összetételének gyökeres átalakulásához vezetett. Neoromán stílusú r. k. (Szűz Mária neve) kápolnája 1879-ben, r. k. (Szűz Mária neve) temploma 1995-ben épült.
Veres István
(*1984. júl. 13. Érsekújvár) Író, szerkesztő. A párkányi gimnáziumban érettségizett (2002), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–történelem szakon végzett (2008). Közéleti kérdésekkel foglalkozó kommentárjai és tárcái az Új Szóban jelennek meg. A Vasárnap családi magazin szerkesztője. Pozsonyban él. Széchenyi c. gyermekkönyve 2016-ban (Jitka Rožňová...megnyit →
(*1984. júl. 13. Érsekújvár) Író, szerkesztő. A párkányi gimnáziumban érettségizett (2002), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–történelem szakon végzett (2008). Közéleti kérdésekkel foglalkozó kommentárjai és tárcái az Új Szóban jelennek meg. A Vasárnap családi magazin szerkesztője. Pozsonyban él. Széchenyi c. gyermekkönyve 2016-ban (Jitka Rožňová...megnyit →
Részletek
(*1984. júl. 13. Érsekújvár) Író, szerkesztő. A párkányi gimnáziumban érettségizett (2002), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–történelem szakon végzett (2008). Közéleti kérdésekkel foglalkozó kommentárjai és tárcái az Új Szóban jelennek meg. A Vasárnap családi magazin szerkesztője. Pozsonyban él. Széchenyi c. gyermekkönyve 2016-ban (Jitka Rožňová ford.), Petőfi c. gyermekkönyve pedig 2022-ben (Beck Tímea ford.) szlovákul is megjelent. Főbb díjak: Talamon Alfonz-díj (2017); Arany Opus Díj (2008). – Fm. Galvánelemek és akkumulátorok (elb., 2011); Dandaranda. Szerelem, biztonság, kutyák (r., 2013); Széchenyi (gyermekm., 2016); Petőfi (gyermekm., 2020).
Veres János; Vörös
(* 1930. febr. 28. Tornalja, † 1999. aug. 5. Rimaszombat) Költő, író, műfordító, helytörténész. Az 1950-es évektől jelentek meg versei, elbeszélései, cikkei, helytörténeti írásai, műfordításai. – Főbb díjak: Nógrád Megye Madách Imre-díja (1990). – Fm. Ifjú szívem szerelmével (v., 1955); Tüzek és virágok (v., 1961);...megnyit →
(* 1930. febr. 28. Tornalja, † 1999. aug. 5. Rimaszombat) Költő, író, műfordító, helytörténész. Az 1950-es évektől jelentek meg versei, elbeszélései, cikkei, helytörténeti írásai, műfordításai. – Főbb díjak: Nógrád Megye Madách Imre-díja (1990). – Fm. Ifjú szívem szerelmével (v., 1955); Tüzek és virágok (v., 1961);...megnyit →
Részletek
(* 1930. febr. 28. Tornalja, † 1999. aug. 5. Rimaszombat) Költő, író, műfordító, helytörténész. Az 1950-es évektől jelentek meg versei, elbeszélései, cikkei, helytörténeti írásai, műfordításai. – Főbb díjak: Nógrád Megye Madách Imre-díja (1990). – Fm. Ifjú szívem szerelmével (v., 1955); Tüzek és virágok (v., 1961); Földrengés után (elb., 1966); Fehér szarvas (v., 1967); Mikrovilág (v., 1979); Jéghegy (v., 1998); Fekete május (v., 2006).
Veres Vilmos
(* 1906 Alsószecse, † 1975 Újbars) Autodidakta paraszt író. A 30-as években tudósításokat, verseket írt a Prágai Magyar Hírlapba, a Magyar Vasárnapba és a lévai lapokba. Írásai nagyrészt csak dokumentumértékűek. Mintegy 40 kéziratából népköltészeti gyűjtései s a szülőtáj történetével foglalkozó írásai érdemelnek figyelmet (Garamvölgyi népszokások, Újbars története,...megnyit →
(* 1906 Alsószecse, † 1975 Újbars) Autodidakta paraszt író. A 30-as években tudósításokat, verseket írt a Prágai Magyar Hírlapba, a Magyar Vasárnapba és a lévai lapokba. Írásai nagyrészt csak dokumentumértékűek. Mintegy 40 kéziratából népköltészeti gyűjtései s a szülőtáj történetével foglalkozó írásai érdemelnek figyelmet (Garamvölgyi népszokások, Újbars története,...megnyit →
Részletek
(* 1906 Alsószecse, † 1975 Újbars) Autodidakta paraszt író. A 30-as években tudósításokat, verseket írt a Prágai Magyar Hírlapba, a Magyar Vasárnapba és a lévai lapokba. Írásai nagyrészt csak dokumentumértékűek. Mintegy 40 kéziratából népköltészeti gyűjtései s a szülőtáj történetével foglalkozó írásai érdemelnek figyelmet (Garamvölgyi népszokások, Újbars története, Parasztságunk élete, Lakodalmi népszokások). – Fm. Üzent a föld (v., Agárdy Zsigmonddal, Csontos Vilmossal és Sass Jánossal, 1934); Ötven év (önéletrajz, kézirat). – Ir. Csontos Vilmos: Veres Vilmos (Irodalmi Szemle, 1975/3).
Verő Géza
(* 1895. okt. 9. Nyitra, † 1949. ? Nyitra) Publicista, sportember. Budapesten végezte tanulmányait. Földbirtokos volt, a csehszlovák agyaggalamblövő válogatott tagja és a Nyitrai Atlétikai Club elnöke. Verseket és gazdasági témájú cikkeket is írt. 1945 után Trenčianskyra változtatta a nevét. – Fm. Megyek az utamon (v.m...megnyit →
(* 1895. okt. 9. Nyitra, † 1949. ? Nyitra) Publicista, sportember. Budapesten végezte tanulmányait. Földbirtokos volt, a csehszlovák agyaggalamblövő válogatott tagja és a Nyitrai Atlétikai Club elnöke. Verseket és gazdasági témájú cikkeket is írt. 1945 után Trenčianskyra változtatta a nevét. – Fm. Megyek az utamon (v.m...megnyit →
Részletek
(* 1895. okt. 9. Nyitra, † 1949. ? Nyitra) Publicista, sportember. Budapesten végezte tanulmányait. Földbirtokos volt, a csehszlovák agyaggalamblövő válogatott tagja és a Nyitrai Atlétikai Club elnöke. Verseket és gazdasági témájú cikkeket is írt. 1945 után Trenčianskyra változtatta a nevét. – Fm. Megyek az utamon (v.m 1930).
Verseghy Erzsébet; Kopasz Elemérné
(* 1915. márc. 12. Kürt, † 2000. szept. 14. Érsekújvár) Költő, író. Pozsonyban érettségizett. Az 1950-es évektől jelentek meg gyermekversei, meséi. – Fm. Mocskos Palkó – Cifra Olga (verses mesék, 1961); Mesét mondok, gyerekek (mesék, 1964); Óka, bóka, libikóka (gyermekv., 1991); Kacsatánc (gyermekv., 1997);...megnyit →
(* 1915. márc. 12. Kürt, † 2000. szept. 14. Érsekújvár) Költő, író. Pozsonyban érettségizett. Az 1950-es évektől jelentek meg gyermekversei, meséi. – Fm. Mocskos Palkó – Cifra Olga (verses mesék, 1961); Mesét mondok, gyerekek (mesék, 1964); Óka, bóka, libikóka (gyermekv., 1991); Kacsatánc (gyermekv., 1997);...megnyit →
Részletek
(* 1915. márc. 12. Kürt, † 2000. szept. 14. Érsekújvár) Költő, író. Pozsonyban érettségizett. Az 1950-es évektől jelentek meg gyermekversei, meséi. – Fm. Mocskos Palkó – Cifra Olga (verses mesék, 1961); Mesét mondok, gyerekek (mesék, 1964); Óka, bóka, libikóka (gyermekv., 1991); Kacsatánc (gyermekv., 1997); Fellegjáró Pöttöm Pál (gyermekv., 2003); Nyelvelő ábécé (gyermekv., 2007).
Veskóc (Veškovce)
Részletek
1964-ben Nagykaposhoz csatolt község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, az Ung és a Latorca folyása között, Nagykapostól ÉK-re. L: [1921] – 356, ebből 319 (89,6%) magyar, 1 (0,3%) szlovák; [1961] 353, ebből 229 (64,9%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 232 ref., 42 gör. kat., 42 izr., 39 r. k. – Ref. temploma 1828–35 között klasszicista stílusban épült.
Veszprémi Ferenc
(* 1949. január 4. Érsekújvár) Pedagógus, karnagy, zongorista. Gimnáziumi évei alatt egy Kodály-tanítványnál, Váry Máriánál tanult zongorázni, és 1967-ben felvételt nyert a Nyitrai Pedagógiai Karra, ahol folytatta zenei tanulmányait. Az Az államvizsga után (1971) több zeneiskolában zongorajátékot tanított, majd a zsitvabesenyői alapiskola pedagógusa lett....megnyit →
(* 1949. január 4. Érsekújvár) Pedagógus, karnagy, zongorista. Gimnáziumi évei alatt egy Kodály-tanítványnál, Váry Máriánál tanult zongorázni, és 1967-ben felvételt nyert a Nyitrai Pedagógiai Karra, ahol folytatta zenei tanulmányait. Az Az államvizsga után (1971) több zeneiskolában zongorajátékot tanított, majd a zsitvabesenyői alapiskola pedagógusa lett....megnyit →
Részletek
Veszprémi Ferenc (csa)
(* 1949. január 4. Érsekújvár) Pedagógus, karnagy, zongorista. Gimnáziumi évei alatt egy Kodály-tanítványnál, Váry Máriánál tanult zongorázni, és 1967-ben felvételt nyert a Nyitrai Pedagógiai Karra, ahol folytatta zenei tanulmányait. Az Az államvizsga után (1971) több zeneiskolában zongorajátékot tanított, majd a zsitvabesenyői alapiskola pedagógusa lett. Citerazenekart alapított, majd női kart a helyi Csemadok keretén belül. Tagjai lett a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának. 5 éven keresztül vezényelte az érsekújvári Csemadok vegyes karát. Angliában és Ausztriában játszott kávéházakban, majd folyami luxushajókon zongoristaként bejárta Hollandiát, Németországot, Svájcot, Franciaországot. Jelenleg a Melody-kvartett vezetője.
Vicsápapáti (Výčapy-Opatovce)
Részletek
Vicsápapáti – r. k. templom (GJ)
Község a Nyitrai járásban, a Nyitramenti-hátság DK-i részén, a Zoboralján, a Nyitra folyó jobb partján, Nyitrától É–ÉNy-ra. L: [1921] – 1512, ebből 1035 (68,5%) magyar, 453 (30,0%) szlovák; [2011] – 2156, ebből 2039 (94,6%) szlovák, 59 (2,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1920 (89,1%) szlovák, 169 (7,8%) magyar. V: [2011] – 1923 r. k., 13 ev., 3 gör. kat. – R. k. (Mindenszentek-) temploma a 16. sz. elején késő gótikus stílusban épült, 1740-ben építették újjá; r. k. (Szűz Mária mennybevétele) temetőkápolnája 18. sz.-i barokk építmény. – 1960–94 között közigazgatásilag ~hoz tartozott Lajosközség.
Viczay Pál
(* 1930. ápr. 23. Pozsony, † 1989. okt. 24. Pozsony) Zenei szakelőadó, szakíró, énekes. Pozsonyban elvégezte a magyar tannyelvű (Csáky) iskolát (1941) és a magyar tannyelvű gimnáziumot (1944). Zenét tanult a szaleziánusoknál (1945−1948), a Pozsonyi Konzervatórium ének szakán államvizsgázott (1955). A pozsonyi Katonai Művészegyüttes...megnyit →
(* 1930. ápr. 23. Pozsony, † 1989. okt. 24. Pozsony) Zenei szakelőadó, szakíró, énekes. Pozsonyban elvégezte a magyar tannyelvű (Csáky) iskolát (1941) és a magyar tannyelvű gimnáziumot (1944). Zenét tanult a szaleziánusoknál (1945−1948), a Pozsonyi Konzervatórium ének szakán államvizsgázott (1955). A pozsonyi Katonai Művészegyüttes...megnyit →
Részletek
Viczay Pál (csa)
(* 1930. ápr. 23. Pozsony, † 1989. okt. 24. Pozsony) Zenei szakelőadó, szakíró, énekes. Pozsonyban elvégezte a magyar tannyelvű (Csáky) iskolát (1941) és a magyar tannyelvű gimnáziumot (1944). Zenét tanult a szaleziánusoknál (1945−1948), a Pozsonyi Konzervatórium ének szakán államvizsgázott (1955). A pozsonyi Katonai Művészegyüttes (1951−1953), majd a Népes énekese (1953−1955). A Népművelődési Intézet szakelőadója (1956−1962). 1957-ben elindította a hazai magyar zeneszerzők műveinek kiadását. A Csemadok által megrendezett első zselízi Országos Népművészeti Fesztivál főszervezője volt. Az Ifjú Szivek hangképzője (1956−61), majd igazgatója (1962−1970). Operaénekes a Trieri Városi Színházban (Németország) (1967−1968) és a Pforzheimi Városi Színházban (1981−1988). Közben a Csemadok KB zenei szakelőadója (1970−1981; 1988−1989) és a szlovákiai magyar énekkari mozgalom egyik irányítója. 1971–1979 között a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának szervező titkára. Módszertani segédanyagok, kórusművek szerzője.– Fm. A karének jelentősége 1., 2. köt. (1969); Hangképzés és egészségtan (1971); Adalékok a csehszlovákiai magyar énekkarok történetéhez (1973); A Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara 1964−1974 (Pálinkás Zsuzsával és Teleky Miklóssal, 1975). – Ir. Csikmák Imre: Ifjú Szivek 1955−1975 (1975); Dobi Géza: A szlovákiai zenei élet magyar és magyar származású képviselői (2004).
Vida Gergely
(* 1973. dec. 31. Komárom) Költő, irodalomkritikus, tanár, szerkesztő. Dunaszerdahelyen érettségizett; 1997-ben a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett magyar szakos tanári oklevelet. Jelenleg Dunaszerdahelyen a Magyar Tanítási Nyelvű Középfokú Szakmunkásképző Magániskola tanára, az Opus folyóirat szerkesztője. Az 1990-es évek végén jelentkezett az irodalomban. 2006-ban a...megnyit →
(* 1973. dec. 31. Komárom) Költő, irodalomkritikus, tanár, szerkesztő. Dunaszerdahelyen érettségizett; 1997-ben a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett magyar szakos tanári oklevelet. Jelenleg Dunaszerdahelyen a Magyar Tanítási Nyelvű Középfokú Szakmunkásképző Magániskola tanára, az Opus folyóirat szerkesztője. Az 1990-es évek végén jelentkezett az irodalomban. 2006-ban a...megnyit →
Részletek
Vida Gergely (FI)
(* 1973. dec. 31. Komárom) Költő, irodalomkritikus, tanár, szerkesztő. Dunaszerdahelyen érettségizett; 1997-ben a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett magyar szakos tanári oklevelet. Jelenleg Dunaszerdahelyen a Magyar Tanítási Nyelvű Középfokú Szakmunkásképző Magániskola tanára, az Opus folyóirat szerkesztője. Az 1990-es évek végén jelentkezett az irodalomban. 2006-ban a Posonium Irodalmi Díj Különdíjával, továbbá Madách Imre-, ill. Forbáth Imre-díjjal (2015, 2007) tüntették ki. – Fm. Tinta-palinta (v., 1999), Sülttel hátrafelé (v., 2004), Rokokó karaoke (v., 2006), Babits-olvasatok. Játék, konvenció és trópus a fiatal Babitsnál (tan., 2009), Horror klasszikusok (v., 2010), Demóverzió (v., 2014).
Vidéo Alapítvány
Részletek
Pozsonyban alakult 1992-ben. Kulturális, közművelődési, oktatási tevékenységet folytat. Feladata a peremvidéki magyar gyermekek oktatási és kulturális támogatása Szl.-ban. Iskolabusz-programot valósít meg 1994-től Zoboralján, és 1996-tól az Ipoly mentén nyári kézműves és honismereti táborokat szervez, óvodákat és iskolákat támogat.
Vígh Károly
(* 1918. jún. 28, Losonc, † 2013. nov. 6., Budapest [Mo.]) Nyomdász-családból származott, szülővárosában érettségizett (1936). Érettségi után a pozsonyi Comenius Egyetem történelem–magyar szakán folytatott felsőfokú tanulmányokat (1936–1938), majd 1939–1941 között a budapesti egyetem hallgatója, bölcsészdoktori disszertációját is itt védte meg (1945). A magyar történészek közül elsőként...megnyit →
(* 1918. jún. 28, Losonc, † 2013. nov. 6., Budapest [Mo.]) Nyomdász-családból származott, szülővárosában érettségizett (1936). Érettségi után a pozsonyi Comenius Egyetem történelem–magyar szakán folytatott felsőfokú tanulmányokat (1936–1938), majd 1939–1941 között a budapesti egyetem hallgatója, bölcsészdoktori disszertációját is itt védte meg (1945). A magyar történészek közül elsőként...megnyit →
Részletek
(* 1918. jún. 28, Losonc, † 2013. nov. 6., Budapest [Mo.]) Nyomdász-családból származott, szülővárosában érettségizett (1936). Érettségi után a pozsonyi Comenius Egyetem történelem–magyar szakán folytatott felsőfokú tanulmányokat (1936–1938), majd 1939–1941 között a budapesti egyetem hallgatója, bölcsészdoktori disszertációját is itt védte meg (1945). A magyar történészek közül elsőként kutatta a második vh. hatásait a magyar–szlovák kapcsolatokra. Szekfű Gyula javaslatára került a Teleki Pál Intézetbe, a szlovák részleg élére. – Fővárosi könyvtárakban, levéltárakban, múzeumokban dolgozott és végezte történeti kutatásait, 1967–1985 között a Magyar Nemzeti Múzeumban volt főmunkatárs. Jelentősek Bajcsy-Zsilinszky Endréről szóló tanulmányai, ill. a Tildy Zoltánról írt életraj. A Rákóczi Szövetség és a Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság (BZSBT) örökös elnöke volt. – Fm. A szlovákiai magyarság sorsa (1992); T. G. Masaryk és a magyarok (Irodalmi Szemle Online, 2008. április 3.); Fejezetek Losonc történetéből (szerk.,2000); A szlovákiai magyarság sorsa 1938-tól napjainkig (1997).
Vigtelke (Vidová)
Részletek
Vígtelke – ref. templom (GJ)
1960-ban Szalóchoz csatolt község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Tornai-karszt DNy-i részén, a Pelsőci- és a Szilicei-fennsík között, a Sajó folyó völgyében, Rozsnyótól D–DNy-ra. L: [1921] – 203, ebből 194 (95,6%) magyar, 1 (0,5%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 179 ref., 15 r. k., 9 ev. – Festett fakazettás mennyezetű reneszánsz stílusú ref. temploma tornyát 1800-ban emelték.
Vikartovsky Irma; Ambrózy
(* 1913. szept. 17. Komárom, † 2005. máj. 31. Komárom) Zenepedagógus. Iskolait Komáromban kezdte. Tanítói képesítését a pozsonyi Zene- és Színházművészeti Főiskolán szerezte. 22 éven át a Komáromi Művészeti Alapiskola igazgatója volt. Tevékenységéhez tartozik a mesterkurzusok bevezetése. Teöbb alkalommal tüntették ki: Példás pedagógus, kerületi kitüntetések,...megnyit →
(* 1913. szept. 17. Komárom, † 2005. máj. 31. Komárom) Zenepedagógus. Iskolait Komáromban kezdte. Tanítói képesítését a pozsonyi Zene- és Színházművészeti Főiskolán szerezte. 22 éven át a Komáromi Művészeti Alapiskola igazgatója volt. Tevékenységéhez tartozik a mesterkurzusok bevezetése. Teöbb alkalommal tüntették ki: Példás pedagógus, kerületi kitüntetések,...megnyit →
Részletek
Vikartovsky Irma (csa)
(* 1913. szept. 17. Komárom, † 2005. máj. 31. Komárom) Zenepedagógus. Iskolait Komáromban kezdte. Tanítói képesítését a pozsonyi Zene- és Színházművészeti Főiskolán szerezte. 22 éven át a Komáromi Művészeti Alapiskola igazgatója volt. Tevékenységéhez tartozik a mesterkurzusok bevezetése. Teöbb alkalommal tüntették ki: Példás pedagógus, kerületi kitüntetések, Pro urbe-díj, polgármesteri kitüntetés, kiváló pedagógus. – Ir. Dobi Géza: A szlovákiai zenei élet magyar és magyar származású képviselői (2004).
Világi Oszkár
(* 1963. ápr. 17. Dunaszerdahely) Jogász, politikus, vállalkozó. Dunaszerdahelyen érettségizett, majd a pozsonyi Comenius Egyetem Jogi Karán szerzett oklevelet (1985), ugyanitt doktorált (1986). 1989-ig közjegyző, 1990–1992 között parlamenti képviselő, a prágai Szövetségi Gyűlés Népi Kamarájának alelnöke. Az FMK (Magyar Polgári Párt) alapító tagja, a...megnyit →
(* 1963. ápr. 17. Dunaszerdahely) Jogász, politikus, vállalkozó. Dunaszerdahelyen érettségizett, majd a pozsonyi Comenius Egyetem Jogi Karán szerzett oklevelet (1985), ugyanitt doktorált (1986). 1989-ig közjegyző, 1990–1992 között parlamenti képviselő, a prágai Szövetségi Gyűlés Népi Kamarájának alelnöke. Az FMK (Magyar Polgári Párt) alapító tagja, a...megnyit →
Részletek
Világi Oszkár (FI)
(* 1963. ápr. 17. Dunaszerdahely) Jogász, politikus, vállalkozó. Dunaszerdahelyen érettségizett, majd a pozsonyi Comenius Egyetem Jogi Karán szerzett oklevelet (1985), ugyanitt doktorált (1986). 1989-ig közjegyző, 1990–1992 között parlamenti képviselő, a prágai Szövetségi Gyűlés Népi Kamarájának alelnöke. Az FMK (Magyar Polgári Párt) alapító tagja, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) megalakulásáig részt vett a párt elnökségének munkájában; 1998–2002 között az MKP Országos Tanácsának tagja. 1992-ben ügyvédi irodát nyitott. 1993-tól vállalkozó, gazdasági és pénzügyi intézmények igazgatótanácsának tagja, ill. elnöke. 2003-tól 2006-ig a Szlovák Államvasutak igazgatótanácsának elnöke, 2006-tól a pozsonyi Slovnaft olajfinomító vezérigazgatója.
Világosság
Kat. oktatásügyi folyóirat (Érsekújvár, 1929–1933). Havonta jelent meg. Első évfolyamában Bartók Béla és Kemény Gábor tanulmányait közölte, alapos elemzéseket nyújtott a nagy cseh zeneszerzőkről, Smetanáról és Dvořákról, értékes művelődéstörténeti értekezéseket hozott Alapy Gyulától és Haiczl Kálmántól. A későbbi évfolyamokban elszaporodtak a kisebbségi iskolákkal kapcsolatos vitacikkek....megnyit →
Kat. oktatásügyi folyóirat (Érsekújvár, 1929–1933). Havonta jelent meg. Első évfolyamában Bartók Béla és Kemény Gábor tanulmányait közölte, alapos elemzéseket nyújtott a nagy cseh zeneszerzőkről, Smetanáról és Dvořákról, értékes művelődéstörténeti értekezéseket hozott Alapy Gyulától és Haiczl Kálmántól. A későbbi évfolyamokban elszaporodtak a kisebbségi iskolákkal kapcsolatos vitacikkek....megnyit →
Részletek
Kat. oktatásügyi folyóirat (Érsekújvár, 1929–1933). Havonta jelent meg. Első évfolyamában Bartók Béla és Kemény Gábor tanulmányait közölte, alapos elemzéseket nyújtott a nagy cseh zeneszerzőkről, Smetanáról és Dvořákról, értékes művelődéstörténeti értekezéseket hozott Alapy Gyulától és Haiczl Kálmántól. A későbbi évfolyamokban elszaporodtak a kisebbségi iskolákkal kapcsolatos vitacikkek. Az 1933-ban megszűnt lap pótlására a prohászkás Új Élet Világosság címmel terjedelmes mellékletet létesített. – Szerk. Dinnyés Károly, Villand János, Csongrády Árpád.
Világszabadság
Részletek
A Csehszlovák Köztársaság Magyar Szociáldemokrata Munkáspárt kelet-szlovákiai magyar nyelvű lapja (Kassa, 1931–1935). – Szerk. Farkas Zoltán.
Világszemle
Részletek
vilagszemle
A CSKP népfrontos szellemű kéthavi lapja (Pozsony, 1937–1938). Cikkeit jórészt külföldi kommunista és polgári baloldali lapokból fordították. Álnéven szereplő mo.-i tudósítói is voltak. – Szerk. Jung Béla.
Vilke (Veľká nad Ipľom)
Község a Losonci járásban, a Losonci-medence DNy-i részén, az Ipoly folyó völgyében, Losonctól D–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1013, ebből 720 (71,1%) magyar, 254 (25,1%) szlovák; [2011] – 947, ebből 471 (49,7%) szlovák, 330 (34,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 467 (49,3%)...megnyit →
Község a Losonci járásban, a Losonci-medence DNy-i részén, az Ipoly folyó völgyében, Losonctól D–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1013, ebből 720 (71,1%) magyar, 254 (25,1%) szlovák; [2011] – 947, ebből 471 (49,7%) szlovák, 330 (34,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 467 (49,3%)...megnyit →
Részletek
Község a Losonci járásban, a Losonci-medence DNy-i részén, az Ipoly folyó völgyében, Losonctól D–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1013, ebből 720 (71,1%) magyar, 254 (25,1%) szlovák; [2011] – 947, ebből 471 (49,7%) szlovák, 330 (34,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 467 (49,3%) szlovák, 397 (41,9%) magyar. V: [2011] – 670 r. k., 74 ev., 5 ref., 4 gör. kat. – R. k. (Mindenszentek-) temploma 1762-ben késő barokk stílusban épült. A 21. sz. elején 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – 1973–90 között közigazgatásilag ~hez tartozott Tőrincs.
Vincze Károly Kálmán
(* 1939. jan. 1. Keszegfalva) Hajóépítő kutató mérnök, egyetemi docens. 1963-ban a pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskolán szerzett mérnöki oklevelet, 1977-től a műszaki tudomány kandidátusa. 1986–1990-ben a nyugat-szlovákiai kerületi hivatal alelnöke volt. 1990-től a pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskola (jelenleg: Műszaki Egyetem) docense. Az egyetem komáromi...megnyit →
(* 1939. jan. 1. Keszegfalva) Hajóépítő kutató mérnök, egyetemi docens. 1963-ban a pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskolán szerzett mérnöki oklevelet, 1977-től a műszaki tudomány kandidátusa. 1986–1990-ben a nyugat-szlovákiai kerületi hivatal alelnöke volt. 1990-től a pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskola (jelenleg: Műszaki Egyetem) docense. Az egyetem komáromi...megnyit →
Részletek
(* 1939. jan. 1. Keszegfalva) Hajóépítő kutató mérnök, egyetemi docens. 1963-ban a pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskolán szerzett mérnöki oklevelet, 1977-től a műszaki tudomány kandidátusa. 1986–1990-ben a nyugat-szlovákiai kerületi hivatal alelnöke volt. 1990-től a pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskola (jelenleg: Műszaki Egyetem) docense. Az egyetem komáromi kihelyezett karán oktatott 2009-ig. 2000-től az MTA köztestületi tagja. Főbb díjai, kitüntetései: Munka Érdemrend (1989); a Széchenyi István Egyetem emlékérme (Győr, 2002); a Szlovák Műszaki Egyetem emlékérme (2003). – Fm. A hajógyártás technológiája (tan., 1991); Áruszállító járművek I., II. (tan., 2001).
Virt (Virt)
Részletek
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Duna bal partján, a Zsitva folyó torkolatánál, Komáromtól K-re. L: [2011] – 285, ebből 170 (59,6%) magyar, 92 (32,3%) szlovák. A: [2011] – 187 (65,6%) magyar, 81 (28,4%) szlovák. V: [2011] – 168 r. k., 30 ref., 4 ev., 1 gör. kat. – A korábban Dunaradványhoz tartozott ~ 1990-ben vált önálló községgé. R. k. (Szentháromság-) temploma a 18. sz. első felében barokk, a Pyber-kastély 1720-ban reneszánsz-barokk stílusban épült. A faluban töltötte élete utolsó éveit s temetőjében nyugszik Baróti Szabó Dávid, akinek emlékére ~en és Dunaradványban 1988 óta évente megrendezik a Baróti Szabó Dávid Napokat.
Vitény (Bellova Ves)
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz É-i részén, a Kis-Duna jobb partján, Dunaszerdahelytől ÉNy-ra. L: [2011] – 130 (56,8%) szlovák, 76 (33,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 126 (55,0%) szlovák, 73 (31,9%) magyar. V: [2011] – 131 r. k., 10 ev., 1 gör. kat., 1 ref. – Egykor Tonkházához tartozó puszta volt, amelyre a két vh. közötti földbirtokreform keretében zajló kolonizáció során, 1923-ban szlovák és cseh-morva telepesek költöztek; önálló községgé 1955-ben alakították. – 1976–90 között közigazgatásilag Sárréthez tartozott.
Vizeslepedő
Humoros hetilap (Pozsony, 1929–1935). Az 1923 és 1925 között létező I-Á-t tekintette elődjének, s ennek megfelelően már indulásakor 4. évfolyamúnak jegyezte magát. Sok politikai viccet, karikatúrát és szatírát közölt, s állandóan ostorozta a masaryki-beneši rendszer politikai mesterkedéseit és kisebbségellenes manővereit. A kisebbségi kulturális és irodalmi...megnyit →
Humoros hetilap (Pozsony, 1929–1935). Az 1923 és 1925 között létező I-Á-t tekintette elődjének, s ennek megfelelően már indulásakor 4. évfolyamúnak jegyezte magát. Sok politikai viccet, karikatúrát és szatírát közölt, s állandóan ostorozta a masaryki-beneši rendszer politikai mesterkedéseit és kisebbségellenes manővereit. A kisebbségi kulturális és irodalmi...megnyit →
Részletek
Humoros hetilap (Pozsony, 1929–1935). Az 1923 és 1925 között létező I-Á-t tekintette elődjének, s ennek megfelelően már indulásakor 4. évfolyamúnak jegyezte magát. Sok politikai viccet, karikatúrát és szatírát közölt, s állandóan ostorozta a masaryki-beneši rendszer politikai mesterkedéseit és kisebbségellenes manővereit. A kisebbségi kulturális és irodalmi élet eseményeit is élénk figyelemmel kísérte, és alaposan kifigurázta a gyakran tapasztalható dilettantizmust, önkritikátlanságot. Sok baja volt a cenzúrával, 1934-ben egy időre be is tiltották. – Szerk. Lukách Gyula. – Ir. Humoros sajtónk 1938 előtt. In: Turczel Lajos: Hiányzó fejezetek (1982).
Vízkelet (Čierny Brod)
Részletek
Vízkelet – a falu központja (GJ)
Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Dudvág folyó jobb partján, Galántától DNy-ra. L: [1921] – 1261, ebből 1208 (95,8%) magyar, 30 (2,4%) szlovák; [2011] – 1592, ebből 1286 (80,8%) magyar, 240 (15,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1305 (82,0%) magyar, 223 (14,0%) szlovák. V: [2011] – 1401 r. k., 24 ev., 8 ref., 5 gör. kat. – Magyar lakosságának egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. R. k. kápolnája a 17. sz.-ban korai barokk, Szentháromság-szobra a 19. sz. második felében késő klasszicista, r. k. (Szt. Anna-) temploma 1911-ben neogótikus stílusban épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – 1943-ban közigazgatásilag ~hez csatolták Hegy községet.
Vlček Erik
(* 1981. dec. 29. Komárom) Komáromi kajakozó, a szlovák válogatott keret tagja. Férfi kajak kettes (Tarr Györggyel) és kajak négyes versenyszámban (Riszdorfer Mihállyal, Riszdorfer Richárddal és Juraj Bačaval) kilencszeres világbajnok. Az athéni olimpián kajak négyesben bronz, a pekingi olimpián ezüstérmet szerzett. Európa- és világbajnokságokon...megnyit →
(* 1981. dec. 29. Komárom) Komáromi kajakozó, a szlovák válogatott keret tagja. Férfi kajak kettes (Tarr Györggyel) és kajak négyes versenyszámban (Riszdorfer Mihállyal, Riszdorfer Richárddal és Juraj Bačaval) kilencszeres világbajnok. Az athéni olimpián kajak négyesben bronz, a pekingi olimpián ezüstérmet szerzett. Európa- és világbajnokságokon...megnyit →
Részletek
(* 1981. dec. 29. Komárom) Komáromi kajakozó, a szlovák válogatott keret tagja. Férfi kajak kettes (Tarr Györggyel) és kajak négyes versenyszámban (Riszdorfer Mihállyal, Riszdorfer Richárddal és Juraj Bačaval) kilencszeres világbajnok. Az athéni olimpián kajak négyesben bronz, a pekingi olimpián ezüstérmet szerzett. Európa- és világbajnokságokon többszörös második, ill. harmadik helyezett.
Vojtek Miklós; Mikuláš Vojtek
(* 1947. nov. 26. Pozsony) Táncos, táncpedagógus, balettdramaturg, tánctörténész. 1968-ban a pozsonyi Konzervatóriumban táncszakot végzett. Később Leningrádban tanult koreográfiát; Pozsonyban táncpedagógusi képesítést is szerzett 1975-ben. 1968-tól a Szlovák Nemzeti Színház balett-táncosa, közben a berlini Komische Oper táncosa is volt. 1978-tól klasszikus balettet tanít a...megnyit →
(* 1947. nov. 26. Pozsony) Táncos, táncpedagógus, balettdramaturg, tánctörténész. 1968-ban a pozsonyi Konzervatóriumban táncszakot végzett. Később Leningrádban tanult koreográfiát; Pozsonyban táncpedagógusi képesítést is szerzett 1975-ben. 1968-tól a Szlovák Nemzeti Színház balett-táncosa, közben a berlini Komische Oper táncosa is volt. 1978-tól klasszikus balettet tanít a...megnyit →
Részletek
Vojtek Miklós (ST)
(* 1947. nov. 26. Pozsony) Táncos, táncpedagógus, balettdramaturg, tánctörténész. 1968-ban a pozsonyi Konzervatóriumban táncszakot végzett. Később Leningrádban tanult koreográfiát; Pozsonyban táncpedagógusi képesítést is szerzett 1975-ben. 1968-tól a Szlovák Nemzeti Színház balett-táncosa, közben a berlini Komische Oper táncosa is volt. 1978-tól klasszikus balettet tanít a pozsonyi Balettintézetben. Ismertek tánctörténeti írásai is. – Fm. A magyar–szlovák színpaditánc-művészeti kapcsolatok 1918–1998. Terpsichora Istropolitana (szlovák nyelven) 2009. In: A (cseh)szlovákiai magyar művelődés története 1918-1998 III. (1999). – Ir. Szabó G. László: Coppelins mester befejezte. Vojtek Miklós pályafutásáról, Új Szó 1991.