Lexikonok - A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek

Veneny Lajos; Venényi

Veneny Lajos; Venényi
Veneny Lajos (RL)

(* 1888. dec. 17. Csavajó [Čávoj], † 1975. okt. 20. Nyitrafő [Kľačno]) Növénynemesítő. A gimnáziumi évek után a Kassai Magyar Királyi Akadémián végzett agronómusként. Az  1. vh.-ban orosz hadifogságba esett (1916). A növénynemesítéssel a tomszki fogolytáborban sem hagyott fel; orosztudása tökéletesítése mellett rendszerezte a szibériai búzafajtákat. Tevékenységében korának elismert professzora, Viktor Viktorovics Talanov is támogatta, közbenjárására 1917-ben kikerült a táborból és intézeti munkatársként dolgozott az Omszki Nyugat-Szibériai Kísérleti Állomáson a nemesítő–genetikus Nyikolaj Vavilovval és az igazgató Talanovval. ~ fő feladata a szibériai búzák rendszerezése volt, de burgonyával is foglalkozott. A keményszemű, közismertebb nevén durum tavaszi búza hibridizációs kísérletei szintén ~ közreműködésével indultak 1919-ben. Különböző puha szemű búzákat keresztezett annak érdekében, hogy egy kemény szemű, toklász nélküli búzát kapjon. 1921-ben hazatért. A Rimaszombati járásban kezdett dolgozni, fölhasználva szibériai gyűjteményét. A következő években Szl. területén, magán- és egyházi birtokokon, nemesítő állomásokat alapított (többek között Érsekkétyen), és elkezdett cirok- és dinnyemagvakat gyűjteni alapanyagnak. A 2. vh. után megszűntek az egyházi és magánbirtokok, így a nemesítői törzsanyag a Gomba községi állami gazdaság kezelésébe került, ahol ~ lett a vezető, munkatársa pedig Rákóczi Lajos nemesítő. Gabona, cirok, görög- és cukordinnye nemesítésén dolgoztak, de a gyengébb talajminőség miatt a szintén nemesítésben dolgozó Bartalos Menyhérttel együtt megbízást kaptak megfelelőbb termőterület keresésére, és 1952-ben már a Felsővámos és Pozsonyeperjes közti Sósszigeten vetették az őszi gabonát. ~ Rákóczi Lajossal és Bartalos Menyhérttel megalapította a Sósszigeti Növénynemesítő Állomást. Később lemondott a vezetői pozícióról, de 1962-ig főnemesítőként, 1968-ig pedig tanácsadóként segítette a növénynemesítési munkát. 1972-ben Nyitrafőre költözött, és itt élt haláláig. Öt őszi, három tavaszi búzát, egy tavaszi árpát nemesített ki, a nevéhez fűződik továbbá az 1961-es zöld húsú Solartur cukordinnye és az 1962-es Dunaj görögdinnye kinemesítése. Ő hozta létre először az árpa sima toklászos és csupasz magvú botanikai különlegességeit és az első durum búzát Szl.-ban. Ő vezette be a liszt minősítését. – Rendszeresen publikált a Szabad Földművesben. Magánemberként nagy művészetpártoló és lelkes műgyűjtő volt. Felfedezője és mecénása volt Szabó Gyula festőművésznek. – Díjak: „Kiváló munkáért” állami kitüntetés. – Ir. Csibrányi Zoltán: A növénynemesítés professzora (National Geographic Magyarország, 2013. dec. 17.); Bartalos Menyhért: Emlékét megőrizzük (nekrológ, Szabad Földműves, 1975); Milan Kulinovský a kol.: 100 rokov šlachtenia rastlín na Slovensku (1970).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésCsavajó [Čavoj] / Nyitrafő [Kľačno]
SzerzőCsZ - Csibrányi Zoltán
Rövid URL
ID494598
Módosítás dátuma2019. december 17.

Hibát talált?

Üzenőfal